Pesti Hírlap, 1916. november (38. évfolyam, 304-333. szám)

1916-11-22 / 325. szám

Budapest, 1916. XXXVIII. évfolyam, 325. (13,259.) szám. Szerda, november 22. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 82 K — f Félévre 16 „ — „ Negyedévre 8 „ — „ Egy tóra 2 „80„ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 £ ^prehirttttvek­ára: szavonként köznapon 16 , vastag betűkkel 32 f.; — vasárnap 20 és 40 f. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos császár­ út 78. TEL­EFON: 122—91 122—92 122—93 122—94 122—95. (Éjjel 122—91 122—92 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet­ körút . Telefon: József 62—96. A magyar hivatalos lap rendkívüli kiadós­a jelenti: ő császári és apostoli királyi felsége . Ferenc József ma, 1910-ik év november hó 21-én este 9 órakor a schönbrunmi kas­télyban az Úrban csendesen elszenderült m­agon. A halálharang siró hangja végigsivít a/ hirdeti a nemzet gyászát: meghalt a király! Első Ferenc József átköltözött­­királyi kad­elyá­ból a­­ történelembe. Sok ezer család egyéni gyászára most a nagy csa­ládnak, a nemzetnek gyásza borul feketén. Jó öreg kirá­lyunkban a családfőt siratjuk mindannyian. Ki az életnek oly sok drámáját küzdötte végig férfias erővel, nem győz­te kivárni az emberiség tragédiájának utolsó föl­vonását Életét s halálát a tragikus hős klasszikus patinája zomán­cozta be: a béke királya volt s háború alatt kellett ne­mes lelkét kilehelnie; az európai béke őrangyala volt év­tizedeken át s meg kellett érnie a história legnagyobb vi­lágháborúját. A nép millióinak tragédiájába így kapcsoló­dik bele a nagy király egyéni drámája. Nem tudta meg­akadályozni megindulását, nem tudta megérni a végét. Nem bírta legyőzni nagy lelki er­őét semmiféle csapás, semmiféle támadás. Állta vitézül, ifjú erővel a megszapo­rodott ellenség minden rohamát, volt szövetségesek galád hűtlenségét, két állam ügyét-gondját friss lélekkel intézte s szive minden dobbanása szinte kihallatszott a rideg lövészárkokba, hol­ga magyar katonái érte harcoltak, érte halak. S ime, ledönti két állam oszlopát a betegség, amit a magas kor magyaráz. Egy vi­harokban megedzett harmonikus élet bele­pusztult a világháború diszharmóniájába. De a história fel fogja jegyezni, hogy a nemzetközi gyűlöletnek tajtékzása közben is a tiszteletlenségnek minden hulláma megtört Ferencz József tisztelt alakján. Harcoltak országai s had­seregei ellen, de nem az ő személye ellen. Már a béké­ben a nemzetközi becsültetésnek oly piedesztáljára emelke­dett, hogy szoborszerű alakjáig sohasem ért a világháború semmiféle mocsokja. Még a külföldről is besugárzó tisz­telet ragyogja be ravatalát. Neve a múlté, de áldásos politikája belejátszik a jövőbe. Roskadozó trónt, züllő országokat, kulturátlan nemzeteket örökölt. Több mint félszázados fejedelmi munka után pedig biztos trónt, erős monarchiát s mű­velt nemzeteket hagy örökül. Emberül állta a királyi feladatokat. Nemcsak bele­született az uralkodásba,­­hanem bele is nevelte magát. Voltak tévedései, amelyek nyomán csalódások fa­kadtak. de ő tudott tanulni a múlton. Nem ragaszko­dott csökönyösen a papiros­ igazsághoz s megtalálta az élet igazságait. Kezdő király korában fegyverrel kezében találta a magyar nemzetet s mig helyette van ;ők csi­yílt­ik az ő politikáját, egyik keserűség a n­­isirrac kerge­te lelkében. De midőn megtalálta a saját szivét s a saját akaratát ugyanakkor megtalálta a magyar nemzet szeretetét is. Mikor megismertük, meg is szerettük egymást. Ez királyra s nemzetre egyaránt hízelgő. Törvényes viszonyunk látóhatá­­rára koronkint apró bárányfelhők borultak, de a pusztító vihart ki tudta ke­rülni. Volt egy villámhárítója, a királyi tapintat, amit nem lehet a trónnal együtt örökölni. A magánéletében nemesen egyszerű és szerény volt, mint bármely szegény alattvalója; csupán a ke­gyelemben és jóttevésben volt királyi. Sokat szenvedett. Azért szeretett segíteni a szen­vedőkön. Nemcsak parancsolni tudott, hanem dolgozni is. A pukkadó hajnal íróasztalánál találta és sohasem dö­zsölésből, hanem mindig terhes munkából tért nyu­govóra. S ha nem született volna királynak, akkor is mar­gas polcra küzdötte volna föl a munkabírása. Előbb megbékéltünk, aztán összetörődtünk, végül megszerettük egymást és együtt dolgoztunk. S amikor király és nemzet között „viribus uni­tás" folyt a munka, akkor mindig szép siker volt az eredmény. Egy pár nagy törvén­y­alkot­ás előbbre vitte a nemzetet. Az ICGT-is kiegyezéstől a liberális egyház­politikai törvényekig sok b­iv-ysi,­adta Ferenc Jó­zsef, hogy benne az urait.•••de fölötte állt az embernek. Magyarország mai álla­mi"oru"fá.j.-Suuk ő a megterem­tője. A dualizmusban új aia. •örvényt teremtett s ha erre nem épült föl máig az egységes magyar nemzeti állam, annak nem ő az oka. Magyar államférfiak játszották Penelope szerepét, amit az egyik politikus a nemzeti föllendülés egy fényes nappalán fölépített, azt egy má­sik politikus a visszavonás és intriga sötét éjszakáján lerombolta. S a király egyéniségének erejét bizonyítja, hogy e politikai rombolások közepette épen állott min­dig az ő népszerűsége. Talán nem véletlen fordulata a históriának, hogy leg­szebb diadalait azóta érte meg harctéren és politikában egyaránt, mióta leghívebb nemzetével, a magyarral, érzés­ben összeforrt. Azóta szerzett uralkodása alá új tartomá­nyokat s a mostani világhiscórú alatt is sokszor örvendezett hű magyar katonái vitéz hőssé­ségén. Alkotmányos érzü­letének utolsó föllobbanása volt halála előtt, hogy segített megteremteni az alkotmányos új lengyel királyságot. A bölcs cselekedeteknek, egy nemes uralkodásnak fonalát szakította ketté a halál. Szent István koronája rövid időn belül­­ fejet cserél. Az ősz fürtű aggastyánt fölváltja egy tetterős ifju. De megmarad a Szent István koronájának az a régi fénye, melyet a mag­yar nemzet királyhűsége ragyog reá m Msfl m 11 H "A Pesti Hirlap mai száma 28 oldal

Next