Pesti Hírlap, 1916. március (38. évfolyam, 61-91. szám)
1916-03-01 / 61. szám
Budapest, 1916. m m évfolyam, 81. (12,995.) szám. Szerda, március ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K — f Félévre 10 „ — „ Negyedévre 8 „ —„ Egy hóra 2„80„ Egyes szám líra helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a lap utolsó oldalán olvasható. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Budapest, Vilmos császárság 78. TELEFON: 122—91 122—92 122—93 122—94 122—95. (Éjjel 122—01 122—92 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút I. Telefon : József 62—W. Helyreigazítás az m sajtótörvény alapján. A Pesti Hírlap ma gróf Tisza István miniszterelnöktül a következő helyreigazító nyilatkozatot kapta: , Magyar királyi ministerelnök. Budapest, 1916. február 29. A „Pesti Hírlap" szerkesztőségének Budapest. Az 1914. évi XIV. t. c. 20. §-a alapján kérem a következő helyreigazító nyilatkozat közlését. A „Pesti Hirlap" február 29-iki vezércikkének azon állításával szemben, hogy a magyar nemzetnek nemzeti önállóságot ígértem, konstatálom, hogy ilyen nyilatkozatot soha nem tettem és annyival kevésbbé tehettem, mert a magyar nemzetnek függetlensége az 1723. és 1767. évi törvényekben biztosítva van. 1915. évi újévi beszédemben, amelylyel kapcsolatban kockáztatott már meg ilyen állítást a „Pesti Hirlap", a háború gyümölcseiről beszélve, a következőket mondtam: „A monarchia structurájának kérdését ma már végérvényesen eldöntötte a történelem. Az ítélet jogerős, közjogi harcoknak, közjogi súrlódásoknak nincsen többé helyük a monarchiában. A magyar nemzetnek 1867-ben visszanyert közjogi állása alapján el kell foglalnia azt a helyet, amelyet anyagi és erkölcsi erejénél, energiájánál sttb. fogva megérdemel." Nem áll tehát, hogy közjogi törvényalkotásokban nyilvánuló jutalmat ígértem volna a magyarságnak; ellenkezőleg a közjogi alap változatlanságának, közjogi súrlódások és harcok mellőzésének hangsúlyozása mellett adtam annak a biztos várakozásomnak kifejezést, hogy a magyar nemzet súlyban, tekintélyben, erőben növekedve fogja az őt 1867-ben visszanyert közjogi állása alapján megillető helyet elfoglalni. Szóval erősebb politikai érvényesülést a változatlan közjogi keretek között. Tisztelettel Tisza megkezdi a maga háborúját. Gróf Bernstorffnak ezzel a közlésével egyező közlést tett Magyarország és Ausztria is a washingtoni kormánynál. A központi hatalmak minden eshetőséggel számoltak. Huszadik hónapjába lép a háború és hogy a huszadik hónapját is megérte, ezt elsősorban az Uniónak köszönheti. A központi hatalmak a kezükben tartják Európa szén- és vastermelésének háromnegyed részét s a központi hatalmak ellenségei már réges-régen arra kényszerültek volna, hogy megvertségükbe beletörődjenek és a békét keressék, ha szén- és vashiányukat nem pótolja az Uino, ha a hadviselés két főanyagát nem bocsátja rendelkezésükre, ha nem szállít nekik annyi muníciót, amennyit csak kívánnak. Az Unió nélkül a háború sohasem érte volna meg a huszadik hónapjái A központi hatalmak ellenségei jól tudták, hogy muníció dolgában bizton számíthatnak az Unióra. De jól tudták, hogy az Unió nemcsak muníciót tudna szállítani, hanem élelmiszert is. És azt is jól tudták, hogy amerikai munícióra nem szorulnak rá a központi hatalmak, annál inkább egyéb tengerentúli behozatalra. Az Unió tehát muníciót fog szállítani az entente-nak, ezzel szemben a központi hatalmakat az entente elzárta az amerikai élelmiszerbehozatal elől. Az enentente ki fogja éheztetni a központi hatalmak polgári lakosságát, az aggokat, a nőket és gyermekeket is — így talán megnyerheti végül a háborút. Nem sikerült. És a világtörténelemnek ezzel a legbarbárabb haditervével szemben a központi hatalmak elhatározták, hogy megindítják a tengeralattjáró háborút. Tavaly februárban kezdték meg ezt a háborút és kérdés, nem tartanának-e már sokkal messzebb, ha az Unió állampolgárainak nem tetszik municiót szállító és fölfegyverzett an 'gol kereskedelmi hajókon európai kirándulásokra indulni. De most szerencsére elérkeztünk a határhoz. Az Unió állampolgárai nem fedezhetik többé hazájuk municiószállításait a saját becses testi jelenlétükkel is. A központi hatalmak minden fölfegyverzett kereskedelmi hajóval szemben kímélet nélkül fognak eljárni. Wilson az iránt kíváncsiskodik, hogy honnan fogják tudni megállapítani a hajó fölfegyverzett voltát. És azt szeretné elérni, hogy a fölfegyverzett hajók közt is disztingváljanak, csak azt sülyeszszék el, amelynek fegyverzete támadásra is alkalmas. Wilson a védekezésre fölfegyverzett hajókat tovább is békés természetű hajóknak akarja tekintetni. Hát hogyan tudná ő megkülönböztetni azokat a hajókat, amelyeknek ágyúi csak védekezésre alkalmasak, azoktól, amelyek már támadásra is képesek? Mi nem disztingválgatunk. Nekünk eleget mondanak azok a kezünkbe került titkos utasítások, amelyeket az ellenséges kormányok kereskedelmi hajóik számára kiadtak s amelyekben a tengeralattjáróink elleni támadást is kötelességükké teszik. Ha Wilson meg tudná állapítani, hogy milyen ágyukkal lehet csak védekezni és milyen ágyukkal lehet már támadni is, ez az ő privát dolga. Mi nem disztingválgatunk. Mi minden felfegyverzett kereskedelmi hajóval előzetes figyelmeztetés nélkül fogunk holnaptól fogva elbánni. Wilson számára a tengeralattjáró háború kérdése lehet, kortespolitika, a központi hatalmak számára ez most már létkérdés. Le kell törni ellenségeink túlsúlyát a tengeren is. Az Unió nekünk többet már úgy sem árthat, legfölebb regnizálhatja a kikötőiben rekedt hajóinkat. A központi hatalmak minden eshetőséggel számoltak. Mi létérdekeinket védjük és semmi okunk Wilsont abban a törekvésében támogatni, hogy az új elnökválasztáson a Fehér Ház lakhatási engedélyét ismét megszerezze. Jozusoké szó. Az amerikai német nagykövet közölte az Unió kormányával, hogy Németország a Lusitania és Arabia ügyében tett kijelentéseit fentartja: békés természetű kereskedelmi hajókat nem fog többé előzetes figyelmeztetés nélkül elsülyeszteni. Viszont ragaszkodik ahhoz az elhatározásához, hogy minden felfegyverzett kereskedelmi hajót, tekintet nélkül arra, hogy ez a felfegyverzés defenzív vagy offenzív célból történt, előzetes figyelmeztetés nélkül megtorpedózzon. Németország nem hajlandó a terminust sem kitolni, amelyet emlékiratában jelölt meg; március 2-ikán megkezdi tengeralattjáró háborúját, mert az az idő, amely az emlékirat kiadása óta mostanig eltelt, untig elegendő lett volna arra, hogy az Unió saját állampolgárait a felfegyverzett hajókon való utazás veszélyeire figyelmeztesse. Németország most már nem kutatja, történt-e ilyen figyelmeztetés vagy sem. A verduni csata eddigi zsákmánya: 78 ap és 86 néppuska. Az eddig megszámlált foglyok száma 228 tiszt és 16.575 főnyi legénység. — Douaumont falutól északnyugatra a németek elfogaltak egy kis páncélművet. --Az ellentámadási kísérletet már fölfejlődéskor elfojtották. — Ujabb sikerek a Woevre-fronton. A hatalmak ujabb közlése az Németország ragaszkodik álláspontjához, hogy fölfegyverzett kereskedelmi hajókat előzetes figyelmeztetés nélkül elpusztíthat. — Az osztrák-magyar diplomáciai képviselő hasonló közlést tett. — A bejelentett terminust nem halasztjuk el. —• SV Sirko herceg és a montenegrói miniszterek ellennyilatkozata. Máig dobálózhassék már az esztendőkkel, talán a hónapokkal sem . . . A verduni német offenzíva nyolcadik napja újabb sikereket hozott: Douaumont falutól közvetlenül északnyugatra a németek elfoglaltak egy kis páncélművet; ez az egyik pozitív siker, a másik pozitív siker pedig az, hogy a Verduntől keletre húzódó fronton, a Woevre vidéken, a németek a visszavonuló franciái nyomában áthaladtak egy sor helységen, két helységet vitézi lendülettel elfoglaltak. Mindezekből a német kézre jutott helységekből megállapítható, hogy a woevrei német harcvonal 20 kilométernyi kiterjedésben és 5—10 kilométernyi mélységben nyert Márciussal a háború huszadik hónapjába lépünk. Viharos március ígérkezik: a szárazföldön is, a tengereken is, talán a politikában is. A verduni német offenzíva lankadatlanul folyik, a tengeralattjáróháború új fázisa is megkezdődik holnap, néhány nap múlva pedig az entente haditanácsa is összeül, hogy elhatározza a tavaszi együttes offenzivát. Melyiket? A verduni német offenzíva minden számításukat keresztezte s ma már arról beszélnek, hogy az 1916-iki entente-offenzivát 1917 tavaszára fogják halasztani. De minden attól függ, hogy a verduni kezdetnek milyen lesz a folytatása és könnyen el lehet képzelni olyan folytatást is, hogy az entente ne so A Pesti Hírlap mai száma 24 oldal