Pesti Hírlap, 1917. augusztus (39. évfolyam, 191-217. szám)
1917-08-01 / 191. szám
Budapest, 1917.* MK-XXXIX. évfolyam, 191. (13.488.) szám. Szerda, augusztus . SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Budapest, Vilmos császár-ut 78. TELEFON: 122—91 122—92 122—93 122—94 122—95. (Éjjel 122—91 122—92 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-körut 1. Telefon: Józsat 62—&S. ELŐFIZETÉSI ÁRAK! Egész évre 38 K-1 Félévre 19 „ — „ Negyedévre ...... 9 „ 50„ Egy hóra 3 „ J egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 t. Apróhirdetések az apró hirdetési rovat élén közölt díjszabás szerint számíttatnak. Sörőzusek és Lázárok. A lemenő nap és a fölkelő hold a természetben is találkozik egymással, de csak egyszer naponta. Az értéktőzsdén ezt, a természeti tüneményt normális időkben is sokkal sűrűbben lehet megfigyelni. A háború harmadik esztendejének alkonyán pedig egyszerűen megbomlott az értéktőzsde világrendje s szinte percenként találkoznak a letört Krőzusok és az uborkafára fölkapaszkodott Lázárok. A Krőzusból percek leforgása alatt Lázár, a Lázárból ugyanannyi idő alatt Krőzus lett. Mindenkinek minden pillanatban mindene forog kockán, olykor az élete is. A hosszúra nyúlt háború a különben is ideges értéktőzsdét közveszélyes őrültté tette. Igenis, közveszélyes őrültté, akire most már sürgősen kell ráhúzni a kényszerzubbonyt, talán legalkalmasabb módon a részvénypapírok háborús értékemelkedésének erős megadóztatása alakjában. A kormánynak nem szabad tovább is tétlenül tűrnie, ami az értéktőzsdén és körülötte történik, mert épen elég az, amit a háború emberéletben és javakban elpusztít, nem szabad a pénz éhes farkasaira s az aranyborjú megvadult utódatára bízni, hogy ezek még azt is elpusztítsák, amit a háború esetleg meghagyna. Nem is emlegetjük ennek apénzhacanalnak erkölcsi rombolásait. Nem hivatkozunk a torlódó keserűségekre, melyet a harcoló, éhező, dolgozó és szenvedő lelkekben felgyülemlenek, ha azt kell látniok, hogy a konjunktúrákat jól szimatoló emberek hogyan tudtak az általános szenvedés éveiben soha el nem képzelt méretű vagyonokat, összeharácsolni. Nem színezzük ki azt sem, hogy az új Krőzusok milyen türelmetlenül fognak hozzá a Jazusi életmódhoz, hogyan tolakodnak seregestül azokra a drága helyekre, ahová azelőtt álmaik sem merészkedtek s hogyan hívják ki a háború szenvedő hőseinek haragos kritikáját. A konjunktúrák aranybányáiból kimászó új Krőzusokat még csak lenyeljük, ilyenek a hosszú háború alatt mindenütt kinőttek a beteg földből, a világ minden országában. .Ezek inkább az ízlést sértik, mint az igazi erkölcsöt. De mikor aztán ezek az új Krőzusok és tegnap óta Lázárok megostromolják az értéktőzsdét és bomlott viaskodásban, fölfujják a képzelt értékeket, mert hazzáértést vagy komolyságot egyikük sem hozott magával, akkor egyszerre olyan anarchiája kezdődik az ,értékek világának, melyben el kell pusztulnia minden józanságnak, minden becsületességnek, minden erkölcsnek. Ez már nemzeti veszedelem, közveszély, melyivel szemben nincs más ?egítsést, mint a kényszerzubbony. Most már hónapok óta folyik az értéktőzsde végzetes bomlottsága. A komolyabb sajtó figyelmeztetése, a tőzsdei intézmény komoly üzenéveinek esdeklése semmit sem használ. A bomlott játékszenvedély és a hirtelen meggazdagodás mohósága megfertőzte az értéktőzsde levegőjét , ami azelőtt a nemzeti vagyon egyik hivatalos fokmérője volt, az őrültek házának színpadává züllött, ahol a Lázárok még nem tudják, hogy Krőzusok s a Krőzusok nem is sejtik, hogy már Lázárok. A becsületes értékpapírokra, melyek tisztességes kamatját ígérték értéküknek, nem ismernek többé magukra, mert nem is nézik, milyen érték rejlik bennük, hanem csak azt, mennyiért lehet kapni s mekkora haszonnal lehet a következő percben továbbadni. Nincs többé jó papír és gyönge papír, csak játékpapír van. Mint tengeri viharból menekült matrózok, akik szárazföldet érve, részegen vetik magukat a nőkre és szobaleány vagy királynő, egészen mindegy nekik, csak szoknya legyen rajta, úgy garázdálkodnak ezek a világháborúból menekült tőzsdei matrózok a papírok között. Játszani, adni, venni, gazdagodni, részegedni: ez az egyetlen hajtóerő a tőzsdei bachanáliában. Ís sehol a világon, csak Budapesten, tudott járványnyá dagadni ez a beteges jelenség. Ha a kormány nem tud gyors rendszabályokkal közbelépni és megtűri, hogy a járvány óráról-órára új áldozatokat szedjen, akkor ennek egyrészt erkölcsi anarchia, de másrészt a föltartózhatatlan gazdasági romlás lesz a következése. Nem szabad a kormánynak tovább haboznia. Nem szabad azt várnia, hogy a tőzsde egészséges szervezete kidobja magából az egészségtelen elemeket. Egy közveszélyessé vált őrülttel állunk szemben, világháborúban vagyunk, kevés megmaradt javaink forognak kockán, a kényszerzubbonyt kell alkalmazni. A tegnapi Krőzusok és a holnapi Lázárok bomlott viaskodását gyors intézkedéssel el kell vágni. Beleazár lakomája már gyalázatos dorbézolássá fajult, ideje, hogy a palota falain megjestjék a figyelmeztetés: mene, teker, ufarxin . . . Visszavert francia támadások a Chemin des Dames-on. Ujabb sikereink Qanciában és Bukovinában, ötven kisprauteres szélességben több helyen átléptük a Zbrucs folyót — Csarnovic irányában elfoglaltuk Salacynt és Verencankát — Viznicnél áttörtük az orosz utóvédállásokat — Az ellenség kénytelen volt a Cseremos-vonalat kiüríteni. — A Kárpátokban elértük a Szeretil felső folyását; a Moldova és Szucsava völgyében kelet felé tért nyertük. — Visszavert támadások a Berecki-hegységben?. — Egy ezrendüket az ellenség nyugati záróállásba szorította vissza. A flandriai csata megkezdődött. Mint Ludendorff jelenti, az Tsertől a Lysig, vagyis a Dixmuidentől Armentiéresig terjedő negyven kilométeres harcvonalon ma reggel megindultak a gyalogsági támadások. A gyalogsági harcot tizenkét napos borzalmas tüzérségi tűzelőkészítés vezette be Az angol tüzérség már július 19-ikén — tehát épen azon a napon, amikor Zborovnál áttörtük az orosz frontot — kezdte meg a flandriai németi arcvonalnak pergőtűzzel való elárasztását. Ludendorff július 21-iki jelentésében az anngol tüzérség fokozott akciójáról számolt, amely szakadatlan pergőtüzével árasztják el a német vonalakat. Ez a tüzérségi akció azt tendálta, hogy a nyugati harctérent kezdett, hadműveletek csatlakozzanak a Lentente általános támadásához, amely •••/. orosz front offenzivájának kellett volna bezetnie. A 8. orosz hadsereg támadásinak kellett volna bevezetnie ezt az általnáos offenzívát, amely Stanislau irány'jából indult meg és csatlakoznia kellett .' Vlna hozzá a Smorgon— Krevo közöl a-ttá A cél a keleti harctéren az velvben a két ponton törjék át az oroszegek a mi harcvonalunkat, hogy azv. . . szövetségeseket arra kényszerítsék, ha a nyugati és a délnyugati harcterekről az rt. harcban álló hadosztályokat voni le. A stanislaui orosz offenzíva kudarca vallott, Kornilov, akkor még a 8. orosz hadsereg parancsnoka, csak a centrumQ ben tudott Kalusz irányában részletsíkert kivívni, ellenben az északi és a déli szárnyon nem tudott előbbre lendülni. Így történt, hogy Kornilov fennakadt szárnyainak stratégiailag kedvezőtlen helyzetét kellőképen ki tudták aknázni és a centrumban megfelelő ellenrendszabályok alkalmazásával Kaluszt visszafoglaltuk. Nyomban ezután az orosz arcvonal Tarnopol felé vezető szárnyán, Zborovnán áttörtük a frontot és ezzel véglegesen kiragadtuk az inicialivát a keleti ellenség kezéből. Ezek után a smorgon—ikrevoi csata már csak arra az alantasabb színvonalra sülyedhetett le, hogy tulajdonképeni célja nem lehetett egyéb, mint galiciai offenzívák ellensúlyozásának megkísérlése, holott az eredeti cél az volt, hogy a Smorgon—Krevo közötti fronton az oroszok délkelet-galiciai offenzivájuk sikerét közvetett hadműveletekkel igyekezzenek elősegíteni. Maga a flandriai csata szintén úgy szerepel, mint az entente általános offenzivájába szervesen belekapcsolt rész. Minthogy azonban időközben az ellenséget megfosztottuk a kezdeményezés előnyétől, a flandriai csata jelentősége is alábbsülyedt, annak ellenére, hogy az újabb angol hadműveletek megkezdésének a legnagyobb jelentőséget kell tulajdonítani. Az angolok a megváltozott helyzet következtében most nyilván arra törekszenek, hogy német haderőknek a keleti frontról a nyugati frontra való visszahelyezését kényszerítsék rá. Kézenfekvő, hogy ugyanezt a célt szolgálja a A Pesti pluti wsom& 12 oldal.