Pesti Hírlap, 1918. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1918-02-01 / 27. szám

"*• - —•—' "•»'' • .1 ~ •-. —- -—t. ' gj y it f j.,.^-^.,— —. 2 PESTI HÍRLAP 1918. február 1., péntek. a rendszer a tisztaság, az övék" a panama volt. Itt egy új világ akar születni s abba neve engedőik a panama levegőjét becsem­pészni . ,­­ a képviselőház ülése. A parlamenti ünnepélyes, nagy üléseknek minden külsőségével teljes módon mutatkozott be csütörtökön délelőtt a rekonstruált Wekerle-korr­mány, roskadozott a karzat terhe alatt s az ülés­teremből ma csak a betegek hiányoztak. Féltizen­egykor nyitotta meg Szász Károly elnök­ az ülést s elnöki jelentései után átadta a szót Wescerle Sándor miniszterelnöknek, aki általános vára­­kozás és figyelem közepette adta elő a kormány­­hatalmas program­ját. A nagy, országot is életre szülni hivatott programmot csupán a fo­lelhangzó helyeslés szakította meg s a baloldal zugú tapsa én helyeslése fejezte be. Tisza István foglalkozott aztán a pro­graromnyilatkozat néhány részletével, főleg a ki­egyezési­g a katonai kérdéssel, meg a választói joggal, melyre nézve kompromisszumot ajánlott a kormánynak. Mihai Tivadar általános figyelmetlenség között, igen halkan, igen súlyos dolgokat iJIM a­dott a románok állítólagos elnyomásáról, de az elnök is csak a gyorsírói feljegyzések alapján tudta meg, hogy mit mondott és a rendre utasítás­ra is csak az ülés végén került sor. Polónyi ném nagy közjogi tudásával a tiszta függetlenségi álláspontot fejtette ki az ön­álló magyar hadsereg kérdésében, hatásos beszé­dére Tisza István, majd Apponyi Albert vála­szoltak rövidebben. Most került a sor Mihali Tivadar szigorú rendreutasítására s ezzel az ülés véget ért. A képviselői ház ülése január 31-én. Szász Károly elnök délelőtt háromnegyed, tizenegykor nyitotta meg az ülést. Bemutatta a Munkácson megválasztott gróf Schönborn-Buchheim Károly mandátumát, egyben jelentette, hogy nevezett képviselő összeférhetetlenségi be­jelentést tett maga ellen. Felolvasták a­ kormány kinevezéséről szóló királyi kéziratot, majd ezzel kapcsolatban a miniszterelnök átiratát az új miniszterek kine­vezéséről. Wekerle miniszterelnök programmja. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. Házi Népek létért való küzdelmének nagy korszakát éljük. Államalakulatok bomlanak fel, utak kelet­keznek, Európa összes államai népüknek egész erejét negyedik éve vetik a küzdelembe. A népek e nagy erőfeszítése elmossa a társadalmi osztá­lyoknak a jogoknak megállapított határait, a ki-egyenlítőleg hat az egész közéletre, a terhekkel együtt a jogoknak általánossá tételét tolja előtér­be. (Helesztés a baloldalon.) A mi közéletünk­ben nem ez a világküzdelem vetette fel a jog­kiterjesztések nagy kérdését, hanem a történelmi fejlődés rendes folyamata már a háború előtt tolta azt előtérbe. (Ügy van!) Ez a nagy küzde­lem csak igazolta ezeket a törekvéseket s azt a tanulságot, azt az intelmet állítja elénk, hogy nem szabad a kérdés megoldásával késlekednttük, nyugvó­pontra kell azt mielőbb juttatni. És ezért törekvésünk az, hogy mindenekelőtt e kérdés megoldását siettessük. (Élénk helyeslés.) A nagy ,politikai kiegyenlítő evolúciónak első láncszemét a választójog általánosítását tör­ténelmi fejlődésünknek megfelelő, alapon készí­tették­ elő (Helyeslés balfelöl.); általánosítani kí­vánjuk a jogokat, megóvni nemzeti érdekeinket, biztosítani az erkölcsi, a műveltségi, a kulturális iránynak vezető szerepét. Csak félmunkát végez­nénk, ha a nagy politikai kiegyenlítő műveletben ennél az első lépésnél megállnánk. , Hanyatló iránya, népesedési mozgalmunk fejlesztése, munkaerőnk fokozása, értékének nem­zetközi színvonalra való emelése sok és nagy fel­adatot szabnak elénk. A haladó kornak megfelelő szociálpolitikát akarunk, követni és a szociális érzést a nemzet szélesebb rétegeibe átültetni. Fo­kozott gondossággal kell munkálnunk az anya-és gyermekvédelmet, a közegészségügyet, a szo­ciális biztosítást, a betegsegélyezést, a balesetek elleni s az aggkori és rokkantbiztosítást , a la­kásügyet. Az erkölcsi, a műveltségi, a kulturális, erők irányvezető szerepének biztosítása érdekében nagy áldozatokat kell hoznunk népnevelési és egyéb oktatási intézményeink általános fejlesz­tése s ezekkel kapcsolatosan a nemzeti és állami szempontok biztos megóvása érdekében. Nem­csak tanítani, hanem nevelni is óhajtunk s ezért az erkölcsi szempontok fokozottabb érvényesü­lését kívánjuk elősegíteni azokkal az interkon­fesszionális viszonyokat is megerősítő javasla­tokkal, amelyeket a katholikus autonómiára s az 1844 . XX. 2.-c. fokozatos végrehajtására vonat­kozólag előterjesztettünk. A nép lelkületéhez, és felfogásához közelebb kell hoznunk közigazgatá­sunknak számos intézményét. Megérthetővé és hozzáférhetővé kell azokat tennünk széles ré­tegek részére. Vezérelvünk az egyszerűsítés lesz. Azt kö­­­veteli nemcsak a jelzett irány, hanem e mellett teherviselési képességünk is, mert azokat a nagy kiadásokat, amelyekkel a közalkalmazottak dí­jazása jár, elviselni csak úgy leszünk­ képesek, ha­ egyszerűsítünk szervezetet és eljárást. A közigazgatás égetően szükséges reformjánál a sulyt a községekre kell fektetnünk; materiális erőben jól megalapozott, megfelelő kulturális és erkölcsi színvonalon álló községek vagy körze­tek biztosíthatják csak a jó közigazgatást. Irány­elvek az lesz, hogy a vezetés­t" a községi hatalom végrehajtása a magasabb színvonalon álló jegyző vagy más elnevezés alatt annak helyét betöltő tisztviselőre bízassák. A magasabb színvonal biztosítása végett ezen községi elöljárót állások betöltésénél fölös számú ügyvédi karunknak kí­vánunk elsőbbségül biztosítani , ezúton oly in­tézkedéseket is létesíteni, melyek igazságszolgál­tatásunk teendőinek megkönnyítésére is vezet­nek. A közigazgatási különböző ágazatainak szerves egyesítése, az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása és szakszerű adminisztráció jóságá-­ nak megóvása az önkormányzat s a jogvédelem hatályosabb érvényesítése mellett a középfokú hatóságok hatáskörének és döntőbb jellegének kialakítását teszi szükségessé. Mellőzhetetlen leend e végből az állandó jellegű, jól dotált és megfelelő szolgálati pragmatikával védett tiszt­viselői kar, melyet egyelőre úgy óhajtunk bizto­sítani, hogy a megyei törvényhatósági választott tisztviselők élethossziglan választassanak. (He­lyeslés a baloldalon.) Mind nemzeti, mind kulturális és gazda­sági haladásunk leghatékonyabb tényezeiként a városokat s első­sorban fővárosunkat kell tekin­tenünk. Arra kell törekednünk, hogy hárman feladatunknak valóban meg is feleljenek, gazda­sági tevékenységünk emeltjűi legyenek. Autonó­miájuk megerősítése, tevékenységük támogatása és elősegítése, anyagi segédeszközeik növelése útján igyekszünk céljaiknak­ elérését valóra vál­tani Igazságszolgáltatásunk körében az egyes bírói intézményeknek a fel­sőbb fórumokon való bevezetése , különösen a büntető igazságszolgáltatás körében a bírónak a törvény rendelkezésének merev alkalmazása helyett a felelős arbiter jogkörével való felruhá­zása lesznek az egyszerűsítésnek és gyorsabb eljárásnak módozatai. Az egyszerűsítés és gyorsabb eljárás biztosítása mellett az érdekel­tek bevonásával alakítandó szakbíróságok gaz­dasági érdekeink megóvásának lesznek mellőz­hetetlen tényezőivé. Különös gondot kívánunk fordítani a birói szervezet végleges szabályozá­sára s a birói függetlenség intézményes megerő­sítésére. (Élénk helyeslés és taps.) Erősbíteni kívánjuk az önkormányzatot az ügyvédség szervezetében is. Szükségesnek tartjuk, hogy a közigazgatási bíráskodás keretei kiterjesztesse­nek. Alkotmányunk egyik főbiztosítéka a sza­bad sajtó lévén, mihelyt a normális viszonyok helyreállnak, a sajtó szabadsága érdekében revízió alá kívánjuk venni a sajtótörvényt s helyre akarjuk állítani az esküdts­zéki bíráskodást (Helyeslés és taps balról.) Gazdasági érde­keinknek ápolása, a közélet egész terén való ér­vényre jutása képezi kulcsát jövő boldogulá­sunknak. A háború tanulságai kétségtelenül be­igazolták, hogy a gazdasági erő egyenértékű tényezője a védelemnek, a biztosítottságnak s a népek versenyében való sikeres részvételnek. Ettől a gazdasági erőtől függ, képesek le­szünk-e és a­mennyiben nemzetünk erejét művel­ni, a korszerű igényeket kielégíteni, kultúrán­kat szinten tartani s minden gazdasági fejlődés­nek mellőzhetetlen feltételét, pénzünk értékének helyreállítását, állami pénzügyeink rendben tar­tását, megvalósíani. A különböző gazdasági ágazatok szét nem választható egymásrautalsá­ga, szerves összefüggése megköveteli, hogy helyzetüket egyaránt biztosítsuk, fejlődésüket egyenlően elősegítsük. Különös nyomatékkal tolul itt előtérbe a földbirtok-politika. Nemzeti érdekeink első követelménye e politiká­nál, hogy a (-·'•• 'műnkön Tim­olinn (Taps.) Erőnk fokozása annak kimerítenis­­ hasznosítását teszi feladatunkká s e szempon­tok megóvása mellett Szociális érdekek azt köve­telik, hogy széles rétegeknek nyissuk meg a fej­lődés útjait azáltal, hogy a feisebb birtokok megszerzését lehetővé tegyük. (Helyeslés a bal­oldalon.) E cél elérését a tulajdon szentségének feltétlen megóvása mellett kell megvalósítanunk, de másfelől a kisajátítás jogát nemcsak a kötött bírtok, hanem a községek, társulatok, sőt egye­sek kezén levő nagyobb birtokra nézve is fenn kell tartanunk, mindenütt, ahol a telepítési, föl­darabolási vagy különösen a hadirokkantak el­helyezési akciója ezt mellőzhetetlenné teszi. (Helyeslés és fdlos balról.) A magántevékenysé­get sem kívánjuk mellőzni, csak ellenőrzés alá helyezni, hogy ne lehessen ellenakciónak, nye­részkedésnek vagy nem életképes gazdasági ala­nyok beállításának kútforrása. A kisajátítás jo­gán túl a hitbizományokat is annyiban kivánjuk korlátozni, hogy ujak ne legyenek felállíthatók, a meglevők pedig csak a szűkebb családi körre korlátoztassanak s ezentúl a tulajdoni jogosult­ság megóvása mellett szabad birtokokká válja­nak. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Polónyi Géza: Nagyon helyes! El kell tö­rölni ezt a középkori visszaélést (Zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök: A földbir­tokpolitika terén elénk táruló második legna­gyobb feladat a fokozottabb hasznosítás leend. El kell érnünk azt a célt, hogy szükségletadatot minden ágban magunk fedezzük, hogy ott, ahol azt éghajlati viszonyaink nem engedik, azt oly anyagokkal pótoljuk, amelyek nálunk termelhe­tők, hogy ipafejlesztésünk érdekében az itt elő­állítható nyers- és segédanyagok termeléséva­­ tartozzanak azok a mezőgazdaságnak vagy az őstermelés más ágazatainak, mint a bányá­szatnak, körébe­n különös én rendszeres gon­dot fordítsunk. (Helyeslés.) Mindezek az író­­nyitás és beosztás tekintetében kényszerítő in­tézkedéseket is fognak szükségesekké tenni. Nem kívánok most azokra a részletekre kiter­jeszkedni, melyek a járadékbirtokok bevezetése, a birtok megszerzésével vagy annak beruházás­­ával járó hiteligények megkönnyítése tekinteté­ben fognak szükségeseknek bizonyulni. Csak a kép áttekinthetősége érdekében kívánok megje­gyezni annyit, hogy habár úgy a birtokeltagolá­st, mint az intenzívebb gazdaság é­rdekében szük­séges intézkedések, azok irányítása és végrehaj­tása természetszerűen a kormányhatóságok fel­adatát képezik is, amennyiben kényszerintézke­désekről van szó, a tulajdoni érdekek megóvása szempontjából minden kényszerintézkedést egy közjogilag szervezett független tanács hozzájár­­ulásával kívánunk végrehajtani s a törvényho­zás közvetlen ellenőrzése alá helyezni. Állattenyésztésünk minősített és számsze­rű emelése, különös fontossággal bíró állati melléktermények fo­kzottabb hasznosítása, sző­lőtermelésünk nehézségeinek­ elhárítása, gyü­­mölcstermelésünk tervszerű általánosítása a megkezdett munka hatékonyabb folytatását igénylik s a helyesebb birtokmegoszlásban két­ségtelenül fogékony talajra fognak találni. A nélkül, hogy a részletekbe beo­­koa­nám, a mezőgazdasággal kapcsolatosan csak érinteni kívánom a mezőgazdasági érdekképvi­selet szervezésének szükségét s az idegenforg­lom rendszeres elősegítésének is az egész ország­ra kiterjedő megalapozásának szükségét Lehe­tetlen közömbösen néznünk, hogy sok millióval adózunk a külföld idegenforgalmának, a­nélkül, hogy a modern gazdasági bevételek ezen egyik legki­ad­óbb forrását saját részünkre hasznosí­tani tudnák. Nemcsak száraz bevételi számokról van itt szó, hanem különben alig fellendíthető vidékek ellátásáról, nemzeti érdekek megóvásá­ról, külföldi összeköttetések állandósításáról, ezek gazdasági és kulturális előnyeinek biztosí­tásáról. Az átvonuló idegenforgalom nagyobb­szabású föllendítésével kell csak előkészületek jellegével bíró eddigi akciónkat kiegészíteni. Gazdasági tevékenységünknek nem sza­bad egyoldalúnak lenni. Akármennyire döntő eély esik is mezőgazdasági tevékenységünkre, ettől eredményt csak úgy várhatunk, ha kar­­­öltve jár a nagyobbszabású ipari és kereskedelmi tevékenységgel. Először is azoktól a béklyóktól kell ezeket felszabadítanunk, melyekkel a mezőgazdaság foglalkozást is, de főleg ezeket kötötte le a hábo­rús gazdálkodás. Kisiparunk életképes részét helyes tagolás és tömörítés, a nyersanyag elő­­nyösebb megszerzése, a feldolgozás elősegítése áruinak értékesítése, szállítóképességének bizto­sítása útján kell ujabb életre keltenünk. (He­lyeslés.) A gyáriparral szemben kihaló részét pedig idejekorán" kell bevonnunk sínnek "-"rébe, nehol-v elvesitsük a szakértelmében rei "ekót s e mellett idogen termékek fogyasztása által

Next