Pesti Hírlap, 1916. október (38. évfolyam, 273-303. szám)

1916-10-19 / 291. szám

1916. október 19., csütörtök. PESTI HÍRLAP árak felemelését kieszközölni, minthogy a jelen­legi árak mellett a kevésbbé tartalomdús bányák kiaknázását nem látják lehetőnek. Ebből a kis hírből is kitűnik, hogy a német kormány lassan­ként az összes nyers­anyagok árának kialakulá­sában az iránnyitást magához ragadta.­­ * Az ipari igazolványok megszerzésének módo­sítása. A hivatalos lap szerdai száma közli a kormány 30­3. számú rendeletét az ipartörvény némely rendel­kezésének a háború következtében szükségessé lett mó­dosításáról és kiegészítéséről. A rendelet megkönnyíti a képesítéshez kötött iparnak ön­álló gyakorlására jogo­sító iparigazolvány megszerzését mindazok számára, akiknek munkabírása a háború ideje alatt katonai szol­gálatban vagy azzal egy tekintet alá eső helyzetben szerzett sérülés vagy betegség következtében csökkent. Könnyítéseket tartalmaz továbbá azokra vonatkozólag is, akik egyáltalában katonai szolgálatot teljesítettek. Ezek az általános szabályok az engedélyhez kötött ipa­rokra nem terjednek ki. Kereskedelem. * Dán kiviteli tilalmak. Kopenhágából je­lentik, hogy a dán kormány e hó 18-iki hatály­lyal eltiltotta a következő cikkek kivitelét: nyers lóbörök, lószer és tengeri str. Mezőgazdaság. * Többtermelés a mezőgazdaságban. E cí­men Kovácsy Béla ny. m. kir. gazd. akadémiai igazgató szerkesztésében hazánk legkiválóbb szakembereinek közreműködésével tartalmas könyv jelent meg. A háború minden kétséget ki­zárólag bebizonyította, hogy a magyar mező­gazdaságban többtermelésre van szükség, s így igazán időszerűnek mondható ez a könyv, a­mely megmutatja az utat, amely mindnyájunk által óhajtott többtermeléshez vezet. A könyvben kisebb-nagyobb dolgozatokkal szerepelnek: Ru­binele Gyula, báró Korányi Frigyes, dr Grettler Jenő, Kerpely Kálmán, dr Sigmond Elek, Gráb­ner Emil, Páter Béla, Hegyi Dezső, ifj. Sporzon Pál, Vogel József, Kovácsy Béla, Újhelyi Imre, Kovács Imre, Winkler­­János, Landgraf János, Bársony István, dr Hutyra Ferenc, Enesei Dor­ner Béla, Dicenty Dezső, dr Sigmond Elek, dr Károly Rezső és Ormándy János. A vaskos kö­tet ára 12 korona. Kapható a Pesti Hirlap kiadó­hivatalában. Vásárok. * Budapesti vígómarhavásár, okt. 18-án. Felhaj­tatott: Magyar bika 339 darab. Magyar ökör 913 darab. Magyar tehén 861 darab. Magyar bivaly 35 darab. Nö­vendékmarha 16 darab. Összesen: 2164 darab, ezenkí­vül elkelt 4207 darab a hét folyamán. Árjegyzések: Ezen tudósítás zártáig (métermázsinkint élősúlyban le­­vonás nélkül.) Magyar hízott ökör, legjobb minőségű 480 koronától 550 koronáig. Magyar hízott, középminő­ségű 380 koronától 470 koronáig. Magyar hízott, silá­nyabb minőségű 280 koronától 370 koronáig. Magyar legelőmarha 350 koronától 410 koronáig. Magyar legelő­marha, silányabb minőségű 270 koronától 340 koronáig. Tarka hizott ökör, legjobb minőségű 520 koronától 565 koronáig. Tarka hizott ökör, középminőségű 390 koro­nától 510 koronáig. Tarka hizott ökör, silányabb minő­ségű 290 koronától 380 koronáig. Bika, jobb 460 koro­nától 520 koronáig. Bika, Bilányabb 300 koronától 460 koronáig. Bivaly 250 koronától 400 koronáig. Magyar tehén 270 koronától 470 koronáig. Tarka tehén 280 ko­ronától 515 koronáig. Kicsontozni való marha 140 ko­ronától 200 koronáig. Növendékmarha 220 koronától 360 koronáig. E héten az összkinálat 361, a rendes felhaj­tás 55 darabbal kisebb volt, mint a múlt héten. Miután az erdélyrészi menekült szarvasmarhák felhajtása még folyik, az irányzat ma is lanyha volt, az árak ismét ha­nyatlottak, még­pedig a mai­­vásáron 20 koronával (a múlt heti rendes hetivásárral szemben), a hétfői pót­vásáron pedig 40—50 koronával métermázsánkint. Első­­rendű ökrök nem voltak a vásáron. Budapesti gabonatőzsde. — okt. 18. A burgonya requirálása. Épen mai számunkban foglalkoztunk a burgonyával és ajánlottuk a termelőknek, hogy ne mu­sszák el az október 31-iki bejelentési terminust. Estére pedig már hivatalosan közlik, hogy a kormány a burgonyakészletek rekvirá-l­ás­át elhatározta. Okot erre az a körülmény adott, hogy — amint szerdai számunkban emlí­tettük — önként nem ajánlottak fel elegendő bur­gonyát a Burgonya Közvetítő Irodának s így a katonaság és a közélelmezés szükségletét requi­rálás nélkül fedezni nem lehet. A requirálás no­vember 1­1-én kezdődik, s a kormányrendelet akként intézkedik, hogy nemcsak a termelőnél, hanem mindenkinél, akinek készlete van, kell rekvirálni, s a háztartási szükségleten és a vető­magon kívül, állattartásra, a burgonyának csak a rendeletben megállapított kis részét szabad megtartani, a többit pedig a maximális árnál két koronánál alacsonyabb árért be kell szolgáltat­ni. Ha az a tulajdonos, akitől requiráltak, a burgonyát a vasúti állomásra be nem szállítja, a burgonyát közerő kirendelésével szállítják be s a költséget az árból levonják. A requirálás ter­mészetesen nemcsak a már kiásott burgonyára fog kiterjedni, hanem a még esetleg ki nem ásott készletre is. A rekvirálás azért történik csak november 1-én, mert a miniszter nem akar meg­fosztani senkit a kormányrendeletben biztosított attól az előnytől, hogy aki burgonyakészletét október 31-éig a Közvetítő Irodának eladásra ön­ként felajánlja, az a maximális árnál métermá­zsánként 2 koronánál, tehát requirálási árnál 4 koronánál magasabb árat kap. Aki tehát a bur­gonyáért ezt az árat akarja biztosítani, az kész­letét akár közvetlenül, akár az elöljáróság útján az Országos Burgonya Közvetítő Irodának (Bu­dapest, Gerlóczy­ utca 11. sz.) vagy az Iroda vidéki megbízottjainak október 31-éig még fel­ajánlhatja. * A közélelmezési hivatal organizációjának egy pozitív adatát végre megtudtuk, azt, hogy helyisége az Angol királyné-szálló harma­dik emeletén lesz. Ebben a házban lakott évtize­deken át a „haza bírese" és most beköltözik oda, talán ugyanazokba a szobákba, a közélelmezés bölcse, aki egy újságíróval folytatott beszélge­tésében nagy szerényen azt kéri, hogy a közön­ség ajándékozza meg őt holmi „kiméleti idővel." Hát attól függ, hogy milyen hosszú legyen az a kiméleti idő, a lakosság ugyanis türelmetlenül várja a legsürgősebb intézkedéseket, mert első­sorban a polgároknak van szükségük kímélet­re. Meglehetősen gyenge vigasz, hogy a turóc­megyei Meszias szerint mindenesetre arra lesz jó a vállalkozása, hogy az ő hibáin keresztül tanulni fog az utóda. Talán mégis helyesebb lett volna, ha mindjárt az utódot nevezik ki, aki épen eleget tanulhatott volna a kormányzatnak két év óta halmozódó hibáin keresztül. Valami programmfélét óhajtottunk volna hallani és mindössze csak azt tudtuk meg, hogy „meg kell szűnnie annak az anomáliának, hogy egyes vi­dékek gabonaszükséglete, amennyiben helyben is van áru, más kerületekből elégíttessék ki." Erre a találmányára az élelmezési generális nem kap szabadalmat, ez már régi vicc. Tavaly szónokoltak ilyen panaszokról a képviselőház­ban. Túlhaladott dolog a gabona hiábavaló utaztatása, ami a H. T. működésének első idejé­ben elvétve előfordulhatott, de most tanultak e „hibáikon keresztül" és a vidéki kirendeltségek szervezése óta az egész kezelés decentralizáló­dott és azok a területek, amelyek saját szükség­letük ellátására képesek, dehogy is kapnak ide­gen árut. Az új hivatal intézője ígéri, hogy élel­mezési biztosokat fog kinevezni,­­akik különösen a vidéken teljesítik majd az ellenőrzést. Sejtjük, hogy ez lesz ama rendszabályok elseje, amiből az a bizonyos utód sokat és értékeset fog ta­nulni ! A készlet az ország raktárházaiban a kö­vetkező: 31374 mm. buza (ebből Budapesten 2623 mm.), 19162 mm. rozs (1015), 9329 mm. árpa (6420), 189120 mm. zab (176089), 29460 mm. ten­geri (26070), 35455 mm. liszt (30684), 7036 mm. korpa (6894). Szerdán lázas kereslet mutatkozott here­magvakban. Mák 450 koronán kelt. A kenderzsinegek dolgában tőzsdei hír szerint az érdekeltség arról értesült, hogy a liszt- és gabonazsákok bekötéséhez­­használt zsinegeket nem kell beszállítani. Budapestre érkezett kedden: 2558 mm. búza, 1252 mm. rozs, 4227 mm. árpa, 1310 mm. zab, 765 mm. liszt és 100 mm. korpa. Innét el­ment: 2362 mm. árpa, 101 mm. repce, 6407 mm. liszt és 669 mm. korpa. Chicagói decemberi zárlat október 16-án: buza 157 c., tengeri 76 c., zab 47 c. A tárgyalást dr Müntzer Izidor vezette, el­nöke pedig Márkus Oletics volt. A vádat Bauer István százados­ hadbíró képviselte, a vádlottat dr Baumfeld Lajos főhadnagy védte. A tárgyalás­ra tíz tanút idéztek be. Győri Bertalan sértett nem jelent meg, mert ez idő szerint Miskolcon be­tegen fekszik. Elmaradását katonai orvosi bizo­nyítványnyal igazolta. Ügyvédje ezen a címen kérte a tárgyalás elhalasztását, de a vádlott vé­dője ellenezte az elnapolást. Nem jött el a tárgya­lásra a vádlott felesége, Szalontai Ferike színész­nő sem, még­pedig azzal a megokolással, hogy férje ellen úgy sem vallana. A bíróság úgy hatá­rozott, hogy a főtárgyalást a sértett távollétében is megtartja. A vádirat ismertetése után a vádlott kihall­gatására került­­a sor. Elmondotta, hogy amíg ő katonai szolgálatot teljesített, Győri Bertalan sűrűn járt feleségéhez. A dráma napján is jele­nete volt Győri miatt a feleségével, akivel meg­állapodott abban, hogy Győrit mindenáron el­távolítja. Közvetlen ezután jelent meg Győri ná­luk. A vádlott áttért a családi események elbe­szélésére s eközben rosszullét fogta el, ugy hogy a bíróságnak félbe kellett szakítania a tárgyalást. Tiz perc szünet után a vádlott főhadnagy újra a bíróság elé állt és előadta, hogy érzése szerint a felesége hibáján kívül került bele az egész ko­médiába. Nem provokálhatta Győrit, mert nem mondhatta senkinek, hogy „kérlek provokáld ezt az embert, akinek a feleségemmel viszonya van." Az eset napján beszélgetett Farkas a do­logról édesanyjával. Ezalatt az ablakon keresz­tül bekiabált Győri: Hol van Ferike? Ez a bizal­maskodás fölháborító volt és fölszólította Győrit, aki a szemben levő villába akart menni, hogy távozzék. Ő nem­ ment, hanem szemtelenül felelt, erre elfogta antilt, revolvert rántott, a golyó nem talált. Győri Farkasra rontott, birkózni kezdtek, a revolvert Farkas újra elsütötte és a revolver- n agygyal többször fejbeütötte. Hogy tovább mi történt, arra nem emlékszik, majd jelentkezett fö­löttes hatóságánál. Az elnök: Meg akarta ölni Győrit? A vádlott: Nem! Ezután Forth Ferencnél, a vádlott édes­anyját hallgatták ki, aki az esetről csak homá­lyos feleleteket adott, de a lövésre emlékezett s fiának hangos kijelentésére: „Te alávaló gazember, ki elraboltad becsü­letemet!" Achs Andor, majd Dobrovecski Berta cse­léd tanúkihallgatása következett, aki hallotta a dörrenést, de elszaladt Egger Lipót és Hoffen­reicher Mina német nyelvű vallomása után dr Her­czeg József orvost hallgatták ki, aki az első segít­séget nyújtotta. Elmondta részletesen a bíróság­nak Győri Bertalan állapotát a merénylet után. Farkas Ferenc kérte az elnököt, hogy hall­gassa ki Vuja főhadnagyot és Huba hadnagyot arra vonatkozólag, hogy midőn a helyőrségi kór­házba bevitték, sebes volt a keze és ezek érdek­lődtek nála, h­ogy mitől van ez. Utána Winter Arminné lényegtelen vallomását olvasták fel. Szabó Jánosné házmesternő a Barcsay­ utca 6. számú házban, Szalontai Ferikére és Győrire vonatkozólag csak annyit tud, hogy Győri haza­kísérte Szalontait és néha meg is látogatta. A délután folyamán Rudloff Ödön alezredes hadbírót és Sztankay századost arra nézve hall­gatták ki, hogy Farkas Ferencet az eset után eszméletlenül szállították a helyőrségi­ kórházba, ugy megviselték az izgalmak. Délután négy óra­kor vonult vissza a h­adosztálybiróság s az ítéletet öt órakor hirdették ki. A hadosztálybiróság Far­kas Ferencet fölmentette.­­ A megokolás ki­mondja, hogy a vádlott az öntudatlanságig foko­zódó nagyfokú izgalomban és lelki kényszer ha­tása alatt cselekedett. * — Csalárd bukás. Vári Jenő, a Vári és társa cég tulajdonosa, 1909-b­en hangszer, gram­mofon,­ fegyver, sportcikk és diszmóárukereske­dést nyitott a fővárosban 10.000 korona alaptő­kével. A részletfizetésekre hatírozott üzlet foly­tatásához azonban nem volt elég tőkéje s így kénttelen volt a Budapesti Hitelintézet részvény­társasággal szerződni az üzlet financírozása cél­jából. Az volt a megállapodás köztük, hogy a cég átengedi összes követeléseit a hitelintézetnek, amely ezekre az átengedményezett követelésekre kölcsönt ad neki. Mintegy másfél éven keresztül tartott köztük ez az üzleti összeköttetés, amelyet Vári Jenő fizetésképtelensége szakított meg. Vári, akinek alig 25.000 korona passzívája volt, egyezkedni akart az áruhitelezőkkel, miután azonban a kiegyezés nem sikerült, megkérte ma­ga ellen a csődöt. A tömeggondnok csődvagyont nem talált, mert a Vári és társa cég összes követelései a Budapesti Hitelintézetre voltak en­gedményezve, azt a néhány ezer koronára be­csült áruraktárt pedig a cég egyik hitelezője le­foglaltatta és elárvereztette. Így történt aztán, hogy a hitelezők követeléseiket teljesen elvessi. Törvénykezés. A féltékeny férj merénylete. Hadosztálybírósági tárgyalás fölmentő ítélettel. Emlékezetes még az a féltékenységi dráma, amely az idei május 26-án történt Rákosszent­mih­ályon, dr Farkas (Fort) Ferenc tartalékos főhadnagy, a Royal Orfeum főrendezőjének nya­ralójában. A főhadnagy rálőtt Győri Bertalan zeneszerzőre, a korpaközpont tisztviselőjére, aki súlyosan megsebesült. A merénylet után Farkas Ferencet a katonai bíróság letartóztatta s hatlicti vizsgálati fogság után szabadlábra helyezte. Győri Bertalan még mindig gyógykezelés alatt van. A budapesti császári és királyi h­adosztály­bíróság Margit-körúti helyiségében szerdán tár­gyalja az erős felindulásban elkövetett ember­ölés kísérletével vádolt Farkas Ferenc ügyét. 13

Next