Pesti Hírlap, 1917. április (39. évfolyam, 88-112. szám)
1917-04-01 / 88. szám
Budapest, 1917. # XIXIX. évfolyam, 88. (13,385.) szám, vasárnap, április 1. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre OSK — 1 félévre 10 „ —„ Nagyedévre ...... 9 „ 50„ Egy hóra ........ 3 „ 30, Ügyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 . Apróhirdetések az apró hirdetési rovat élén közölt dijszabás szerint számíttatnak. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Budapest, Vilmos császár út 78. TELEFON: 122—91 122—92 122—93 122—94 132—96. (Éjjel 11—91 123—02 - ilivandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-körutc . Telefon: József 52—66. Kormánypárti lika. Míg a nagyvilágban a század új eszlyéi viaskodnak s a népmilliók sorsáról zúng az ének vezetü politikusok ajkán, addig a mi szűk világunkban szűk látókörű emberek kis játékairól kell énekelni. Ismételten kifejtettük annak a nemzetvédő birtokpolitikának programját, mely beleilleszkedve a bábom utáni teremtő korszakba, ezt a vérrel védett földet törvénynyel is megvédi a magyarság számára. A gazdaszövetség pontokba foglalta ezt a mentő akciót s tegnap érkezett meg báró Ghyllányi Imre ajkáról a kormány visszhangja, gyönge, erőtlen, mely még kontúrjait sem adja vissza a követelt nemzeti birtokpolitikának. Oly kérdésről van szó, melyet soha sem tárgyaltunk pártpolitikai szemponttól Ugyanazt követeltük egykor a koalíciós nemzeti kormánytól, amit a maitól, de amit az a kormány megkezdett, azt is szétrombolta a munkapárti kabinett. Darányi kész telepítési törvényét félredobták, az általa gyűjtött telepítési alap millióiról utódai hallgatnak s most ime, az általunk sürgetett uj birtoktörvénynek valóságos karrikatúráját jelenti be a földművelési miniszter. Meg kell állapítanunk, hogy a magyar föld érdekét, mely sohasem volt pártkérdés, a Tisza-kormány alacsonyítja le a pártpolitika eszközévé. Mert a Ghyllányi birtoktörvényterve Mető nem egyéb, mint kormánypárti birtokpolitika, mely csak a pártkassza birtokálományát van hivatva erősíteni. Két új „vezérgondolat" emelkedik ki a földművelési miniszter programonjából: az egyik az, hogy a birtokeladással foglalkozó ügynököket államosítja, illetőleg kormányosítja, mert a kormány koncessziójától teszi függővé a birtokközvetítést. A másik az, hogy a községek s az állam számára biztosítandó kisajátítási jog helyett azt a jogot akarja a kormány számára kodifikálni, hogy a pénzintézetek és társulatok által vett ingatlanokat öt éven belül beszerzési áron bármikor megveheti. Mindkét intézkedés csak a kormány pártpolitikai hatalmát növelné. Ghyllányinak ez a fő. Mert a magyaröldet valóban megvédő s a magyarságot idhön juttató programmpontokról egyet se szól. A hitbizományok, papi birtokok bérleteit nem kodifikálja; a nép millióinkik előtt Czernin kalapot emel, nem abból a földből juttatni, amelyért végeztek, a községeknek nem akarja biztosítani, hogy kisajátíthassák a kivándorlást beidéző latifundiumokat, vagyis az igazi birtokpolitikával nem is foglalkozik a földmivelési miniszter. Neki az a legsürgősebb, hogy a birtokközvetítéssel foglalkozó ügyvédek, ügynökök, gazdatisztek, jegyzők s tönkrement földbirtokosok között konceszsziókat osztogasson. Pedig velük volt eddig igazán a legkevesebb baj. úgy látszik, a kormánypárti-szolgálatokat ezentúl nemcsak közjegyzőségekkel, hanem birtokügynökségekkel is akarják honorálni. A pénzintézetek birtokvásárlásának ez az öt esztendős quarantainje még vadabb ötlet s valószínűleg ama fölhívások inspirációjára született, melyek most minden utcasarkon ezt hirdetik: „Termeljünk zöldségeket!" A bankok s társulatok birtokvásárlásának ugyanis egyedüli jogosultságot az adhat, hogy ha ezek investitiokat csinálnak többtermelésre s mezőgazdasági iparra. Ghyllányi ettől törvénynyel akarja elriasztani a bankokat! Mert melyik pénzintézet bolondult meg, hogy investáljon, mikor öt évig se lehet biztos a saját birtokában. Ellenben birtoktörvénynyel (!) akarják fölhívni a bankokat a földspekulációra, amitől el kellene riasztani őket!.. Kitűnő üzleteket csinálhatnak ugyanis a bankok ezentúl a patentált kormánypárti birtok ügynökök közvetítésével a következő recept szerint: eddig birtokcseréknél letagadtak az igazi vételárból,, hogy kisebb legyen az átiratási illeték; ezentúl a bank a vételár kétszeresét iratja a szerződésbe és telekkönyvbe, például egy millió kifizetett vételár helyett két milliót s miután a kormány megvette „a beszerzési áron" vagyis két millióért a birtokot, az egy milliós nyereségből a felét oda lehet adni a pártkasszának, a másik félmillión pedig osztozhatnak az eladó, a kormány koncessziós közvetítője és a bank. Ez jobb 5,földüzlet", mint a földbe investálni s dolgozni. S íme, ennek a lehetőségét akarja egy földmivelési miniszter a rég várt birtoktörvénybe kodifikálni! Összetéveszti a község és állam kisajátítási jogával — mely birósági eljáráson megy keresztül — a kormány vásárlási jogát, mely a birósá kikerülésével ilyen mellékvágányon milliókat szállithat a pártkasszába. Kérdezzük az urakat a kormánypárton, nem szégyenlik, hogy pártpolitikai inlíciálás nélkül még egy elvi magaslaton álló birtoktörvényt sem tudnak megcsinálni? Pedig csak az újságokból kellene kivágják az egyes paragrafusokat s le kellene szűrniök az eszméket, amiket a háború megértelt. A képviselőház egyértelműen üdvözli az új Oroszországot. Visszavert francia támadások a Champagne-ten, foliumitól délre. — Arras és Mmm közt előtéri harcok. — 3000 angol halott a kínai-csatában. — Ujabb 90.000 tonna elsülyesztett hajótér. Az Unió bécsi nagykövete Washingtonba utazott Mgyarország lápvilőházánnk egyértelmű állásfoglalása biztosítva van, — konstatálta elégtétellel Apponyi a Ház szombati ülésén, miután a kormány Hetében Teleszky kijelentette, hogy hozzájárul az elnök javaslatához: tűzessék napirendre az ellenzék indítványa az alkotmányos Oroszország üdvözléséről és megnyugtatásáról. Apponyi után a többi párt nevében is nyilatkozott egy-egy képviselő. A pénzügyminiszter csak néhány szót mondott: óhajtjuk, hogy Oroszországban a nemzet bizalmát élvező olyan kormánynyal álljunk szembest mielőbb, melylyel a békét megköthetjük. E nemzetközi jogilag teljesen korrekt nyilatkozat után Apponyi a népképviselet nevében a meleg rokonszenv szavait küldte az új Oroszország felé. Keményen kezdte, nehogy bárki is félremagyarázhassa az üzenetet: Magyarország kész a további harcra is, ha integritását fenyegetik s akkor ép ugy fog küzdeni a félrevezetett demokrácia új hadüzenete után, mint ahogy küzdött a cári birodalomé után. Ma még bizonytalan a helyzet; reméljük, hogy ugy fordul, hogy azok kerekednek felül Oroszországban, akik letesznek minden hódító politikáról. S akkor nagy szomszédunk benső haladását a magyar nemzet a legmegértőbb örömmel fogja látni. S ha Oroszországban még aggódnának, akkor megtudhatják azt is, hogy nincs magyar fegyver, melyet bármely nép szabadságának elnyomására lehetne fölhasználni. A magyar parlament szavahihetőleg jó hatást fog kelteni Oroszországban, ha külügyi hivatalunk is gondoskodik róla, hogy semleges úton odajuthasson s ha a hadvezetőség a frontokon is módot talál arra, hogy a szemben álló oroszok tudomást szerezzenek róla. Elvégre Bellmann Hollweg és Czernin inkább az uralkodók békekészségét nyilatkoztatták ki; a központi hatalmak államai közül a magyar állam parlamentje a nép nevében is nyilatkozott. S ha az új Oroszországot az angol parlament is üdvözölte, mint szövetségesét, mennyiivelértékesebb a magyar parlament üdy üzlete, melynek ma még ellenségét kell látnia az új Oroszországban is. Az angol fegyverek a világtörténelem folyamán hányszor vállalkoztak arra, hogy idegen népek szabadságát letiporják íz orosz fegyverek vállalkoztak egykor a magyar szabadságharc letiprására is — igaz, hogy akkor még a cár rendelkezett az orosz fegyverekkel. Ma Oroszországban a nép az ur s Magyarországgal szemben az orosz népnek meg ezt a múltat is expiálnia kell. Mi nem vagyunk kaphatók az orosz szabadság eltiprására, az ezeréves magyar nemzet területi felségjogainak tiszteletét az orosz demokráciától szintén elvárhatjuk. Az orosz forradalom hívei közül különös figyelmet érdemel Miljukov és Rodzianko nyilatkozata. Miljukov a külpolitikáról nyilatkozott, Rodzianko a hadihelyzetéről. De Miljukov nyilatkozatának katonai s Rodziankoénak politikai háttere is van. Miljukov állítólag azt mondta, hogy föl kell hagyni a porosz militarizmus jelszavával s hogy az új Oroszország, ha tovább is harcol, hadicéljai már nem a régiek. Szenzációs kijelentés, te ha igaz, Bodziankoéhoz már kevesebb aggálylyal közeledhetünk. A dumabizottság elnöke kijelentette, hogy az időjárásra való tekintettel az orosz harctereken döntő hadműveletek nem várhatók. Bethmann Hollweg tudvalevően hasonlóképen nyilatkozott, de az ő nyilatkozata többet sejttetett; ő a nagyobb hadműveletek lehetetlenségét a rossz időjárással is indokolta . . . Másik két kiemelni való magánjelentés: Oroszország állítólag 11milliárd hadikölcsönt kér szövetségeseitől, Anglia pedig Buchanant, pétervárit,nagykövetét, visszahívja. Állítólag Asquith-t küldik helyébe. Mit csinált rosszul Buchanan? S mit kell korrigálnia Asquith-nak ? Szaszonov, Miljukov barátja, Londonba meg nagykövetnek. Erősebb legény kell Pétervárra is? A Pesti Hírlap mai száma 16 oldal. A Pesti Hírlap következő száma kedden április 3-án a rendes időben jelenik meg.