Pesti Hírlap, 1916. január (38. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-10 / 10. szám

1916. január 10., hétfő. PESTI HÍRLAP — (Tüz a Krupp-gyárban.) A Ruhr vidéki Essenből közli a Krupp-művek­ igazgatósága. A Krupp Frigyes cég mintaosztályában eddig is­meretlen okból tüz támadt, amely a nagy szélben gyorsan terjedt és a kerékgyártó műhely mellék­épületére is átterjedt. Két órai oltási munka után a tűz ereje megtört. A mintaosztály és a mellék­épület leégett. A melléképületekben nem esett kár. Senki sem sérült meg. — (Sziklaomlás a salzburg—innsbrucki vonalon.) Az innsbrucki államvasúti igazgató­ság közli: Sziklaomlás következtében a Salz­burg—Innspruck vonalon Golling-Abthenau és Sulzau állomások között a 33,9 kilométer­ kőnél szombat este óta a forgalom fennakadt. A sze­mélyforgalom egyelőre átszállás útján történik. A levélpostát, podgyászt és a gyorsárukat átszál­lították. Az egy vágányú forgalmat mihamarébb megindítják. A kétvágányú forgalom felvétele legkorábban hétfőn este lesz lehetséges.­­ (A jeges tenger.) A kopenh­ágai Ber­lingske Tidende jelenti Stockholmból. A jégvi­szonyok a Bothini-öbölben állandóan nagy vesze­delmeket okoznak. Stockholmból új nagy jégtö­rőket küldtek ki, hogy kiszabadítsák azokat a nagy gőzösöket, amelyek Gefle előtt a jégben re­kedtek, de a sikerre kevés a remény és ez idő sze­rint attól félnek, hogy az egész Botlini-tenger a finn- és svéd partnál befagy, ha nyomban eny­hébb idő be nem következik.­­ (Tolvaj siket­néma.) A főkapitányságon többen tettek feljelentést egy húsz-huszonkét év körüli siket-néma fiatalember ellen, aki lakáske­resés ürügye alatt több helyen lopásokat követett el. Hónapos szobákat bérelt, egy hétig ott tar­tózkodott a lakásban, de a legelső alkalommal, amikor egyedül maradt, feltörte a szekrényeket. A tolvajt most kézrekerítették. Schwarz Károly huszonkét éves siket-néma aranyozó. Letartóz­tatták. Halálozás. Ghymesi és gácsi özvegy gróf Forgách Jó­rz s e f n­é született sklabinai és blatnicai, révai báró Ré­vay Sarolta csillagkeresztes hölgy, vasárnap hetvenkét éves korában Budapesten meghalt. Halálával több fő­nemesi családot borított gyászba, köztük: a báró Révay, gróf Szapáry, gróf Berchtold, báró Pittel, gróf Forgách, gróf Wenckheim és a gróf Dobrzewski családokat. Földi maradványainak beszentelése kedden délután három órakor lesz a gyászházban, IV., Eskü­ út 6. szám alatt. A beszentelés után Gácsra szállítják és ott újabb be­szentelés után a család ősi sírboltjában helyezik pihe­nőre. Báró Minutillo Ferenc nyugalmazott ten­gernagy, Grácban 71 éves korában meghalt Stettner Gyula felsőlövői evangélikus lel­kész, volt főesperes, a Ferenc József-rend lovagja, negy­ven évi lelkészi működés után, életének 75-ik évében Felsőlövön (Vas megye) meghalt. Strausz Sándor háztulajdonos neje, szüle­tett Rosenfeld Kati, 64 éves korában meghalt. Temetése hétfőn délután 2 órakor lesz.­­ Az idény legszenzációsabb hanglemeze a „Tá­bortűznél" című kétoldalú Columbia hanglemez, mely kizárólag Wágner Hangszerkirálynál kapható. Budapest, József-körút 15. Lemezműsort ingyen küld. OMNIA MOZGÓKÉP-PALOTA Bejárat: József-körut 31. — Telefon József 1—25. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii HENNY PORTEN az ,,Utolsó imádság" cimü 3 felv. társadalmi színmű főszerepében. CARMI MÁRIA „A Hermelin" c. 3 felv. vígjáték főszerepében. Ezeken kivül a páratlan érdeklődésre van tekintettel 252 3000 m. magasságban. Az előadások hétköznap d. u. 4, 6, 8 és 10 Órakor, vasárnap d. u. 14,­­6, 7, és 10 Órakor kezdődnek. Jegyelővétel: a Hirsch-féle nagytőzsdében VI., Andrássy-út 19 és az Omniában d. e. 10—­­él-ig, d. u. 3 órától kezdve. Tudomány. * (A tanulók háborús dolgozatai.) A székesfővá­ros és a Gyermektanulmányi Társaság által rendezett pedagógiai kiállítással kapcsolatban Keleti Adolf polgári iskolai igazgató felolvasást tartott A tanulók háborús dolgozatai címmel. Ismertette a háborús dolgozatok alakját, abbeli megfigyelését hogy a gyermekben mily gondolkodó és írói készség van. Több oly dolgot sorolt fel, mely a gyermekeknek egészséges humorát, megfi­gyelő képességét bizonyítja, egyik-másik tanuló való­sággal kész írónak mutatkozott. Előadását azzal fejezte be, hogy a jövőben különös gondot kell fordítani a gyer­mek lelkületére. Az érdekes előadást a megjelentek nagy tetszéssel fogadták. * (Az Akadémia ülése.) A Magyar Tudományos Akadémia történelmi osztálya hétfőn délutt én öt órakor felolvasó ülést tart. Az ülésen Ballagi Aladár egyetemi tanár Rákócziról és Szekfü könyvéről, dr Csekey István kecskeméti jogakadémiai tanár pedig a pragmatika szankcióról fog értekezni. Egyletek és Intézetek. — Az ü­gyvédszövetségi közgyűlése. Az Országos Ügyvédszövetség a budapesti ügyvédi kamara székházá­ban tartotta 1914. évi közgyűlését. Tekintettel a hadba­vonult nagyszámú szövetségi tagokra, az Országos Ügy­védszövetség igazgató­tanácsa az 1914. évi közgyűlést az 1915. évi választói közgyűléssel már csak azért sem kapcsolhatta egybe, mert nem tartotta illőnek a tisztvi­selői kart olyan időben felújítani, amikor P. tagoknak több, mint fele háborúban teljesíti kötelességét és nem szólhatna bele a szövetség vezetésének bírálatába. A közgyűlésen Pollák Illés udvari tanácsos, szövetségi el­nök elnökölt. Dr Havlik János ügyvezető titkár terjesz­tette elő az Országos Ügyvédszövetség 1914. évi műkö­déséről és állapotáról szóló évi jelentést. Az előterjesz­tett évi jelentést, a zárszámadást és számvizsgáló bi­zottság jelentését, valamint az 1916. évre szóló költség­előirányzatot a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az elnök indítványára a közgyűlés Jacobi Béla pénztá­rosnak odaadó működése elismeréséül köszönetét fejez­te ki. Pollák Illés elnök indítványára a közgyűlés Márk Endrét, aki jelenleg Debrecen város polgármestere, az ügyvédség érdekében kifejtett odaadó és lelkes működé­se elismeréséül a szövetség dísztagjává választotta köz­felkiáltással. A közgyűlés többek hozzászólása után el­határozta, hogy megkeresi az igazságügyminisztériumot a negyvenhárom-ötven éves ügyvédeknek irodájuk szín­helyén helyi szolgálatra való beosztása érdekében. De nem zárkózott el a közgyűlés az elől az indítvány elől s­em, hogy ezt a kérelmet a fiatalabb korosztályú ügyvé­dekre is pártolólag terjeszsze elő. Dr Urbach Lajos ügy­véd terjesztette elő ezután a rokkant és elesett ügyvédek özvegyeinek és árváinak ellátására vonatkozó alap lé­tesítése tekintetében felmerült terveket. Nagy örömmel fogadták el" dr Missner Ignác budapesti ügyvéd nagylelkű bejelentését, amelylyel tudatta, hogy az ügyvédek árvái részére ötezer koronás hadikölcsönalapítványt létesít. A közgyűlés végül elhatározta, hogy a háborúban elhalt ügyvédek árváiról kötelességének tartja a gondoskodást. Közgazdaság, Pénzügyi fairek. A Pénzintézeti Központ kérdéséhez. II. A pénzintézetek a háború alatt erősen nö­velték értékpapírállományukat és a jövőben, ha az első cikkben ismertetett javaslat megvalósul, a betét növekedése arányában még erősebben fog­ják növelni. Ez a lekötés azonban kívánatos és a betétesek érdekeinek, valamint a reform cél­jának megfel. Tekintve azonban, hogy a tör­vényjavaslat új intézetek alapítását megakadá­lyozza és ezzel szemben — a vidéki intézetek kérelmére a fiókok létesítésének korlátokat nem szab és ezzel privilégiumokat biztosít, — feltétle­nül szükséges és megokolt annak kimondása, hogy a biztosító alap tekintetében minden fiók külön intézetnek tekintetik. Ehhez­ képest tehát minden eddigi, de legalább az ezután létesíten­dő fiók, olyan összegű betét­biztosító alapot tar­tozik létesíteni, mint amennyit a megállapítandó százalékos kulcs szerint bármely más önálló in­tézetnek kellene létesíteni. A fiók betétei tehát nem csaphatók össze az anyaintézet betéteivel és minden fiók külön biztosító alapot tartozik a saját betéted arányában létesíteni. Ez a leg­kevesebb, amit a vidéki intézetek — a fióknyitás korlátlan privilégiumával szemben — joggal kö­vetelhetnek, — ha csak azt nem akarjuk, hogy a vidék­i betétek lassanként rendelkezésüktől el­vonassanak és a vidéki birtokos és gazdaközön­ség a csakis helyi intézet által kultivált és csakis ezek által kielégíthető mezőgazdasági hiteltől egyszer s mindenkorra megfosztassék! Ez az in­tézkedés szükséges eszköz még arra is, hogy ha­zánkban működő külföldi intézetek fiókjai — mind nagyobb összegű betéteik jelentékeny ré­szét — magyar állami kötvényekbe, hadi­kö­lcsö­nökbe és esetleg más pupilláris értékpapírokba állandóan befektessék és ezeket az állományaikat állandóan növeljék — ahelyett, hogy azokat kül­földre utalják át és ausztriai, vagy más külföldi kölcsönökbe és iparvállalatokba fektessék. Ezzel a megoldással az új intézetek ala­pítása is automative szabályoztatik és talán tel­jesen feleslegessé válik ily módon a drákói és veszélyessé is válható teljes eltiltás. A betét­biztosító alap 250.000 koronás minimuma ugyan­­is kizárja­­azt, hogy gyengébb intézetek alakul­hassanak. Hiszen legalább 250.000 koronát kel­lene azonnal letétbe helyezni, hogy működését megkezdhesse. Ezt csakis oly tőkeerősebb intézet teheti, amelynek ezen feltétlenül lekötött és elvont 250.000 koronán kívül még jelentékeny összegű más tőkék is rendelkezésre állanak. Egy milliós intézeten alul új intézet nem alakulhat és azt is erősen megnehezítené ilyen alap kihasítása. De további biztosításul ki lehetne és kellene mondani még azt is, hogy új intézet a megálla­pított biztosító alapnak 1­4, vagy kétszeresét tar­tozik létesíteni és letenni. Ez csakugyan teljes és absolut­ védelem lenne alap nélküli vállalkozások ellen,­­ másrészt azonban a legtöbb, amit a köz­érdek sérelme nélkül követelni lehet és szabad. Végül szükségesnek tartja annak kimon­dását is, hogy a Pénzintézeti Központ közgyű­lésének a törvényhozás utólagos hozzájárulásá­val — jogában legyen a betét­biztosító alapra nézve most megállapított ecálát s egyúttal a mi­nimális és maximális alapot is megfelelő mér­tékben, de mindenkor az eredeti skála arányában és egyenlő alapon felemelni. Ilyen módon a pénzintézeti reform fokozatos kiépítése — meg­felelő átmenettel — könnyen és biztosan megva­lósítható lesz és a Pénzintézeti Központ valóban ideális szervezet lesz, amely hivatását és állam­gazdasági szerepét az összes érdekkörök tel­jes megnyugvásával és közreműködésével és fő­leg a takarékbetéteknek automatikusan fokozódó biztosításával fogja megoldani. * Francia pénzügyek. Londonból jelentik, hogy az angol bank újabb tíz millió font ster­ling francia kincstári váltót vett át 50 százalék leszámítolási kamatláb mellett. * A külföldi pénz átszámítási árfolyama Az osztrák államvasutak pénztárai e hó 6-tól kezdve külföldi pénz eladásánál száz márkát 149 koronában, 100 frankot 155 b­or.-ban és 100 rubelt 250 koronában számítanak. A külföldi pénzek vételénél az árfolyamok a következők: 100 márka = 148 korona, 100 frank = 152,50 korona, 100 aranyrubel — 250 koronet és 100 ezüst vagy pa­pír-rubel = 200 korona. Kereskedelem. * A selyemáruk drágulása. Berlinből jelen­tik, hogy a német selyemanyag-gyárosok szövet­sége elhatározta az árpótléknak 30 százalékra való felemelését. * Szénkereskedők megrendszabályozása. A Fremdenblatt írja: Ipari körökben erősen elíté­lik egyes széncégek eljárását, akik a legkülönbö­zőbb ürügyekkel kivonják magukat szállítási kö­telezettségük alól. Régibb kötéseket egyáltalán nem teljesítenek. Hír szerint hivatalos körökben is foglalkoznak ezzel a kérdéssel és reméljük, hogy ennek a lehetetlen állapotnak véget fognak vetni. * Széna, szalma, takarmány. (Fuch­s József jelentése.) A hetivásáron széna és szalmában csekély behozatal és jó kereslet volt. Eladatott: középminőségü jobb és elsőrendű széna 6.­85% K, muhar 9.50 K-ig, alom szalma 4.50—5.50 K, zsupszalma 7.50 K, szecska 8.— K-ig per 50 kiló fuvaronként házhoz szállítva Préselt széna 7.50 —850, préselt szalma 5.­6.— K. Mezőgazdaság. * A Balaton áradása. Már ismételten fog­lalkoztunk azokkal a károkkal, melyeket a Ba­laton áradása főleg a somogyi parton okozott. — Egyik olvasónk most arra figyelmeztet bennün­ket, hogy a kormány által legutóbb kiadott vé­dőfüzetecske, mely a csapadék emelkedésével akarja okadatolni a vízállás emelkedését, tulaj­d­onképen el akarja terelni a figyelmet a tényle­ges helyzetről. A törvényhozás az 1908. évi 48. t. c.-kel nagyobb összeget szavazott meg a Bala­ton szabályozására. Ezt az összeget azonban nem kotrásokra és mélyítésre, hanem kikötők építésére fordították, ami most megboszulja ma­gát, mert a magas vízállás következtében pél­dául a balatonszemesi kikötő is víz alá került. 7 Budapesti gabonatőzsde.. — jan. 9. Kapkodások. Igazán boszantó, hogy ebben a rendkívüli időben, amikor amúgy is töméntelen olyan baj szakad ránk, amely elkerülhetetlen, még olyan kellemetlenségek is előadják magukat, amik némi előrelátással mellőzhetők volnának. A kormány december 23-iki rendeletével tudvalevően új szál­lítási igazolványokat rendszeresített, azzal, hogy január 10-től fogva csakis ezek a blanketták al­kalmazhatók. Azt lehetne tehát gondolni, hogy a mostanáig eltelt idő alatt illetékes helyen gondos­kodtak róla, hogy az átmeneti komplikációkat enyhítsék. Nem történt azonban semmi. Csak szombaton, amikor a bizományosok kérdést in­téztek a H. T.-hoz, hogy mi történik azokkal az

Next