Pesti Hírlap, 1917. március (39. évfolyam, 60-87. szám)

1917-03-01 / 60. szám

Semmiféle idegen nem szállhat partra a kikötők­ben, ha útlevelei nincsenek rendben. Az olasz kamara megkezdte ülésezéseit Rómából jelentik. A kamara ismét össze­ült. A kormány több törvényjavaslatot terjesztett be, az egyik közülök azt tervezi, hogy a nők jogi cselekvőképességét polgári jogi és kereskedelmi tekintetben tegyék egyenlővé a férfiéval. Boselli miniszterelnök azt indítványozta, hogy a kama­ra csütörtökön kezdje meg a földm­űvelésü­gyi mi­nisztérium költségvetésnnek tárgyalását és hogy ezen a napon terjeszszék be a költségvetést ille­tő interpellációkat. A javaslatot elfogadták. Az ülésen megjelentek a francia parlament itt időző tagjai is, akiket később a szenátusban fogadtak. A szenátus és a kan­sta elnökei beszé­det mondtak, amelyben Olaszország és Francia­­ország régebbi és mostani szövetségeiről beszél­tek. Luganoból jelenti a Pesti Hírlap tudósítója: A­­szociálforradalmár csoport el van szánva arra, hogy a kormányt hevesen megtámadja a ki nem elégítő gazdasági rendszabályok miatt.­ ­ A d­ran­a újra összeül. Pétervárról jelenti a Pétervári Távirati­ ügy­nökség: A duma és a birodalmi tanács újra meg­kezdték üléseiket. Rodzianko elnök hazafias beszédet mondott, amelyben dicsőítette a vitéz hadsereget és üdvö­zölte a szövetségesek konferenciájának tagjait, akik a diplomatapáholyban hallgatták végig az ülést. Ezután a földművelésügyi miniszter mon­dott másfélórás­ beszédet, amelyben a kormány élelmezési politikájáról és különösen a gabona­­kérdésről beszélt Kifejtette azokat az intézkedé­seket, amelyeket e kérdés megoldása érdekében tett és amelyek között a legfontosabb a kerületek ama kötelezettsége, hogy bizonyos arányú gabo­namennyiséget szolgáltassanak hogy a hadsereg, a lakosság és a honvédelem terén foglalkoztatott munkások igényei ki legyenek elégítve. Ezután a haladó klub indítványt terjesztett elő, amely felszólítja a kormányt, hogy hajtsa végre a kabi­net újjászervezését és szüntesse mag a háború­­okozta nehézségeket. A különböző parlamenti pártok­­ képviselői az ország belső helyzetéről be­szédtek és az ülés teljesen nyugodt lefolyású volt. Zavargások Pétervárott és Moszkvában az érd­m­­iszer­drágaság miatt. Stockholmból jelenti a Pesti Hírlap tudósí­tója. Péterváron és Moszkvában zavargások vannak napirenden a drágaság miatt. A múlt hé­ten Péterváron több mint negyven pék üzletét ki­fosztották. Egy német léghajó holland területen repült át. Hágából jelentik hivatalosan. A berlini hol­­land követ a kormánya megbízásából a német kormánynál komoly lépést tett amiatt, hogy egy német léghajó február 17-én németalföldi terüle­ten repült át. Miután a legutóbb megállapított ve­szélyjelzést a léghajó nem mutatta, több helyen lőttek rá. Az ír kérdés: A Manchester Guardiannak jelentik Lon­­donból, hogy már van némi kilátás az ír kérdés megoldására. Az ír nacionalistáknak arról a kéréséről, hogy a homerulet azonnal vezessék be, a jövő hét szerdánján fognak tárgyalni. A kor­mány megbízott három nagyállású személyiséget, dolgozzák ki a parlament elé terjesztendő javas­lat alapelveit Lloyd­ George maga is részt akar venni a tárgyaláson. Az angol parlament Dardanella-bizottságá­­nak jelentése. Londonból jelentik. Az angol parlamenti Dardanella-bizottság elkészítette jelentését vizs­gálatáról. A dardanellai expedíció tüzetes meg­vizsgálása alapján és a parancsnokok eskü alat­ti kihallgatása után készült jelentést a bizottság letette a Ház asztalára­. A lap jelentése szerint ez a jelentés meglepően szigorú és egyben nyílt bírálatot gyakorol az egész vállalkozás felett. Nemcsak az expedíció katonai vezetőit, de a poli­tikailag felelős személyeket is erős bírálatban ré­szesítik. Különösen heves támadás foglaltatik a jelentésben két magas állású személyiség ellen, akik közül az egyik azóta meg is halt. Az ausztráliai miniszterelnök ő­szre békét remél. Bázelből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. A Daily Chronicle jelenti Melbourneből. Az ausztráliai parlamentet október 8-ig elnapolták, mert Hughes miniszter több interpelláció után ki­látásba helyezte, hogy eddig az időpontig meg­lesz a béke. A társadalom és a háború. Műtvészest Kispesten. Dömötör Ilona, Vidor Fe­rike, Mátray Erzsi, Ferenczy Károly és Huszár Károly köré csoportosul az a művészgárda, amely a nemes feladatra vállalkozott, hogy a derék harmincas honvé­dek mű­vészestjét sikerre vigye. A hangverseny Kispest művészi eseményének ígérkezik. * A Pesti Hírlap szerkesztőségéhez a következő adományok érkeztek: A hadiárváknak: Fodor Mancika és Margitka Szond 100 kor. Az elesett katonák családja részére: M. L. Ko­­csolaódalmand 30 kor. Iványi István Gyoma (Gaz­dasági takröki felügyelői tiszteletűlk) 50 kor. A vak katonáknak: Spitzer Imike Budapest 30 kor. Fekete Ferenc Békéscsaba 15 kor. Kohn Iloszka Ebed 2 kor. A képvisel­őház ülése* Szász Károly elnök fél négy órakor meg­nyitja az ülést. Folytatják a miniszterelnök jelen­tésének tárgyalását a kivételes hatalom igénybe­vételéről. Siegescu József azt hangoztatja, hogy a hazai románok igyekezzenek politikai törekvései­ket a magyar pártok keretein belül érvényesíteni. Schmidt Károly elmondta, hogy Brassóban ro­mánjaink tárt karokkal fogadták a román hadse­reget. Elismeri, ez nyílt hazaárulás, de lehetnek köztük ártatlanok is, akiket az ellenség magával hurcolt. Mit­­szólna Schmidt, ha megítélnék­­a szászokat, mert ál­ád néhány ember köztük min­den esztendőben, aki a legképtelenebb vádakat szórja a magyarságra. (Felkiáltások: Brandsch Rudolf!) A jelentést elfogadja. A miniszterelnök felszólalása: Gróf Tisza István miniszterelnök örömé­nek ad kifejezést a románság képviselőjének ha­zafias nyilatkozata fölött. Helyezkedjenek a ro­mánok a magyar alkotmány alapjára, keressenek érvényesülést a létező magyar közjogi pártokban. A hangulat ma nem alkalmas arra, hogy a közel­múlt eseményeit nyilvánosan tárgyaljuk. .Nem megy bele annak a kérdésnek taglalásába, fel lehetett volna-e tartóztatni a román betörést. Azt a bizonyos néhány jól elhelyezett ágyút negyven­­nyolc óra­ alatt bekerítették volna és elvették volna. Igyekeztek megállapítani azoknak a románoknak névsorát, akik az ellenséggel­ érintkeztek. A legsúlyosabb és legalaposabb eljárás van folyamatban, ma még eredményeiről nem számolhat be. A következmé­nyeket le kell vonni abból a tényből, hogy erdé­lyi román lakosságban nem találtuk meg a haza­fias érzületnek azt a fok­át, amelyre joggal szá­mítani lehetett volna. A kormány hatékony be­folyást fog gyakorolni azokra az intézményekre, amelyek hivatnak a jövő generáció lelki életének ápolására. (Helyeslés halról. Felkiáltások: Ap­­ponyi is ezt akarta.) Andrássy a horvát kérdés­ben is hibákat lát. A leghatározottabban tiltako­zik az ellen, mintha a kormány a horvát kérdés­ben a nagy nemzeti érdekeket, amelyek ezzel egybeforrvak, pártpolitikai tekinteteknek aláren­delné. András­sy beszéde kapcsán megjegyzi: nem tudja, hogy az egész ellenzék igyekezett-e pénzt szerezni Amerikában vagy csak Károlyi pártja. Ha ezt nem tették, mert egy vagy más ok­ból helytelenítették, miért védelmezte meg An­drássy ezt az eljárást, Pallavicini beszédére re­flektál: csak azoktól rekvirálják a sertést­, aki­nek négynél több hízója volt. Az árpának és ten­gerinek nagy részét élelmezési célokra kellett fordítani. Erőtakarmány dolgában krízisben va­gyunk. Nem volna helyes, ha a hízott sertés árát leszállí­tanák. Őrgróf Pallavicini György: Legalább a fogyasztó olcsó húst kapna. Tisza István: Requirált kukoricát nem ka­p senki a magyar kormánytól. Ha tudnak esetet, adatokkal hozzák elő. Szóba hozták, hogy a Mundus hajlított fabútorgyár sertést hizlal. Ki­jelenti, hogy a Mundusnak csak az igazgatója vesz részt egy vállalatban, amely sertéshizlalás­sal foglalkozik. Különben a vállalatról bővebb felvilágosítást kaphatott volna Pallavicini a Hitelbanktól, amelynek jóvoltából több vállalat­nak igazgatósági tagja. A delegáció kérdésében kijelenti, reméli, hogy delegációk lesznek, örülni fog, ha lesznek . . . (Gróf Andrássy Gyula: De nem lesz az ön érdeme.) A munkapárti imperia­lizmus még nem terjed ki az osztrák alkotmá­nyosságra. A tengeri­­attjáró-kérdésben megbán­ta, hogy a zárt üléshez hozzájárult, mert igen komoly vidéki körökben beszélték, hogy a mi­niszterelnök a zárt ülésben borzasztó dolgokat mondott, hogy veszedelem van! Pallavicini a román kérdésben uraságoktól levetett valótlan­ságokat állít . . . (őrgróf Pallavicini György: De finom és előkelő!) Hallottuk a mesét elpusz­tult ezer meg ezer gyermekről és elég könnyelmű volt Majláth püspök ezt a főrendiházban is el­mondani. Halálozás nem volt nagyobb a mene­külés alatt, mint rendes időben. (Gróf Zichy Aladár közbeszól): Ez nem hit, ez nem dogma, ezek tények. (Felkiáltás balról: Vannak még rögeszmék is.) Az összeférhetetlenségi kérdésben mindig egyformán járt el pártja tagjaival. Ha az volt az impressziója, hogy valaki összeütközésbe jutott a törvénynyel, felszólította, lépjen ki a munkapártból. (Közbeszólás: Dániel Gáborral szemben is?) Igen. Voltak képviselők, akik a munkapártot nem akarták elhagyni, inkább le­tették mandátumukat. A listát titokban sohasem tartotta. Az élelmezési kérdésekre tér át. Előre is kijelenti, hogy ezt a gazdálkodási rendszert egy napig sem akarja fenntartani a háború után. A kormánynak kész programmja van az átme­netre. Sajnálja, hogy az ellenzék a közélelme­zési tanácsba nem ment bele. Él élelmiszerszükség igenis van és csak ha összefogunk, úszszuk meg megrázkódtatás nélkül a hátralevő időt. A rend­őrség az árdrágítók ellen ezentúl még szigorúb­ban jár el. Ipari téren szaporodik a maximált cikkek sora, s a jövőben még jobban fog szapo­rodni, de óvatosan kell eljárni, mert a maxi­málás eltünteti a piacról az árut. Ha közép­ter­més lesz, megmutatjuk, mit tudunk tenni az élelmezés terén is szövetségeseinkért. Az ellenzék 1912-iki harcai teljesen eredménytelenek maradtak, a­­pótválasztások, úgy a képviselő­, mint a törvényhatósági bizottsági választások, a többség gyarapodását hozták ma­gukkal. (Felkiáltások: Pénzzel és presszióval!) Azokkal a férfiakkal, akiknek egy ízben felaján­lotta a belépést a kabinetbe, hajlandó most is egy kormányban helyet foglalni. A legnagyobb sze­retettel beszélhet minisztertársairól. Alig van mi­nisztertanács, mely ne tartana a késő éjjeli órá­kig. (Felkiáltások: Mert nehézfejűek a minisz­terek!) Új korszak küszöbén állunk. A régi szo­ciáldemokrácia megdőlt a háborúban. A proletár nem elveszett tagja a társadalomnak. A háború után vállvetve kell szolgálni a demokratikus fej­lődést. Pallavicini felhívása a k­mnskapárthoz. őrgróf Pallavicini György kijelenti, hogy van némi összeköttetése a Hitelbankkal, évente sok kamatot fizet a folyószámla-hitel után, me­lyet a bank nyújt neki. Több állásban volt, több állást letett. A tandemekről a vállalatok hadba­­vonult családtagjai számára lemondott. Benn van a Gazdák biztosító szövetkezetének és a Hangyá­nak igazgatóságában, de ezeknek semmi köze a Hitelbankhoz. De minden ilyen jövedelméről is lemond ezrede rokkantalapja javára, ha a mun­kapártból legalább tíz ember ugyanezt teszi.. A miniszterelnökkel szemben pedig azt proponálja, hogy­ hajlandó a Hitelbankkal való minden ösz­­szeköttetéséről lemondani, ha a miniszterelnök is megteszi. Vihar Tisza körül. Gróf Tisza István szerint nem vet homály­t senkire, ha egy részvénytársaságban bent van Birtokai nagyrészét a Kenderipar . részvénytár­saság vette bérbe, mely összeköttetésben van Hitelbankkal. Ha Pallavicini erre akart utalt, ez ízléstelenség . . . E szavaknál óriási vihar tört ki az ellem­ben. A képviselők fölugráltak és követeltél hogy az elnök utasítsa rendre a minisztereln­ök . ■ A baloldalon a padokat verdesték és röpködtek !. felkiáltások: — Utasítsa rendre! Ez az elnöki pártatlan­ság? Nem meri rendreutasítani Tiszát! Hozassa be a darabontokat! Gróf Karolya Mihály személyes kérdésben szólal föl és azzal kezdte, hogy az elnök pártos­­kodik, mire Szász Károly rendreutasította. A rendreutasítás előtt nem hajlok meg. Rendreutasíthat huszonötször . . . Szavai elvesznek a nagy zajban. Az óriási lármában néhány újabb rendreutasítás történik és Károlyi csak percek múlva mondhatja el, hogy Amerikába azért ment ki, hogy a magyarságot politikai meggyőződése felől fölvilágosítsa. Cserny Károly munkapárti egy könyvből régi följegyzéseket olvas föl Andrássy poli­tikát járók — A renegátok kis kátéja! — kiáltják fe­léje az ellenzéken, célzással arra, hogy a koalíció alatt alkotmánypárti volt. Az eln­ök napirendi indítványával szemben gróf Apponyy Albert kérte, hogy csütörtökön ne tartsanak ülést, mert 1znap az összeférhetet­lenségi bizottság tárgyal. A többség az elnök in­dítványát fogadta el.

Next