Pesti Hírlap, 1915. február (37. évfolyam, 32-59. szám)

1915-02-11 / 42. szám

1915. február 11., csütörtök­. PESTI HÍRLAP Regény-csarnok. A macska. — Dán regény. — írta­ ROSENKRANTZ PALLE. 2 MÁSODIK FEJEZET. Nielsen Holger, mint mondtuk, dán volt. Jogot végzett, egy főhivatalnok fia volt, harminckét éves és alapos tudással és műveltséggel birt. Egy minisztériumban kezdte pályáját, de e hivatalának rövidesen bucsút kellett mondania, mert hátgerincé­nek megrögzött merevsége útját állta, hogy tüxtíbbvalói előtt kellő alázatossággal haj­longani tudjon. Ekkor ügyvédi irodát nyi­tott, de ez a foglalkozás sem felelt meg íz­lésének, mert itt viszont a kliensekkel szem­ben nyilatkozott meg a makacs merevgörcs. Ekkor a bűnügyi szak felé fordult s radi­kális eszméivel egész konzervatív rokonsá­gát irtózatba döntötte. Szüleinek, kik mind a ketten elhaltak, egyetlen fia volt s tekin­télyes vagyont, örökölt. Most a pénzéből élt s minden idejét egyetlen szenvedélyének, a kriminalógiának szentelte. E szenvedélye vezette Londonba, amelynek szük, tekervényes sikátoraiban bujábban virágzik a bűn, mint bárhol egye­bütt s ahol bőséges tanulmányozási talajt remélhetett. Egy nagy munkát is irt „Bű­nök" címmel, de fiatal, egészséges, tetterős ember létére nem akart íróasztala előtt vesz­tegelni és tapasztalatait tunyán, pusztán könyvekből meríteni. Kerülte a könyveket s az életnyujtotta anyagból akarta meríte­ni tanulmányai tárgyát. Persze nem olyan módon, hogy kifordított kabátban, feltűrt gallérral, revolverrel a zsebében, a White­chhapel bűntanyáit bújja. Nem azért jött Londonba. Egy nagy város népességét akarta meg­figyelni, szűkebb kereteiben s mindennapos életének föltételeit megismerni.. E kiinduló pontból remélte megmagyarázhatni a rend­ellenes jelenségek és tünetek indító okait. Közelebbi érintkezőbe akart lépni Lon­donnal s e látogatás volt a bevezető lépés. Mindenekelőtt a nyelvet akarta elsajátítani s mig ez sikerült csendben figyelni az utca és rendőrségek eseményeit, amelyek majd a súlyosabb problémákhoz vezethetik. Svoldby doktor és Sivertsenné május elsején a Harvichból befutó hétórai vonat­tal megérkeztek. Esbjergén keresztül utaz­tak s hogy éjnek idején ne érkezzenek, reg­gelig a hajón maradtak. Nielsen Holger a szállodából, ahol ideiglenesen megszállt, már átvitette pod­gyászát új lakásába, amelynek küszöbén a derűsen ragyogó nap támogatásával, barát­ságosan fogadta az érkezőket. Sivertsenné kamrája a földszint alatt volt, közvetlen a konyha mellett. Kissé sötét volt és szűk, de Sivertsenné nem volt nagy igé­nyű s az óceánhajóin megszokta már az e fajta szűk szállást, dacára annak, hogy a hosszas szolgálat folyama alatt, ugyancsak terjedelmesen nekigömbölyödött. Most, mi­után, amint maga megjegyezte, tizennégy na­pon keresztül lustálkodott, rögtönösen mun­kához akart látni. S ezt meg is cselekedte. Koldby doktor ezalatt a műtermet vizsgálta, s arca elégedetten ragyogott. Épen olyan volt, aminőnek lennie kellett. Azonnal ki is csomagolta vázlatkönyvét és festékeit s felállította festőállványát. A Themséről akart vázlatokat festeni s főként Turner ta­­­nulmányozása, a múzeumban, csalta Lon­donba. Koldby tengeri festő volt s orvosi cí­met viselt. Apja, — ugyancsak orvos, — kö­zel harminc esztendő előtt, rákényszeritette e pályát. De Koldbyt, hajlamai másfelé ve­zették s alighogy az öreg thistedi körorvos örök pihenőre hunyta szemét, a sarokba ve­tette műszereit s apja keservesen megszol­gált garasain festéket, ecseteket és vásznat vásárolt. Ellenállhatatlan erővel vonzotta a tenger s egy mexikói tengeri útra indult. Florida partjairól, ahova egy hajótörés ve­zette, vándorolva és festegetve, végül New­yorkba jutott. Ott tartózkodott hosszasab­ban, mig végül hazatért. Majd ismét Egyip­tomba látogatott el s ott sphinxeket és mú­miákat festett. Igy festegetve, elérte hat­vanadik életévét. De a háta egyenes volt s szelleme fiatal. Rómában, egy karácsony es­tén, találkozott Nielson Holgerrel,­s kölcsö­nösen azonnal megkedvelték egymást. Jó ba­rátokká váltak s azok is maradtak. Hosszas egyiptomi utazásai alatt Kold­by doktor bizonyos muzulmáni hajlamokra tett szert. Imádta a napot és utálta a bort. Csak egy irányban volt rossz muzulmán. A soknejűség tanában. Mert nem csak a bort utálta, hanem a nőket is. S bár maga is be­vallotta, hogy ez ellenszenve teljesen alapta­lan, mert világéletében még soha egyetlen nő se bántotta, csökönyösen megőrizte ama hitét, hogy e megrögzött nőgyűlölete sok csa­lódástól óvta meg életében. Szaktársaival, a szépművészetek tanáraival állandóan vi­szálykodott. Valamennyit hülyének bélyegez­te s­ megvetésével sújtotta, amit ezek hason­lókkal viszonoztak. Egyébként okos, egyenes jellemű em­ber volt. S most a nap teljes erejével beragyo­gott a műterem ablakán, sugarai végigcsik­landozták a festegető doktor hátát s a szerte fekvő vázlatokat, amelyeket esbjergi útján festett, a legelőnyösebb világításba helyez­ték. Ennél többet nem kívánhatott. (Folyt. köv.) Rovatvezető: Maróczy Géza. 1857. számú feladvány. Smutny J., Pisek. Sötét: Ka4, gy: b5, b6, e5 és c6. (5.) Világos: Kbl, Ve1, Fc3, gy: c2 és e2. (5.) Világos indul és a harmadik lépésre mat­tot ad. 1391. számú játszma. Játszották Lyonban a bajnoki versenyen 191­1-ben. Világos: Sötét: Dr Hay J. Poltreskine 0. 1. e2—e4 e7—e5 2. Hgl—f­3 Hb8—c6 3.­­Ff­1—b5 a7—a6 4. Fb5Xc6 d7Xc6 5. Hf3Xe5 ... Ez a folytatás nem előnyös, helyesebb d2— dl vagy Hbl— c3. h. . . . Vd8-d4 6. He6—g4 Egyszerű­l a He5—f3. G. . . . 7. N­g4—e3 8. Hbl—c3 9. Vdl—f3 10. He3—e4 vezércserét kikényszerítő. Vd4Xe4— Ff8—d6 Ve4—g6 Fc8—e6 __ Fd6—e7 Sötét a futót, mint támadó bábot megtarta­ni igyekszik. Jó volna Hg8—f6 is. 11. He4—gB elsáncol 12. elsáncol Hg8-f6 13. d2— d3 h7—h5! Világos rosszabbul áll, sötét támadása ki­védhetetlen. 14. Hg3—e4 Fe6—g4! 15. He3Xg4 h5x'g4 16. Vf3—g3 ITfG—h6 17. Vg3—eS 17-15 Ét « Ér «L m 6 wM 'án WM 19 OMNIA mozgókép.palita VIII., József­ körút 31. Telefon: József 1—25. !! Ha premier !! wr Két nagy szenzáció in KÉK EGÉR II. Vígjáték 4 felv., a főszerepben Madge Lessing. A múlt szezonban 4 hétig mű­­soron volt „Kék egér" II. része és A vörös torony A szezon legszenzációsabb mű­vész-filmje 3 felvonásban. Az előadások hétköznap d. u. 4, 6, 8 és 10 óra­kor, vasárnap d. u. '/a1, '/26, 7, Va9 és 10 órakor kezdődnek. J®gyelövétel: Black és White férfidivat-üzletben VI., Andrássy-út 47. és az Omnia pénztáránál d. e. 10—Vsl-ig és délután 3 órától. Minden hely számozotts­ága 18. Hel—g5 Fe7—d6 19. Ve3—e€f . . . Erős hiba, jobb volt g2—g3. 19. . . . 20. Hg5Xe6 21. Kg1Xh2 22. Kh2—gl Vg6Xc6 Fd6Xh2-f! Hh5—f41 Hf4-e2 sakk és matt. Sakkk­írek. — Budapest. A budapesti sakk-kör verse­nyén első lett Breyer Gyula 7 egységgel; má­sodik Havasi Kornél 6 ponttal; harmadik Barász Zsigmond 534 nyert játszmával, utánuk követ­keztek Gajdos János és Merényi Lajos 5, Zobel Leo­n­ A, SZÍVÓS Gyula 3, Sebők Lóránt 1 egy­séggel. A kör áldozatkész tagjainak adakozásá­ból egybegyűlt 815 korona ös­szdíj fele a hadba­vonultak családtagjai javára jótékony célra ada­tott. A budapesti sakk-kör a nemzeti hadiköl­csön-kötvényekből 11.000 koronát vett át. A szombati estéken a kör új helyiségében (VII., Károly-körút 3.) a résztvevők élénk ér­deklődése mellett heves csatákat vívnak meg itthonmaradt stratégáink. — Breslau: Június hó végén Joh­n és Réti közötti kettős mérkőzés­t nyert és 2 remis volt Réti javára. — Hrdina József mérnök, ki részt vett a mannheimi főtornán, az északi harctéren hősi halált halt. — Jespersen J. kitűnő dán feladványszer­ző, 66 éves korában Holtéban meghalt. — Mc­Connel J., Murph­y egykori part­nere, meghalt 85 éves korában mult év november havában. Sakküzenetek. — G. J. Nyitra. Rendeltetési helyére juttatjuk. — M. Feigel Wien. Wir nehmen es an. — F. J. Michren. A levelezőlapot elküldöttük. A „Sakk" ára 2 K 10 f., meg­jelent a Tudományos zsebkönyvtárban. A sakkjáték gyöngyei (játszmák) megrendelheti az Újság kiadóhivata­lában. — Sz. Gy. Tüzér. Mindkét oldalra szabad. A dön­­­tetlent csakis 50—50 lépés után lehet követelni. — M. Szalonna. Nem lehet sakkal kezdeni. Egyidejűleg több vezér stb. is lehetséges. — W. J. Budapest. Megvizsgál­juk. — H. I. Budapest. Legközelebb. — E. G. Vác. Az 1349. számú hibás, az 1351. helyes. Sem ütni, sem sak­kot adni nem szabad, mert ha ily módokon is megold­ható, úgy értéktelen a föladvány. — J. A. Mura király. Sorát ejtjük. — K. E. Budapest. Sorra kerül. Kivonat a hivatalos lapból. — február 10. Kinevezések, áthelyezések. Az igazságügyminiszter dr Teöke Béla késmárki kir. közjegyzőt a Budapest szé­kesfőváros X. kerületébe helyezte át; dr Hutira Károly besztercei törvényszéki joggyakornokot a naszódi járás­bírósághoz jegyzővé nevezte ki; Szende Alajos királyi tanácsos, budapesti ítélőtáblai segédhivatali főigazgatót a Cúriához helyezte át; Klie Antal nagyszebeni törvény­széki birót az 1913 VII. t.-c. 2. §-a alapján, h­árom év tartamára a nagyszebeni törvényszékhez a fiatalkorúak birájául jlölte ki; Vágó Károly országos gyűjtőfogházi ideiglenes minőségű tanítót ebben az állásában véglege­sítette. A kereskedelemügyi miniszter a komáromi iparfel­­ügyelői kerület teendőinek ideiglenes ellátásával Fischer Elemér győri kerületi iparfelügyelőt bízta meg. Bosznia és Hercegovina tartományi kormányának főnöke Salaj László és Nadali Alajos dohányjövedéki ad­junktusokat dohányjövedéki segédtitkárokká nevezte ki a sarajevói dohánygyárnál, a IX-dik rangosztályban. .

Next