Pesti Hírlap, 1917. december (39. évfolyam, 296-320. szám)

1917-12-04 / 298. szám

1­8______________ Pesti Hírlap_____ 1917. december 4., kedol, mány érkezett. Az igazgatóság több tag özve­gyének megszavazott összesen kilencezerhatszáz korona évi segélyt g . Fővárosi ügyek. — Hadik rendelet© a közélelmezési bizott­ságban. Gróf Hadik élelmezési miniszter rende­letben hívta föl a tanácsot hogy az ácsorgás megszüntetése végett az élelmiszerfogyasztókat fővárosszerte mielőbb osszák be körzetekbe. A rendelettel hétfőn foglalkozott a közélelmezési bizottság Bódy alpolgármester elnöklésével. B­a­na főjegyző előterjesztette az ügyosztály jav­­aslatát, amely ellenzi a közönségnek körzetek­be való beosztását. Az ügyosztály kéri a mi­nisztert rendelete visszavonására. A bizottság hosszú vita után nagy többséggel elfogadta az ügyosztály javaslatát. — A közélelmezés tanulmányozása. A köz­­élelmezési miniszter leiratot intézett a főváros­hoz, amelyben tudatta, hogy Enyedi Simon kül­ügyminiszteri osztálytanácsost, aki jelenleg a közélelmezési minisztériumban teljesít szolgála­tot, megbízta Budapest közélelmezési szerveze­tének tanulmányozásával és a közélelmezési vál­lalatok, üzemek megtekintésével. A miniszter felhívja a polgármestert, hogy megfelelően támo­gassa őt A népélelmezési bizottság tudomásul vette ezt a leiratot. lapi hirese. — A király kihallgatását) Hétfőn reggel­­a király — mint Bécsitől jelentik — csendes mi­sét hallgatott, azután meghallgatta, a szokásos előterjesztés­eket és külön kihall­gatáson fogadta gróf Hadik János élelmezési minisztert, dr Pel­­isar János Sebestyén przemysti görög karbeli­­kus püspököt, báró Hazai vezérezredest, Hart­wig Ema altábornagyot, Kassa városának kato­nai parancsnokát és báró Khemen vezérezredes, szerbiai főkormányzót. — (József főherceg a rokkantakról.) Ko­lozsvárott vasárnap az erdélyi rokkant honvédek késimunkakiálliítójá­t a vármegyeházom Siegler altábornagy üdvözlő szavai után József főherceg a következő beszéddel nyitotta meg: — örömmel jöttem el a kiállításra, mert én is úgy érzem, hogy oly rendkívüli sok, amivel mindnyájan tartozunk a nagy harcok rokkant­­ijaina­k, hogy igen nagy szükség van arra, hogy­­az egész társadalom egyesült erővel siessen tá­mogatásukra. Én ott voltam, magam láttam, hogy mit áldoznak a rokkantak, mit szenvednek a mi nemzetünk derék hősei, milyen csodás bátorság­gal, rendíthetetlen kitartással küzdenek itt, a vé­res ütközetek tüzében. Legkevesebb, amit értük ítélhetünk, hogy visszaadjuk nekik munkaképes­­ségüket, az alkalmas, a tisztességes kenyérkere­setre és ezáltal az újjászületés és a felfrissült életkedv gondolatát teremtjük meg náluk. Ennek­­elősegítése nemcsak az államnak, az egész ál­lamnak, hanem minden egyes jótelkű­ hazafinak kötelessége. Ezután a kiállítás rendezőit bemu­tatták a főhercegnek, aki régezetesen megtekin­tette a kiállítást.­­ (Domony Móric miniszteri tanácsos.) Nagy kitüntetésben részesült Domony Móric, a­­Magyar folyam- és tengerhajózási r­­t. igazga­tója: a király a miniszteri tanácsosi címet ado­mányozta neki. A kitüntetés főleg azoknak a 3á váló érdemeknek szól, amelyeket Domony ■Móric a Magyar folyam- és tengerhajózási r­­t.­­nak a világháborúban való vezetése körül szer­zett. Meg kell jegyezni, hogy a kitüntetés egyike a legritkábbaknak és nagy megkülönböztetést jlent, mert a miniszteri tanácsosi címet minisz­tériumon kívül álló egyén már vagy két évtizede nem kapta, kivéve a miniszterelnökségi sajtó­iroda vezetőjének miniszteri tanácsosi címét.­­ (Károlyi Mihály Bécsben.) Gróf Károlyi Mihály, a függetlenségi és negyvennyolcas párt elnöke, befejezte svájci megbeszéléseit és eluta­zott Génfből, hogy jelen lehessen a delegációk ülésein. Hétfőn megérkezett Bécsbe.­­ (Uj udvari tanácsos.) A király Deák Gyulá­nak, a Kassai Takarékpénztár vezérigazgatójának, és Kassa szabad királyi város törvényhatósági bizott­sági tagjának, a közélet terén kifejtett működése el­ismerésein a magyar­ királyi udvari tanácsosi címet díjmentesen adományozta.­­ (Mikszáth Kálmán fia.) A Petőfi Társa­ság legutóbbi felolvasóüléseiről szóló tudósítá­sunkba sajtóhiba csúszott be. Az ülésen Pekár­­Gyula nem Mikovich Albert, hanem Mikszáth­­Albert, az elmúlhatatlan emlékezetű nagy író fiá­nak hangulatos, finom költeményeit mutatta be.­­ (Az újságírók választmányi ülése.) A Budapesti Újságírók Egyesülete december 6-án, csütörtök délután fél négy órakor az egyesület Vilmos császár-úti helyiségében választmányi ülést tart, amelyre a választmány tagjait ez után hívja meg az elnökség.­­ (Károly császár és király hadsegélyző alapja.) Bécsben Stöger-Steiner hadügyminiszter elnöklésével megalakult a Károly császár és ki­rály hadsegélyző­ alap igazgató tanácsa. A had­ügyminiszter megnyitó beszédében az alap cél­ját, szervezetét, az alap rendelkezésére álló anyagi eszközök nagyságát és forrásait ismer­tette.­­ (Báró Bettlik államtitkár eljegyzése.) Báró Bottlik István államtitkár, országgyűlési képviselő eljegyezte Jormovits Stefaniet, néhai Jovanovits István és neje, Dungyevszky Olga leányát.­­ (A jövő nemzedékért) A világháború roppant pusztításainak és a jövő nemzedékek érdekeinek összetalálkozásából halaszthatatlanul szükségessé vált kormányzati feladatok legfon­tosabbika kétségtelenül a csecsemők és gyerme­kek védelméről, ápolásáról és egészséges felneve­léséről való gondoskodás, mely a szellemi és testi vonatkozásokra egyaránt kiterjed és az emberi életet minden más érték fölé helyezi. Ebből a szempontból nemcsak a hazai, de az egész köz­nevelés történetében méltán mondható a legna­gyobb jelentőségűnek, sőt korszakot alkotónak gróf Apponyi Albert vallás, és közoktatásügyi miniszternek az egészségügyi-, anya-, csecsem­­­és gyermekvédelmi kérdések egész anyagát, fel­ölelő intézkedése és a részleteket szabályozó kör­rendeleteinek sorozata, melyről egy egész kötetre menő szöveg ad számot A miniszter rendelkezé­sei értelmében úgyszólván valamennyi iskolafaj és tanintézet tananyaga örvendetes irányban át­alakul és hozzáidomul ahoz a nagy célhoz, me­lyet a modern nevelés és humanizmus az egész­sé­ges, boldog ember ideáljában és ezzel egy töké­letesebb társadalmi életberendezkedésben fel­állított. Az elemi iskolák, ismétlőiskolák, iparos- és kereskedő tanonciskolák, ifjúsági egyesületek, polgári fiú- és leányiskolák, a női kereskedelmi szaktanfolyamok, a leány középiskolák, a női fel­sőkereskedelmi iskolái­, a fosdedóvónőképzők, a tanító- és tanít­óképző -i­ntézetek, a polgári iskolai tanító- és tanítónőképzők, a gimnáziumok és reáliskolák kü­lön-kü­lön körrendeletben kaptak beható irányítást. Előrelátóan intézkedett a mi­niszter annak érdekében is, hogy a jövőben for­galomba kerülő iskolai olvasókönyveket és egyéb tankönyveket kibővítsék az előírt egészségügyi ismeretekkel, ennek érdekében megfelelően ki­egészítette a tank­önyvbírálati szabályzatot is és a könyvkiadó cég­et is tájékoztatta a tankönyv­­engedélyezés dolgában. Hogy az egészségügyi gondoskodás az iskolaköteles koron túl levő nép­­rétegekre is minél szélesebb körben kiterjedjen, az országos szabadoktatási tanács, az országos közegészségügyi egyesület, a közművelődési ta­nács, a Stefánia­ Szövetség, azonkívül a legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakférfiak közreműködé­sének biztosítására is módot talált a miniszter. A kérdés­­komolyságához mért és a munka megbe­csülését jelentő pályadíjak kitűzésével pályázatot hirdetett a miniszter egészségi káté és tanítói vezérkönyv írására s elrendelte azt is, hogy a tanítás minél nagyobb intenzitása és maradandó sikere érdekében mielőbb megfelelő szemléltető képek­ és eszközgyű­jtemények készüljenek. A gyéren beszivárgó külföldi szaklapok tanúsága szerint nemcsak a hadviselő államok, de a semle­gesek is sok mindenféle kísérletet tesznek mos­tanában annak érdekében, hogy a népjólét és ebben a népegészségügy az eddiginél melegebb ápolásban részesüljön, — a kérdésnek az egész köznevelésre kiterjedő kidolgozásában azonban gróf Apponyi Albert sorrend szerint is, értékben is elsőrangú. Olyan munkát végzett, mely méltó ara, hogy a legszebb kulturális koncepciók egyi­kének nevezzék.­­ (Leleplezett árdrágítók.) " Látó Róbert magánhiva­talnoknál, a Weier - Manfréd-gyár tisztviselőjénél, megjelent Dilriedstein Béla őr­mester. Fölajánlott megvételre hat vagyon zsírt harminc koronás egységárban. Ditrichstein ki­kötötte, hogy a szállítási engedélyt a gyárnak kell beszereznie. Provízió fejében 1­40.000 ko­ronát kért Látó szinteg belement az üzletbe, de följelentést tett a Közélelmezési Hivatalnál, ahol az árdrágítás leleplezésére detekt­íveket adtak mellé. A társaság azután elment a Meteor­­kávéházba. Itt Matics Tamás zombori nyug­ iro­­datiszt fogadta őket. Átvette a szállítási igazol­ványokat. Matics a detekt­ivekkel Temesvárra utazott a zsír átvételére. Itt azonban arról érte­sítette a detektíveket, hogy a zsír csak­ a jövő héten lesz meg, utazzanak vissza Budapestre. Az iparigazolványokat nem adta vissza. Mati­­csot Kalmár Béla rendőrkapitány csalás miatt letartóztatta, Ditrichstein telten árdrágítás miatt indult meg az eljárás.­­ (Szolgálati jubileum.) A Török József cég meleg ünneplésben részesítette egyik tisztviselőjét, Szedlák Mihályt, működésének huszonötödik évfor­dulója alkalmából. A jubilánst Török Sándor üdvö­zölte megható beszéddel. Az ünnepségem száz korona Ildilt egybe­n .vak katonák javára.­­* — (A telefondijszabás reformja.) Szerdán délelőtt tizenegy órakor Hantos Elemér keres­kedelmi államtitkár elnöklésével ankét lesz a ke­reskedelmi minisztériumban, mely a telefondij­­szabás reformjával fog foglalkozni. — (Újabb vihar Északnémetországban.) Hamburgban és az Elba partvidékén újabb nagy vihar és áradás volt, amely vasárnap az erős északnyugati széltől a Hamburgnál normális nyolc láb mélységű vízállást tizennyolc lábnyira fokozta. A kikötőben meg kellett szüntetni a közúti vasút közlekedését. A tűzoltóknak na­gyon sok dolguk volt az elöntött házak megmen­tésével.­­ (Betörő a grófi palotában.) Gróf Teleki Pál József-tér 7. számú palotájában vasárnap estefelé betörő járt. A gróf ebben az időben la­kásán tartózkodott, ő maga fedezte fel­ a betörőt, amikor benyitott az egyik terembe. A cselédség segítségével elfogták és a rendőrségre vitték. A betörő Révész Mihály volt könyvvezető. A rendőrség letartóztatta.­­ (A megzavart előadás.) Egy bűvész, akit a hirdetőoszlopokon „lovag Kassaiénak neveztek, vasárnap estére előadást hirdetett a Vigadóban. De nemcsak a nagyteremben adták el a jegyeket, hanem a kisteremben is, amely­nek közönsége az előadásból semmit sem látha­tott. Zúgolódás támadt, majd hangos lárma, a közönség visszakövetelte a pénzét, s az ügyele­tes Puskás György rendőr-fogalmazó kénytelen volt félbeszakí­ttatni az előadást. Ezután közöl­ték a fütyülő közönséggel, hogy aki nem akarja végignézni az előadást, eltávozhatik, a jegye árát az árusító cégnél szerdáig visszafizetik. Csak egy jó óra múltán állt helyre a rend.­­ (Halál a szállóban.) Vix Géza huszonöt éves, 43-ik gyalogezredbeli hadapród jel­öltet, Pa­­lace­ szállóbeli lakásán halva találták. A rendőr­­orvos a helyszínen nem tudta megállapítani a halál okát Holttestét a törvényszéki orvostani Intézetbe vitték , .­­. (Vasúti katasztrófa három halottal.) Az ál­lan vasutak igazgatóságának értesítése sze­rint szombaton este a Szeged felől Budapestre jövő 717. számú személyvonat Nyársapáti, állo­másba való beh­aladásakor összeütközött a 770. számú tehervonat tolató részével. A 717. számú vonatnál három utas meghal, a személyzet kö­zül kettő súlyosan és kettő jelentéktelenül sérült meg. Az eddigi megállapítás szerint Takács La­jos állomásfelvigyázó hibáztatható, aki a teher­­­­­onatnál a tolatást megengedte, anélkül, hogy a­­bejárási jelzőt „Megállj!“ állásba helyezte volna. A sűrű ködben az állomásba behaladó Személyvonat személyzete a tolató vonatrészt nem vette észre. Szigorú vizsgálat indult meg. A katasztrófa halottai a következők: Margittay Zoltán főhadnagy, Gábor József hadnagy és az utóbbinak felesége, született Klein Teréz. A sze­­m­élyvonat csak vasárnap reggel érkezett meg a Nyugati pályaudvarra.­­ (Pillanatfelvételek a harctérről.) Dr Huttkay Isipót jogakadémiai tanár, tart tábori lelkész, • cím­mel a Mária-kongregáció dísztermében hétfőn szabad előadást tartott. Az előadó orosz és olasz harctéri élményeiből mondott el érdekes epizódokat; különös melegséggel beszélt József főhercegről, ki mellett, mint hadosztály-lelkész teljesített szolgálatot az Isonzó-fronton.­­ (Öngyilkosság az utcán.) Az Orczy-út és ül­­lai-ut sarkán Pummer Ferenc tizenhat éves tanuló forgópisztolylyal mellbelőtte magát. Súlyos sérülésé­vel a mentők a Szent István-kórházba vitték. Házasság. Fekete Irén és dr Lukács Béla fővárosi ügyvéd, f. hó 3-án házasságot kötöttek Buda­pesten. (Minden külön értesítés helyetti) Csillag Ignác borkereskedő eljegyezte Sav. Schönstein Henrikmé leányát, Angélát, Buda­pesten. Spitner Sándor eljegyezte Seh­singer Emil leányát, Augusztát, Budapesten,­­ Bobotkay Béla Újpest, eljegyezte Witt- Thom­ Gizust, Budapestről. Mina­ Gerstenfeld Viktor eljegyezte Weisz Mar­git kisasszonyt, Budapesten. (Minden külön ér­tesítés helyett.) Schwarz Bözsike és Gelbman Márton, je­gyesek: Kistengelic—Újfehértó. Gárdos Ervin Sátoraljaújhelyről, elje­gyezte Tiegermann Jennykét, Konopról (Min­den külön értesítés helyett.)­ ­­­ Halálozás. Dr Stiller Mór ügyvéd Budapesten hetven­hat éves korában váratlanul meghalt. A magyar jo­gászvilág egyik kimagasló alakját­ veszítette el ben­ne, aki jelentékeny szerepet vitt a politikai életben és a főváros társadalmában is. Valamikor a legkitű­nőbb bűnügyi védők között emlegették, aki sok ne­vezetes sikert aratott, ő látta el a védelmet a ma­gyarországi szociáldemokraták első perében is. Védő­­beszédei megjelentek könyv­ alakban is két kötetben. Alapítója és évtizedeken át szerkesztője volt az A­­.Jog című tudományos folyóiratnak. Mint jogi én

Next