Pesti Hírlap, 1917. szeptember (39. évfolyam, 218-243. szám)

1917-09-30 / 243. szám

1917. szeptember 10., vasárnap. ___________pesti hírlap * (Az egri szezont,) mint onnét írják, most fe­jezi be Palágyi Lajos miskolci társulata. Az új­donságok sorát R­á­s­k­a­i Ferencnek népszerű­ romantikus vígjátéka, A budai h­áz, zárta be. Az előadás, amelyen különösen Erdődy Jolán, Fa­ragó Sándor, Herceg Vilmos, Szendrő Gyula, H. Reviczky Etel váltak ki, igen nagy tetszésben részesült. * (Még három előadást­ tart a Budai Szín­kör ezidei nagysikerű szezonjában. Ma, vasár­nap délután, Albert Erzsi vendégfelléptével, Gül Baba kerül előadásra, melyben egyik legjobb szerepében, a Gábor diák­ban, búcsúzik el a bu­dai közönségtől. Vasárnap este a csodaszép ze­­néjű Lavotta szerelme operettet ismétlik meg. Hétfőn, a társulat búcsúel­őadásán, nagyszabású művészestélyt rendez az igazgatóság, melyben az egész művészszemélyzet részt vesz. * (A Színház és Divat) e heti számát is a heti aktualitásoknak szenteli szövegben és képben. A szö­vegrészt ötlet, a képeket pompás kivitel jellemzi. A cikkek élén különös érdeklődésre tarthat számot a szerkesztőnek, Faragó Jenőnek, cikke: Szer­kesztőség és kiadóhivatal Rökk Szilárd­ utca 20. öt­ven fillérért minden dohánytőzsdében kapható. A mai előadások: Operaházi Windsorivíg nők. (7.) Nemzeti színház: Hymfy dalai. (*­3.) Pa­csirtaszó. (7.) Vígszínház: Timár Liza. (143.) Félté­kenység. (7.) Magyar színház: Kisasszony férje. (3.) Cserebere. (1­,8.) Király-színház: Csárdáskirályné. (30 Sztam­bul rózsája. (18.) Városi Színház: Három a kislány. (1­3.) Tavasz és szerelem. (7.) Modern Színpad: Schubert. Kisasszony. Nyári kaland. (3. ,8.) Budai Színkör: Gül Baba. (3.) Lavotta szerelme. (7.) Budapesti színház: A hét holló. (Gyermek­­előadás, 14.) A JÖVŐ HÉT MŰSORA: A magyar királyi operaházban kedden An­thes György fellépésével a Tannhaeuser kerül színre. Kezdete fél hét órakor. Szerdán a Sába ki­rálynője van műsoron. Kezdete hét órakor. Csü­törtökön Miller Vilmos kamaraénekes a Z­s­i­­zl­ó n­ő Eleázárjában lép fel. Kezdete hét órakor. Szombaton, október 6-án, a Hunyady Lászlót adják. Kezdete hét órakor. Vasárnap, 7-ére, Miller Vilmos fellépésével A hegyek aljánt tűzték f­i­ Kezdete hét órakor. A Nemzeti színház október 7-én, pénteken, mu­­­tatja be Bródy Sándornak Dada című darab­ját, mely irodalmi érték és színpadi hatás dolgában­­ Tanítónő mellett áll. Eddig a Vígszínház, majd a Magyar színház színpadán tett maradandó hatást. Most műsorába iktatja a Nemzeti színház is. Szombaton és vasárnap a D­a­d­a előadását megismét­li­. A csütörtök est jut a színház ez idei első nagy sikerének, Móricz Zsigmond Pacsirtaszk­­á­n­a­k, ami eddig hat zsúfolt házat vonzott. Egyéb­­ként hétfőn a Hamlet, kedden K­a­m­e­l­i­á­s tölgy, szerdán Medea, míg vasárnap délután a Szépasszony van műsoron. A Vígszínház műsorán a Féltékenység hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap szerepel. Ked­­den és vasárnap délután a Tanítónőt adják. Csü­­örtökön a Vengerkákat, szombaton a Mér­­öldköveket. A Magyar színház jövő heti műsorát Újhelyi Nándornak Cserebere c. vígjátéka dominálja, mennyiben hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken cs­asárnapra van kitűzve. Szerdán a XIV. Lajos c. sohozat szerepel a műsoron. Szombaton a K­á­r­p­á­­ty Zoltánt adják. Jövő vasárnap délután A­del­­á­r p­a­p­a van műsorra tűzve. A Király-színház jövő heti eseménye a S­z­t­a­m­­idllrózsája c. operett századik előadása lesz, me­zét csütörtökön, okt. 4-én, fognak megtartani. Jegy ,hí­r nincs erre az előadásra. A jubileum napjáig és­zontul is minden este a Sztambul rózsája ke­ül színre. Jövő vasárnap délutánján A csárdás-­­ r At­y­n­é operett van műsoron. A Városi Színház továbbra is színháznyitó sl­­erét, a Tavasz és szerelem c. Schubert-ope­­ettet adja. Vasárnap délután pedig a H­á­r­o­m a­­­s­l­á­n­y­t. A Budapesti Színháznak a Király tigris, Iray Dezső szenzációs detektív-darabja, lesz az első­jdonsága és pedig október első felében. A minden­­api előadások hat órakor kezdődnek. A Modern Színpad kabaré a jövő héten tovább­él is szeptemberi műsorát adja. Vasárnap délután feh­ér kabaré. Az Apolló-kabaré a jövő héten is, az esti elő­­dásokon kívül négy délutáni előadást tart, csator­ákon, szombaton egyet-egyet és vasárnap kettőt. Mozgóképszínház. * (A Mozgókép-Otthon) holnap mutatja be e­sti szenzációs műsorát, melyen Az oroszlán c­­lmregény és Az ördög alb­uetteje c. izgal­­mas dráma szerepel. * (A Projektograph­ színházainak előadás­ezdése.) Hétfőtől kezdve a Roy­al-A voll 6, az Annia, a Tivoli és az Odeon előadásait öt, hét s kilenc órakor kezdi. Filmérdekességek. (Az utolsó hajnal. Rejtelmes történet 4 felvo­násban. írták: Alfred Deutsch-German és Vajda László. Bemutatja hétfőn a Royal-Apolló. ( Ugyanekkor Az élet komédiása c. Psilander­­film.) Nagyon csábító feladat lenne Az utolsó hajnal hétfői bemutatója alkalmából a magyar film­ipar hatalmas haladásáról tirádákat zen­geni. Ezt a filmet ugyanis az idén alakult ma­gyar Phönix készítette. De amikor ezt a fel­adatot már oly sokszor feladták és oly sokszor meg is írták! Mégis mi feladat marad Az utolsó haj­­nallal szemben? Nagyon egyszerű és nagyon becsületes. Utalhatni arra, hogy a Phönix a Kuruzsló című filmnél már letette a garast. A közönség a Kuruzsló láttán egyszerűen kétség­be vonta, hogy az a magyar. Oly jó volt tudni­illik. Az utolsó hajnal esetében még inkább az lesz a helyzet és pedig két okból. Az égjak ok Az utolsó hajnal még a Sturuzslónál is sikerül­tebb, különösen, ami technikáját illeti. A másik megtévesztő ok, hogy a fő fér­fi szerepben külföl­di színész, Leopold Kramer játszik. Kramer a bécsiek dédelgetett kedvence (ő kreálta Molnár Teufel-jét is). Érdekes, markáns, művészi egyé­niségével eddig csak­ a Vígszínház színpadáról, mint annak vendégével, ismerkedhetett meg a közönség. Most lép először,vásznon a közönség elé. Mellette a nők közül B. Marion Erzsi, P. Menichellire emlékeztető kitűnő figurája és Kerry Lotto kedvessége tűnik fel. A férfiak közt szenzációsan hat Ujj Kálmán, igen jó Balassa Jenő, úgyszintén jó Kardos Andor. Maga a tör­ténet egyébként romantikusan izgalmas, techni­kájában, megrendezésében — Kertész Mihály munkája — eminens És hogy­ a Royal-Apolló hétfői bemutató­ján a „kísérő műsor“ is meglepetést keltsen, a direkció prolongálta Az élet komédiása c. Psi­­lander-filmet. Sok-sok ezerre rúg azoknak szá­ma, akik az elmúlt héten nem gyönyörködhet­tek a legművészibb Psilander-fimben és nem hallhatták a film betét­dalát, amit egyik kitűnő tenoristánk a Royal-Apolló pompás zenekará­tól kísérve ad elő a vászon mögött. Az éj leánya. (Bemutatja a Corso október 1-én, hétfőn, négy előadásban. A főszerepet Emile Lannon játssza.) Sue, Montepin, Gaboriaux szellemét idézi az a film­ciklus, aminek vászonra vivé­sét, hét­főn kezdi meg a Corso, öt részből fog állani ez a ciklus. Az első részt öt felvonásban, A fekete bes­tia címen mutatja be hétfőn a Corso. Amit valaha a francia kalandor-regényírori fantáziája nem egyszer tizenkét vaskos köteten át — mint tolvaj meg kalandor-trükköt felhalmozott, — az úgy látszik, mind liquidálásra kerül ebben a film­ciklusban. Megcsinálására egy dán filmgyár vállal­kozott technikai készségeinek teljes fegyverzetével, no meg egy különös merészségű hölg­­­nek, Emile Sannonnak­ segítségével. Ezt a hölgyet filmszí­­nésznőnek mondani, igazságtalanság lenne a Mária Carmikkal szemben, egyben azonban az ő leki­csinylése is lenne, tekintve azt a csak szépséget film­re vivő női hadat, ami a vásznakat úgy külföldön, mint nálunk, különösebb hivatottság nélkül eláraszt­ja. Egészen privát érdekek szeretik elhitetni, hogy amint valaki szép, már ki lehet kiáltani mozi-dívá­nak. Pedig ez a színpadon se megy, ahol pedig a szép nő tűzbe vihet­i erotikus fegyvereit. A néma vászon azonban igaz, a beszéd helyett is beszélő igaz talentumot követel meg. Vagy esetleg mást. Mondjuk testi kultúrát, ami tánc- és akrobataképességekben jut érvényre. Ilyen Emile Lannon. Ez a nő mindenre képes. Nem pályázik színészi dicsőségre, de amit a hajmeresztő trükkök véghezvitelében produkál, az, egyenesen csodálatos. Minek itt felsorolni mindazt,­­amit,­­csinál, hadd has­sanak trükkjei a közönségre, teljes meglepetéssel. Egyet azonban a közönség követeljen meg a Corso direkciójától, azt,, hogy ezt a filmet ne egy kengyelfutó lihegő gyorsaságával per­gessék le. A film trükkjeinek ugyanis annyi fon­tos csinje-binja van, hogy azoknak kapiskálására az odaadó figyelmen kívül elengedhetetlenül szükséges, hogy a lepergetés egészen normális legyen . . . Meg kell még említeni Emile Lannon javára azt a boszorkányos készséget, amivel az átöltözködést va­lóságos szenvedéllyel ű­zi. Vagy húszszor öltözkö­dik át, ingerlő gráciával. Ebben, de az akrobata-trük­kök véghezvitelében is méltó párja neki egy másik hölgy, a riválist játszó lány Az utóbbi egyébként egy spanyol fal mögött öltözködik át, de úgy, hogy a néző is mögötte van a spanyol falnak.­ ­ Az előadások egyébként hétköznap 5, 1-7, 8 és­y 10 órakor kezdődnek, vasárnap­­4, 5, 6,7, 8 és 1/­10 órakor. Dorian Gray arcképe — filmen. (Wilde Oszkár világhírű regénye fil­men. Először mutatja be, kizárólagos joggal, az Uránia színház, hétfőn. — Ez­zel együtt kerül bemutatásra az Ifjú­kor c. 3 részes amerikai filmjáték.) Wilde Oszkár az angol irodalomban egy évtizeden át azt a különös helyet foglalja el, hogy a nevét jó társaságban nem illett kiejte­ni. A társadalom mélységes megvetése nehezedett reá. Könyveit nem árusította angol könyvesbolt, mű­veit nem élvezhette a jó társasághoz tartozó gentle­man; beszélni róla meg épen illetlenség volt. Pedig annak előtte, — élete virágjában — Oscar Wilde volt a londoni society legünne­­peltebb alakja. A Piccadilly arisztokrata palo­táiban az ő nevét suttogták szerelmes vágyakozással szépséges, diszkrét, hideg modorú, de forró szivű ladyk. A férfi társaságban, clubokban és nagy foga­dások alkalmával pedig a legbüszkébb lordok dicse­kedtek az ünnepelt író és életművész ba­rátságával. Az udvar dédelgetett kegyence és az utca irigyelt Petroniusa volt ,­­ amíg egy napon a fejére nem olvastak egy csúnya bűnt. A bíróság fegyházra ítélte. Hiába írta onnan megbánással telesírt leveleit egykori hízelgői­nek, barátainak, még a hajdan szerelmet könyörgő szívei­ sem méltatták válaszra a kitaszítottat. Wilde elkárhozott lelke, különös összetéte­lű jelleme tükröződik abban a regényben, melyben saját magát rajzolja meg: Dorian Gray arc­képe. ‘ Dorian Gray, az ünnepelt, csodaszép fiatal lord, arcképet lefestette egy híres művész. Maga a kép mestermű. Amikor csodájára jönnek a jóbará­tok, egyikük cinikus mosolylyal veti oda­ . — Lásd, Dorian, ez a kép örökké fiatal marad, de belőled ráncos vén ember lesz egyk­or. I­s Dorian Gray felkiált: — Ha én maradhatnék örökké-ifjú és helyet­tem a kép vénülne meg, odaadnám érette a telke­met! Mintha az­ ördög meghallgatta volna ezt a fo­gadalmat. Dorian Gray helyett az arcképre r­ó­j­a az idő a ráncokat, annak a haját szür­­kíti meg; az élő ember megmarad válto­zatlan ifjúságában . . ., de lelke többé nincsen. Átok jár a lába nyomán. Akivel Dorian Gray érintkezik, annak romboló végzete lesz s a bűn és a halál szelével sújtja azt. De Dorian ifjú szépsége nem változik. Múlna­: az évtizedek és az arckép egyre vé­nül, amint az elkövetett bűnök nyomán a lelkiismeret marja a tovatűnt lelket. És Dorian Grayben felébred a kétségbeesés: — Adjátok vissza a lelkemet! Amikor aztán tört ragad és az arcképbe vág, — az arckép misztikus élete véget ér, a vénség lemo­­sódik róla, a vonások tisztulnak és ismét ott áll egy­kori ragyogó szépségében az ifjú lordot ábrázol® kép . . . előtte pedig az aggastyánná változott Do­rian — tőrrel kihűlt, szivében. Ez a csodálatos regény jelenik meg most a filmművészet mesteri­ alakításában az Uránia ré­tit­ő vásznán. Bernd Aldor, a rövidesen híressé vált konstantinápolyi származású filmművész, játssza Do­rian Gray nehéz szerepét; magát a filmet Richard Oswald rendezte, még­pedig kulturált, nagyszabá­sú stílussal. Az U­r­á­n­i­a, miután a Möwe-filmet végre mégis kénytelen volt levenni műsoráról, most ismét olyan filmet nyújt a­ közönségének, amely messze ki­magaslik az átlag fölött. A Dorian Gray arcképén kívül még egy meg­­k­apóan érdekes amerikai filmet is műsorába iktat az Uránia. Egy fiatal milliomosfiú életének naplója ez­ ezzel a címmel: Ifjúkor. Meglepően érdekes ez a film, a modern rendezési technika valóságos mesterműve. * (A gyónás szentsége. A kilencek.) Az O­m­n­ia színtén belátta, hogy az idei film­szezon­­igazi nagy sikereit a magyar filmeknek köszönheti majd. Magyar ciklusát már A csikóssal megkezdte, és most A gyónás szentségével folytatja. A gyónás szentsége központjában egy titokzatos gyilkosság áll. A gyilkossággal a falu plébánosának öccsét, vádolják. Kötél vár rá, mert hogy ki az igazi gyilkos, azt a gyilkoson kívül még csak egy ember tudja, a plébános. Ámde e rettentő titokhoz a pap gyónás útján jutott, arról tehát szólnia nem is a bat.

Next