Pesti Hírlap, 1917. október (39. évfolyam, 244-269. szám)

1917-10-02 / 244. szám

A pesti Hírlap 1917. október 2., kedd. Az elnök kilétéül­, hogy ezt a kérést nem teljessi£ihoti, mert ilye'n megkereséssel 'a közigaz-' gatási tisztviselők 'ei fordultak hozzá, egyéb­ként pedig ezekre' v.lmeknek az orvosié­­j­sága már történtet , . Gátffi Zoltán, az v'fi postások küldöttje, előadja, hogy a vidék. •• tudnak a tisztvise- . lök megélni Mind. gr. kapnak a felsőbbségtöl­­ rendeletet és utasítás' .k arra nem, hogyan J lehet a csekély íVm b.M.vzülni. Dics­ér­ettel­emn­­í lékezik meg a nők munkásságáról és érdemeiről,­­ László József­né h ...••• cuszer korona lét minimális­­ fizetést kér a kezelőnők részére. Kéri továbbá, hogy három évi szolgálat után a kiadl­ónőket ne­vezzék id, a nők szintén kapjanak kérpótlékot, a II. osztályos kezelőnői állásokat szüntessék meg és a kezdőket 50 korona helyett 150 korona fizetéssel alkalmazzák. Szűcs Erzsébet a kezelő­nőknek a C) táblázatból való kivétele érdekében emel szót és új állások kreálását javasolja. Ro­mánt Mórgit fölpanaszolja, hogy a m­agyar posta női alkalmazottjai 16 évi szolgálat után 13 ko­rona fizetést kapnak és ha enni akarnak, gyer­mekeik szájából kell kivenni a kenyeret. Szavait a mé­v megin­dultságtól nem volt képes folytatni. Fi­­ldessy elnök az előadottak alapján ha­tározati javaslatot terjeszt elő a háborús segély­nek 2,156 és 100 százalékkal való felemelésé­ről, a várakozási idő leszállításáról, a rendkívüli díjat,­­s éjjeli pénzek szabályozásáról és a vasúti torna­ elfogadásáról. A javaslatot a közgyűlés elfogadta. Az egészségügyi kérdésnél Rudas Annia tartott nagy készül­tségű­ előadást. Kimutatta, hogy a postaszolgálat a legalkalmasabb a betegségek terjesztésére és hogy a postások között a tüdő­­baji tömegesen szedi áldozatait, aminek a rossz helyiségek, a romlott levegő, a szellőztetés hiánya és főleg az az oka, hogy a beteg a legutolsó percig­ a hivatalban marad. Sándor József fő­felügyelő, a postások betegsegélyző egyletének, titkára jelenti, hogy az egészségügyi, intézmé­nyek szépen induló fejlődését megakasztotta az a körülmény, hogy a háború­ alatt a kórházi és orvosi szolgálatot a hadsereg vette igénybe. Közli, hogy tervezik egy tüdőbeteg szanatórium és ennek kiegészítéséül klimatikus gyógyhely lé­tesítését. Az országos postáskórház felépítésének ügye szintén a legjobb kezében van. Walter Ottó főfelügyelő szerint alaposan re vélhető, hogy a­­ postások beszerzési csoportjában eddigi 200.000 korona alaptőkéjét egy millióra fogják felemelni. Foltért vezérigazgató határozottan megígérte, hogy ő maga fogja végigjárni az illetékes fóru­mokat a postások élelmezésének javítása érde­kében­. Hosszas vita indult meg a kezelőnőknek tisztviselői átminősítése tárgyában, amelynek be-­­­fejezése után a közgyűlés kimondta, hogy fel­­ségfolyamodványnyal fordul a királyhoz. A na­gy­­­­gyűlés a szervezkedés kérdésének fejtegetésével ért véget és az elnök jelentette, h­ogy a Köztisztvi­­sdők országos egyesületének október 7-én tar­tandó országos gyűlésén a Postáskaszinó testü­letileg fog résztvenni. • Vasárnap délután a régi képviselő­­házban tartották meg rendkívüli közgyűlésü­ket a postai és távirdaaltisztek és szolgák. A gyűlést Kovács István elnök nyitotta meg és is­mertette azokat az okokat, amelyek a rendkívüli közgyűlés összehívását szükségessé tették. Fel­kérte ezután Péter Albertet, hogy olvassa fel a határozati javaslatokat, melyek magukba foglal­ják a követeléseket. A határozati javaslatban az anyagi helyzet javítását kérik, a háborús se­gély 200 százalékra való emelését, a családi pótlék megadását, épúgy, mint a tisztviselők gyermekeinél, a korhatár kitolását huszonnégy évig és a ruhabeszerzési segély kiegészítését újabb száz koronával. Kívánják, hogy késedel­mes kinevezések ne történhessenek. Egy évi ki­fogástalan szolgálat után nevezzék ki az ideig­lenes alkalamazottakat és tíz év után legyenek altisztek. Szaporítsák a kezelői és elsőosztályú altiszti állásokat. Harmadik pontja a határozati javaslatnak a várakozási idő leszállítása. A posta lássa el az alkalmazottakat élelmi cikkek­kel, ruhával és cipővel. Végül a hadbavonultak családtagjainak segítését kérik. A fizetésük egy százalékát felajánlották már erre a célra, most helyet kérnek a segélyezési bizottságban. A határozati javaslatokhoz sokan szóltak­­ hozzá. Lengyel Károly (Miskolc) a protekció ellen, Somogyi Péter (Szabadka) a főnökök be­folyása ellen az előléptetéseknél, Molnár József (Újvidék) a háborús segély gyors elintézéséről, Pavalka Márton (Budapest) az elsőosztályú al­tisztek kor szerint való kinevezéséről szólt. A rendkívüli közgyűlés a határozati javaslatot egyhangúan elfogadta. Siiinsz és zene. (Kiss József irodalmi délután.) Érdekes lesz, az Uránia színház kedd délutáni Kiss József matinéja. Az ősz költő két, eddig sehol meg nem jelent, művét fogja a közönség hallani. A ..Janó a­t Hanka“ című­ hosszabb költeményt és a „Le­gendák nagyapámról“ legújabb fejezetét, melyet Csak a napokban fejezett be Kiss József. "A ma­tinén közreműködnek tróthné Kertész Ella, a Vígszínház művésznője, dr Sebestyén Károly ír jeles esztétikus és Tarnay Alajos zongorá­m­­űvész. * (Premiere a Fővárosi Orfeumban.) Október 1-jén, hétfőn, mutatta be a Fővárosi Orfeum új műsorát, úgy kellene tehát írni­ az októberi mű­sorát." De hát a közönség úgy kegyeibe fogadja egy idő óta, amióta új vezetőség került az élére, a Fő­városi Orfeum műsorait, hogy , akár egyszerre három hónapról is el lehetne nevezni egy-egy mű­sort. A Tengerre magyar­­-műsor például vagy száz estén át került színre, és még most is foly­nának előadásai, ha az igazgatóság — igen helye­sen — úgy nem vélte volna, hogy végre is az orfeum hűséges törzsközönségére is tekintettel kell lenni. De ha már a közönségnek sokáig kellett várnia az új műsorra, viszont ennek gazdagsága ugyancsak ki­engesztelheti. Egy három képből álló bohózat és a varieté-számok hús­­ sora adja m­eg jellegét az új mű­sornak. A bohózat címe Az aranylég­y, A­rold és Bach Írták és Harsány­ Zsolt fordította. Vérbeli helyzetkomikum szülötte ez a darab, mely az orfeum magyar együttesének összevágó előadásában valóságos kacaj­ viharokat idézett elő a nézőtéren. Igaz, hogy csak kevés pesti színház tud olyan két népszerű komikust sorompóba állítani, mint amilye­nek F­e­r­e­n­c­z­y Károly és Huszár Károly. A hölgyek, Hollós Terus és 11 czeg 11 enka, nemkülönben, a többi szereplők, nevezetesen Sze­­pes­i Vilmos, Hunyadi Emil szintén jó szerepet játszottak, teljes sikerrel. E színházi pro­dukcióval kapcsolatban kell megemlíteni még, hogy Hollós Terus és Hunyadi Emil magánszá­mokat adtak elő, zajos tapsoktól jutalmazva. A varieté rész kínja kétségkívül Hella Ingrid táncművés­zítő. Hub­ay: Moris Delio, Mozart: A­­ szerelmes madár,­ Wagner: Wotan -leánya — szerepelt a műsorán. Karakter-táncosnő, aki mindent tud. Túl bájos, tud humoros, tud erőt sugárzó lenni. És kosztümjei ép oly érdekesek és originálisak, mint a táncai . . . Állatidomitási csoport (öt penny és két elefánt), excentrikusok, akrobata­kerékpárosok, a Hőseink cím alatt felvonuló mű­vészi háborús ezüst-csoportok győzték még meg az orfeum szintitig megtelt nézőterét, hogy a direkció ismét sláger­műsorra tett szert. * (Apolló-Kabaré.) Már csak pár napig adja az Apolló-Kabaré szezonnyitó műsorát, mely még egyrészt fényes bizonysága volt a di­rekció művészi törekvéseinek, másrészt oly­annyira kedvére volt a közönségnek, hogy az estéről-estére zsúfolásig megtöltötte a meglepő szépen átalakított nézőteret. Beltai Jenő vígjáté­kénak, a Hamdunának, Zilahy Lajos drámájá­nak, a Rózsikénak, a Vidéki históriák, Slar­­sányi és Reinitz operett­ej­ének, valamint a ma­­gánszámok válogatott sorának egyformán nagy sikere van. A már tavaly megszeretett jeles gárdán kívül az új aquiziedók, Rózsahegyi Kálmán és Baross Endre szintén hozzájárultak ahoz, hogy az Apolló-Kabaré divatos, kedvelt szórakozó­helye lett a pesti közönségnek. * (A Tan­itónő,) Bródy Sándor nagyszerű fa­lusi életképe jelenik meg ismét ma a Vígszínházban, Varsányi Ir­én és Fenyvesy Emil mellett, akik a vezető szerepeket kreálták, hosszabb szünet után ismét megjelenik Hegedűs Gyula is, az Öreg tisztelendő pr. első személyesítője. * (A Városi Színház) tegnap kétszer telt meg és két zsúfolt ház tanúskodott Budapest új operettszínházának gyorsan kiérdemelt népsze­rűségéről. Délután a Három a kislány mulat­tatta a közönséget. Este a Tavasz és szerelem, az új Schubert-operett került színre, melyet a hét minden estéjén ismételnek abban a nagy­szerű szereposztásban, amelyben a bemutatón oly lelkes fogadtatásra talált. * (A legteljesebb siker) jutalmazza a Bella Andor művészi vezetése alatt álló Intim-Kab­a­­r­é pompás megnyitó műsorát. F1 e r s és C a i 11 a­­v­ et, Szederkényi Anna, Feledi Sándor kitűnő egyfelvonásosai, Fenyő Irma, Abonyi, Gabányi és Virágh magánszámai egyképen ki­válóak. Ma, kedden, két előadás lesz: este nyolc óra­kor és délután öt órakor mérsékelt helyárakkal a teljes esti műsorral jegyek válthatók a pénztárnál. Teréz-körút 46. (Telefon: 65—54.). * (További előadások a Budai Színkörben.) Hétfőn ugyan búcsút vett Sebestyén Géza tár­sulata a Budai Színkörtől, de azért a színkör ez idei előadásai még nem értek véget, amennyiben októ­ber 6-án, szombaton, már Feld Irén kezd előadá­sokat társulataival. Programmja szerint minden­­ szombaton, vasárnap és ünnepnap fog játszani. Min­­­­denkor két-két előadás lesz, kiváló vendégművészek­­ felléptével, úgy délután mint este rendes helyárak­­­­kal. A műsoron ismert és közkedvelt darabok szere­­­­pelnek. Az első két nap műsora, szombaton, október 1­6-án délután: Kaméliás hölgy, este: Nóra; vasárnap , délután: Vasgyáros, este: Aranyember. Jegyek előre válthatók a Budai Színkör pénztáránál és Bárd Fe­renc és Társa cégnél Kossuth Lajos­ utca. * (Qurigó-matiné.) Vasárnap délelőtt 11 órakor Brahm­s-matinét rendez az U­r­á­n­i­a-színház, K. D­u­­rigó Ilona kamaraénekesnő felléptével. Jegyek, elővételi díj nélkül, 1.50—5 koronáig már most vált­hatók. * (A hadikiállitás hangversenyei.) A margit­szigeti hadikiállításon vasárnap délután Noseda tanár vezényletével az Acélhang hatvanöt tagú érfi­­ko­ra énekelt és a sok ezer hallgató tapssal és ba­bérkoszorúval hálálta meg a ritka műélvezetet és Egressy Sándornak, a hadikiállitás zenekari karmes­terének művészi dirigálását. Pénteken délután fél öt órakor dr Székelyhidy Ferenc, az opera vendégmű­vésze, énekel rendes belépő díjak mellett. Egyébként a hadikiállítás zenekara minden délután hangverac-QZm A mai előadások: Operaház: Tannhaeu Ser. (10,7.) Nemzeti színház: Kamélián hölgy. (7.) Viruszaház: Tanítónő. (7.) Magyar színház: Cserebere. (9.8.) Király-színház: Sztambul rózsája (SS­) Városi Színház: Tavasz és szerelem (7.) Modern Színpad: Schubert. K­i­s­as­s­z­o­ny. Nyári kaland. (J/I.) Mozgóképszínház: Az utolsó hajnal. — A Royal­ Apollo mai bemutatójához. — A Phönix második filmje. —­ A minap,­ egyik reggeli laptársunk hasáb­­ján körkérdés jelent meg az előzetes kritikáról; az adott válaszok veleje az volt, hogy főpróba után írni már csak azért sem lehet, mert hiszen a főpróbától az előadásig még alaposan megvál­­tozh­atik a darab. — Lám — szólt valaki ez interjúval kap­csolatosan — a mozi-darab nem okoz ilyen kal­­­ámításokat. Egy film­darab főpróbája meg be­mutató előadása között nincsen, de — épen gyári mivoltánál fogva, — nem is lehet különbség.­­Ez a megjegyzés körülbelül fején találja a szöget és nem is férhetett szó hozzája mindad­dig, amíg komolyan számbavehető, üzemszerű magyar filmgyár nem volt. De amióta a külföldi filmeknek erős konkurrensei lettek a magyar produktumok, amióta megvan a lehetősége an­nak, hogy a filmek ne csak kritizáltassanak, h­a­nem­ a kritika nyomán változáson is átmehessenek: azóta bizony a filmdarabok is másképen kerül­nek­­a bemutatón a közönség elé, mint a főpróbán kerültek. Más ez annál inkább lehetséges, mert a filmfőpróbák rendszerint, hetekkel, sőt hónapok­kal előzik meg a bemutatót. A Phönix-filmgyár, például még augusztus­ban tartott főpróbát a Royal Apollo zsúfolt néző­tere előtt filmjéből, elsősorban is Az utolsó haj­nal-ból. Már akkor elragadtatással adóztak film technikai bravúrjainak, az izgalmas menetű, meg­lepő fordulatokkal teli cselekménynek, amit Alfred Deutsch-German, a jeles bécsi újságíró írt , amit Vajda László kitűnő érmékkel dramatizált, Kertész Mihály pedig az ő elismert talentumává rendezett; azután a színészek játékának, akiknél, élén Leopold Kr­emer, a kiváló bécsi színművész áll. Ámde a Phőnix-nél az az elv, nincs az a jó, a­miből jobb, sőt legjobb nő lehetne. Ha a főpróba közönség el is volt ragadtatva, ők, a direkció, hideg észszel bírálták el, hogy itt is, meg ott is néhány előnyös változtatás eshetik. Így történt, hogy bizonyos­­ részleteket még bravúrosabbá még gazdagabbá tette le, úgy hogy h­a valaki ma, a bemutatón újra látta ezt a filmet, főpróbái gyö­nyörködésének felfokozott mértékben való felfris­sülését tapasztalhatta. Hát még aki a szűz im­pressziókkal látta leperegni! A szebbnél-szebb felvételeket, mint a magyar film­technika bravúr­jait megcsodálták, a cselekménynek egyes fordu­latait izgalommal lesték. Egyébként mind a há­rom előadásra szinüitig megtelt a nézőtér. A Phőnix-filmnek mindössze második film­je Az utolsó hajnal, ámde annyi frisseséget, kul­túrát, becsvágyat és ami fő­ eredményt mutat.

Next