Pesti Hírlap, 1916. november (38. évfolyam, 304-333. szám)
1916-11-23 / 326. szám
Budapest, 1916. xmra. évfolyam, 326. (13,260.) szám. Csütörtök, november 23. ELŐFIZETÉS! ÁRAK: Egész évre 82 K —f 16 Negyedévre 8 „—• n Egy tóra 2 „ 80 „ 4EpTe3 Uzám ára helyben, Vidéken és pályaudvaron 12 f. Apróhirdetésük ára: szavanként köznapon 16 f. vastag betűkkel 32 f.; — vasárnap 20 és 30. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos császár út 78. TELEFON: 122—01 122—92 122—93 122—94 122—96. (Éjjel 122—91 122—92 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 1. Telefon: József 52—SS. A hivatalos lap ma este rendkívüli kiadásban jelent meg, amely a következőket tartalmazza: , , Császári és Apostoli Királyi Felsége a következő legfelsőbb királyi kéziratot méltóztatott" legkegyelmesebben kiadni: Kedves gróf Tisza! A kormányzást a mai napon átvettem és megerősítem önt és a magyar minisztérium többi tagját állásukban. Egyszersmind megbízom önt, hogy a Népeimhez intézett, idezárt proklamációt közhirré tegye. Kelt Bécsben, 1916 évi november 21. KÁROLY s. k. gróf Tisza István s. k. " NÉPEIMHEZ! Házammal és hű népeimmel együtt mély megindulással, megrendülve állok ama nemes uralkodó ravatalánál, aki közel 70 éven át viselte gondját a monarchia sorsának. A Mindenható kegyelme kora ifjúságában hívta a trónra őt és erőt adott neki, hogy késő aggkoráig, súlyos emberi szenvedéstől meg nem ingatva és meg nem törve, kizárólag uralkodói tiszte és népeinek forró szeretete által eléje szabott kötelességeinek szentelje magát. Az ő bölcsesége ,belátása és atyai gondoskodása alkotta meg a békés együttélés és szabad fejlődés állandó alapjait; súlyos zavarok és veszélyek közül, jó és rossz időkön át ő vezette Ausztria-Magyarországot a béke hosszú, áldásos idején keresztül a hatalomnak arra a magas polcára, amielyen ma, hű szövetségesekkel karöltve állja a harcot a mindenfelől reátörő ellenséggel szemben. Az ő művét kell folytatnom és befejeznem. Viharos időben lépek őseimnek felkölt elődöm által teljes fényében Beára hagyott tisztes trónjára. A cél nincsen még elérve, nem tört még meg ellenségeimnek az a balhiedelme, hogy támadásaik folytatásával legyőzhetik, sőt szétrombolhatják a monarchiát. Egynek érzem Magam népeimmel abban a hajthatatlan elhatározásban, hogy végigküzdjem a harcot olyan béke kiküzdéséig, amely biztosítja a monarchia fennállását és a zavartalan továbbfejlődés szilárd alapjait. Büszke bizalommal számítok reá, hogy hős véderőm, népeim áldozatkész hazaszeretetére támaszkodva, hű fegyverbarátságban a szövetséges haderőkkel, Isten segélyével vissza fogja verni az ellenség összes támadásait és győzelmes befejezéshez juttatja a háborút Épen olyan megingathatatlanul bízom abban, hogy monarchiám, amelynek hatalma a benne egyesült két államnak régi törvényekben megírt, harcban és veszélyben újra megpecsételt elválaszthatlan sorsközösségében rejlik, de és kifelé megedzve és megerősödve fog ebből a háborúból kikerülni. És bízom abban is, hogy az összetartozandóság tudatától és mély hazaszeretettől áthatva a külellenség leverésére áldozatkész elszántsággal egyesült népeim együtt fognak működni a békés erőpótlás és megújhodás munkájában is, hogy a belső virágzás, fejlődés és megerősödés korszakát biztosítsák a monarchia két állama s a hozzájuk csatolt tartományok: Bosznia és Hercegovina számára. Amidőn az ég kegyelmét és áldását kérném Magamra, Házamra és szeretett Népeimre, a Mindenható színe előtt fogadom, hogy az őseim által reámhagyott örökségnek hű sáfárja leszek. Mindent meg akarok tenni, hogy mielőbb elmúljanak a háború áldozatai és borzalmai, újra meg kivánom népeimnek szerezni a béke áldásait, amint ezt fegyvereink becsülete, államaimnak és hű szövetségeseimnek létérdeke és ellenségeink daca megengedi. Népeimnek igazságos, szeretetteljes fejedelme akarok lenni: alkotmányt és törvényt tiszteletben kívánom tartani. Gondosan fogok őrködni a jogegyenlőség felett. Állandó törekvésemet népeim erkölcsi és szellemi javának előmozdítására, szabadság és jogrend oltalmára és arra irányítom, hogy a társadalom munkás tagjai számára becsületes munkájuk gyümölcsét biztosítsam. Elődömtől örökölt drága örökségem korona és nép kölcsönös ragaszkodása és bizalma is. Magasztos, de súlyos uralkodói hivatásom kötelességeinek teljesítéséhez ebből merítek erőt. Ausztria-Magyarország elpusztíthatatlan életerejébe vetett hittel, népeim iránt érzett mélységes szeretettől áthatva állítom életemet és minden erőmet e magasztos feladat szolgálatába. Kelt Bécsben, 1916 nov. 21-én. KÁROLY s. k. Gróf Tisza István s. k. , ifi CS Károly nevet választott Ausztria új császára és Magyarország új, örökös jogú fejedelme. Mint osztrák császár ezen a néven tényleg első a hat Károly után, aki német-római császárként Ausztria császára is volt. De az új Károly már csak osztrák császár, mint ilyen tehát valóban első. Nekünk magyaroknak azonban negyedik királyunk lesz a Károlyok közt. Károlynak írja alá magát, egyszerűen csak Károlynak. Felelős tanácsadói úgy vélték áthidalni a közjogi kérdést, hogy a dualizmusnak megfelelően elsőnek neveztessék Ausztriában és negyediknek Magyarországon. A magyar történelem, évszázadok múlva is, aligha fogja összetéveszteni az előbbi hárommal. De a Corpus Jurisba mégis negyedikként fog kelleni becikkelyezni a nevét. Károly király egyelőre nem szólt még magyar nemzetéhez, csak a monarchia két államának népeihez, a monarchia két államának állásaikban megerősített miniszterelnökei útján. Proklamációja Magyarországon a magyar. Ausztriában az osztrák miniszterelnök ellenjegyzésével kerül népei elé. Mindazért, ami e proklamációban benne van és nincs benne: Magyarországon a magyar alkotmány parancsából a magyar miniszterelnöké a felelősség. A közel hetven évből, amelyben a megboldogult uralkodó a monarchia sorsának gondját viselte, közel ötven év, valóban, a magyar nemzeté is volt. De a fogadalom, hogy az új király az ősei által felhagyott örökségnek hű sáfárja, népeinek igazságos, szeretetteljes, alkotmányt és törvényt tiszteletben tartó fejedelme akar lenni, egyelőre csak osztrák népei javára és a Mindenható szine előtt tett fogadalom. A magyarnemzet javára és a magyar nemzet szine előtt tett fogadalom csak a koronázással következik. „Vallásos érzelmeinkben fogják az ország alkotmányos létének legbiztosabb zálogát fölismerni" — üzente Ferenc József 1866-ban a magyar országgyűlésnek. Deák Ferenc fölirata azt üzente vissza, hogy pusztán a vallásos érzelmek nem nyújtanak valódi alkotmánybiztosítékot. 1867-ben február 17-ikén nevezte ki a király a felelős magyar minisztériumot e június 8-ikán koronáztatta meg magát. De a magyar alkotmány „iomisse" — múlhatatlanul — rendeli hat hónap alatt a koronázást. Felelős minisztériuma már Károly királynak is van, de felelős miniszterelnöke útján a magyar nemzethez még nem szólt. Rex non molitur — Ferenc József ravatalánál már ott áll az új király, Károly. De a magyar király és a magyar nemzet még nem egyesült Szent István koronájában, ilex non molitur, de az igazi, egeket ostromló vivát majd csak akkor jön. A Pesti Hírlap mai száma 20 oldal