Pesti Hírlap, 1918. január (40. évfolyam, 1-26. szám)

1918-01-01 / 1. szám

Budapest, 1918. __, \ Ap/v^ X^évfolyam, 1. (13,618.) szám. ELŐFIZETÉS? AJAK: Egész évre 62 K — f Félévre 26 „ —„ Negyedévre 13 „ —,, Vasy­hóra 4 „ 60„ Egyes szám ára helyben és "vidéken 18 fillér, pályaudvarokon • 20 Apró fü­/a»tések az apró hirde­tési Wat élén közölt díjsza­bás «erint számíttatnak. Kedd, január 1. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Budapest, Vilmos császár­ út 78. TELEFON: 122—01 122—92 122—93 122—94 122—95. (Éjjel 122—91 122—­ hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapast, Erzsébet­ körút 1. Telefon: Jóaárt 62—96. Véres idők forgatagába került egy kulturális ünnep. Fegyverek zörgése tü­lh­ar­sogja a múzsák szavát. De azért nem halad­hatunk el némán az időnek egy oly határ­köve mellett, melybe negyven esztendő iro­dalmi politikai és szociális küzdelmeinek számtalan diadala van bevésve. A Pesti Hír­lap e számával a negyvenedik esztendőbe lép be. Négy évtizeden át volt e lap a magyar közvélemény hű tükre, a nemzeti érdekek, a magyarosítás, a liberális eszmék s a demo­krácia zászlóvivője. Ez a negyven esztendő Magyarország fejlődésének, haladásának legjelentősebb korszaka s ez időszak minden politikai, irodalmi, kulturális és gazdasági harcából és munkájából kivette részét a Pesti Hírlap. Figyelmetlenséget és hálát­lan­ságot követnénk el olvasóközönségünkkel szemben, mely szeretetével hatalommá nö­velte lapunkat, ha meg nem köszönnénk neki a negyven esztendő évfordulóján ezt a tá­mogatást, s ha meg nem újítanánk azt a fogadalmunkat, hogy mindazt az erőt, amit a közönség reánk ruház, a nemzet javára használjuk föl. E jubiláris esztendő folya­mán keresni és találni fogunk oly alkalmas időpontot, mely derültebb közhangulatával s a papiros­hiány megszűntével módot ad nekünk e jubileum méltó megülésére, e negy­ven esztendő irodalmi méltatására, arra, hogy kegyeletes koszorút helyezzünk a szép múlira s hogy­ megmutassuk ívj fegyverein­ket a jövendő harcaira. A jubiláris esztendő első napján csak rövid beszámolót adunk megbízóinknak, a magyar olvasó­k a közönség százezreinek, hogy mi, az olvasók válasz­tottja e negyven esztendős mandátum egész tartama alatt hívek maradtunk program­munkhoz, melyből sok eszmét és elvet be­vittünk nemcsak a magyar törvényekbe, ha­nem az életbe is. Az újság hangot ad a kor eszméinek és eszméket ad a kornak. A Pesti Hírlap a sajtónak e kettős hivatását becsülettel és sikerrel szolgálta negyven esztendőn át. Erősen és merészen hangot adott mindenkor a közvélemény érzéseinek. Kern félt a hatal­masoktól, nem hajolt meg az erőszak nyo­mása alatt sem; bátor büszkeséggel viselte sokszor az üldöztetést is, hogy az üldözöt­teknek védelmezője s az üldözött eszméknek szóvivője lehessen. A meggyőződés volt az a gőzn­ő, mely iróit bevitette s a közönség szeretek volt, az a vitorla, mely hajónkat a siker idébe kormányozta. És eszméket, gondolatok­, reformokat is termelt a Pesti Hírlap. Museum őrzi a sárgult papírlapo­kat, amelyeket a két újságírói generáció for­rongó lelke tüst­ölte, de az eszmék kinőt­tek a betűbarátokból s törvényalkotások vagy más intézmények formájában eleven alkotásként élnek ma is. Az újság bünt­ő­tet a visszaélők ellen s mankó a, gyöngék simára. A Pesti Hirlap tudott ütn, s ahol kellet és tudott védelmez­ni, ahol arra szorultak. Az­ajsá­r birója a Városnek, ügyvédje az elhagyottnak, orvosa a nemzetnek és pap­ja a nemzeti önállóságnak. A Pesti Hirlap ezt a sokféle nehéz szeretlet negyven éven át sikerrel játszod, mert eg­yetlen súgója volt a független, n'tt győződés s a közönség szeretete.­­ Az újság az a vilamos célórat, mely a kultura dróthuzalaival beszövi az orszá­got s amely percben a központban megcsen­dül egy uj eszme, vagy följajdul egy nem­zeti panasz, abban a pillanatban végigrezeg a gondolat és érzés az ország legtávolabbi zugában s kunyhóban és palotában vissz­hangja zendül a nemzeti gondolatnak. A F­­­ti Hirlap az országos közgondolkozás e r­omán érzékeny idegrendszerének munkáj­­t, villamos gyorsasággal s a nemzettel min­dig együttérző szív­e melegségével végezte. Beleégett e munkába két rrói generáció ide­ge, de maga az újság ereje teljességében és frisseségében szolgálja a nemzetet. A magyar sajtó történetében negyven évvel ezelőtt jelentős fordulatot képezett a Pesti Hírlap, mely formára, szellemre s irányra nézve egyaránt olyan forradalmi nyitást képezett, hogy rövid idő múlva az egész magyar újságirodalom­ erre a formára alakult át s ezt az irányt követte. De annak titka, hogy lapunk úgy elterjedtségben, mint terjedelemben, a sajtó élére került, abban az érzelmi közösségben keresendő, mely a szer­kesztőséget az olvasó közönséggel, a lap irányát a nemzet többségének vélekedésével mindig összekötötte." Voltak és vannak tekin­télyes orgánumai a negyven év alatt magas színvonalra emelkedett magyar újságírás­nak, de a pártok, kormányok vagy exkluzív politikai irányzatok közlönyei között a Pesti Hírlap megmaradt mindig annak a speciali­tásnak, hogy a közönség lapja, mely csak az író meggyőződésének s a magyar közönség érdekeinek kettős irányítását ismerte. S e mellett az erkölcsi irányítás mellett, találta meg a legnehezebb problémákban és a leg­problematikusabb pillanatokban azt az utat, melyen elérte az elvi igazságokat. Sohasem szolgált se pártokat, se kormányokat, csu­pán a saját politikai eszméinek programm­ját s a szerint bírált meg államférfiakat, pártokat, amint ezek megütötték ez elvi mér­téket. Negyven esztendő nagy küzdelmeiben mint önzetlen fa­rcos vett részt, volt támadó és védelmező, korholt és lelkesített, de min­dig egy ideálisabb cél érdekében, az egysé­ges magyar nemzeti állam, a gazdaságilag független, az alkotmányában "sértetlen, a parlamentarizmusában tiszta, a kultúrájá­ban magyar s a társadalmában demokrati­kusan összeforrott erős Magyarország érde­kében. * Negyven év rohanó árjában a legellen­tétesebb irányzatok hullámoztak előttünk, föl és letűntek vetélkedő áramlatok, ver­sengő pártok, tülekedő politikusok s a nem­zet nagy érdekei, a nemzeti eszme, az alkot­mány sértetlensége, a népképviselet szuve­renitása válságba jutottak ;­­ mind e höm­pölygő khaoszban mint szilárd sziklatalajra épült világítótorony állott a sötétségben és viharban a Pesti Hírlap, biztos irányt mu­tatva a tévelygőknek. Ez a sziklaszilárd ta­laj volt a közönség példátlan szeretete és bi­za­lma. S a toronyban világító tűzként égett a független iró izzó lelkesedése. Ez alatt a negyven esztendő alatt ala­kult ki a mai Magyarország. A közigazga­tástól az igazságszolgáltatás, véderő, közok­tatás, gazdaság, földmivelés, kereskedelem, ipar­i kultúra minden égető kérdésén­ ke­resztül a liberális egyházpolitikai törvénye­kig, az alkotmánybiztosítékokig s a válasz­tójogi reformig alapvető építő­mű.­­-és romboló harc folyt minden téren. Ajká­ban és harcban egyaránt előljárt a jég lapja s minden kérdésben radikális ti­zeti álláspontot foglalt el. Az egynyelvű­séges magyar nemzeti állam, a véderejében ép úgy, mint közoktatásában magyar, a gaz­daságilag önálló Magyarország s egy libe­rálisan gondolkodó demokrata társadalmi berendezkedés volt a Pesti Hírlap megalapí­tóinak é­s íróinak ideálja. E célok megvívá­sáért állítottuk sorompóba fegyvereinket: az apró bell­nc millióit. Hangyaszorgalommal s lélekben góliá­tok­ erejével kell küzdeni­ük az újságíróknak, akik eszméket akarnak elültetni a kultúra által nem elég mélyen szántott ország tala­jába. Sisiphusi munka az elvek szol­gálata. De negyven esztendeig vité­zül állta a harcot a Pesti Hírlap gárdája." A kidőlt jelesek helyébe ujak álltak. Az esz­mék és elvek varázslatos hatása, hogy har­cosokat szülnek, akik egyetlen örökséget is­mernek csupán: a hivatás és kötelességek örökségét. Oly időben hirdette lapunk a de­mokráciát, mikor e szó varázsa még nem hatott s íme, ma a Pesti Hírlap iránya országos uralomra jutott jubiláris évfordu­lónkon. A liberális irányzatért oly időben harcoltunk, mikor a társadalmi egység meg­mentéséért a legnagyobb szükség volt e harcra, midőn felekezeti háború dúlt az or­szágban s a Pesti Hírlap bátor, önérzetes hangja segített visszaadni az országnak a felekezetközi békét, a nemzeti egységet. S ez újság apró betűi kövezték ki évek kopa­szú munkája alatt azt az utat, melyen a liberalizmus intézményes alkotásokkal vo­nulhatott be a­ magyar corpus jurisba: a li­berális egyházpolitikai reform Pantheonjá­hoz az alapköveket a Pesti Hirlap segített összehordani. A gazdasági önállóság kérdé­sét a közjogi politika Prokrustes-ágyából e lap emelte ki s vitte át a 67-es pár­tokba. A véderő vitáiban a magyar nyelv és szellem érvényesülése mellett küzdött s a magyarság érdekeit védi most is, mint min­dig, a választójogi reformban is. A nemzeti birtokpolitikától a főrendiház reformjáig különleges nemzeti programmja van lapunk­nak minden országos kérdésben s a politikai harcokban mindig a nemzet jobbjait tám­o­­gatta. Az alkotmány védelme, a parlamenti erőszakosság letörése, a panama üld­ö­se épp úgy programmunkba tartozott mindig, mint a szociális reformok, a kézi- és fej­munkások védelme, a politikai jogki­ fjesz­tés. Radikális magyar fajpolitikát hirdet­tünk, de a nemzeti politikát mindg össze tudtuk egyeztetni a dinasztikus politikával; a koronának a nemzettel való t­res össze­forradását szolgáltuk s most a heres harcok delelőjén a hagyományos magyar királyhű­ség elismerését a dinasztia ér'"ekében is sür­getjük. A betűk hadseregét 'mindig nemzeti célokért állítottuk az őső harcvonalba. Negyven esztendő írói firdája ezekért har­colt. S a jubiláris évfordó csak arra a fo­gadalomra alkalom, Ma a Pesti Hírlap a jövőben is a ma£*arsagnak terhetett harcosa kiván marf-hol- A Pesti Hirlap mai száma 16 oldal

Next