Pesti Hírlap, 1916. december (38. évfolyam, 334-363. szám)
1916-12-21 / 354. szám
12 PESTI HÍRLAP 1916. december 21., csütörtök főkről képződtek és abból a hajlandóságból, amely szerint tényleges visszaeséseket csekélységeknek tekintettek. Anglia mindig akkor tudta legjobban, hogy mily utat kövessen, amikor igazi veszedelemmel állott szemben és azt meg is értette. Menjünk bele abba, hogy e pillanatot a legrosszabbnak lássuk. — A román sikertelenség szerencsétlenség volt, de az a legrosszabb esetben meghosszabbítja a háborút, ám nem változtat a háború alapvető tényein. Sőt azt remélhetjük, hogy üdvös következményei lesznek, mert a szövetségesek ügyeimét a szövetségesek szervezetében mutatkozó nyilvánvaló hibákra irányítja, nem csak minden egyes szövetséges szervezetére, hanem az egész szervezetre is. (..Biztosítékokat kell követelni, hogy a porosz katonai kaszt meg ne zavarhassa Európa békéjét.") Mi ezt a fejlődést, ameddig a béke ösvényén mont végbe, szívesen láttuk. A szövetségesek azért mentek bele e háborúba, hogy Európát a porosz katonai uralom támadása ellen megvédelmezzék és minthogy ezt megkezdték, ragaszkodniok kell ahhoz, hogy a háború egyedüli befejezése csak az lehet, hogy a legteljesebb és leghatásosabb biztosítékot állítsák szembe azzal a lehetőséggel, hogy ez a kaszt valamikor ismét megzavarja Európa békéjét. (Tetszés.) Poroszország amióta a kaszt kezébe jutott, rossz szándékú, kevély, fenyegető, erejével hivalkodó, a szerződéseket saját tetszése szerint tiszteletben nem tartó szomszéd volt, amely az egyik szép területet a másik után vette el gyöngébb szomszédjaitól, kérkedő támadásra szolgáló fegyverekkel megtelt öve felhasználásával és minden pillanatban kész volt arra, hogy azt hirdesse, hogy e bizonyos fegyvereket használni akarja. Mindig kellemetlen, békebontó szomszéd volt Európában. (Halljuk! halljuk!) Azoknak, akik 1000 mértföldnyi távolságban élnek, nehéz megérteniük, hogy mit jelent ez azok számára, akik a közelében élnek. Még itt is, a széles tenger által oltalmazva tudjuk, hogy a poroszok micsoda nyugtalanságot szító tényező voltak a tengeren való állandó fenyegetésekkel. De még itt is alig érthetjük, hogy mit jelent ez Franciaországra és Oroszországra nézve. Most, amikor a porosz katonai párt vezetői Franciaországra, Oroszországra, Olaszországra és ránk kényszerítették a háborút, rettenetes botorság volna, ha nem törekednénk arra, hogy ezt a kardcsörtetést Európa utcáin, az összes ártatlan és békés polgároknak ezt a nyugtalanítóját most úgy kezeljük, mint egy támadást a nemzetközi jog ellen. Amikor ezt a szerepét betölti és új erőfeszítésekre sarkal, úgy bármi rossz dolog magában véve, mégis szerencsévé válhatik. Ez a legroszszabb eset. Valóságos visszaesés volt, az egyetlen váratlan sötét felhő, a legsötétebb felhő, amely feltűnt a tisztuló szemhatáron. Mi mindent megteszünk, ami csak tőlünk tőlük, hogy megakadályozzuk, hogy ez a baj egy más nagyobb bajra ne vezessen. („Görögországban nem akarunk veszedelembe jutni." — A végső győzelem.) Ez az oka annak, hogy mi az utóbbi napokban igen erőteljes akciót kezdtünk Görögországban. Ott nem akarunk veszedelembe jutni. Elhatároztuk, hogy végleges, döntő lépést teszünk. Azt hiszem, hogy ez sikerül. Végső győzelmünkről ma ép úgy meg vagyunk győződve, mint valaha, ha a nemzet ugyanolyan kitartó és hősies lesz és ugyanúgy mutatkozik késznek, hogy megtanuljon áldozatot hozni és kitartani, mint a nagy hadsereg a Somme mentén. (Élénk tetszés.) (Az új kabinet a háborúra van szabva. — A parlament legfőbb ellenőrzésén nem akarnak csorbát ejteni.) Lloyd George ezután a belső helyzettel foglalkozott és azt mondta, hogy mindent el akar kerülni, ami viszályt, vagy egyenetlenséget kelthetne. Az új kabinetet az jellemzi, hogy a végrehajtó hatalom kevés személy kezében van, hogy a minisztereket inkább hivatottságuk és ügyismeretük, mint parlamenti tapasztalataik szerint választották ki és hogy a munkáspárt erősebb képviseletet kapott. Lehetetlen háborút viselni, anélkül, hogy ne rendelkezzünk a munkásság teljes, korlátozatlan támogatásával. Az új kabinetforma a háborúra van szabva, amikor mindenekelőtt gyors döntések szükségesek. A szövetségeseket eddig a döntés és a cselekvés lassúsága folytán az egyik szerencsétlenség a másik után érte. Az új rendszer egyáltalában nem jelenti azt az esetleges kísérletet, hogy a parlament teljes mértékű legfőbb ellenőrzésén valamelyes módon csorbát ejtsenek. (A hajózás és élelmezés problémája ) A hajózás problémájára vonatkozó elveit „Lloyd George kormányprogrammja" című közleményünkben ismertettük. Az élelmiszerprobléma — folytatta Lloyd George — kétségtelenül komoly és azzal haladéktalanul foglalkozni kell. A világ gabonaaratása nem váltotta be az ígéreteket. Az Amerikából és Kanadából való kivitel tehetsége vészes módon korlátozódott. Argentína rossz kilátásokat nyújt. Írország nem exportálhat és az ausztráliai kivitel majdnem prohibitív szállítási nehézségekkel küzd. Az angol aratás csekély és az új vetés, úgy látszik, csak három nyolcad részét teszi az átlagos tavaszi vetésnek. Ennek folytán a hiányt csak bizonyos határokon belül fedezheti. Ily körülmények között a tengeralattjáró veszedelem nem a legfontosabb. Lloyd George ezután hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az élelmiszerek termelését és szétosztását ellenőrzés alá vegyék. Egyúttal azonban az egész nemzetnek le kell mondania, a fényűzésről és a túlzott jó életről. Járuljatok hozzá, kiált fel a szónok, hogy a háború alatt érhessünk nemzeti böjtöt és akkor a nemzet szellemileg, erkölcsileg és fizikailag jobbá és erőteljesebbé lesz. (Tetszés.) Hadseregei elűzhetik ugyan az ellenséget Franciaországból és Belgiumból és átkergethetik a Rajnán, ha azonban a nemzet egészében nem veszi vállára a háború terheinek egy részét, úgy a győzelemből nem lesz haszna. (A munkástartalékok mozgósítása.) Nemi az teszi nagggyá a nemzetet, amit nyer, hanem az, amit odaad. (Élénk tetszés.) Nem szabad megtűrni, hogy a nemzet egy része szokatlan nyereséget szerezzen ez áldozatokból. A kormány drasztikus lépéseket tart szükségesnek és terveit legközelebb ismertetni fogja. Lloyd George azután a munkástartalékok mozgósítását elkerülhetetlennek jelentette ki. Enélkül nem boldogulhatunk. Ez nem évek kérdése, hanem hónapoké és talán heteké és ha a nemzet munkás erejét a legnagyobb mértékben nem használjuk ki, úgy a győzelem elérhetetlen. Kell, hogy a kormány azzal a hatalommal rendelkezzék, hogy meghatározza, hogy mindenki, aki nem a hadseregben teljesít szolgálatot, részt vegyen a nemzeti jelentőségű munkákban. Az eddigi szervezet tökéletlen az ellenséggel szemben. Angliában — mondta. Lloyd George ezrekre menő ember tevékenyekaz iparban, aki gazdagságunkat otthon költi el és hitelünket a külföldön nem erősíti és nekünk nincs eszközünk arra nézve, hogy őket nemzeti tekintetben fontosabb üzemekben foglalkoztassuk. A kormánynak az a szándéka, hogy nyomban kifogja nevezni a nemzeti szolgálat igazgatóját, aki az általános szolgálati kötelezettséget úgy katonai, mint polgári tekintetben szabályozni fogja. A miniszterelnök bejelentette, hogy a birminghami polgármester, Neville Chamberlain, elfogadta a nemzeti szolgálat vezérigazgatói állását. Ha a parlament néhány hét múlva ismét összeül, remélhetőleg megfelelően erős ipari hadsereg lesz együtt. (Az ír kérdés.) Lloyd George ezután kijelentette, hogy a kormány azon fog fáradozni, hogy megteremtse azt a kedvező hangulatot, amely az ír kérdés megoldása tekintetében szükséges. A kormány azonkívül lehetően rövid időn belül egy birodalmi konferenciát szándékszik összehívni. (A szövetségesekhez való viszony. — Gyorsabb elhatározás és gyorsabb végrehajtás. — A közös front politikája.) — Ami a szövetségesekhez való viszonyt illeti, a cselekvés egységessége még sok kívánni valót hagy fenn. A szónok csak Romániára akar e tekintetben rámutatni. A szövetségeseknek nem volt meg az előnyük, ami ellenfeleiknek, hogy a belső vonalakon operálhassanak és hogy egységes hatalom irányítsa az összes haderőket. A szövetségeseknek tehát ezt a célt más eszközökkel kell elérniök. Ha a szövetségesek rengeteg segédforrásaikat teljesen ki akarják aknázni, úgy elhatározásaikat gyorsabban kell gyakorolniuk és gyorsabban végrehajtaniuk. Ez nem lehetetlen, Ama férfiak között, akik az üszvek : "• ••"több tanácskozásnak, érdemleges tanácskozásnak kell megtörténnie. Az egyes országok,nim. szabad hinniök, hogy csak a saját frontjukkal kell törődniök. A közös front politikáját meg it kell valósítani. Az ellenség a maga körében teljesen tisztában van ezzel a politikával. Nekünk azonban azt mindinkább meg kell valósítanunk, ahelyett, hogy az egyik oldalon az ágyuk túlnyomó mennyiségével rendelkezzünk és másrészről kellőképen fel nem szerelt seregeket vigyünk harcba. (Elválás Asquith-tól. — A célokról való megfeledkezés. — Ha Anglia nem áll résen, Európát a féktelen hatalomvágyáradata önti el. — A háború a nemzetközi jogért és a nemzeti jóhiszeműségért való küzdelem.) Lloyd George végül sajnálkozásának adott kifejezést afölött, hogy meg kellett válnia Asquithtól. Hosszú, heves háborúban mozbantűnik, hogy a férfiak a konfliktus szenvedelmei repette elfeledkeznek azokról a magas célokról, amelyeknek érdekében mentek bele a háborúba. Ez a háború — mondta Lloyd George — a nemzetközi jogért, a nemzeti becsületért és a nemzeti jóhiszeműségért való küzdelem. Azokat a gátakat, amelyeket férfiak nemzedékei fáradságosan emeltek a barbárság ellen, áttörték. Ha Anglia hatalma nem állott volna réset, úgy Európát a barbárság és a féktelen hatalomvágy áradata öntötte volna el. Poroszország győzelme arra vezetne, hogy az emberiség segítség nélkül mocsárba fúlna. Ezért nem ismertem én a háború kezdete óta mást, mint azt az egy politikai célt, tudniillik az emberiség megmentését a leghatalmasabb katasztrófától, amely valaha jólétét fenyegette. („Békejavaslatok a porosz arrogancia ismert dialektusában." — Ha Németország kész elégtételt nyújtani a múltért és biztosságot a jövőre, mondja meg nekünk.") Asquith azt mondotta, hogy Németország úgynevezett békejavaslatokat tett, amelyek a porosz arrogancia ismeretes dialektusában mozognak. Hogyan lehet az, hogy az a hatalom, amely bizonyosnak tartja a maga katonai fölényét és végleges győzelmét, két évi háborít utált, az egész világban segítségért kiált. Hirtelen lovagiassági roham-e az, ha a német birodalmi kancellár egyszerre oly érzékenyvé válik a humanizmus parancsai iránt. Nekünk a békejavaslatok eredetét másutt kell keresnünk. Azok a katonai és gazdasági szükségességből eredtek. Hiszen mindnyájan vágyakozunk a békére, de annak becsületes és nem szégyenletes békének szabad lennie. Neki, szabad annak összefoltozott bizonytalan kompromiszszumnak lennie. Kell, hogy az oly béke legyen, amely eléri azt a célt, amely miatt hadba szálltunk. Ily békét örömmel fogadunk és minden mást visszautasítunk. Nyíltan és nyomatékosan kijelentem: A német kormány jegyzékében semmit sem látok, mi a legcsekélyebb okot nyújtana arra a feltevésre, hogy a német kormány hajlandó a szövetségeseknek elégtételt és biztosságot adni. Ha kész nekünk elégtételt nyújtani a multiért és biztosságot a jövőre, úgy mondja ezt meg nekünk. Esti német hivatalos jelentés. A Wolff-ügynökség jelenti: Dec. 21. Este. A nyugati fronton és keleten nincsenek nagyobb harci események. Dobrudzsa északi részében az eddig hátráló ellenség újra felvette a harcot. A Csernahajtásban erős tüzelés után kezdett ellenséges támadások állásaink előtt meghiúsultak. Pénzügyi hirek. Az ötödik hadikölcsön. A jegyzési mozgalomról tegnap a követ-kező híreket vettük: Albrecht főherceg ur , császári és királyi fensége az V. magyar hadikölcsönre a Magyar Általános Hitelbanknál jelentékeny összeget jegyzett. — A Magyar Cérnagyár r.-t., Pozsony az ötödik magyar hadikölcsönre a Magyar Általános Hitelbanknál és más bankoknál 500.000 K-ot jegyzett. — Elsinger I. M. és Fiai, Budapest—Wien, az V. hadikölcsönre 400.000 koronát jegyeztek. — A Magyar Textilfestőgyár r.-t. as. V. magyar hadikölcsönre a Magyar Általános Hitelbanknál 100.000 koronát jegyzett. — Id. gróf Ilanoncourt Félix saját 63 fia részére az V. magyar hadikölcsönre a Magyar Általános Hitelbanknál összesen 1.100.000 koronát jegyzett. — Július Bendix Söhner cég Berlin—Qualisch az V hadikölcsön alkalmával a magyar hadikölcsönre 100.000 koronát jegyzett. A Magyar Általános Hitelbanknál az V. magyar hadikölcsönre újabban a következő jegy-