Pesti Hírlap, 1915. november (37. évfolyam, 304-333. szám)

1915-11-20 / 323. szám

1915. november 20., szombat. PESTI HÍRLAP 11 pályázatot hirdet a már múlt évben pályázatra kiírt 107 és az azóta megszűnt 80 állásra, ame­lyek a tisztújítás befejezte utá­n kerülnek betöl­tésre. Az állások a következők: több tanácsi fo­galmazói, egy tanácsi segédfogalmazói, egy má­sodosztályú főmérnöki, egy másodosztályú mű­szaki tiszti, két számvevőségi számtanácsosi, egy számvevőségi főtiszti, három számvevőségi tiszti és adóhivatali számtanácsosi, egy adóhiva­tali főtiszti, adóhivatali tiszti, egy végrehajtó fő­­szti, két végrehajtó tiszti, egy harmadosztályú pénztárosi, egy statisztikai főtiszti, egy könyv­tári aligazgatói, egy közélelmezési főfelügyelői, egy közélelmezési segédtiszti, egy gazdasági felügyelői, egy másodosztályú fővegyészi, egy másodosztályú vegyészi, három segédhivatali igazgatói, hét kezelő tő­iszti, hét másodosztályú kezelő tiszti, egy kerületi szülésznői és egy ár­vaházi tanítói állás. Ezenkívül be fogják tölteni a fokozatos előléptetés útján megüresedhető ál­lásokat is. A pályáza­ok beadási határideje de­cember 4. déli 12 óra. A pályázatokat a tanácsi segédhivatalhoz (központi városház, I. emelet 11?) alá kell beadni. — A pénzügyi bizottság pénteken délelőtt ülést tarto­t. A tárgysorozaton csupa jelentékte­lenebb ügy szerepelt, ezért a bizottság hamaro­san le is tárgyalta a napirendet. — Ebzárlatmaghosszab­bitás. Az I. ker. elöljáró­ság, mint elsőfokú állategészségügyi hatóság a kerület egész területére december 2. napjáig az ebzárlatot meg­hosszabbította. » Színház és zene. • (Második filharmóniai hangverseny.) Bécsi diadalaikból hazajöttek filharmonikusaink és ma este a Vigadóban mutatták be „wieni mű­soruk"-at. A közönség szívélyes ovációkkal fo­gadta a dobogón megjelenő Kerner Istvánt és de­rék művészgárdáját és általában néhány hő­fokkal mélyebb elismeréssel adózott nekik, mint máskor.­­ A műsor csupa ismert műnek gyak­ran méltányolt jó előadásából állt; újdonságnak csak Beethoven „a távoli kedveshez" in­tézett dalciklusa mondható, melyet Medek Anna adott elő (a Rékai Nándor által hangszerelt) zenekari kísérettel.­­ Kissé különös volt ugyan, hogy e tenorhangra írott dalokat, melyben egy szerel­mmes ifjú sóvárog távollevő imádottja után, ma este női alakról hallottuk; még furcsább, hogy e dalok intim spinett kísérete most szétfeszítetett egy komplikált zenekar Prokrusterágyán. De azért, a Medek Anna szép, meleg érzelmes elő­adása némileg jóvá tette e művészi visszásságot, csengő orgánuma pedig diadalmasan megküzdött a rosz akusztikájú márványterem hangot nyelő örvényeivel. Sok tapsot kapott és méltán; a mű­sor többi számában (a 3-ik számú Leonora­nyitány, Goldmark e-moll scherzoja, Strauss Richárd Till Eulenspiegelje és Brahms IV ik szimfóniája) a filharmonikusok is ugyancsak rászolgáltak a zajos elismerésre, melyben jeles dirigensükkel együtt osztozkodhattak — mind­egyikükre tekinti­k es quóta jutván. * (Jászai Mari a Mozgókép Otthonban.) Amikor a tavalyi szezonban a legelső mozi-pro­lógus elmondására készült Molnár Aranka, a Tolonc-film előtt, Jászai Marihoz, a magyar sza­való művészet nagymesteréhez fordult­­ kihall­gatásra. Tehát mintegy az ő művészi tanács­adása mellett hangzott el Budapesten az első mozi­prológus. Ez a platonikus megtiszteltetés azon­ban most valósággá lett, még­pedig ma délelőtt, amikor a Mozgókép-Otthon főpróba keretében be­mutatta Kiss József remekéből, a Simon Judit­ról, készült filmet. A bemutatás előtt ugyanis Já­szai Mari prológust mondott, ugyanazt, amit már százszor meg százszor elmondott annyiunk gyö­nyörűségére itt Budapesten is és szerte az or­szágban, mindenütt. Magát a költeményt mondta el, aminthogy a film elé különb prológust, mást legfölebb egy valaki tudna írni — Kiss József. Hogy milyen elementáris erővel hatott Jászai grandiózus szaval­ó­művészete, arról bővebben szólni igazán fölösleges. És egyelőre arról sem bemutatja. Most csak annyit, hogy sok nagy kül-Majd erről akkor, amikor a Mozgókép-Otthon bemutatja. Most csak annyit, hogy a nagy kül­földi film-szenzáció is elbújhatnék mellette. Di­csőségére szolgál majd a scenáriumot készítő és rendező Mérei Adolfnak, azután a főbb szerep­­­­löknek, Aczél Ilonának, Somlay Artúrnak, Rát­kai Mártonnak, Sarkadi Aladárnak és Vágó Bé­lának. A bemutatója úgy december végefelé lesz. * (Kartousch­­Lujza) sikere szime napról­napra fokozódik a Kristálypalotában. A Bur­scher 1 című darabban, mint huszárönkéntes, el­bájol mindenkit. Híressé lett magyar nótáját 8—10-szer is meg kell ismételnie. * (Hangverseny.) A Légrády-kórház pén­teki hangversenyén Jászai Mari, a Nemzeti szín­ház kiváló művésznője, háborús költeményeket adott elő. Elragadó hév, hatalmas drámai erő jel­lemzik művészetét. Somogyi Mór, a kitűnő zon­goraművész, a Tell Vilmos nyitányának és egy saját szerzeményű darabnak brilliáns eljátszá­sával adta bizonyságát, hogy mestere a zongo­rának. Bak Róbert Sebestyén Károly zongora­kíséretével egy háborús költeményt kedvesen és ügyesen adott elő. Róna Józsefné Erzsébet nagy áriáját a Hunyadi Lászlóból, Hänschel Morgent­hymnéjét és egy Dienzl-dalt énekelt Szopránja különösen a felső regiszterben pompásan csengő és kitűnően képzett. Lelkesen tapsolták. P. Ga­jári Márta verseket szavalt: a fiatal művésznő mély érzéssel és igazi drámai erővel előadott sza­valata nagyon tetszett. Nagy sikert aratott Dienzlné Rácz Ena is- Dienzl és Csiky dalokat énekelt szép hangon és temperamentumosan. Bő­ven kijutott a sikerből: Rózsa S. Lajosnak, az Opera kitűnő baritonistájának is, aki a Hamlet bordalát és Dienzl: Kötelet a cárnak . . . című szép dalát adta elő azzal a tökéletes művészettel, mely öt hallgatósága kedvencévé avatta. A mű­vészies zongorakiséretért Dienzl Oszkárt illeti dicséret. A zongorát a Keresztély cég engedte át. * (Ágyú és harang) címen új film­darabot írt Pintér Imre, akinek a Népfelkelő — Nagy le­számolás c. hazafias drámája tavaly osztatlanul nagy sikert aratott. Akik a darab izgalmas me­séjét ismerik és a csodaszép, tiszta felvételeket látták, valamennyien messzehangzó sikert jósol­nak ennek az új filmnek, mely az osztrák-ma­gyar-olasz „szövetségből" meríti változatos me­séjét. A főszerepeket a színésznek is pompás szerzőn és Parlaghy Kornélián kívül B. Balázs Margit, K. Demjén Mari, Rozsos Gizella, Nyárai Antal, Kürty József, Hegedűs Ferenc, Toronyi Gyula játszszák Méltán néz mindenki a legna­gyobb várakozással és kíváncsisággal e rendkí­vül érdekesnek ígérkező film­ujdonság megjele­nése elé. * (Firenzei tragédia — Fricike — Virág­fakadás.) Az Uránia-színház színpadán az or­szágos sziniakadémia előadása hozta össze pén­teken este ezt a három külön kis világot. Wildi Oszkár Firenzei tragédiájának nehéz szertelen­sége és Sudermann Hermann Moriturájából a halálba induló Fricikének érzelgős története után jólesően, föl­idítően hatott egy régi, kedves ma­gyar vígjáték a Murai Károly Virágfakadása. Az egykori Nemzeti Színháznak sok szép estéje fűződött ehez a pompás kis darabhoz, meg a má­sikhoz, a Huszárszerelemhez, mely már idegen­ben is megjárta a siker útját. A mostani felujítás közönsége, a legérdekesebb közönség, szívből mulatott a kitűnően megrajzolt alakokon, az egészséges vidámlású helyzetekben. Lenczi Hed­vig,, Kiefer Lujza, Ferenc­zy Monda, Paló Elemér és Visi Ferenc játszottak a darabban, míg az előzőekben kiürtték Apor Maróit. Ürmössy Aran­ka, Pártos Gusztáv és Kovách Ernő adták a fő­szerepeket azzal a hevü­lékenységgel és őszinte meghatottsággal, amelylvel csak egészen fiatal­emberek tudnak játszani. * (A katonák karácsonya.) Ahhoz a moz­galomhoz, hogy fronton lévő katonáinkat minél dúsabb karácsonyi ajándékban részesítsük, most csatlakozott a Nagymező­ utcai Télikert is; a most jövő vasárnap" délutáni előadásának ugyanis minden jövedelmét erre a nemes célra adja. A vidéki színházak hasonló célú előadásai már folynak. Az első kedden a kolozsvári Nem­zeti színházban volt, spjnos, nagyon gyenge anyagi eredménynyel, ellenben nagyon sikerült csütörtökön a kassai Nemzeti színházban, mely­nek nemcsak igazgatója, Faragó Ödön­ mondott le minden aznapi jövedelméről, hanem még a ta­gok is aznapra eső gázsijukról. Zsúfolásig meg­telt ez alkalomra a kassai N°mzeti színház. Fa­ragó lelkes prológusa után Moliére Fösvény­ét adták­ elő, a Hmszerepben Doktor Jánossal, aki­­ egyéni és értékes alakítást nyujtott. A többi sze­­í­repben Lajthay, D. Bánhidy Ilona, Lányi Jl­­­lcska, Pesti Kálmán, Bérczi Ernő, Lévai Berta, Szalai Gyula, Solti Károly tetszett. * (Uj német dalművek.) A háborús esz­­tendő alatt a német dalműszerzők buzgón fár£.­l­doznak azon, hogy megcáfolják a fegyverek köz hallgató múzsákról szálló igét: egész garmadá­val teremnek az operák a német zenészgárda tá­borában. Első helyen természetesen Straus Richárd említendő, aki (mint említettük) most fejezte be Az árnyéknélküli nő című új operájá­nak vezérkönyvét. Utána következnek a követ­k­ző szerzők és új operák: Weingartner: Dame Kobold; Schrecker: A megbélyegzettek;; Kienzl: A testamentom; Neitzel: A kassai biró; Reiter: Tell Vilmos; Pfitzner: Palaestrina; Kaussnem: Hettel és Hilda; Neumann: Gutrun és Isebill; Zemlinsky: Firenzei kaland; Kaskel: A kenti kovácsné; Wendland: A máltai szabó; Zepler: Jörg úrfi. Azonfelül Wagner Szigfrid egyszerre három új operájáról ad hírt és Humperdinck is közzéteszi, hogy új dalművet ír, melynek címe még nincs megállapítva. * (Schönherrnek) már is híressé vált da­rabja, a Weibsteufeld­ek­en egyre tart a kleriká­lis izgatás. Újabban a hamburgi rendőrség is megtiltotta a darab ottani előadását; a luzerni rendőrkapitány hasonlóképen járt el és példáját köve­teli Svájc más nagyobb városaiban is. — Bennünket azért érdekel ez a cenzúra­harc a da­rab ellen, mert a Vígszinház is elfogadta elő­adásra és még a tél folyamán szinte is hozza Schönherr színművét, még­pedig Móricz Zsig­mond fordításában. * (A Berlichingeni Götz reprize) a bécsi Burgszinházban, melyről már megemlékeztünk, teljes sikerrel járt; a kitűnő rendezés, mely a műnek 1773-iki formáját és akkori átdolgozását vette alapul, kellően érvényre juttatta a hatal­mas drámai költemény minden szépségét, és az előadás valóban mintaszerű volt. Reimert adta a címszerepet, Harry Walden játszotta Weisslin­gent, a többi szerepben Bleibtreu és Medelsky asszonyok, továbbá Siebert, Gimnng, Schott, Romberg, Paulsen, Marr és Heine érdemelték ki az elismerést. Nagyon tetszettek a Roller mes­ter által elvezett díszle­tk is. * (Megnyitották a szabadkai színházat.) Most nyitották meg zsúfolt ház mellett a szabad­kai színházat. A színházépület tavaly tudvalevő­leg tűznek esett áldozatul és helyébe az állam segélyével a Pest szálló dísztermében ideiglenes helyiséget rendeztek be, amelynek külseje igen ízléses és csinos. A megnyitó est Tapolcay De­zső, a Vígszínház művészének beszédével kezdő­dött. Utána Almássy Endre a szegedi színház igazgatója Gyóni-verseket szavait nagy hatással. Ezek után Nádasi József énekes személyzet­előadta a ,,Tiszavirág" című operettet. Az elő­adáson a jeles primadonna, Radó Nelly, azután Révész Ilona, Sugár Gyula, Remete Géza, Kom­lós Vilmos egyképpen nagy tetszést arattak. Megyék és városok. Városi kifőzések. Szeged város pénztárá­ban százezer korona van letétben. Az összeget a Bach-malomtól kapta a város, mint őrlési enged­ményt, jótékony célra. Dr Somogyi Szilveszter polgármester ennek az összegnek felhasználá­sával hat városi kitörést akar felállítani a vá­ros különböző helyein, ahol negyven fillérért kapna a nép fő­seléket feltéttel és azt el is vi­hetné onnan. A polgármester különös figyelem­be akarja venni a nyomorgó középosztályt és épen ezért semmiféle utalványhoz, vagy szemé­lyes jelentkezéshez nem köti az ételek kiszol­gáltatását, a legszegényebbek pedig ingyen utal­ványokat kapnának. A népkonyhákat a nő- és leányegyletek kezelnék és azok tagjai végeznék el a kiszolgálás munkáját is. Az áldásosnak ígérkező népkonyhák minden valószínűség sze­rint december 15-én már meg is kezdik működé­süket, amely egyelőre három hónapi időtartamra van tervezve. Kétezer sertés és kétszáz hollandi tehén. Békéscsaba a tej- és a húsmizéria megszünte­tése céljából kétezer darab sertést és kétszáz hollandi tehenet vásárolt, ami a lakosság köré­ben nagy örömmel keltett. Egyletek és intézetek. — Felolvasás a nőtisztviselőknél. Pásztor Árpád író felolvasásával nyitja meg szerda esti összejöveteleinek sorozatát a Nőtisztviselők Or­szágos Egyesülete (V., Vigadó­ tér 3.) helyiségei­ben e hónap 24-én este nyolc órakor. Tagok ven­ségeit sziveden látták. — Ápolónői tanulója felvétela. A Magyar Vörös­ Kereszt Egylet 1916 évi január 2-án új betegápolónői tanfolyamokat nyit, az Erzsébet-kórházban Budapesten tizenhat, a borsodvármegyei Erzsébet-közkórházban Mis­

Next