Pesti Hírlap, 1917. szeptember (39. évfolyam, 218-243. szám)

1917-09-30 / 243. szám

1917. szeptember 30., vasárnap. 10 Pesti Hírlap Miképen nyer kiutat az igazság ezen izgalmasan ér­deket drámából, arról szól az 0 m n 1 a hétfői ujdon­­s­ága. A pap szerepében kitűnő alakítást nyújt dr Janovics Jenő, akinek rendezésében a mal film­re is került. A női főszerep Berky Liliben talált művészi ábrázolóra. Az Omnia hétfői új műsorának másik újdonsága A kilencedik c. meglepő fordu­latokban gazdag kalandor-dráma lesz. A főszerepet a nálunk is oly népszerű Alwin Neuss játssza. • * (Az Olympia hétfői bemutatója.) Az Érz­é­­koruti kedvelt mozgóképszínház hétfőn bemutatja A fekete démon c.­­ felvonás­os kalandor-drámát, ami Az éj leánya c. híres ciklusnak első része. A fő női szerepben Emile San­non játszik. Az Olympia csak nagy áldozatok árán tudta megsze­rezni ezt a rendkívül érdekes filmet. Másik szenzá­ciója az O­l­ym­p­i­a hétfői bemutatójának Az élet komédiása c. meghatóan szép P­s­i­l­a­n­d­­e­r­­fil­m. Szóval az Olympia hétfőn oly nagyszabású műsorral áll a közönség elé, mint már régen. * (A Tivoli hétfői bemutatója.) A Tivoli (Nagymező­ utca) hétfői bemutatójának eseménye, hogy vásznára kerül a híressé lett Psilander-film, A­z élet komédiása. Noha a R­o­y­a­l-A p­o 11­6 a jö­vő héten is játssza, a Tivoli mindazonáltal meg­tudta szerezni, igazolásul, hogy közönségének lehető­leg a legfrissebb fameseményekkel szolgál. * (Menny Porten,) Rohrbach Lujza házassága cimel drámában szerepel ma az Elit­e-m­o­z­g­ó­b­a­n. (Lipót-körút 16.) Hétfőn és kedden a Tatárjárás kerül bemutatásra. * (Mária Carmi és Hella Moja a­z Odeonban.) A mind népszerűbbé váló Rottenbiller­ utcai mozgó­képszínház, az Odeon, hétfőn két kitűnő filmet mu­tat be. És pedig A halál útja c. drámát Mária Carmival, azután a Ki csókol meg? vígjáté­kot Hella Hójával.­­ (ördög silhuettjei.) Mia May első idei fő­szereplését mutatja be hétfőtől szerdáig az E­mke­­hlortC) (Akácfa­ utca 4.) Fővárosi ügyek. Miért nincs lakásépítő vállalkozás?! (Válasz Szterényi József kérdésére.) A Magyar Mérnök- és Épitész-Egyesület­­ben alakult Lakásépítő Állandó Bizottság (L. A. B.) szavára visszhang kelt a magyar sajtóban. A hatóságok és közönség kezd tudatára ébredni annak, hogy mily vészes biztonsággal közele­dünk a lakásínség veszedelmeihez. Az 1871-ik évi példa, midőn magában Berlinben október 1-én 10.600 család maradt hajléktalan, nálunk is bek­övetkezhetik. És m­i csak tanácskozunk és panaszkodunk, ahelyett, hogy cselekednénk. Alkalmatlan idegenebő kitelepítése?! Fél­rendszabály! Nem hiszem, hogy összesen­ 100 lakást 250 szobával tudna felszabadítani. Pedig Budapesten 25.000 lakás hiányát kell pótolni! Országo­s súlyú emberek hozzászólása nagy tisztesség a kérdésnek, de a probléma meg­oldatlan marad cselekvés nélkül. Szterényi Já­ráié közgazdasági érzékére vall, hogy fölveti a kérdést a Pesti Hírlapban: „miért nem akad vállalkozás, mely a lakásépítést gyakorlatilag megfogja és megoldja“, hiszen örök közgazda­sági törvény, hogy a szükséglet megjelenése megszüli a vállalkozást, mely az előbbit kielé­gíteni törekszik, így is volt ez mindég. Miért nincs most így?!Mert szolid építővállalkozás csak úgy ke­letkezhetik, ha az reális üzlet mindkét fél — az építtető és vállalkozó — számára. Rosszul jár mindegyik, ha ezt a kardinális tételt mellőzve, egymás hátrányára előnyöket akarna kicsi­karni A harmadik, az­ építmény az, mely nem „nevet hanem „reped“ és silányan készül. Miért nem lehet most reális az építő vállal­kozás?! Mert nincs meg a kalkulációs bázis a reális számításokhoz. Az építővállalkozás ugyanis a meglévő és bizonyos — az építkezés idejét szem előtt tartva — előrelátható anyag­­os munkaárakkal kalkulál. Mivel pedig ma sem az anyagoik, sem a munka ára 8—10 hónapra — ameddig az építés lebonyolódik — nem kal­kulálható, hiányzik az építési üzlet alapvető faktora, az egész kalkuláció és ezért nincs ko­moly építő-vállakozás. Mondanom sem kell, hogy megállapításaim mindig a bérlakásépítésre vonatkoznak, hol a befektetett töke bizonyos minimális kamatozá­sával kell számítani. Ameddig a házépítésbe be­fektetett töke diagrammja nem ad párhuzamos vonalat a minimális kamatozással számított ren­tabilitással, hanem a két vonal egymástól diver­gál, addig a magántőke számára az építkezés rossz üzlet és senki sem kívánhatja a magán­­vállalkozástól, hogy tudatosan rossz üzletet kös­­sön. Már­pedig bizonyos, hogy rossz üzlet az, melynél nem tudom kalkulálni, hogy mennyi lesz a munkabér, mibe kerül az anyag? Ha a meglévő árakkal kalkulálok, biztosan belebu­kom. Ha a nagy áremelkedésre számítva, a vál­lalati rizikó faktorát teszem igen nagyra, úgy az építtető bukik bele, feltéve, hogy elég köny­­nyelműt és „bői vas­kost“ építeni akar. Magától adódik tehát a felelet, hogy az építkezés csak akkor lesz lehetséges, ha a kal­kuláció két fontos faktorát, a munka- és anyag­árakat sikerül legalább bizonyos határok közé szorítani, magától adódván ki ezáltal a harma­dik faktor, a vállalati rizikó korlátozása. Ezt azonban csak az államhatalom képes megtenni. Nekünk, szegény magánvállalkozók­nak, tűrnünk kell azt, hogy a tégla, melyet 35 koronáért kaptunk az építés színhelyén, ma 180 koronába kerül; szemet kell hunynunk, ha a­ 300 koronás nagyon jó mész helyett 2600 koro­náért silányabb minő­éget kapunk, örülünk, ha sikerül felhajszolni Budapesten 10 kilogramm szeget a régi kilogrammonkénti 40 filléres ár he­lyett 2 kor, 50 fillérért. Úgy van, örülnünk kell, mert a legtöbb építőanyagot egyáltalán nem lehet megkapni, mert vagy a katonaság, vagy a lánckereskede­lem tartja a markában. Ezek kezeiből kell tehát elsőorban az anyagokat — amit meg lehet — megmenteni. Erre pedig a magánvállalkozás nem képes. Ezért kell az építési akciót az államhata­lom fegyverével megindítani és megteremteni a feltételeket, melyek az építést lehetővé teszik. Ha az állam a legszentebb javakat, az em­beri életet kényszerül kisajátítani minden ellen­szolgáltatás nélkül, miért nem lehetne az emberi kéz által termelt javakat ellenszolgáltatás, tisz­tességes vállalati nyereség mellett megszerezni és a köz céljaira rendelkezésre bocsátani?! Ha ez megtörténik, lesz magánvállalkozás! Steiner József okf. építész, a Lakásépítő Állandó Bi­zottság előadója. *— A tűzifa-ellátás. A tüzifafelhozatal kor­látolt volta miatt a tanács az egyenletesebb el­látás érdekében a főváros által biztosított és a gőzfavágók (tüzifakereskedők) útján forgalom­ba hozott tűzifának szabad forgalmát egyelőre korlátozni volt kénytelen olyképpen, hogy to­vábbi intézkedésig a főváros rendelkezése foly­tán beérkező mennyiségeket felerészben az élel­mezési üzemek (pékek, vendéglők, népkonyháié, stb.), felerészben pedig a kiskereskedők részére osztatja el a hatósági biztos felügyelete alatt szervezendő és működő elosztási iroda által. A kiskereskedők egy-egy vevőnek további intézke­désig legfeljebb 50 kilogramm tűzifát adhatnak egyszerre. Nagyobb mennyiségeket a­ főváros ál­tal biztosított fából egyelőre a kereskedők sem fognak adhatni, viszont úgy, mint eddig, most is megvan reá a mód, hogy tűzifát a termelők­nél általában bárki vásárolhasson, azt felhozat­­hassa és itt feldolgoztathassa. A tanács ebben a szállítási igazolványok kieszközlésével minden­kit támogathat. (fi rovat folytatása a mellékleten van.) PESTI HÍRLAP: Október 1-vel új előfizetést nyitunk a Pesti Hírlapra. Ez alkalommal felhívjuk a t. olvasó­­közönség figyelmét arra, hogy a Pesti Hír­­lap Naptárát az 1918. évre ingyen és bérmentve kapja karácsonyi ajándékul minden előfizető, aki legalább ne­gyedéve járatja a lapot. A Pesti Hírlap előfizetési ára: október hóra.......................3 korona 30 fillér október—november hóra .6 „ 00 „ okt.—dec. negyedévre . . 9 „ 80 „ A Pesti Hírlap és Divatszalon együtt: negyedévre........................14 korona. A Pesti Hírlap és Az Érdekes Újság: negyedévre...................18 korona, félévre ...... 32 „ A Pesti Hírlap és a Képes Újság: negyedévre . 14 korona 50 fillér, félévre ... 29 „ *— „ Mind a négy lap együtt: negyedévre . . 25 korona 50 fillér. Kérjük azokat a t. vidéki előfizetőinket, akiknek előfizetése szeptember 30-án lejár, hogy a lapot mennél előbb szíveskedjenek meg­rendelni. Lakóhelyváltozás esetén arra kérjük­­ előfizetőinket, hogy az új cím bejelentésekor régi címüket is közöljék velünk, ami legcélsze­rűbben történik egy cím szalag mellékelésével. A Pesti Hirlap kiadóhivatala. Egyletek és intézetek. — Az országos jegyzőgyű­lés előkészítése. A Községi és Közjegyzők Országos Központi Egye­sülete december 12—14-én Budapesten or­szágos jegyzőgyülést tart.. A nagygyűlés a köz­ségi közigazgatás valamennyi időszerű kérdésé­vel foglalkozni fog, ezenfelül megvitatják a jegyzők közjogi és anyagi helyzetét is. A Köz­ségi Jegyzők Országos Egyesületének elnöki ta­nácsa Morvay János elnöklésével most készí­­tené elő a nagygyűlés tárgyalásának anyagát. A többi közt megvitatták a nógrádvármegyei jegy­ző-egyesület több indítványát is, ezek sorában van a segédjegyzők r­uhabeszerző segítségének és családi pótlékának ügye, amelynek orvoslása végett felírnak a belügyminiszterhez. A tanács a községi közigazgatás sürgős reformjának kér­désével is behatóan foglalkozott és megvitatta a hadi évek kétszeres beszámítása ügyében be­adott javaslatot. Élénk vitára adott okot Ferényi Antal helaki körjegyzőnek az a bejelentése, hogy a felmentés és a hadisegítség ügyében a hadbavonultak ré­méről sűrűn megfenyegetik a községi jegyzőt. Ferényi azt az indítványt tettté, hogy a felmentés és a hadisegítség kiutalása ügyében mellőzzék a jegyző véleményék Az egyesület elnökségének az a felfogása, hogy a hatósági jogok teljesítésétől még hasonló esetek tanulságai után sem szabad a jegyzőnek vona­kodnia. A jegyzők helyzetével kapcsolatos kér­dések során szóvá tették, hogy olyan körökben is, ahol alaposabban kellene ismerni a jegyzők életviszonyait, rózsásnak festik a jegyzői pályát, holott a túlnyomó nagy többség ellenben a szű­kös megélhetés ezernyi gondjaival küzd. — A mozdonyvezetők kívánságai. A Moz­donyvezetők országos szövetsége terjedelmes memorandumot adott át a kereskedelmi minisz­ternek, amelyben feltárta a mozdonyvezetők vál­ságos helyzetét és sürgős segítséget kér. Az em­lékiratban a mozdonyvezetők rámutatnak arra, hogy munkájuk annyira speciális jellegű, hogy különleges elbírálást igényel. A mozdonyvezető szabadban, az elemekkel való állandó küzdésben mozdonyán fizikai és megfigyelő, tehát szellemi munkát végez akkora időn­ keresztül, amennyi alatt más m­unk­ásember már aléltan rogynék össze. Elsőrendű közérdek a mozdonyvezetői munkabírásnak, a mozdonyvezetői munkaképes­ségnek olyan konzerválása, hogy a forgalom fentartható és­ a forgalom biztonsága megőrizhető legyen. — Mi pedig, kegyelmes urunk, éhezünk — kiáltanak föl memorandumukban a mozdonyve­zetők — és reszketünk attól, hogy a negyedik há­borús esztendeje tartó fokozott háborús igénybe­vétel ellátatlanságunk következtében időnek előtte összeroppanásunkat okozza.­­ A moz­donyvezetők emlékiratukban kétféle kéréscsopor­tot terjesztettek a miniszter elé: az együk a tör­vényhozás elé tartozik, a másikat a miniszter sa­ját hatáskörében intézheti el. A törvényhozástól azt kérik, hogy az illetményszabályzat módosí­tása alkalmával a mozdonyvezetőket sprozzák külön mozdonyvezetői státusba és a fizetéseket emeljék föl száz százalékkal. Kérik a lakbérillet­­m­ények rendezését, az órabérrendszer meghono­sítását és a pihenő és szabadidő kérdésének ren­dezését. A minisztertől élelmiszerek kiutalását, szenet, fát és ruházati cikkeket kérne le. Végül megemlíti a memorandum, hogy a vasutasok az ellenség által földúlt területeken óriási károkat szenvedtek és méltányos volna, ha a miniszter a kártalanítás azonnali kifizetését rendelné el. — Hahám is népbetegségek. A tüdővész, cse­­ csemő-halálozás, a bujakór a munkásság körében a há­ború tartama alatt nagy mértékben terjednek. Az or­szágos pénztár meghívására az ország kerületi és vál­lalati munkásbiztosító pénztárainak küldöttei Budapes­ten tanácskozásra gyűltek össze, hogy a védekezés mó­dozatait megvitassák. A tanácskozást Lukács József el­nök és Sarkadi Ignác igazgató vezették be, akik a ta­nácskozás célja gyanánt gondozó hálózat létesítését ajánlották. Dr Hahn Dezső, az Országos Pénztár főor­vosa, megdöbbentő adatokat közölt a népbetegségek há­borús terjedéséről és a gondozó intézetek szervezetét is­mertette. Dr Friedrich Vilmos egyetemi tanár, a. 1.A­­ pesti pénztár főorvosa, a budapesti munkásság illee­­tően nagy tuberkulózis halálozását ismertette. A cse­csemő- és anyavédő gondozókról dr Bánóczi László tit­kár és dr Szana­ Sándor udvari tanácsos számolt be. A nemi betegek gondozásával elérhető eredményekről dr Török Lajos egyetemi tanár szólott. A baleset-sérültek első segélyének reformját dr Lévai József főorvos, ud­vari tanácsos terjesztette elő, az alkoholizmus ellen való védekezést dr Stein Fülöp királyi tanácsos ismer­­ tette. '_____•________ Egyházi élet Egyházkerületi közgyűlés. A református teológia dísztermében tartotta meg idei rendes közgyűlését az erdélyi református egyházkerület. A közgyűlést megelőz

Next