Pesti Hírlap, 1915. november (37. évfolyam, 304-333. szám)
1915-11-20 / 323. szám
1915. november 20., szombat. PESTI HÍRLAP 11 pályázatot hirdet a már múlt évben pályázatra kiírt 107 és az azóta megszűnt 80 állásra, amelyek a tisztújítás befejezte után kerülnek betöltésre. Az állások a következők: több tanácsi fogalmazói, egy tanácsi segédfogalmazói, egy másodosztályú főmérnöki, egy másodosztályú műszaki tiszti, két számvevőségi számtanácsosi, egy számvevőségi főtiszti, három számvevőségi tiszti és adóhivatali számtanácsosi, egy adóhivatali főtiszti, adóhivatali tiszti, egy végrehajtó főszti, két végrehajtó tiszti, egy harmadosztályú pénztárosi, egy statisztikai főtiszti, egy könyvtári aligazgatói, egy közélelmezési főfelügyelői, egy közélelmezési segédtiszti, egy gazdasági felügyelői, egy másodosztályú fővegyészi, egy másodosztályú vegyészi, három segédhivatali igazgatói, hét kezelő tőiszti, hét másodosztályú kezelő tiszti, egy kerületi szülésznői és egy árvaházi tanítói állás. Ezenkívül be fogják tölteni a fokozatos előléptetés útján megüresedhető állásokat is. A pályázaok beadási határideje december 4. déli 12 óra. A pályázatokat a tanácsi segédhivatalhoz (központi városház, I. emelet 11?) alá kell beadni. — A pénzügyi bizottság pénteken délelőtt ülést tartot. A tárgysorozaton csupa jelentéktelenebb ügy szerepelt, ezért a bizottság hamarosan le is tárgyalta a napirendet. — Ebzárlatmaghosszabbitás. Az I. ker. elöljáróság, mint elsőfokú állategészségügyi hatóság a kerület egész területére december 2. napjáig az ebzárlatot meghosszabbította. » Színház és zene. • (Második filharmóniai hangverseny.) Bécsi diadalaikból hazajöttek filharmonikusaink és ma este a Vigadóban mutatták be „wieni műsoruk"-at. A közönség szívélyes ovációkkal fogadta a dobogón megjelenő Kerner Istvánt és derék művészgárdáját és általában néhány hőfokkal mélyebb elismeréssel adózott nekik, mint máskor. A műsor csupa ismert műnek gyakran méltányolt jó előadásából állt; újdonságnak csak Beethoven „a távoli kedveshez" intézett dalciklusa mondható, melyet Medek Anna adott elő (a Rékai Nándor által hangszerelt) zenekari kísérettel. Kissé különös volt ugyan, hogy e tenorhangra írott dalokat, melyben egy szerelmmes ifjú sóvárog távollevő imádottja után, ma este női alakról hallottuk; még furcsább, hogy e dalok intim spinett kísérete most szétfeszítetett egy komplikált zenekar Prokrusterágyán. De azért, a Medek Anna szép, meleg érzelmes előadása némileg jóvá tette e művészi visszásságot, csengő orgánuma pedig diadalmasan megküzdött a rosz akusztikájú márványterem hangot nyelő örvényeivel. Sok tapsot kapott és méltán; a műsor többi számában (a 3-ik számú Leonoranyitány, Goldmark e-moll scherzoja, Strauss Richárd Till Eulenspiegelje és Brahms IV ik szimfóniája) a filharmonikusok is ugyancsak rászolgáltak a zajos elismerésre, melyben jeles dirigensükkel együtt osztozkodhattak — mindegyikükre tekintik es quóta jutván. * (Jászai Mari a Mozgókép Otthonban.) Amikor a tavalyi szezonban a legelső mozi-prológus elmondására készült Molnár Aranka, a Tolonc-film előtt, Jászai Marihoz, a magyar szavaló művészet nagymesteréhez fordult kihallgatásra. Tehát mintegy az ő művészi tanácsadása mellett hangzott el Budapesten az első moziprológus. Ez a platonikus megtiszteltetés azonban most valósággá lett, mégpedig ma délelőtt, amikor a Mozgókép-Otthon főpróba keretében bemutatta Kiss József remekéből, a Simon Juditról, készült filmet. A bemutatás előtt ugyanis Jászai Mari prológust mondott, ugyanazt, amit már százszor meg százszor elmondott annyiunk gyönyörűségére itt Budapesten is és szerte az országban, mindenütt. Magát a költeményt mondta el, aminthogy a film elé különb prológust, mást legfölebb egy valaki tudna írni — Kiss József. Hogy milyen elementáris erővel hatott Jászai grandiózus szavalóművészete, arról bővebben szólni igazán fölösleges. És egyelőre arról sem bemutatja. Most csak annyit, hogy sok nagy kül-Majd erről akkor, amikor a Mozgókép-Otthon bemutatja. Most csak annyit, hogy a nagy külföldi film-szenzáció is elbújhatnék mellette. Dicsőségére szolgál majd a scenáriumot készítő és rendező Mérei Adolfnak, azután a főbb szereplöknek, Aczél Ilonának, Somlay Artúrnak, Rátkai Mártonnak, Sarkadi Aladárnak és Vágó Bélának. A bemutatója úgy december végefelé lesz. * (KartouschLujza) sikere szime naprólnapra fokozódik a Kristálypalotában. A Burscher 1 című darabban, mint huszárönkéntes, elbájol mindenkit. Híressé lett magyar nótáját 8—10-szer is meg kell ismételnie. * (Hangverseny.) A Légrády-kórház pénteki hangversenyén Jászai Mari, a Nemzeti színház kiváló művésznője, háborús költeményeket adott elő. Elragadó hév, hatalmas drámai erő jellemzik művészetét. Somogyi Mór, a kitűnő zongoraművész, a Tell Vilmos nyitányának és egy saját szerzeményű darabnak brilliáns eljátszásával adta bizonyságát, hogy mestere a zongorának. Bak Róbert Sebestyén Károly zongorakíséretével egy háborús költeményt kedvesen és ügyesen adott elő. Róna Józsefné Erzsébet nagy áriáját a Hunyadi Lászlóból, Hänschel Morgenthymnéjét és egy Dienzl-dalt énekelt Szopránja különösen a felső regiszterben pompásan csengő és kitűnően képzett. Lelkesen tapsolták. P. Gajári Márta verseket szavalt: a fiatal művésznő mély érzéssel és igazi drámai erővel előadott szavalata nagyon tetszett. Nagy sikert aratott Dienzlné Rácz Ena is- Dienzl és Csiky dalokat énekelt szép hangon és temperamentumosan. Bőven kijutott a sikerből: Rózsa S. Lajosnak, az Opera kitűnő baritonistájának is, aki a Hamlet bordalát és Dienzl: Kötelet a cárnak . . . című szép dalát adta elő azzal a tökéletes művészettel, mely öt hallgatósága kedvencévé avatta. A művészies zongorakiséretért Dienzl Oszkárt illeti dicséret. A zongorát a Keresztély cég engedte át. * (Ágyú és harang) címen új filmdarabot írt Pintér Imre, akinek a Népfelkelő — Nagy leszámolás c. hazafias drámája tavaly osztatlanul nagy sikert aratott. Akik a darab izgalmas meséjét ismerik és a csodaszép, tiszta felvételeket látták, valamennyien messzehangzó sikert jósolnak ennek az új filmnek, mely az osztrák-magyar-olasz „szövetségből" meríti változatos meséjét. A főszerepeket a színésznek is pompás szerzőn és Parlaghy Kornélián kívül B. Balázs Margit, K. Demjén Mari, Rozsos Gizella, Nyárai Antal, Kürty József, Hegedűs Ferenc, Toronyi Gyula játszszák Méltán néz mindenki a legnagyobb várakozással és kíváncsisággal e rendkívül érdekesnek ígérkező filmujdonság megjelenése elé. * (Firenzei tragédia — Fricike — Virágfakadás.) Az Uránia-színház színpadán az országos sziniakadémia előadása hozta össze pénteken este ezt a három külön kis világot. Wildi Oszkár Firenzei tragédiájának nehéz szertelensége és Sudermann Hermann Moriturájából a halálba induló Fricikének érzelgős története után jólesően, fölidítően hatott egy régi, kedves magyar vígjáték a Murai Károly Virágfakadása. Az egykori Nemzeti Színháznak sok szép estéje fűződött ehez a pompás kis darabhoz, meg a másikhoz, a Huszárszerelemhez, mely már idegenben is megjárta a siker útját. A mostani felujítás közönsége, a legérdekesebb közönség, szívből mulatott a kitűnően megrajzolt alakokon, az egészséges vidámlású helyzetekben. Lenczi Hedvig,, Kiefer Lujza, Ferenczy Monda, Paló Elemér és Visi Ferenc játszottak a darabban, míg az előzőekben kiürtték Apor Maróit. Ürmössy Aranka, Pártos Gusztáv és Kovách Ernő adták a főszerepeket azzal a hevülékenységgel és őszinte meghatottsággal, amelylvel csak egészen fiatalemberek tudnak játszani. * (A katonák karácsonya.) Ahhoz a mozgalomhoz, hogy fronton lévő katonáinkat minél dúsabb karácsonyi ajándékban részesítsük, most csatlakozott a Nagymező utcai Télikert is; a most jövő vasárnap" délutáni előadásának ugyanis minden jövedelmét erre a nemes célra adja. A vidéki színházak hasonló célú előadásai már folynak. Az első kedden a kolozsvári Nemzeti színházban volt, spjnos, nagyon gyenge anyagi eredménynyel, ellenben nagyon sikerült csütörtökön a kassai Nemzeti színházban, melynek nemcsak igazgatója, Faragó Ödön mondott le minden aznapi jövedelméről, hanem még a tagok is aznapra eső gázsijukról. Zsúfolásig megtelt ez alkalomra a kassai N°mzeti színház. Faragó lelkes prológusa után Moliére Fösvényét adták elő, a Hmszerepben Doktor Jánossal, aki egyéni és értékes alakítást nyujtott. A többi szeírepben Lajthay, D. Bánhidy Ilona, Lányi Jllcska, Pesti Kálmán, Bérczi Ernő, Lévai Berta, Szalai Gyula, Solti Károly tetszett. * (Uj német dalművek.) A háborús esztendő alatt a német dalműszerzők buzgón fár£.ldoznak azon, hogy megcáfolják a fegyverek köz hallgató múzsákról szálló igét: egész garmadával teremnek az operák a német zenészgárda táborában. Első helyen természetesen Straus Richárd említendő, aki (mint említettük) most fejezte be Az árnyéknélküli nő című új operájának vezérkönyvét. Utána következnek a követkző szerzők és új operák: Weingartner: Dame Kobold; Schrecker: A megbélyegzettek;; Kienzl: A testamentom; Neitzel: A kassai biró; Reiter: Tell Vilmos; Pfitzner: Palaestrina; Kaussnem: Hettel és Hilda; Neumann: Gutrun és Isebill; Zemlinsky: Firenzei kaland; Kaskel: A kenti kovácsné; Wendland: A máltai szabó; Zepler: Jörg úrfi. Azonfelül Wagner Szigfrid egyszerre három új operájáról ad hírt és Humperdinck is közzéteszi, hogy új dalművet ír, melynek címe még nincs megállapítva. * (Schönherrnek) már is híressé vált darabja, a Weibsteufeldeken egyre tart a klerikális izgatás. Újabban a hamburgi rendőrség is megtiltotta a darab ottani előadását; a luzerni rendőrkapitány hasonlóképen járt el és példáját követeli Svájc más nagyobb városaiban is. — Bennünket azért érdekel ez a cenzúraharc a darab ellen, mert a Vígszinház is elfogadta előadásra és még a tél folyamán szinte is hozza Schönherr színművét, mégpedig Móricz Zsigmond fordításában. * (A Berlichingeni Götz reprize) a bécsi Burgszinházban, melyről már megemlékeztünk, teljes sikerrel járt; a kitűnő rendezés, mely a műnek 1773-iki formáját és akkori átdolgozását vette alapul, kellően érvényre juttatta a hatalmas drámai költemény minden szépségét, és az előadás valóban mintaszerű volt. Reimert adta a címszerepet, Harry Walden játszotta Weisslingent, a többi szerepben Bleibtreu és Medelsky asszonyok, továbbá Siebert, Gimnng, Schott, Romberg, Paulsen, Marr és Heine érdemelték ki az elismerést. Nagyon tetszettek a Roller mester által elvezett díszletk is. * (Megnyitották a szabadkai színházat.) Most nyitották meg zsúfolt ház mellett a szabadkai színházat. A színházépület tavaly tudvalevőleg tűznek esett áldozatul és helyébe az állam segélyével a Pest szálló dísztermében ideiglenes helyiséget rendeztek be, amelynek külseje igen ízléses és csinos. A megnyitó est Tapolcay Dezső, a Vígszínház művészének beszédével kezdődött. Utána Almássy Endre a szegedi színház igazgatója Gyóni-verseket szavait nagy hatással. Ezek után Nádasi József énekes személyzetelőadta a ,,Tiszavirág" című operettet. Az előadáson a jeles primadonna, Radó Nelly, azután Révész Ilona, Sugár Gyula, Remete Géza, Komlós Vilmos egyképpen nagy tetszést arattak. Megyék és városok. Városi kifőzések. Szeged város pénztárában százezer korona van letétben. Az összeget a Bach-malomtól kapta a város, mint őrlési engedményt, jótékony célra. Dr Somogyi Szilveszter polgármester ennek az összegnek felhasználásával hat városi kitörést akar felállítani a város különböző helyein, ahol negyven fillérért kapna a nép főseléket feltéttel és azt el is vihetné onnan. A polgármester különös figyelembe akarja venni a nyomorgó középosztályt és épen ezért semmiféle utalványhoz, vagy személyes jelentkezéshez nem köti az ételek kiszolgáltatását, a legszegényebbek pedig ingyen utalványokat kapnának. A népkonyhákat a nő- és leányegyletek kezelnék és azok tagjai végeznék el a kiszolgálás munkáját is. Az áldásosnak ígérkező népkonyhák minden valószínűség szerint december 15-én már meg is kezdik működésüket, amely egyelőre három hónapi időtartamra van tervezve. Kétezer sertés és kétszáz hollandi tehén. Békéscsaba a tej- és a húsmizéria megszüntetése céljából kétezer darab sertést és kétszáz hollandi tehenet vásárolt, ami a lakosság körében nagy örömmel keltett. Egyletek és intézetek. — Felolvasás a nőtisztviselőknél. Pásztor Árpád író felolvasásával nyitja meg szerda esti összejöveteleinek sorozatát a Nőtisztviselők Országos Egyesülete (V., Vigadó tér 3.) helyiségeiben e hónap 24-én este nyolc órakor. Tagok venségeit sziveden látták. — Ápolónői tanulója felvétela. A Magyar Vörös Kereszt Egylet 1916 évi január 2-án új betegápolónői tanfolyamokat nyit, az Erzsébet-kórházban Budapesten tizenhat, a borsodvármegyei Erzsébet-közkórházban Mis