Pesti Hírlap, 1915. augusztus (37. évfolyam, 212-242. szám)

1915-08-22 / 233. szám

• Házasság. György Géza, a cs. és k. 60. gyalogered tart. főhadnagya, a Magyar Általános Hitelbank főtisztviselője, aug. 22-én házasságot köt Son­nenfeld Nellykével, Sonnenfeld Ede nagykeres­kedő leányával. (Minden külön értesítés he­lyett.) Dr Bárány Lipót dombóvári gyakorló or­vos eljegyezte Fischer Alice úrhölgyet. (Minden külön értesítés helyett.) Blum Pál vasúti hivatalnok Kiskörösről, eljegyezte Grünwald Elsa kisasszonyt, Grün­wald Márkus leányát, Bistrincéről, Slavonra. (Minden külön értesítés helyett.) Kepes Sándor, Berettyóújfalu, eljegyezte Weisz Hedviget, Weisz Manó kereskedő leányát, Budapesten. (Minden külön értesítés helyett.) Jancovius Ilonkát eljegyezte dr Rötter Fe­renc székesfővárosi árvaszéki segédfogalkoazó. (Minden külön értesítés helyett.) Klein Nellykét Ujverbászról, eljegyezte Braun Rezső. (Minden külön értesítés helyett.) Sicher Márkus Miksa és Kilibi Gál Márta­­ hó 19-én házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Török Dezső belvárosi bőrdiszmóáru ké­szítő és Tibor Annuska szombaton, e hó 21-én, házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Győri Elek hadnagy Budapest és Szabó Micike Újpest, a mai napon házasságot kötöttek. .(Minden külön értesítés helyett.) Páris Marcsa kisasszonyt Budapestről el­jegyezte Bekény Béla csász. és kir. főhadnagy Kassán. Keleméri Béla, a VIII. ker. felső kereske­delmi iskola rendes tanára és Tárcsai Margit a hó 18-án házasságot kötöttek.­­ Kölcsönkönyvtár, — Lanffer Tivadar, IV., Váci, u­­ca 19, Telefon: 115—6S. Ismerteti ingyen, Halálozás. Poór­­Antal temetése vasárnap, augusztus 12-én, délután 4-kor lesz a Szvetenay­ utcai ha­lottas kamrából. Csávássy Kiss Janka, a fővárosi úritársa­ság tisztelt matrónája, Kemény Kálmán pestvár­megyei főjegyző anyósa, 61 éves korában Buda­pesten meghalt. Temetése augusztus 20-án, hét­főn délután fél öt órakor lesz a Kerepesi temető halottas házából. Bolyki Vörös­s János, az egri főkáptalan bátori uradalmának intézője, életének 64-ik, há­zasságának 28-ik évében, hosszas betegség után Egerben meghalt. Gelejti Katona Miklós, 38 éves korában, há­zasságának 12-ik évében, négyheti súlyos szen­vedés után Budapesten meghalt. Tarnói Miletz József postatakarékpénztár­ számvizsgáló, életének 50-ik és házasságának 24-ik évében hosszas szenvedés után Kispesten meghalt. Tovfik Bikrev török költő Konstantinápoly­ban meghalt. A modern irányzathoz tartozott és nagy sikerei voltak. Az egész török sajtó kosa- 18 PESTI HÍRLAP _ — (Németország, Magyarország és Ausztria feldarabolása.) Hogy hogyan képzelik el a fran­ciák a békét, drasztikusan világítja meg Onésine Ileclus-nek, a hires francia író és geográfus test­vérének könyve. Franciaország programmja szo­katlan egyszerűséggel van körvonalazva a könyvben: Elzász és Lotharingia visszacsatolta­tik Franciaországhoz, a Rajna-vidék az autonó­mia és a francia uralom­ között választhat, Kelet-Poroszország az oroszoké lesz, úgyszintén Po­sen és Szilézia nagy része is. Hannoverben visz­szaállítják a brit uralmat, Ausztriát és Magyar­országot földarabolják a szerbek, lengyelek, hor­vátok és olaszok között, a német birodalom kis, egymással össze nem függő hercegségekre bom­lik, a hadseregek helyébe rendőri csapatok lép­nek, a flottát Angliának adják és Poroszország­ra 101 milliárdnyi hadisarcot vetnek, amely ösz­szeg 101 éven keresztül lesz fizetendő, hogy a gyűlöletes nép állandó szolgaságban maradjon. A tudós még sajnálja, hogy az összes boehe-okat nem vethetik szolgaságba. Érdekesen hangzik a könyvecske végső fejezete: — Franciaország egymaga nem képes a kinyilatkoztatás ökrének békét diktálni. Orosz­ország, Anglia, Belgium, Olaszország, Szerbia, Japán és Portugália segélyével végzi el e mun­kát A békekötés annál jobb lesz, minél szigo­rúbb lesz a szerződés. A németek nem érdemelnek részvétet, mert alattomosságok óriási, s állan­dóan gonoszak maradnak. szó­cikkeket szentel a méltatásának és halálát a mai ozmán irodalom súlyos veszteségének mondja. * Hivatalok, intézetek részére Magyar zászlókat és a szövstgéassok usmaeti zászlóit raktáron tartja és szál­lítja: Bpesti Zászlógyár, Nagymező-utca 46. Tel. 15—70. Fővárosi ügyek. — A C­eglédi-uti halál-vágányok. A ma­gyar államvasutak Ceglédi-uti keresztezése már hosszú idő óta sok panaszra szolgáltat okot. A főváros is, a polgárság is évek hosszú sora óta sürgeti ennek az útszinti keresztezésnek, illetve út keresztezés okozta közlekedési bajoknak meg­szüntetését. Gyűléseket tartottak, fölterjesztése­ket intéztek már több ízben a kormányhoz, de mindezideig semmi sem történt, mert az illetékes körök a keresztezés megszüntetését — legutóbb — a pályaudvarok­­ kihelyezésének kérdésével hozták kapcsolatba. A dolgok ilyetén állása mel­lett most a VII. ker. bizottsági tagjai vették ke­zükbe a kérdés megoldását siettető mozgalom szervezését. Legutóbb értekezletre jöttek össze, amelyen Ehrlich G. Gusztáv részletesen rámu­tatott azokra a bajokra és hátrányokra, amelyek a Ceglédi-úti keresztezésből nemcsak a közleke­désre, az arra járó emberek életbiztonságára, de a keresztezés által érintett kültelkek fejlődésére is hárulnak. A kérdés megoldását halogatni már nem lehet, annál is inkább, mert most igen ked­vező alkalom nyílik a bajok orvoslására. A hadi­­­foglyok igénybevételével ugyanis három hóna­pon belül kevés költséggel, és megfelelő módon, akár felüljáró, akár aluljáró létesítésével, egy­szers mindenkorra meg lehetne szüntetni a bajo­kat. Indítványozta," hogy a VII. ker. bizottsági tagjai indítsanak mozgalmat a Ceglédi-úti ke­resztezés megszüntetése érdekében, küldöttség útján keressék fel a kormányt, a fővárost és eré­lyesen követeljék" ennek a régóta vajúdó fontos kérdésnek sürgős és végérvényes megoldását. A mozgalomba a közúti vaspálya-társaságnak a bevonását is szükségesnek tartja, mert ez a tár­saság már régóta sürgeti a kérdés megoldását, sőt már terveket is dolgozott ki egy aluljáró lé­tesítésére.­­• Gerlei Lajos ertvramel üdvözli a mozgalmat, amelytől eredményt is vár, kérte azonban, hogy a kérdésben érdekelt nagyobb tes­tületekkel, így első­sorban a Magyar Lovar­egy­lettel, is lépjenek érintkezésbe, mert tudomása szerint a Lovaregylet még áldozatokra is haj­landó, csakhogy a keresztezés által okozott ba­jokon segítsenek.­­ Benedek Dezső azt mon­dotta, hogy, miután a pályaudvarok kérdésében már állásfoglalás történt, nincs semmi ok a ha­logatásra. Maximálisan másfél millió költséggel tavaszra készen lehet az aluljáró. — Dr Jünker Pál helyesli a mozgalmat, amelyet a polgárság érdekében meg kell indítani. — Paksy Béla, a . kerület óvsz. képviselője, azt indítványozta, hogy o­lcsóbb bizottságot küldjenek ki, amely­­íz érde­kelt tényezőkkel érintkezésbe lép és itt késsültee elő a mozgalom megindítását. A­z értekezlet ehhez az indítványhoz hozzájárult és a tárgya­lások vezetésével az elnökséget bízta meg. Katonai rovat Lipót-rend két tábornoknak. A ki­s had­sereg rendeleti közlönye közli, hogy a király a Lipót-rend első osztályát a hadiékítménynyel adományozta egy hadtestnek az ellenség előtt való kiváló és eredményes vezetése elismeréséül baraisfeldt báró Rhmen Adolf gyalogsági tá­bornoknak, továbbá, a Lipót-rend parancsnoki keresztjét kiváló szolgálatainak elismeréseül Georgi Ferenc altábornagynak, a legfelsőbb landwehr-törvényszék elnökének. Kitü­ntetések a honvédfilmnél. A király az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes magatartá­suk elismeréséül Papp-Váry Elemér 19­ honvédgyalogezred­beli alezredesnek a hadidiszitményes 3. osztályú vasko­ro­mnem­­a­­ díjmentesen, szentkereszthegyi Kratochnti Károly 1. honvédgyalogezredbeli alezredesnek a h­adif­i­sziiményt a 8. osztályu vaskoronarendhez, az ellenség előtt teljesített kitűnő ercroiilnklk elismerésül dr Pil­litss Antal honvédőrnagyhadbirónak és a 11. h­om­védi­o­vashadostályhoz beosztott Weiszmáhl Jenő honvédal­hadbiztosna­k, valamint a háborúban teljesített f­itűnő és önfeláldozó szolgálatai elismeréséül dr Mutschenba­cher Tivadarnak, a tescheni tartalékkórházhoz beosztott tartalékos honvédezredorvosnak a Ferenc József-rend lo­vagkeresztjét adományozta a katonai érdemkereszt sza­lagján. Azonkívül a 20. honvédegé­szségü­gyi intézethez beosztott Csorogár Aurél, a 3. honvédgyalogezredhez be­osztott Gálfi Sándor, a 4­. honvédgyaloghadosztálypa­rancsnoksághoz beosztott Kletzl Béla és a 2­7. mozgó tartalékkórházhoz beosztott Ludó János tartalékos se­gédlelkészeknek az ellenség előtt teljesített kitűnő és ön­feláldozó szolgálataik elismeréséül a 2. osztályú érdem­keresztet adományozta lelkészek számára a teifír-vörös szalagon. 1915 augusztus 22., vasárnap. Bulgária kikényszeríti a duinai szab hajózást. München, aug. 21. —• A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Münchener Neueste Nachrichten je­lenti Szófiából, hogy ott azt várják, hogy Szerbiának legközelebb választania kell, hogy megnyitja-e a dunai hajózást, avagy sem, mert ellenkező esetben számolnia kell azzal, hogy a semleges víziutat erőszakkal fogják, megnyitni.­­ Hogyan folyt le a kovnoi várostrom. Berlin, aug. 21. A Wolff-ügynökségnek írják a nagy főha­diszállásról: Augusztus 17-ike óta a Nienzen­vonal lövedőbástyája, Kovnó, ez az elsőrangú erősség kezünkben van. Már júliusban megtisz­títottuk az ellenségtől a vártól nyugatra előre­tolt kiterjedt erődöket és ezzel megteremtettük a használható közlekedési utak előállítására és a szükséges felderítésre szolgáló lehetőségeket. Augusztus hatodikán kezdődött a támadás a vár ellen. Miután a gyalogság merész közbelépésével megfigyelő helyeket nyertünk tüzérségünk szá­mára és az úttalan erdőszéleken a lövegek rend­kívül nehéz elhelyezése sikerült, augusztus 8-án megkezdődhetett a tüzérség tüzelése. Mialatt az utóbbi fegyvernem az előretolt állásokat és egyúttal a vár tartós védőm­ű­veit hatalmas tüzelés alá vette, a gyalogság és a műszaki csapatok éjjel-nappal folyó heves küz­delmek által feltartózhatatlanul előre küzdötték magukat. Augusztus 15-éig nem kevesebb, mint 8 előállást foglaltak el rohammal, amelyek mind­egyike magában véve egy-egy vár volt és ezek az előállások hónapokig tartó munkával, a mérnöki tudomány minden művészetével, a pénz és emberi anyag láthatóan óriási mértékű felhasználásával épülteti fel. Az oroszoknak a támadó csapatok frontja és déli szárnya ellen való többszörös és igen erős ellentámadásait az ellenség súlyos vesz­teségei mellett visszautasították. Augusztus 10-án a támadást az állandó erődvonal közepéig vittük előre. A léghajó- és re­pülőgépmegfigyelések segítségével fényesen veze­tett tüzérségi tűz legmesszebbmenő fokozásával a csatlakozó vonalak és a közbenső ütegek le­génységét annyira meggyengítettük és a műveket magukat annyira megrongálták, hogy ezek ellen is meg lehetett indítani a rohamot. A gyalogság ellenállhatatlan előrehatolásában mindenekelőtt áttörte a U­­ss- erődöt, m­ajd rohammal elfoglalta az erődtorok felé kanyarodással és a frontnak két oldalon való felgöngyölítésével a Jesija és Njemen közti egész erődvonalat. A hamarosan utána tolt saját tüzérségünk azonnal megkezdte a1 nyugati front belső gázkörütvényének leküzdé­­sét és annak eleste után augusztus 17-én a Nje­men keleti partjára visszahúzódott ellenséges erők megtámadását. A Njemen­ partjára h­elyezett tüzérség vé­delme alatt az ellenséges tüzelés ellenére először kisebb csap­atrészekkel, majd nagyobb erőkkel kezdtük meg a rohamot. Sikerült gyorsan az el­lenség által elpusztított hidak pótlására két hidat verni. Augusztuis 17-én az északról megtámadott erődítései az északi frontnak, valamint a keleti és végül az egész déli frontnak erősségei is elestek-20.000 fogoly mellett több mint 600 ágyút zsákmányoltunk, köztük számos legnehezebb ka­liberűt és a legmodernebb szerkezetűt, továbbá hatalmas muníciótömeget, számtalan géppuskát, fényszórót, mindennemű hadiszert, automobilfel­szereléseket és milliókra rugó élelmiszert. A modern vár nagy kiterjedése következté­ben a zsákmány számszerű megállapítása ter­mészetszerűleg sok ideig fog eltartani. A zsák­mány óráról-órára növekszik. Az ellenségtől el­hagyott városban százszámra fogtunk el b­ancot . ' • • 1 ' i

Next