Pesti Hírlap, 1916. január (38. évfolyam, 1-31. szám)
1916-01-04 / 4. szám
1916. január 4. keddi PESTI HÍRLAP Most leállítottam a motort és egy nagy Spirális-siklót csináltam, hogy megint a város fölött repüljek és kértem egy bombát, hogy én isdobjak egyet. Az arzenálra céloztam és eleresztettem. Az utasom pár pillanatra még egyet küldött utána és gukkerrel nézte, talált-e? Az én bombám egy épület tetejét ütötte be az arzenál mellett. Az övé azonban többet ért, mert telitalá- lat volt, az arzenálra. A kaszárnya is kapott egyet és jöttünk hazafelé. Szervusz Nikita .... Útközben a Lovcsen felett mentünk el ésés a hadnagy úr kérésére egy darabig köröztem. Ő addig az ágyukat kereste gukkerrel, de nem találta. Nagyon csodáltuk, hogy nem lőnek ránk, "tzvert alig 600 méternyire jártunk a csúcs fölött. Kiderült az idő és jólesett, mikor messziről iegláttam a hangárjainkat. Visszajövet pokolian dobált a szél, néha két-háromszáz métert is estünk. Végre délután fél háromkor félig megfagyva landoltunk otthon. Ilyen újévi gratulációt még nem kapott Nikita. És nagyon boldog vagyok. A mai dátum egyébként is nevezetes és kellemes emlék számomra. Ma kaptam meg ő felségétől az első osztályú vitézségi érmet. Dobos István: A stockholmi hadifogoly-tanácskozás határozatai. A svéd vöröskereszt most küldötte szét a jegyzőkönyvét a hadifoglyok érdekében a múlt hónapban Stockholmban tartott nemzetközi tanácskozásnak, amelyen Magyarországot grófApponyi Albert és itt Farkas László képviselték. A határozatok lényege a következő: A Bécsben, Budapesten és Petrogradban már régebben működő hadifogoly-gyámolító bizottságok mintájára Berlinben is fognak ilyen intézményt létesíteni. Ezek a bizottságok egymással a hadifoglyok érdekében állandó és közvetlen összeköttetésben állanak. Az Oroszország és Szibéria területén levő "nagy távolságok miatt célirányosnak látszik, hogy azoknak a vidékeknek központjában, ahol hadifoglyok tömegesen vannak elhelyezve, helyi gyámolító bizottságok létesüljenek. Ilyen már van Moszkvában és a legközelebbi időkre terve Isik Kazánban, Taskendben, Tobolszkban, Irkuckban, Omszkban, Vladivisztokban, Csitában is. Eddig a fogságba kerültek hozzátartozói ,gyakran csak hónapok múlva kapták meg az első híradást. Ezen most oly módon kívánnak segíteni, hogy a hadifogságba esett katonának a legelső hajtárállomáson vagy pedig a kórházban, ahová kerül, nyomtatott levelezőlapot adnak, amelyet a moszkvai bizottság és annak kopenka-RU.1 irodája segítségével a rendes postától függetlenül és külön cenzurálással küldenek a hadifoglyok hazájába a hozzátartozóknak való kézbesítés céljából. Törekedni fognak a jövőben a fogolylisták gyorsabb megküldésére és pontosabb összeállítására is. Megkísérlik egy „Eltűntek lapja" időszakiújság közzétételét, amilyen már Németország és Franciaország között az eltűntek után való kutatás megkönnyítésére megjelenik s azt a hadifogolytáborában fogják szétosztani. A halotti bizonyítványokat lehetőleg gyorsan és gondosan kell kiállítani. Az orosz kiküldöttek elismerték a postaszolgálat terén mutatkozó nagy hiányokat, amelyeknek okául főképpen a hadifoglyoknak az egyik helyről a másikra való gyakori átszállítását, a Szibériában levő nagy távolságokat, azt a körülményt, hogy Szibériában csak egy vasúti vonal van, a cenzúra nehézségeit, az orosz nyilvántartás hiányos rendszerét és egyszersmind azt hozták fel, hogy a levelek pontatlanul vannak címezve. Biztosították a konferenciát arról, hogy az utóbbi időben javulás történt ezen a téren , hogy már a cenzorok számát is szaporították. Gyakori a panasz, hogy a hadifoglyoknak küldött pénz nem érkezik meg vagy pedig nem fizetik ki. Beható tanácskozás után a következő alapelvekben történt megegyezés: A hadifoglyok ne adjanak elismervényt mindaddig, míg a pénzt nekik ki nem fizetik vagy pedig folyószámlán javukra nem írják. Az elismervényt a hadifoglyok maguk írják alá. Az eredeti utalványt fel kell mutatni előttük. Minden olyan összeget, amelyet nem fizetnek ki készpénzben a hadifoglyoknak, külön folyószámlán kell javára írni, s mely aztán az egyik fogolytáborból a másikba való átszállításakor őt továbbkíséri. Megállapították annak az összegnek nagyságát is, amelyet a hadifogolynak egyszerre kifizethetnek. A szervezetadományok kollektív küldése a jövőben is a gyámolító bizottságok közvetítésével fog történni. A hadifoglyok olvasmányáról oly módon is kívánnak gondoskodni, hogy az egyes országok-Iban üregtelefofloychárakat álllanak össze a fogolytáborok számára. Egyes hadifoglyok címére küldött könyvek a rendes posta útján továbbuttatnak. A könyvküldeményekből általában ki vannak zárva az 1913. után megjelent könyvek és az olyanok, amelyek politikai tartalmúak, vagy amelyek széljegyzettel vannak ellátva. Az ellenség kezébe esett orvosokat mindenütt mint olyanokat kell kezelni és foglalkoztatni. A nem foglalkoztatott orvosokat vissza kell küldeni. Idősebb vagy az ellenséges államban hoszszabb idő óta fogvatartott orvosokat esetleg önként jelentkező társaikkal lehet helyettesíteni. A foglyokkal való bánásmód kérdésében felmerült panaszokat felfedezték és a delegátusok ígéretet tettek, hogy az egyes eseteket megvizsgálják. Az ellenünk felhozott panaszok tulajdonképen jelentéktelenek voltak behatóbb vizsgálat után legnagyobbrészt mint értelmetlen és egészen alaptalan vádak omlottak össze, ami ismét azt bizonyítja, hogy kormányzatunk milyen példás módon teljesíti kötelességét a hadifoglyokkal szemben. A hadifoglyokat nem szabad olyan vidékre szállítani, amelynek éghajlata rájuk nézve káros. Nem szabad velük oly munkát végeztetni, amely testi erejüket felülmúlja. Megállapították azoknak az igényeknek minimumát, amelyeket a tisztek és a legénység élelmezése és ruházata tekintetében támasztani kell. Ez a minimum a következő: Elegendő nagy, fűthető, jól világított, szellőztethető lakószobák. Szalmazsák és takaró a legénység számára. A szükséges bútorzat, mosdókészlet, fürdőberendezés. Egyszerű, de kielégítő élelmezés, amely a végzett munkával arányban áll, még petsig: jó minőségű reggeli, ebéd és vecsora, melyet a foglyok saját ízlésük szerint lehetőleg maguk készítenek, a táplálékok ellenőrzése orvosok által, olcsó kantinok felállítása. A foglyok ellátása fehérneművel és ruházattal, az elhorcott ruhaneműek pótlása. A foglyokkal szemben való erőszakosság szigorú büntetése, az egyévi önkéntesekkel és a műveltebb osztályhoz tartozó legénységi állományú katonákkal való megkülönböztetett bánásmód. Beteg és sebesült katonák szállításának megtiltása, a rokkantak távoli vidékre való szállításának mellőzést stb. Bizonyos betegségekben, különösen tüdővészben és reumában szenvedő tiszteket és katonákat lehetőleg olyan vidéken kell elhelyezni, amely egészségükre nem ártalmas, esetleg fürdőhelyeken. A higiéné szabályait különösen szem előtt kell tartani. A tiszteknek, akik úgysem végezhetnek olyan munkát, mint a legénység, meg kell adni a lehetőségét annak, hogy sportgyakorlatokat végezhessenek, és játékot űzhessenek, esetleg sétákat tehessenek. Károly svéd királyi herceg kezdeményezésére végül elhatározta a konferencia vegyes bizottság alakítását. E bizottságnak Magyarország, Ausztria, Németország és Oroszország vöröskereszt egyleteinek képviselői és három semleges, a svéd, a dán és a svájci vöröskeresztegylet egy-egy megbízottja legyenek tagjai. Ennek a bizottságnak az lesz a feladata, hogy azokt a helyeket, ahol hadifoglyok elhelyezést nyertek, meglátogassa és megötőződést szerezzen arról, hogy a határozatokat, különösen a hadifoglyok ellátása és a velük való bánásmód tekintetében mindenütt végrehajtják-e. Névtelen egyenkint 10 kor., Magyar Földhitelintézet 3 kor. 90 fillér, összesen 57.129 korona 22 fillér. A városi zsir- és hasmzasítás. A főváros sertészsirkészleteiből december 20-tól 26-ig terjedő héten öszszesen 10.580 kg. zsírt, azonkívül 53.283 kg. szalonnát és hálat adtak el közvetlenül a fogyasztóközönség részére. Szeptember 10-tól december 26-ig összesen 725.266 kg. zsírt és 360.231 kg. szalonnát és hálat adtak el. A sertések húsából december 20-tól december 26-ig terjedő héten összesen 40.480 kg. nyers húst, 1301 kg. zsigert és 297 kg. füstölthúst adtak el a fogyasztóközünségnek. Múlt évi november 4-től december 26-ig összesen 241.450 kg. nyers húst, 8633 kg. zsigert és 5329 kg. füstölthúst adtak el a fogyasztó közönségnek. — Ragadós betegségek. A tiszti "főorvosi hivatal kimutatása szerint ii múlt héten a fővárosban a ragadós betegségek állása a következő volt: Megbetegedés: hasi hagymáz 5 és 1 vidéki, hólyagos himlő 1, kanyaró 115, skarlát 69 és 1 vidéki, szamárhurut 28 és 2 vidéki, roncsoló torok- és gégelob 41 és 7 vidéki, bárányhimlő 46 és 1 vidéki, járványos fültömirigyláb 18, vérhas 2, járványos agygerinc-agyhártyalob 3, trachoma 2. Halálozás: hasi hagymáz 1 vidéki, küteges hagymáz 1 vidéki, kanyaró 5 és1 vidéki, skarlát 11 és 1 vidéki, roncsoló torok- és gégelob 7, influenza 3, bárányhimlő 1, fővárosi ügyek. A külföldön alkalmasnak talált népfölkelésre kötelezettek bevonulása. Az 1873. évi január hó 1-je és az 1877. évi december 31-ike között, valamint az 1891., 1895. és 1890. években született népfelkelésre kötelezettek, akiket külföldön vezettek népfelkelési bemutató pótszemle-bizottság elé és ott osztályoztak alkalmasnak, január 4-én, kedden tartoznak tényleges szolgálatra bevonulni. — Új tanári állások. A megüresedett és legutóbb pályázatra kiírt tanári állások közül a törvényhatósági bizottság közgyűlése a közoktatásügyi osztály javaslatára a felső kereskedelmi iskoláknál megüresedett magyar és francia nyelvű tanszéket magyar és német nyelvű tanszékké szervezte át. Erre az átszervezett tanszékre a tanács pályázatot hirdet. A pályázati kérvényeket e hó 11-én, déli 12 óráig kell beadni a tanács segédhillgatásába. (Központi városháza, T. em. 11. szám.) — Az árvaszék hadi árvaalapja. A székesfővárosi árvaszék hadiárva-alapja javára a legutóbb kimutatott 56.691 korona 32 filléren kívül ujabban a következő adományok érkeztek: Özv. Miskó Józsefné néhai testvére, Hankó Antalné emlékére 200 kor.. Simon István 100 kor.. Havas Antal 29 kor., Bukovics D. Sándor, dr Riedl József törvényszéki biró és Pester Lloyd főpénztára, egyenkint 20 korona. Hermann Józsefné 12 kor. Braun József igazgató, Gürsch Jánosné és Színház és zene. Simon Judit. (Kiss József verse a filmen, rendezte Mérei "Adolf bemutatta hétfőn a Mozgókép-Otthon.) .Valamikor, az objektív szemlélő meg fogja állapítani, hogy amiért a mozi a színházi publikunmnak kegyét elorozni merte, épen az írókkal és a színészekkel tett jót. Ma még nincs itt az ideje ennek az objektivitásnak, épen mert még nincs kifejlődött magyar mozigyártás : a külföldi filmek uralkodnak a műsorokon és így bizony épen azok esnek el a mozi nagy jövedelmeitől és reklámjától, akiknek elsősorban dukálna: a mi íróink és a mi színészeink. De hogy nem sokáig lesz ez így, sok jel vall erre: mind szaporábbak lesznek a magyar filmek. A legújabb, a Simon Judit pláne biztató jel: egy nagy, koleozus poétánkkal szemben több évtizedes igazságtalanságot tesz jóvá. Kiss Józsefnek Simon Judit c. remek versét évtizedeken át szavalták sm re az országban; mágnese volt ezer meg enéz hangverseny-estének, anélkül, hogy ebből a költőnek egy krajcár haszna lett volna. És most íme, filmdarabként a moziba kerül a Simon Judit, a költőnek teljes anyagi respektálásával. És ami népszerűségi töke a költő és verse irányában évtizedeken át elraktályozódott, a mozi révén most egyszerre fölszabadul és busásan kamatozik... És persze a szereplők is mind magyarok, budapesti színészek... * Kell-e különösebbet írni a Simon Judittól?. Aligha. Kettőt mindenesetre hangsúlyozni kell. Az egyik magának a költeménynek dicsősége, és pedig, hogy noha a film Ötfelvonáson, abban egy jottával sincs — érdemben! — Uibb, mint magában a költeményben. Egy nagy darab arany töretett itt öt szeletre és veretett ki mozi-váltópénzzé a nagy tömeg számára. A rendezéssel pedig — és ez U Z, ami másodsorban hangsúlyozandó —• Mérei Adolf pompás, geniális munkát végzett. És segítőtársai a kitűnő nevű színészek egész sora. A címszerepben Aczél Ilona csupa erő és közvetlenség; az apját Zlatkai Márton vitte filmre fényesen. Hódító, kész filmalakítás Homlay Artúré is a férj szerepében és nagy jövője van a filmen úgy Vágó Bélának (a rabbi), mint Sarkadi Aladárnak (házasság-közvetítő). Fodor Gyula ficsúrja sok jóval biztat. A film technikai része is elsőrangú. Biztos, hogy ennek a filmnek karrierje nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is szól, elanynyira, hogy jóval a Mozgókép Otthon mai bemutatója előtt olvastuk a Neue Freie Presse-ben, hogy Bécsben is készülnek már a bemutatására. Engedhetjük bátran külföldre. Dicsőséget fog hozni a magyar filmgyártásnak. * A Mozgókép-Otthon mai négy bemutatójára elővételben kelt el minden jegy és hihetetlen mennyiségben viszik a hét további előadásaira is a jegyeket. Az előadásoknak külön fényt kölcsönöz, hogy a film előtt Jászai Mari, a nagy tragika elszavalja magát a költeményt és pedig mindenkor az éter és a s második isl hadítson. A mai 9