Pesti Hírlap, 1916. január (38. évfolyam, 1-31. szám)

1916-01-06 / 6. szám

január 6., csütörtök. FESTI HÍRLAP­ jnkban is megfelelő férőhelyet biztosítottak és külön szobákat is tartottak fenn. A bizottság a főorvos bejelentéseit megnyugvással vette tudo­másul. Végül Bayer Antal azt a régebbi kérel­mét ismételte meg, hogy a kerületekben működő tiszti orvosoknak hosszabb, érdemes szolgálat után a kerületi tiszti főorvosi címet adományoz­zák. Az elnöklő h.-polgármester bejelentette, hogy a kérelmet illetékes helyen tolmácsolni fogja. — Kenyérjegy és iskolai szünnap. A ta­nács a kenyérjegyek kiosztása miatt január 7-én pénteken, az elemi, iparostanonc és ismétlő isko­lákban szünnapot rendelt el, miután a kiosztás­nál a tanítók működnek közre. Színház és zene. • (Jelentés a Greguss-jutalomról.) A Kis-faludy-Társaság először ítélte oda a Greguss Ágost-féle jutalom színművészeti díját, még­pe­dig Jászai Mari asszonynak, a Nemzeti színház művésznőjének. A társaság szerda délutáni ülé­sének tárgysorozatán szerepelt az erről szóló je­lentés. Előzőleg Vargha Gyula felolvasta gróf Zichy Géza és a saját újabb költeményeit. A tapsok elcsendesülésével Alexander Bernát ter­jesztette elő jelentését az 1915. évi Greguss-juta­lom odaítéléséről A beható jelentés egész külön tanulmány volt az utóbbi hét esztendő színmű­vészetének fejlődéséről. Szólt általában a színját­szásról, majd kitért az előadó az idegen színtársu­latok veszélyes voltára is. Kifejtette, hogy a rend­szeres idegen hatás kárára van ebben a kétnyelvű városban a színházi fejlődésnek. Majd a mo­dern színművészeti alkotásokat taglalta. A régi sztár-rendszernek már vége, a magyar színé­szetben is kifejlődött az összjáték, mindazonáltal kellően érvényesül az egyéniség. Megállapítja nyíltan, hogy a mi színészeink jobbak, mint a külföldiek. A modern dráma fejlődésének törté­netével foglalkozott ezután és hangsúlyozta, hogy a modern dráma ma túlsúlyban van, ami nem is volna baj, ha jobb darabokat imának. A színészek közéb­en a ragyogó talentumok egész sorát találhatjuk fel. Ezek sorában elsiratta Mindenek előtt Újházi Edét, akit a modern drá­mában most Hegedűs Gyula pótol. Márkus Em­mát tartja közöttük a legnagyobbnak, minden te­kintetben, aki mindig új, de nem minden hangnem az övé. Nórája korszakos a színpadon. Ez az alakítása egymagában megérdemelné a Greguss­jutalmat Közel esik hozzá Varsányi Irén, aki­nek Molnár Ferenc Liliomában kreált kis cse­lédleány szerepe rangban nem alantasabb Már­kim Emma Nórájánál. Felemlíti Rákosi Szidit, Alszeghy Irmát, Hegedűs Gyulát, Gál Gyulát, Pethest, Csortost, Törzs Jenőt, Gothot, Feny­vesit, Szerémit, Tanayt, Rajnait és a többieket. A klasszikus drámában az első helyen Jászai Mari áll. Ő az, aki rendkívüli intuícióval meg­látta Shakespeare alakjait az ő rendes, emberi méretet messze meghaladó nagyságukban. Ily nagyságot csak az tud meglátni, aki a sa­ját lel­kében talál hozzá hasonlót. Jászai azért nagy színésznő, mert nagy ember, igazi ideális, a fen­ség érzésével a lelkében. Minden technika nála mellékes. Nem hanyagolja el, hanem a maga mód­ja szerint tökéletesíti. És az ő nagyságának bi­zonyítéka, hogy ezt észre sem veszi. Mindezek alapján neki ítélte oda a társaság a jutalmat. A közönség lelkesen megéljenezte és megtapsolta Alexander Bernátot. « (A kisasszony férje.) Drégely Gá­bor 3 felvonásos komédiája a közönségnek foly­ton fokozódó érdeklődése mellett folytatja kar­rierjét az ötvenedik előadás felé. Minden este telt nézőtér kacag a Magyar Színházban a da­rabnak ötletes tréfáin, fordulatos menetén és tapsol a szereplőknek, akik, mint: Gombaszögi Frida, Báthory Gizella, Törzs Jenő, Virányi, Z. Molnár, Pártos, egytől-egyig pompás szerepet játszanak. Ma, csütörtökön este is persze, a nagysikerű Drégely-darabot játszák, míg délután a műsor másik erősségét, Bródy Sándor Lyon Leáját játszák immáron hetvenhatodszor. • (A Népoperában) a mai csütörtökön két­szer játszik a Vígszínház együttese, amelynek vendégszereplését eddig is a legfényesebb siker kíséri. Ma is a játékrend két igen kedvelt műve kerül a Népopera közönsége elé. Este a Zsuzsi kisasszonyt adják, Kálmán Imre melodiózus ope­rettjét, amelynek dalait országszerte éneklik. Délután három órakor a Hindenburg bácsit mu­tatják be gyermekelőadásul, rendkívül mérsékelt helyárakkal. Ezt az előadást szombaton délután négy órakor megismétlik. Vasárnap este a Diák­élet kerül bemutatóra, amelynek gyönyörű diák­nótái ezúttal fognak először felcsendülni a Nép­operában. A Perkep törpéről szóló dalocska, a Gaudeamus és a többi dal, amelynek magyar szövegét Heltai Jenő írta, kiváló tényezői voltak a Diákélet nagy sikerének. Vasárnap délután a Tatárjárást ismétlik az ismert kitűnő szereposz­tásban. * (Két előadás a Királyszínházban.) Ma, csütörtökön két előadás lesz a Király Színház­ban: este A császárné-t játszák, mely minden este zsúfolt házat, vonz és amelynek címszerepé­ben alkalma nyílt Fedák Sárinak, hogy egyikét nyújtsa legkiválóbb alakításainak. De a többiek is, Rátkai, Király, Tisza Karola, Boros, Latabár, Vándort is egyforma mértékben részesei a szín­ház sláger­sikerének. — Délután a János vitéz van soron, mely még mindig zsúfolt házat vonz, valahányszor csak adják. * (A Candida) szombati bemutatója ismét alkalmat ad a Vígszínház együttesének, hogy elsőrendű művészi feladatot oldjon meg. Ennek megfelelő az az óriási érdeklődés, amely a be­mutató iránt nyilvánul. A Candidából nem tar­tanak nyilvános főpróbát. * (A Vígszínházban) ma, csütörtökön, két előadást tartanak. Délután az ő nagysága ruhája kerül szinre Fedák­ Sárival és Csortos Gyulával, este a Táncosnőt játszák Varsányi Irénnel a címszerepben. * (Pallenberg) most ismét jellemszerepekre adja magát. Moliére Fösvény­ében, melyet most játszanak majd a berlini Deutsches Theaterban, Reinhard rendezésében, ő adja majd Harpagont. A múlt héten pedig nagy sikkerrel adta Moór Ferencet a Haramiákban. * (A Ciklámen), a Vígszínház válto­zatlan vonzóerejű sikere pénteken este kerül elő­adásra, a Góth-párral a vezető­ szerepben. * (Levitzki Mischa) zongoraestélye január 16-án lesz Dohnányi Ernő közreműködésével. Műsor: Két zongorán: Mozart D-dúr Sonata, és Schumann Andante variációkkal. Szólószámok: Beethoven, Waldstein Szonáta, Baeb, Chopin, Liszt, darabok. Jegyek Rózsavölgyinél. * (Új dalok.) A Modern Színpad ka­baré januári műsorában a pompás új tréfák és aktualitások mellett, néhány új dal arat estéről­estére zajos sikert és indul — minden jel szerint — országos népszerűség felé. Különösen Szir­mai Albertnek két dala, Szép Ernő „Árva Pál" és Harsányi Zsolt „Egy cigaretta története" című verseire, mutatja ereje teljességében a kiváló dal­költőt. De nagyon tetszik Nádor Mihály egy gi­tárdala és Reményi Bélának nagy népszerűséget igérő dala is, amelyet Em­őd Tamás „Szívem, mi nem megyünk Parisba többé" című gyönyörű versére írt. * (A Simon Judit-film ma ötször) kerül bemutatóra a Mozgókép­ Otthonban; az első elő­adás 3 órakor kezdődik. Jászai Mari a II. és III. míg Molnár Aranka az I., IV. és V. előadásban mondja el a költeményt. A közönség érdeklődése különben oly nagy a Mozgókép­ Otthon mostani, nagyszabású műsora iránt, hogy a szerdai elő­adásra is elővételben keltek el a jegyek. * (Háromnyelvű színlap) vált szükségessé a wilnai városi színházban, a vegyesnyelvű la­kosság szempontjából. A színlap német nyelvű, alatta van egy lengyel fordítása és a lap hátsó oldalán ugyanaz a színlap jiddis nyelven (azaz lengyel-zsidó zsargonban) is olva­sató, héber betűkkel. Mind a három nyelven pedig olvasható a színlap fején ez a jellemző értesítés: „A szín­ház­jegy feljogosít előadás után az utcán való járásra, de csakis a célból, hogy a jegy tulajdo­nosa lakásába juthasson." * (Wedekind-esték a Kristály palotában.) A legelőkelőbb közönség, nagy műveltségű iro­dalombarátok és intellektuel műpártolók adnak esténként találkozót a Kristálypalota világhírű vendégének, Frank Wedekindnek vendégjátéka alkalmából. A modern német irodalom eme leg­nagyobb alakjának a személyes fellépte igazi irodalmi szenzáció erejével h­at. A geniális író már csak néhány napig marad itt. * (Vizsgaelőadás a Magyar színházban.) Szombaton délután a Magyar­ színházban szinre­kerül Echegarenak rendkívül érdekes drámája, A folt, amely tisztít, a szereplők Rákosi Szidi iskolájának növendékei. A helyárak rendkívül mérsékeltek. « * (A botcsinálta doktor.) A pozsonyi városi színház klasszikus előadásának sorozatában legutóbb Moliere Botcsinálta doktor­át mutatta be nagy érdeklődés mellett, jó előadásban, ami­nek sikeréből Faludi Kálmán, Takács Mariska, Dózsa Jenő és Ladányi Imre vették ki részüket. * (A cs. és kir. Hadvezetőség) engedélyével az olasz frontról készült felvétel a legnagyobb­szerű, a legérdekesebb és legszebb háborús fel­vétel, mely eddig bemutatásra került. Az Omnia ezen grandiózus filmje egy teljes órán át vezeti végig a szemlélőt az olasz front legérdekesebb és legnehezebb terepén. A karsztok és glec­cserek áthághatatlannak látszó, felhőkbe burkolt csú­csain magukat átküzdő hőseink csak oly csodá­latot keltenek életveszélyes vállalkozásukkal, mint mikor mérhetetlen hasadékok felett tátongó hegycsúcsokról ereszkednek alá, hogy az ellen­ség állásait megközelíthessék és kikémleljék. Külön megemlítést érdemel a zillertali alpesekben felvonuló 450 katonából álló ski c-soport merész gyakorlata, mely mint mutatvány is egyszerűen szédületes és kápráztató. * (Böldök uram szerencséje.) Eötvös Ká­roly gyönyörűen magyar, változatos h­angú, rendkívül érdekes darabja, a Böthök uram sze­rencséje szombaton kerül bemutatásra az aradi Nemzeti színházban. A főszerepeket K. Kápol­nay Juliska, Benkőné, Várnai és Hidvéghy játsza. * (Elhalasztás.) Csütörtökön este a bécsi Burgtheater­nek egy válogatott csapata az Urániában el akarta játszani a Jugend-et, még­pedig jótékony célra; ez az előadás azonban két közreműködőnek váratlan megbetegedése folytán elhalasztódik és pedig e hó 11-ére. Az előre meg­váltott jegyek érvényesek, vagy kérésre vissza­vézetnek. * (Az Uránia-színházban) a h­ét minden napján Tábori Kornél Mi barbárok című nagy­szabású és érdekfeszítő darabja szerepel a mű­soron. Csütörtökön délután a kiváló darab mér­sékelt helyárakkal kerül színre. Csütörtökön Napóleon, Pekár Gyula nagysikerű darabja megy. * (Színészek rokkant alapja.) Az Országos Színészegyesület tanácsának legutóbbi ülésén hozott határozata értelmében az egyesületi rok­kant-alapo­t megteremtették. A rokkant-alap jö­vedelmei a konzorciumos társulatok bruttó bevé­telének két százaléka, az alap javára tartott kü­lön előadások és az adományok. A két százalé­kos befizetés a mostani év január elsejétől kez­dődik és ugyancsak most kezdi meg segélyző működését is a rokkant­bizottság. Az alapra be­folyt minden összegnek a felét tőkésítik, a másik felét pedig máris felhasználják segélyezésekre. A segélyre szoruló, a háborúban rokkanttá vált színészek már beadhatják kérvényeiket a bi­zottsághoz. Háborús képek. — A sajtóhadiszállás budapesti mű­tárlata. — Múlt év október havában Bécsben jutott először szóhoz a mi háborús művészetünk. Lo­vag Hoen generális nagy agilitása és művészet­szeretete teremtett művészkolóniát a harci zajok közepette, hogy az újságírók „grafikai" műkö­dése mellett, a fehérre írt fekete betűkön kívül, — a művészkezek nemzetközi nyelvezetén képírás­ban is meg legyen örökítve a jövő századok szá­mára borzalmas viágháborúnk sok mindenféle eseménye. A bécsi kiállításról sokat írtunk. Most még többet írhatnánk a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításról, melyen sokkal több művész sokkal nagyobb anyaggal szerepel. De a lőszerekkel együtt az újságpapír is fogy, é­s ezt nehezebb pótolni, mint a lövedéket. A több ezer darab rajz­ból és festményből kirostált 800 műtárgy, (mely 8­4 kiállító művészt képvisel), mindennél ékeseb­ben hirdeti a „h­adi-művészet" létjogosultságát. Hoen generális, a kiállítási katalógus elő­szavában ezeket írja: „E nagy háború korszaka kétségtelenül éveken át fog uralkodni a m­űvészi életen. Az érzések és benyomások, amelyeket a művészben a világtörténet e legvéresebb lapja ébresztett, a nagy közönség ama vágyával fog­nak találkozni, amely erre a hősi korszakra való emlékezést trónnal, ecsettel és vésővel akarja megörökítve látni. De nemcsak a népek e küzdelmének nagysága és jelentősége állítja a képzőművészetet teljesen új feladatok elé, hanem az a sok sajátságos forma is, amelyet a háború a fegyverek felfokozott pusztító erejének beha­tása alatt vett fel." Ez az út még nem kész. Művészeink most az úttörők, akik gyűjtik az anyagot s hordják az építőköveket .

Next