Pesti Hírlap, 1916. október (38. évfolyam, 273-303. szám)
1916-10-19 / 291. szám
1916. október 19., csütörtök. PESTI HÍRLAP árak felemelését kieszközölni, minthogy a jelenlegi árak mellett a kevésbbé tartalomdús bányák kiaknázását nem látják lehetőnek. Ebből a kis hírből is kitűnik, hogy a német kormány lassanként az összes nyersanyagok árának kialakulásában az iránnyitást magához ragadta. * Az ipari igazolványok megszerzésének módosítása. A hivatalos lap szerdai száma közli a kormány 303. számú rendeletét az ipartörvény némely rendelkezésének a háború következtében szükségessé lett módosításáról és kiegészítéséről. A rendelet megkönnyíti a képesítéshez kötött iparnak önálló gyakorlására jogosító iparigazolvány megszerzését mindazok számára, akiknek munkabírása a háború ideje alatt katonai szolgálatban vagy azzal egy tekintet alá eső helyzetben szerzett sérülés vagy betegség következtében csökkent. Könnyítéseket tartalmaz továbbá azokra vonatkozólag is, akik egyáltalában katonai szolgálatot teljesítettek. Ezek az általános szabályok az engedélyhez kötött iparokra nem terjednek ki. Kereskedelem. * Dán kiviteli tilalmak. Kopenhágából jelentik, hogy a dán kormány e hó 18-iki hatálylyal eltiltotta a következő cikkek kivitelét: nyers lóbörök, lószer és tengeri str. Mezőgazdaság. * Többtermelés a mezőgazdaságban. E címen Kovácsy Béla ny. m. kir. gazd. akadémiai igazgató szerkesztésében hazánk legkiválóbb szakembereinek közreműködésével tartalmas könyv jelent meg. A háború minden kétséget kizárólag bebizonyította, hogy a magyar mezőgazdaságban többtermelésre van szükség, s így igazán időszerűnek mondható ez a könyv, amely megmutatja az utat, amely mindnyájunk által óhajtott többtermeléshez vezet. A könyvben kisebb-nagyobb dolgozatokkal szerepelnek: Rubinele Gyula, báró Korányi Frigyes, dr Grettler Jenő, Kerpely Kálmán, dr Sigmond Elek, Grábner Emil, Páter Béla, Hegyi Dezső, ifj. Sporzon Pál, Vogel József, Kovácsy Béla, Újhelyi Imre, Kovács Imre, WinklerJános, Landgraf János, Bársony István, dr Hutyra Ferenc, Enesei Dorner Béla, Dicenty Dezső, dr Sigmond Elek, dr Károly Rezső és Ormándy János. A vaskos kötet ára 12 korona. Kapható a Pesti Hirlap kiadóhivatalában. Vásárok. * Budapesti vígómarhavásár, okt. 18-án. Felhajtatott: Magyar bika 339 darab. Magyar ökör 913 darab. Magyar tehén 861 darab. Magyar bivaly 35 darab. Növendékmarha 16 darab. Összesen: 2164 darab, ezenkívül elkelt 4207 darab a hét folyamán. Árjegyzések: Ezen tudósítás zártáig (métermázsinkint élősúlyban levonás nélkül.) Magyar hízott ökör, legjobb minőségű 480 koronától 550 koronáig. Magyar hízott, középminőségű 380 koronától 470 koronáig. Magyar hízott, silányabb minőségű 280 koronától 370 koronáig. Magyar legelőmarha 350 koronától 410 koronáig. Magyar legelőmarha, silányabb minőségű 270 koronától 340 koronáig. Tarka hizott ökör, legjobb minőségű 520 koronától 565 koronáig. Tarka hizott ökör, középminőségű 390 koronától 510 koronáig. Tarka hizott ökör, silányabb minőségű 290 koronától 380 koronáig. Bika, jobb 460 koronától 520 koronáig. Bika, Bilányabb 300 koronától 460 koronáig. Bivaly 250 koronától 400 koronáig. Magyar tehén 270 koronától 470 koronáig. Tarka tehén 280 koronától 515 koronáig. Kicsontozni való marha 140 koronától 200 koronáig. Növendékmarha 220 koronától 360 koronáig. E héten az összkinálat 361, a rendes felhajtás 55 darabbal kisebb volt, mint a múlt héten. Miután az erdélyrészi menekült szarvasmarhák felhajtása még folyik, az irányzat ma is lanyha volt, az árak ismét hanyatlottak, mégpedig a maivásáron 20 koronával (a múlt heti rendes hetivásárral szemben), a hétfői pótvásáron pedig 40—50 koronával métermázsánkint. Elsőrendű ökrök nem voltak a vásáron. Budapesti gabonatőzsde. — okt. 18. A burgonya requirálása. Épen mai számunkban foglalkoztunk a burgonyával és ajánlottuk a termelőknek, hogy ne musszák el az október 31-iki bejelentési terminust. Estére pedig már hivatalosan közlik, hogy a kormány a burgonyakészletek rekvirá-lását elhatározta. Okot erre az a körülmény adott, hogy — amint szerdai számunkban említettük — önként nem ajánlottak fel elegendő burgonyát a Burgonya Közvetítő Irodának s így a katonaság és a közélelmezés szükségletét requirálás nélkül fedezni nem lehet. A requirálás november 11-én kezdődik, s a kormányrendelet akként intézkedik, hogy nemcsak a termelőnél, hanem mindenkinél, akinek készlete van, kell rekvirálni, s a háztartási szükségleten és a vetőmagon kívül, állattartásra, a burgonyának csak a rendeletben megállapított kis részét szabad megtartani, a többit pedig a maximális árnál két koronánál alacsonyabb árért be kell szolgáltatni. Ha az a tulajdonos, akitől requiráltak, a burgonyát a vasúti állomásra be nem szállítja, a burgonyát közerő kirendelésével szállítják be s a költséget az árból levonják. A requirálás természetesen nemcsak a már kiásott burgonyára fog kiterjedni, hanem a még esetleg ki nem ásott készletre is. A rekvirálás azért történik csak november 1-én, mert a miniszter nem akar megfosztani senkit a kormányrendeletben biztosított attól az előnytől, hogy aki burgonyakészletét október 31-éig a Közvetítő Irodának eladásra önként felajánlja, az a maximális árnál métermázsánként 2 koronánál, tehát requirálási árnál 4 koronánál magasabb árat kap. Aki tehát a burgonyáért ezt az árat akarja biztosítani, az készletét akár közvetlenül, akár az elöljáróság útján az Országos Burgonya Közvetítő Irodának (Budapest, Gerlóczy utca 11. sz.) vagy az Iroda vidéki megbízottjainak október 31-éig még felajánlhatja. * A közélelmezési hivatal organizációjának egy pozitív adatát végre megtudtuk, azt, hogy helyisége az Angol királyné-szálló harmadik emeletén lesz. Ebben a házban lakott évtizedeken át a „haza bírese" és most beköltözik oda, talán ugyanazokba a szobákba, a közélelmezés bölcse, aki egy újságíróval folytatott beszélgetésében nagy szerényen azt kéri, hogy a közönség ajándékozza meg őt holmi „kiméleti idővel." Hát attól függ, hogy milyen hosszú legyen az a kiméleti idő, a lakosság ugyanis türelmetlenül várja a legsürgősebb intézkedéseket, mert elsősorban a polgároknak van szükségük kíméletre. Meglehetősen gyenge vigasz, hogy a turócmegyei Meszias szerint mindenesetre arra lesz jó a vállalkozása, hogy az ő hibáin keresztül tanulni fog az utóda. Talán mégis helyesebb lett volna, ha mindjárt az utódot nevezik ki, aki épen eleget tanulhatott volna a kormányzatnak két év óta halmozódó hibáin keresztül. Valami programmfélét óhajtottunk volna hallani és mindössze csak azt tudtuk meg, hogy „meg kell szűnnie annak az anomáliának, hogy egyes vidékek gabonaszükséglete, amennyiben helyben is van áru, más kerületekből elégíttessék ki." Erre a találmányára az élelmezési generális nem kap szabadalmat, ez már régi vicc. Tavaly szónokoltak ilyen panaszokról a képviselőházban. Túlhaladott dolog a gabona hiábavaló utaztatása, ami a H. T. működésének első idejében elvétve előfordulhatott, de most tanultak e „hibáikon keresztül" és a vidéki kirendeltségek szervezése óta az egész kezelés decentralizálódott és azok a területek, amelyek saját szükségletük ellátására képesek, dehogy is kapnak idegen árut. Az új hivatal intézője ígéri, hogy élelmezési biztosokat fog kinevezni,akik különösen a vidéken teljesítik majd az ellenőrzést. Sejtjük, hogy ez lesz ama rendszabályok elseje, amiből az a bizonyos utód sokat és értékeset fog tanulni ! A készlet az ország raktárházaiban a következő: 31374 mm. buza (ebből Budapesten 2623 mm.), 19162 mm. rozs (1015), 9329 mm. árpa (6420), 189120 mm. zab (176089), 29460 mm. tengeri (26070), 35455 mm. liszt (30684), 7036 mm. korpa (6894). Szerdán lázas kereslet mutatkozott heremagvakban. Mák 450 koronán kelt. A kenderzsinegek dolgában tőzsdei hír szerint az érdekeltség arról értesült, hogy a liszt- és gabonazsákok bekötéséhezhasznált zsinegeket nem kell beszállítani. Budapestre érkezett kedden: 2558 mm. búza, 1252 mm. rozs, 4227 mm. árpa, 1310 mm. zab, 765 mm. liszt és 100 mm. korpa. Innét elment: 2362 mm. árpa, 101 mm. repce, 6407 mm. liszt és 669 mm. korpa. Chicagói decemberi zárlat október 16-án: buza 157 c., tengeri 76 c., zab 47 c. A tárgyalást dr Müntzer Izidor vezette, elnöke pedig Márkus Oletics volt. A vádat Bauer István százados hadbíró képviselte, a vádlottat dr Baumfeld Lajos főhadnagy védte. A tárgyalásra tíz tanút idéztek be. Győri Bertalan sértett nem jelent meg, mert ez idő szerint Miskolcon betegen fekszik. Elmaradását katonai orvosi bizonyítványnyal igazolta. Ügyvédje ezen a címen kérte a tárgyalás elhalasztását, de a vádlott védője ellenezte az elnapolást. Nem jött el a tárgyalásra a vádlott felesége, Szalontai Ferike színésznő sem, mégpedig azzal a megokolással, hogy férje ellen úgy sem vallana. A bíróság úgy határozott, hogy a főtárgyalást a sértett távollétében is megtartja. A vádirat ismertetése után a vádlott kihallgatására kerülta sor. Elmondotta, hogy amíg ő katonai szolgálatot teljesített, Győri Bertalan sűrűn járt feleségéhez. A dráma napján is jelenete volt Győri miatt a feleségével, akivel megállapodott abban, hogy Győrit mindenáron eltávolítja. Közvetlen ezután jelent meg Győri náluk. A vádlott áttért a családi események elbeszélésére s eközben rosszullét fogta el, ugy hogy a bíróságnak félbe kellett szakítania a tárgyalást. Tiz perc szünet után a vádlott főhadnagy újra a bíróság elé állt és előadta, hogy érzése szerint a felesége hibáján kívül került bele az egész komédiába. Nem provokálhatta Győrit, mert nem mondhatta senkinek, hogy „kérlek provokáld ezt az embert, akinek a feleségemmel viszonya van." Az eset napján beszélgetett Farkas a dologról édesanyjával. Ezalatt az ablakon keresztül bekiabált Győri: Hol van Ferike? Ez a bizalmaskodás fölháborító volt és fölszólította Győrit, aki a szemben levő villába akart menni, hogy távozzék. Ő nem ment, hanem szemtelenül felelt, erre elfogta antilt, revolvert rántott, a golyó nem talált. Győri Farkasra rontott, birkózni kezdtek, a revolvert Farkas újra elsütötte és a revolver- n agygyal többször fejbeütötte. Hogy tovább mi történt, arra nem emlékszik, majd jelentkezett fölöttes hatóságánál. Az elnök: Meg akarta ölni Győrit? A vádlott: Nem! Ezután Forth Ferencnél, a vádlott édesanyját hallgatták ki, aki az esetről csak homályos feleleteket adott, de a lövésre emlékezett s fiának hangos kijelentésére: „Te alávaló gazember, ki elraboltad becsületemet!" Achs Andor, majd Dobrovecski Berta cseléd tanúkihallgatása következett, aki hallotta a dörrenést, de elszaladt Egger Lipót és Hoffenreicher Mina német nyelvű vallomása után dr Herczeg József orvost hallgatták ki, aki az első segítséget nyújtotta. Elmondta részletesen a bíróságnak Győri Bertalan állapotát a merénylet után. Farkas Ferenc kérte az elnököt, hogy hallgassa ki Vuja főhadnagyot és Huba hadnagyot arra vonatkozólag, hogy midőn a helyőrségi kórházba bevitték, sebes volt a keze és ezek érdeklődtek nála, hogy mitől van ez. Utána Winter Arminné lényegtelen vallomását olvasták fel. Szabó Jánosné házmesternő a Barcsay utca 6. számú házban, Szalontai Ferikére és Győrire vonatkozólag csak annyit tud, hogy Győri hazakísérte Szalontait és néha meg is látogatta. A délután folyamán Rudloff Ödön alezredes hadbírót és Sztankay századost arra nézve hallgatták ki, hogy Farkas Ferencet az eset után eszméletlenül szállították a helyőrségi kórházba, ugy megviselték az izgalmak. Délután négy órakor vonult vissza a hadosztálybiróság s az ítéletet öt órakor hirdették ki. A hadosztálybiróság Farkas Ferencet fölmentette. A megokolás kimondja, hogy a vádlott az öntudatlanságig fokozódó nagyfokú izgalomban és lelki kényszer hatása alatt cselekedett. * — Csalárd bukás. Vári Jenő, a Vári és társa cég tulajdonosa, 1909-ben hangszer, grammofon, fegyver, sportcikk és diszmóárukereskedést nyitott a fővárosban 10.000 korona alaptőkével. A részletfizetésekre hatírozott üzlet folytatásához azonban nem volt elég tőkéje s így kénttelen volt a Budapesti Hitelintézet részvénytársasággal szerződni az üzlet financírozása céljából. Az volt a megállapodás köztük, hogy a cég átengedi összes követeléseit a hitelintézetnek, amely ezekre az átengedményezett követelésekre kölcsönt ad neki. Mintegy másfél éven keresztül tartott köztük ez az üzleti összeköttetés, amelyet Vári Jenő fizetésképtelensége szakított meg. Vári, akinek alig 25.000 korona passzívája volt, egyezkedni akart az áruhitelezőkkel, miután azonban a kiegyezés nem sikerült, megkérte maga ellen a csődöt. A tömeggondnok csődvagyont nem talált, mert a Vári és társa cég összes követelései a Budapesti Hitelintézetre voltak engedményezve, azt a néhány ezer koronára becsült áruraktárt pedig a cég egyik hitelezője lefoglaltatta és elárvereztette. Így történt aztán, hogy a hitelezők követeléseiket teljesen elvessi. Törvénykezés. A féltékeny férj merénylete. Hadosztálybírósági tárgyalás fölmentő ítélettel. Emlékezetes még az a féltékenységi dráma, amely az idei május 26-án történt Rákosszentmihályon, dr Farkas (Fort) Ferenc tartalékos főhadnagy, a Royal Orfeum főrendezőjének nyaralójában. A főhadnagy rálőtt Győri Bertalan zeneszerzőre, a korpaközpont tisztviselőjére, aki súlyosan megsebesült. A merénylet után Farkas Ferencet a katonai bíróság letartóztatta s hatlicti vizsgálati fogság után szabadlábra helyezte. Győri Bertalan még mindig gyógykezelés alatt van. A budapesti császári és királyi hadosztálybíróság Margit-körúti helyiségében szerdán tárgyalja az erős felindulásban elkövetett emberölés kísérletével vádolt Farkas Ferenc ügyét. 13