Pesti Hírlap, 1916. április (38. évfolyam, 92-120. szám)
1916-04-15 / 106. szám
io in frfcSYi hbLAP nmv. április 10., szolnwi. I — (Istentisztelet a nagy főhadiszálláson.) A kölni érsek, Hartmann bíboros, a német nagy főhadiszálláson ünnepi istentiszteletet celebrált csütörtökön, amelyen részt vett Vilmos császár is. Az egyházi szertartás — mint a Vossische Zeitung tudósítója jelenti — nagystílű hazafias ünnepséggé vált. A francia polgári lakosság soraiból is megjelentek egyesek, javarészt nők. A templom minden zugát megtöltötték a földszinti ruhás katonák. Az érsek a császárt a bejáratnál várta és bevezette az olárral szemben levő helyre. A császár kitűnő színben volt. Hartman bíboros tolmácsolta a katonáknak az otthonuk üdvözletét, amelytől a háború rémségeit távoltartották s azután kérte Istent, hogy a katonák diadalmasan és épségben térhessenek vissza. A bíboros ezután a császárhoz fordult és ezeket mondotta: — Császári és királyi Felségednek legbensőbb hálámat kell kifejeznem teljes hódolattal Mért, hogy részt óhajtott venni ezen az istentiszteleten. Jézus Krisztus mondotta: Ha ketten vagy hárman nevemben összegyűlnek, én is köztük vagyok. Ebben az Isten házában ma számos, igen számos katona gyűlt össze országuk atyja körül, akivel együtt imádkoztak. Adja Isten, hogy diadalmas győzelem és mielőbbi béke legyen részünk. Az együttes imádság bizonyára meghallgatásra fog találni. Ha Isten úgy akarja, hogy további súlyos áldozatokat kelljen hoznunk, ugy ebben a pillanatban a katholikus katonák tolmácsaként a halálig tartó rendíthetetlen hűség fogadalmát teszem Felségednek. Isten óvja és védje Felségedet és óvja szeretett, drága hazánkat. (Boroevics diszpolgársága.) Holjac zágrábi polgármester Boroevics tábornok főhadiszállására utazott, hogy átnyújtsa neki zágrábi díszpolgárságáról szóló oklevelét. A fényes kivitelű pergament oklevelet tartalmazó dobozon Zágráb városát ábrázoló relief van. A polgármester Boroevics tábornok főhadiszállásáról Sarkotic tábornokhoz utazik Sarajevóba, hogy neki is átnyújtsa a díszpolgári oklevelet. — (A dalmát helytartó Zágrábban.) Gróf Artems, dalmáciai helytartó, Zágrábba érkezett. A pénteki nap folyamán megtekintette az ortopédiai kórházat és a rokkantiskolát. — (Szerelmeslevél a drótsövényen.) Egy vitéz sárgaparolis hadnagy, aki a háború első napja óta három fronton verekedett, sebesülten jött a harctérről Nagyváradra. A fiatal tiszt beszélte el ezt a kis történetet: — Hosszú időn át épen hogy farkasszemet néztünk az oroszszal, s csak az obligát lövéseket adtak le, de a napok az unalomig nyugalmasan teltek. A bakák esténkint kiültek a dekkung tetejére, daloltak, harmonikáztak, a komák meg hallgatták a bús magyar nótákat. Ebben az időben történt, hogy egy reggel hirtelen fehér zászlót nyújtottak föl az orosz rajvonalból. Mi az ördögöt akarnak ezek? Talán már kitört a béke? No, gyertek, ha kedvetek tartja. A muszka fedezékből kimászott egy legény s a fehér zászlóval jött felénk. Izgatottan vártuk, kíváncsiak voltunk, miféle szengli parlamenter jelentkezik. Jött a magányos ember, a bakák könyököltek az árok szélén. Az orosz megállt a drótsövény előtt. Fegyvertelen volt. Feszesen szalutált. A zászlót magasra emelte. Aztán egy levelet akasztott a szögesdrótra, tisztelgett, sarkon fordult és indult nyugodtan vissza. Tizen is szaladtak a levélért, amely a századparancsnok kezébe került. Nagy fehér boríték. Rajta ez a cím kalligrafikus írással : "An die Herren Offiziere. A levél hibátlan németséggel volt írva. A megszólítás: Geehrte Kameraden! A tartalma: Bajtársi tisztelettel kérlek benneteket, e szerény soraimhoz mellékelt s pontosan megcímzett levelet, szíveskedjetek postára tenni s eljuttatni ideálomnak Lembergbe. Aláírva egy orosz kapitány neve. A borítékban elegáns kék couvertba zárt levél egy hölgy címére. (Orosz kegyetlenségek egy román faluban.) A sajtóhadiszállásról érkezett jelentés szerint az oroszok a múlt héten kilakoltatták Baján község bukovinai lakosságát. A község a besszarábiai határon fekszik és ötezer — tisztára román — ember lakja. Mindenkit éjnek idején karhatalommal hurcoltak ki a házából és elszállították őket Oroszország belsejébe. Akik ellenszegültek, azokat kegyetlenül elverték. A tömeget kisérő orosz katonák vallomása szerint bizonyos, hogy ez az erőszakos kilakoltatna az orosz hadseregparancsnokság rendeletére történt. ( „Döntés csak két év múlva lesz".) Repington ezredes a Times-ban folytatja katonai fejtegetését az egyes államok még rendelkezésre álló erejéről, a tartalékról, a hadianyagokról, stb. Ennek figyelembevételével megállapítja, hogy egy évig a helyzet még változatlan marad. Döntés csak körülbelül két év múlva lesz, tehát a háborúnak rövidesen való befejezésére számítani balgaság volna. (Az önkéntes őrsereg és a hazai Polgárőrség.) A háború elején a belügyminisztérium rendeletére vidéki városokban és községekben polgárőrségeket alakítottak, melyeknek feladatuk lett volna elsősorban a rendőrlegénység megfogyatkozása folytán előállható közbiztonsági zavarok megakadályozása. Ennek a polgárőrségnek a Budapesten való megalakítása illuzóriussá vált, jóllehet tagjai zsoldot is kaptak volna, miután gróf Andrássy Gyula katonai szolgálatokra megalakította az önkéntes őrsereget. Most a háború huszadik hónapjában egymásra szűntek meg a vidéki Polgárőrségek, csak a budapesti Önkéntes Őrsereg állja meg helyét. Az intézmény a sorozások alatt elvesztette tagjainak kétharmad részét, de azért még ez idő szerint is meghaladja az őrszolgálatot tevők száma a hatezret. A 42—50 évesek bevonulása és a 18 évesek sorozása miatt ujabb megrázkódtaszáma a hatezret. A 42—50 évesek bevonulása és a 18 évesek sorozása miatt ujabb megrázkódtatásnak néz elébe az intézmény. Ha tekintetbe veszszük, hogy az önkéntes Őrsereg ma is az állam vagyonát őrzi, továbbá szolgálatot teljesít a máv. pénztárainál és állomásainál, a cs. és kir. katonai autogarageoknál, a vöröskeresztnél és egyéb fontos katonai őrhelyeken, talán érdemes a másfél éves önzetlen szolgálatai után azzal a gondolattal foglalkozni, hogy megtud-e majd az őrsereg ezek után is felelni kötelezettségeinek. (A pipás magyar Fiuméban.) A többek között Fiuméban is futkároznak a villamosok és a hatóság intézkedése révén ott is tábla hirdeti a kocsikban, hogy dohányozni tilos. Amíg azonban ezt minálunk a főkapitány magyar nyelven adja tudtára azoknak, akiket, illet, addig a fiumei rendőrség taliánul szövegezi. Mindennek előrebocsátásával teszünk említést arról a kis jelenetről, amely Fiuméban az egyik villamoson folyt le. A jóformán megtelt kocsiba egy munkásformájú ember szállt föl, a szájában pipával. Mikor szétnézett s egy nagysága mellett üres helyet pillantott meg, arra ult s teljes nyugalommal eregette a füstöt. A hölgy, akinek ez a szokatlan dolog nem tetszett, kissé idegesen fordult a hazafihoz és zengzetes olasz nyelven adta tudtára, hogy a kocsiban tilos a dohányzás. A magyar a füle hegyét sem mozdította és tovább fújta a füstöt. A dáma ekkor a kalauzt hívta, aki látva a rendet megtörő atyafit, magyarul fordult hozzá, tudtára adva, hogy füstölni nem szabad. Kissé csodálkozva, furcsán nézett a kalauzra s azután, anélkül, hogy kiesett volna flegmájából, azt kérdezte, hogy a tilalom hol van fölírva? Amikor pedig a kalauz a taliánnyelvű táblára mutatott, a magyar így folytattta. ..Az a kis olasz fölírás a nagyságának szól, aki tud olaszuól és akinek nem szabad a kocsiban dohányozni, mert talián. Én azonban magyar vagyok s velem ezen a nyelven nem tudathatják, hogy mi tilos és mi nem. Igy tehát pipázok tovább. És ha azt akarják, hogy abban hagyjam, akkor irják ki magyarul is, mert nem vagyunk Olaszországban". A mi emberünk néhány percig még bent is maradt a kocsiban, de azután leszállt, aminthogy kilépett belőle a talián dáma is, akinek a magyar megjegyzéseit lefordították. (A rajzoló halálos balesete.) A Budafo-Sci-út 52. számú székesfővárosi villanytelep egyik lépcsőjénél holtan találták ifjú Bayer Károly építési rajzolót. A rendőri nyomozás megállapította, hogy Bayer éjjel ittas állapotban jött a telepre, fel akart menni egy nyitott csigalépcsőn a második emeleti toronyszobába, ahol aludni szokott. Úgy látszik, hogy a lépcső tetejére érve, elszédült és leesett az első emeletre, az ott elhúzódó összekötő falra, ahol újra felkelt és tovább ment, hogy egy másik lépcsőn lejusson. Azonban erről a lépcsőről is leesett, holtra zúzta magát. Bevitték a törvényszéki orvostani intézetbe. (Tolvajok az áruházban.) A Párisi Áruház Vácról névtelen levelet kapott, melyben a levélíró közölte, hogy onnan tolvajbanda jár be az áruházba és állandóan lop. Meg is nevezte a tolvajokat. Az áruház feljelentésére a rendőrség megindította a nyomozást és megállapította, hogy Schönberger Jánosné és Mezei Istvánné napszámos nők és két fiatalkorú nő már hosszabb idő óta bejárnak az áruházba és onnan mintegy háromezer korona értékű dísztárgyakat és egyéb cikkeket loptak el. A rendőrség megindította ellenük az eljárást. (A bécsi polgármester díszpolgársága.) A bécsi községtanács pénteki ülését követő bizalmas ülésen a polgári kör tagjai indítványt nyújtottak be, hogy Weiskirchner polgármestert különösen a háború folyamán a városi közigazgatás terén szerzett érdemei elismeréséül válasszák meg Bécs város díszpolgárává. Az indítványt ügyrendszerüen fogják tárgyalni. (A tizennyolcévesek önkéntes belépése.) Illetékes helyről eredő értesülés szerint az 1898. évben született hadkötelesek engedélyt kaphatnak arra, hogy bizonyos meghatározott feltételekkel és korlátolt számban önként beléphessenek a lovassághoz, a tábori-, a hegyi- és a vártüzérséghez, továbbá az utászzászlóaljakhoz és a légi járműcsapatokhoz három évi tényleges és hétévi tartalékos szolgálati kötelezettséggel, avagy a haditengerészethez négy évi tényleges, öt évi tartalékos és három évi tengervédelmi szolgálati kötelezettséggel. Csak azok kapnak engedélyt, akiket a népfölkelési bemutató szemléknél népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtak és nincsen igényük az egyévi tényleges szolgálat kedvezményének végleges vagy feltételes elnyerésére. Azok, akiknek a véderőről szóló törvény 20. szakasza szerint csak két évi tényleges szolgálatra van igényük, csak abban az esetben kaphatnak engedélyt az önkéntes belépésre, ha három évi tényleges és hét évi tartalékos szolgálatra kötelezik magukat. A felvételi kérvényeket közvetlenül a választott csapattest pótszázadának (pótütegének stb.) parancsnokságához, illetőeg a légjáraműcsapatok parancsnokságához (Wien, XIII., Bernbrunngasse 33.), illetve a matrózkarparancsnoksághoz, Pólába, kell benyújtani. (Berlin az elpusztult magyar és osztrák helységekért.) Berlin város törvényhatósága elhatározta, hogy a háborúban elpusztult magyar és osztrák helységek felépítésére alakult segélyegyesületnek százezer márkát adományoz. (Tiltott fegyver a háznál.) A Zentával szomszédos Karpad-pusztán Bellér Simon gazda György János nevű cselédje, abban a hiszemben, hogy a revolver töltetlen, rászegezte a gazda tizenhat éves Julis nevű leányára. A revolvert a tolvajok ellen éjszakára megtöltötte a gazda, amiről a cseléd nem tudott s igy a fegyver elsült. A golyó szivén találta a leányt, aki azonnal meghalt. (Cserebogarakat kér az Állatkert.) Az Állatkert igazgatósága szárított cserebogarat kér. Ebben a szűkös időben bizony sok állat fogja szívesen megenni. A majmok, a struc, a vidra és mosómedve és a nagy barnamedvék is, meg a rágcsálók elfogadják eleségül. Most nemsokára elő fognak bújni a cserebogarak a földből, néhol nagy tömegekben. Ilyen helyütt mázsaszámra szedik fel őket úgyis, mert kárttevőek és elpusztítják az egyébként használható tápláló szert. Az Állatkán igazgatósága kéri a közönséget, hogy ilyen községekben, ahol zsákszámra beszállítják, ahelyett, hogy elássák a bogarakat, szárítsák meg egy kis parázson és küldjék az Állatkert kedves lakóinak Budapestre. — Ismét négy vadmalac született az Állatkertben és egy kis kétpupu teve. Az utóbbi azonban csak két napig élt. — (A gulyás halála.) A hajnamegyei Nádudvaron mégtavaly december tizenötödikén eltűnt Nagy László gulyás. Most, hogy kihajtották a gulyát, a határban megtalálták a géme-kútban a gulyás feloszló holttestét. A vizsgálat megállapította, hogy öngyilkosságot követett el. (Életuntak.) A Magyar Általános Gépgyárban (Váci út 71.) Schuman János éjjeli öt revolverrel halántékon lőtte magát, meghalt. Szabó Júlia huszonegy éves nő, a fertőtlenítő intézet alkalmazottja, szublimálta, megmérgezte magát. Súlyos sérülésével a Rókus-kórházba vitték. Házasság. Dr Mauthner Nándor egyetemi m. tanár tegnap házasságot kötött Bernauer Nanával. A polgári esketést dr Bárczy István polgármester végezte. Házasulandók! Vegyék meg dr Vargay István A házasság könyve c. művét. Ára 5 K. Kapható kiadóhivatalunkban. Halálozás: özvegy nemes Spijer Bernátné 75 éves korában Budapesten meghalt. Temetése 15-én, szombaton délután 4 órakor lesz a farkasréti temető halottasházából. Jákó János törvényszéki bíró, pénteken délután hat órakor nagyváradi lakásán hirtelen rosszullett és nemsokára meghalt.. Hatvan éves volt és elismert kitűnő jogász. Váratlan halála előkelő családot borított gyászba. Báró Orczy Eleket pénteken délután szentelték be az Üllői út 17. számú palotában a főúri világ nagy részvétele mellett. A díszes ravatalt pompásabbnál pompásabb koszorúk egész sokasága borította el. A beszentelés után a halottat Erdőkövesdre szállították és ott helyezik pihenőre. \