Pesti Hírlap, 1917. május (39. évfolyam, 113-138. szám)

1917-05-01 / 113. szám

a Wolff-hí­kség azt jelenti, hogy a Somme-csatával ellentétben az angol tü­zérségi fölény ma már teljesen ki van egyenlítve, a német gyalogság­ pedig nagy fölényben érzi magát angol ellenségével szemben s így teljesen a helyzet ura. Mikor kézitusára kerül sor, a német kézigránát­vető ügyességben is és technikailag is jobb fegyverével az angolt mindig felülmúlja. Miben bízik még Anglia? Slepington azt reméli, hogy Németországnak most már nincs szüksége nagy megszállott területek­re, sokkal inkább nagy hadseregre, rövi­debb­ frontokra és utánszállítási vonalakra. Repington szerint Hindenburg őszig­ végre fogja hajtani grandiózus tervét: visszavo­nul az Antwerpen — Brüsszel — Namur­a— Verd­un — Metz — Strassburg-vonalra. De az angol vezérkar, úgy látszik, nem szokott Repington judiciuma után indulni, mert akkor inkább megvárná, míg Hinden­burg minden kényszerítés nélkül föladja mostani vonalait. Vagy az angolok már nem tudják bevárni az őszt, azért oly sür­gős nekik, hogy most már­ átlag minden hé­ten egyszer virradattól délig mészárszékre vigyék tíz- és tízezernyi emberüket? Angol veszteséglisták adatai szerint az offenzíva eddigi során április 25-ikéig több mint száz­ezer főre rúg a veszteség s ebből harminc- hatezernél több a halott. Illeszszünk végül egymás mellé né­hány dátumot. Az első arrasi csata április 9-ikén kezdődött, a második 23-ikán, a har­madik 28-ikán folyt le. Április 16-ikán az első és második arrasi csata közt a­ franciák offenzívája is megindult Reimstől kétol­dalt. Most, az angoloknak a harmadik ar­rasi csatában szenvedett súlyos vereségük után, a franciák, ismét megkésetten, nyil­ván meg fogják kezdeni a második aisne — champagnei csatát. Ludendorff szerint a tűzharc Soissonstól a Suippe-ig vasárnap este a legnagyobb hevességet érte­ el, válta­kozó erővel éjjel is tartott, reggeli szű­r­kü­letre­ a legerősebb hatásig emelkedett s a hétfői napon is tovább tombolt. Az aisne — champagnei csata trófeái­nak végső összegezésével épen most készült el a francia vezérkar. 20.780 fogoly, 175 nehéz és tábori ágyú, 119 lövészárokágyú és 112 gépfegyver maradt a­­franciák kezén. Nem­­jelentéktelen számok, de hogy a­ fran­ciák a csata taktikai eredményével is mily kevéssé vannak megelégedve, hogy saját vérveszteségüket mily horribilis árnak ér­­zik, azt a Nivelle főparancsnok távozásá­ról fölbukkanó hírek mutatják. Az aisne -champagnei áttörési terv teljes kudarcát Nivelle számlájának terhére írják, bár ma­gát az offenzívát két hadsereggel 31ichelei­ tábornok intézte, akinek Nivelle csak „ta­nácsokkal" szolgált volna. Ha most, a má­sodik offenzívát már Pétain koponyája intézné, — akit a hadügyminisztérium ke­belében újraszervezett vezérkari, főnöki állásra neveztek ki — akkor vajon Clemen­ce,annak kevesebb oka lesz a második csata befejeztével újra azt írnia, amit az első csata óta hajtogat: hogy szükséges volt-e a Hindenburg-állásoknak fejjel nekirontani? A francia szociáldemokraták­ határo­zatot hoztak, amely kimondja, hogy nem vesznek részt a stockholmi szociáldemokra­ta konferenciáit, mivel e konferencia egyet­len célja, hog­y különbéke kötését készítve elő. Ezt a határozatot 13 szavazattal hozták meg 11 ellenében; a szavazatok számará­nyából tehát nyilvánvaló, hogy a többségi párt keretén belül is igen nagy kisebbség a konferencián való részvétel szükségessé­gének álláspontját hangoztatta. A francia szociáldemokrata párton belül már hosszabb idő óta ellentétes irányzatú kisebbség ala­kult ki; a mostani szavazás számaránya e kisebbség jelentékeny szerepét érzékíti meg. Természetes azonban, hogy a­ szavazás meg­történtével a stockholmi konferenciától való elmaradás kérdése végleg eldőlt, mint­hogy a határozatot a pártfegyelem presz­tízse védi. Most már legfölebb arról lehet szó, hogy a zimmerwaldisták, tehát a tu­lajdonképeni szocialista kisebbségi párt ve­hetne részt a stockholmi tanácskozásokon, kérdés azonban, hogy elutazásukra enge­délyt ad-e ,m. francia kormány. Az angol szocialisták részvételéről még nem érkezett hivatalos hír; ilyenformán teljesen bizony­talan még, ott lesznek-e Stockholmban a párt képviselői. Ami a francia szocialisták határozatá­nak indokolását illeti: megállapít­ható, hogy a tényeknek egyáltalában nem felel meg. Cseb­­ze, a pétervári katonai és munkásta­nács elnöke kijelentette, hogy az orosz szo­ciáldemokrata párt végleg szakítot a kü­lönbéke eszméjével, célja az általános béke kivívása. E kijelentés jelentőségét eléggé megmagyarázza az a körülmény, hogy az orosz szociáldemokrácia a hódítás és hadi­sarc nélküli béke alapján áll, míg az angol és francia szociáldemokraták az annexió és hadisarc helyett a „visszaadás" és „kár­térítés" jelszavát találták ki. A német többségi szociáldemokrata­ párt berlini ta­nácskozásán hozott határozat is azt han­goztatja, hogy a párt az általános békére törekszik, de ha ez nem lehetséges, elfo­gadja a különbékét is. Ez a határozat nyilván előre számol azzal a lehetőséggel, hogy a francia és angol többségi szocia­listák, akik teljesen belekapcsolódtak az imperialista áramlatba, az általános béke elérését meg fogják akadályozni. Ha tehát a stockholmi konferencia ezek után csak­ugyan arra kényszerülne, hogy a világbék helyett a különbéke lehetőségét készítse elő ez egyedül és kizárólag a nyugati szocialis­táknak volna tulaj­donítható, föltéve, hogy az angol szociáldemokraták is csatlakoznak állásfoglalásukhoz, ami pedig valószínű 1 "'""7—T*~ wsBrebis, Or Ü mL brenay '^^Ostendey^'BrCoge \ ipZtouiden irmanfiereséi[ilfc\ Béthurk­ JPQ oc/itef­'v W^Vousi Arras^kCgmbni IOISO'1 ^ •y felméresj, Jallaumines S/Pierrei '.emette^L NO'u/etk•: Roi/vroj\ Soissons \cheviHe-. S^vBemrd, Nouville l-,.' tv, yí iesAlleux IMonf-StEfoy \Wijlerv3l VTárgene\\ NeuvíreuH fresnes KBsiliej "idvreiíe Maroeuii 'ociincot/rt­\\ÍSMub/fí\ Biache, Plouva'm Hamblam Faub.StSauveur­ ftoRoarilki \f;Soiry­ffiatre^ame (Áchtcourt fat/ram: %-uemapfe. iducourf-Vercai-e! •fienmei Ireiencourt SldJre/H/e 'f^Scirv-Becguerei L x V* wndec. ff Hiencou/f ^flecMt^^. pjeanL fcaush 2 PESTI HÍRLAP 1917. május 1., kedd. ü tiiteory eseményei Német hivatalos jelentések. 1. A nagy főhadiszállás k­özli április 29-én: Nyugati harctér. slupprecht trónörökös hadcsoportja: Lenstő­l Q­u­e­a­n­t­i­g az egész ar­co,­ nak­­ i­­nduló igen súlyos p­e­r­g­ő­t­ű­z ve­zette be napfölkelte előtt az április 28-ik­i csatát, a­melytől az angolok im­már In­a­r­ni­a­d­i­z­b­e­n az A­v­r­a­s­m­e­r­e 11 i­n­c­iu­e­t vonal áttörését remélték. A nagy csata délben eldőlt és Anglia súlyos vereségével végződött. Mihelyt megvirradt, az angol ro­hamoszlopok az acélból, porból, gázsból és Just­

Next