Pesti Hírlap, 1917. szeptember (39. évfolyam, 218-243. szám)
1917-09-30 / 243. szám
1917. szeptember 30., vasárnap. 10 Pesti Hírlap Miképen nyer kiutat az igazság ezen izgalmasan érdeket drámából, arról szól az 0 m n 1 a hétfői ujdonsága. A pap szerepében kitűnő alakítást nyújt dr Janovics Jenő, akinek rendezésében a mal filmre is került. A női főszerep Berky Liliben talált művészi ábrázolóra. Az Omnia hétfői új műsorának másik újdonsága A kilencedik c. meglepő fordulatokban gazdag kalandor-dráma lesz. A főszerepet a nálunk is oly népszerű Alwin Neuss játssza. • * (Az Olympia hétfői bemutatója.) Az Érzékoruti kedvelt mozgóképszínház hétfőn bemutatja A fekete démon c. felvonásos kalandor-drámát, ami Az éj leánya c. híres ciklusnak első része. A fő női szerepben Emile Sannon játszik. Az Olympia csak nagy áldozatok árán tudta megszerezni ezt a rendkívül érdekes filmet. Másik szenzációja az Olympia hétfői bemutatójának Az élet komédiása c. meghatóan szép Psilanderfilm. Szóval az Olympia hétfőn oly nagyszabású műsorral áll a közönség elé, mint már régen. * (A Tivoli hétfői bemutatója.) A Tivoli (Nagymező utca) hétfői bemutatójának eseménye, hogy vásznára kerül a híressé lett Psilander-film, Az élet komédiása. Noha a Royal-A po 116 a jövő héten is játssza, a Tivoli mindazonáltal megtudta szerezni, igazolásul, hogy közönségének lehetőleg a legfrissebb fameseményekkel szolgál. * (Menny Porten,) Rohrbach Lujza házassága cimel drámában szerepel ma az Elite-mozgóban. (Lipót-körút 16.) Hétfőn és kedden a Tatárjárás kerül bemutatásra. * (Mária Carmi és Hella Moja az Odeonban.) A mind népszerűbbé váló Rottenbiller utcai mozgóképszínház, az Odeon, hétfőn két kitűnő filmet mutat be. És pedig A halál útja c. drámát Mária Carmival, azután a Ki csókol meg? vígjátékot Hella Hójával. (ördög silhuettjei.) Mia May első idei főszereplését mutatja be hétfőtől szerdáig az EmkehlortC) (Akácfa utca 4.) Fővárosi ügyek. Miért nincs lakásépítő vállalkozás?! (Válasz Szterényi József kérdésére.) A Magyar Mérnök- és Épitész-Egyesületben alakult Lakásépítő Állandó Bizottság (L. A. B.) szavára visszhang kelt a magyar sajtóban. A hatóságok és közönség kezd tudatára ébredni annak, hogy mily vészes biztonsággal közeledünk a lakásínség veszedelmeihez. Az 1871-ik évi példa, midőn magában Berlinben október 1-én 10.600 család maradt hajléktalan, nálunk is bekövetkezhetik. És mi csak tanácskozunk és panaszkodunk, ahelyett, hogy cselekednénk. Alkalmatlan idegenebő kitelepítése?! Félrendszabály! Nem hiszem, hogy összesen 100 lakást 250 szobával tudna felszabadítani. Pedig Budapesten 25.000 lakás hiányát kell pótolni! Országos súlyú emberek hozzászólása nagy tisztesség a kérdésnek, de a probléma megoldatlan marad cselekvés nélkül. Szterényi Járáié közgazdasági érzékére vall, hogy fölveti a kérdést a Pesti Hírlapban: „miért nem akad vállalkozás, mely a lakásépítést gyakorlatilag megfogja és megoldja“, hiszen örök közgazdasági törvény, hogy a szükséglet megjelenése megszüli a vállalkozást, mely az előbbit kielégíteni törekszik, így is volt ez mindég. Miért nincs most így?!Mert szolid építővállalkozás csak úgy keletkezhetik, ha az reális üzlet mindkét fél — az építtető és vállalkozó — számára. Rosszul jár mindegyik, ha ezt a kardinális tételt mellőzve, egymás hátrányára előnyöket akarna kicsikarni A harmadik, az építmény az, mely nem „nevet hanem „reped“ és silányan készül. Miért nem lehet most reális az építő vállalkozás?! Mert nincs meg a kalkulációs bázis a reális számításokhoz. Az építővállalkozás ugyanis a meglévő és bizonyos — az építkezés idejét szem előtt tartva — előrelátható anyagos munkaárakkal kalkulál. Mivel pedig ma sem az anyagoik, sem a munka ára 8—10 hónapra — ameddig az építés lebonyolódik — nem kalkulálható, hiányzik az építési üzlet alapvető faktora, az egész kalkuláció és ezért nincs komoly építő-vállakozás. Mondanom sem kell, hogy megállapításaim mindig a bérlakásépítésre vonatkoznak, hol a befektetett töke bizonyos minimális kamatozásával kell számítani. Ameddig a házépítésbe befektetett töke diagrammja nem ad párhuzamos vonalat a minimális kamatozással számított rentabilitással, hanem a két vonal egymástól divergál, addig a magántőke számára az építkezés rossz üzlet és senki sem kívánhatja a magánvállalkozástól, hogy tudatosan rossz üzletet kössön. Márpedig bizonyos, hogy rossz üzlet az, melynél nem tudom kalkulálni, hogy mennyi lesz a munkabér, mibe kerül az anyag? Ha a meglévő árakkal kalkulálok, biztosan belebukom. Ha a nagy áremelkedésre számítva, a vállalati rizikó faktorát teszem igen nagyra, úgy az építtető bukik bele, feltéve, hogy elég könynyelműt és „bői vaskost“ építeni akar. Magától adódik tehát a felelet, hogy az építkezés csak akkor lesz lehetséges, ha a kalkuláció két fontos faktorát, a munka- és anyagárakat sikerül legalább bizonyos határok közé szorítani, magától adódván ki ezáltal a harmadik faktor, a vállalati rizikó korlátozása. Ezt azonban csak az államhatalom képes megtenni. Nekünk, szegény magánvállalkozóknak, tűrnünk kell azt, hogy a tégla, melyet 35 koronáért kaptunk az építés színhelyén, ma 180 koronába kerül; szemet kell hunynunk, ha a 300 koronás nagyon jó mész helyett 2600 koronáért silányabb minőéget kapunk, örülünk, ha sikerül felhajszolni Budapesten 10 kilogramm szeget a régi kilogrammonkénti 40 filléres ár helyett 2 kor, 50 fillérért. Úgy van, örülnünk kell, mert a legtöbb építőanyagot egyáltalán nem lehet megkapni, mert vagy a katonaság, vagy a lánckereskedelem tartja a markában. Ezek kezeiből kell tehát elsőorban az anyagokat — amit meg lehet — megmenteni. Erre pedig a magánvállalkozás nem képes. Ezért kell az építési akciót az államhatalom fegyverével megindítani és megteremteni a feltételeket, melyek az építést lehetővé teszik. Ha az állam a legszentebb javakat, az emberi életet kényszerül kisajátítani minden ellenszolgáltatás nélkül, miért nem lehetne az emberi kéz által termelt javakat ellenszolgáltatás, tisztességes vállalati nyereség mellett megszerezni és a köz céljaira rendelkezésre bocsátani?! Ha ez megtörténik, lesz magánvállalkozás! Steiner József okf. építész, a Lakásépítő Állandó Bizottság előadója. *— A tűzifa-ellátás. A tüzifafelhozatal korlátolt volta miatt a tanács az egyenletesebb ellátás érdekében a főváros által biztosított és a gőzfavágók (tüzifakereskedők) útján forgalomba hozott tűzifának szabad forgalmát egyelőre korlátozni volt kénytelen olyképpen, hogy további intézkedésig a főváros rendelkezése folytán beérkező mennyiségeket felerészben az élelmezési üzemek (pékek, vendéglők, népkonyháié, stb.), felerészben pedig a kiskereskedők részére osztatja el a hatósági biztos felügyelete alatt szervezendő és működő elosztási iroda által. A kiskereskedők egy-egy vevőnek további intézkedésig legfeljebb 50 kilogramm tűzifát adhatnak egyszerre. Nagyobb mennyiségeket a főváros által biztosított fából egyelőre a kereskedők sem fognak adhatni, viszont úgy, mint eddig, most is megvan reá a mód, hogy tűzifát a termelőknél általában bárki vásárolhasson, azt felhozathassa és itt feldolgoztathassa. A tanács ebben a szállítási igazolványok kieszközlésével mindenkit támogathat. (fi rovat folytatása a mellékleten van.) PESTI HÍRLAP: Október 1-vel új előfizetést nyitunk a Pesti Hírlapra. Ez alkalommal felhívjuk a t. olvasóközönség figyelmét arra, hogy a Pesti Hírlap Naptárát az 1918. évre ingyen és bérmentve kapja karácsonyi ajándékul minden előfizető, aki legalább negyedéve járatja a lapot. A Pesti Hírlap előfizetési ára: október hóra.......................3 korona 30 fillér október—november hóra .6 „ 00 „ okt.—dec. negyedévre . . 9 „ 80 „ A Pesti Hírlap és Divatszalon együtt: negyedévre........................14 korona. A Pesti Hírlap és Az Érdekes Újság: negyedévre...................18 korona, félévre ...... 32 „ A Pesti Hírlap és a Képes Újság: negyedévre . 14 korona 50 fillér, félévre ... 29 „ *— „ Mind a négy lap együtt: negyedévre . . 25 korona 50 fillér. Kérjük azokat a t. vidéki előfizetőinket, akiknek előfizetése szeptember 30-án lejár, hogy a lapot mennél előbb szíveskedjenek megrendelni. Lakóhelyváltozás esetén arra kérjük előfizetőinket, hogy az új cím bejelentésekor régi címüket is közöljék velünk, ami legcélszerűbben történik egy cím szalag mellékelésével. A Pesti Hirlap kiadóhivatala. Egyletek és intézetek. — Az országos jegyzőgyűlés előkészítése. A Községi és Közjegyzők Országos Központi Egyesülete december 12—14-én Budapesten országos jegyzőgyülést tart.. A nagygyűlés a községi közigazgatás valamennyi időszerű kérdésével foglalkozni fog, ezenfelül megvitatják a jegyzők közjogi és anyagi helyzetét is. A Községi Jegyzők Országos Egyesületének elnöki tanácsa Morvay János elnöklésével most készítené elő a nagygyűlés tárgyalásának anyagát. A többi közt megvitatták a nógrádvármegyei jegyző-egyesület több indítványát is, ezek sorában van a segédjegyzők ruhabeszerző segítségének és családi pótlékának ügye, amelynek orvoslása végett felírnak a belügyminiszterhez. A tanács a községi közigazgatás sürgős reformjának kérdésével is behatóan foglalkozott és megvitatta a hadi évek kétszeres beszámítása ügyében beadott javaslatot. Élénk vitára adott okot Ferényi Antal helaki körjegyzőnek az a bejelentése, hogy a felmentés és a hadisegítség ügyében a hadbavonultak réméről sűrűn megfenyegetik a községi jegyzőt. Ferényi azt az indítványt tettté, hogy a felmentés és a hadisegítség kiutalása ügyében mellőzzék a jegyző véleményék Az egyesület elnökségének az a felfogása, hogy a hatósági jogok teljesítésétől még hasonló esetek tanulságai után sem szabad a jegyzőnek vonakodnia. A jegyzők helyzetével kapcsolatos kérdések során szóvá tették, hogy olyan körökben is, ahol alaposabban kellene ismerni a jegyzők életviszonyait, rózsásnak festik a jegyzői pályát, holott a túlnyomó nagy többség ellenben a szűkös megélhetés ezernyi gondjaival küzd. — A mozdonyvezetők kívánságai. A Mozdonyvezetők országos szövetsége terjedelmes memorandumot adott át a kereskedelmi miniszternek, amelyben feltárta a mozdonyvezetők válságos helyzetét és sürgős segítséget kér. Az emlékiratban a mozdonyvezetők rámutatnak arra, hogy munkájuk annyira speciális jellegű, hogy különleges elbírálást igényel. A mozdonyvezető szabadban, az elemekkel való állandó küzdésben mozdonyán fizikai és megfigyelő, tehát szellemi munkát végez akkora időn keresztül, amennyi alatt más munkásember már aléltan rogynék össze. Elsőrendű közérdek a mozdonyvezetői munkabírásnak, a mozdonyvezetői munkaképességnek olyan konzerválása, hogy a forgalom fentartható és a forgalom biztonsága megőrizhető legyen. — Mi pedig, kegyelmes urunk, éhezünk — kiáltanak föl memorandumukban a mozdonyvezetők — és reszketünk attól, hogy a negyedik háborús esztendeje tartó fokozott háborús igénybevétel ellátatlanságunk következtében időnek előtte összeroppanásunkat okozza. A mozdonyvezetők emlékiratukban kétféle kéréscsoportot terjesztettek a miniszter elé: az együk a törvényhozás elé tartozik, a másikat a miniszter saját hatáskörében intézheti el. A törvényhozástól azt kérik, hogy az illetményszabályzat módosítása alkalmával a mozdonyvezetőket sprozzák külön mozdonyvezetői státusba és a fizetéseket emeljék föl száz százalékkal. Kérik a lakbérilletmények rendezését, az órabérrendszer meghonosítását és a pihenő és szabadidő kérdésének rendezését. A minisztertől élelmiszerek kiutalását, szenet, fát és ruházati cikkeket kérne le. Végül megemlíti a memorandum, hogy a vasutasok az ellenség által földúlt területeken óriási károkat szenvedtek és méltányos volna, ha a miniszter a kártalanítás azonnali kifizetését rendelné el. — Hahám is népbetegségek. A tüdővész, cse csemő-halálozás, a bujakór a munkásság körében a háború tartama alatt nagy mértékben terjednek. Az országos pénztár meghívására az ország kerületi és vállalati munkásbiztosító pénztárainak küldöttei Budapesten tanácskozásra gyűltek össze, hogy a védekezés módozatait megvitassák. A tanácskozást Lukács József elnök és Sarkadi Ignác igazgató vezették be, akik a tanácskozás célja gyanánt gondozó hálózat létesítését ajánlották. Dr Hahn Dezső, az Országos Pénztár főorvosa, megdöbbentő adatokat közölt a népbetegségek háborús terjedéséről és a gondozó intézetek szervezetét ismertette. Dr Friedrich Vilmos egyetemi tanár, a. 1.A pesti pénztár főorvosa, a budapesti munkásság illeetően nagy tuberkulózis halálozását ismertette. A csecsemő- és anyavédő gondozókról dr Bánóczi László titkár és dr Szana Sándor udvari tanácsos számolt be. A nemi betegek gondozásával elérhető eredményekről dr Török Lajos egyetemi tanár szólott. A baleset-sérültek első segélyének reformját dr Lévai József főorvos, udvari tanácsos terjesztette elő, az alkoholizmus ellen való védekezést dr Stein Fülöp királyi tanácsos ismer tette. '_____•________ Egyházi élet Egyházkerületi közgyűlés. A református teológia dísztermében tartotta meg idei rendes közgyűlését az erdélyi református egyházkerület. A közgyűlést megelőz