Pesti Hírlap, 1918. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1918-02-01 / 27. szám
"*• - —•—' "•»'' • .1 ~ •-. —- -—t. ' gj y it f j.,.^-^.,— —. 2 PESTI HÍRLAP 1918. február 1., péntek. a rendszer a tisztaság, az övék" a panama volt. Itt egy új világ akar születni s abba neve engedőik a panama levegőjét becsempészni . , a képviselőház ülése. A parlamenti ünnepélyes, nagy üléseknek minden külsőségével teljes módon mutatkozott be csütörtökön délelőtt a rekonstruált Wekerle-korrmány, roskadozott a karzat terhe alatt s az ülésteremből ma csak a betegek hiányoztak. Féltizenegykor nyitotta meg Szász Károly elnök az ülést s elnöki jelentései után átadta a szót Wescerle Sándor miniszterelnöknek, aki általános várakozás és figyelem közepette adta elő a kormányhatalmas programját. A nagy, országot is életre szülni hivatott programmot csupán a folelhangzó helyeslés szakította meg s a baloldal zugú tapsa én helyeslése fejezte be. Tisza István foglalkozott aztán a prograromnyilatkozat néhány részletével, főleg a kiegyezésig a katonai kérdéssel, meg a választói joggal, melyre nézve kompromisszumot ajánlott a kormánynak. Mihai Tivadar általános figyelmetlenség között, igen halkan, igen súlyos dolgokat iJIM adott a románok állítólagos elnyomásáról, de az elnök is csak a gyorsírói feljegyzések alapján tudta meg, hogy mit mondott és a rendre utasításra is csak az ülés végén került sor. Polónyi ném nagy közjogi tudásával a tiszta függetlenségi álláspontot fejtette ki az önálló magyar hadsereg kérdésében, hatásos beszédére Tisza István, majd Apponyi Albert válaszoltak rövidebben. Most került a sor Mihali Tivadar szigorú rendreutasítására s ezzel az ülés véget ért. A képviselői ház ülése január 31-én. Szász Károly elnök délelőtt háromnegyed, tizenegykor nyitotta meg az ülést. Bemutatta a Munkácson megválasztott gróf Schönborn-Buchheim Károly mandátumát, egyben jelentette, hogy nevezett képviselő összeférhetetlenségi bejelentést tett maga ellen. Felolvasták a kormány kinevezéséről szóló királyi kéziratot, majd ezzel kapcsolatban a miniszterelnök átiratát az új miniszterek kinevezéséről. Wekerle miniszterelnök programmja. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. Házi Népek létért való küzdelmének nagy korszakát éljük. Államalakulatok bomlanak fel, utak keletkeznek, Európa összes államai népüknek egész erejét negyedik éve vetik a küzdelembe. A népek e nagy erőfeszítése elmossa a társadalmi osztályoknak a jogoknak megállapított határait, a ki-egyenlítőleg hat az egész közéletre, a terhekkel együtt a jogoknak általánossá tételét tolja előtérbe. (Helesztés a baloldalon.) A mi közéletünkben nem ez a világküzdelem vetette fel a jogkiterjesztések nagy kérdését, hanem a történelmi fejlődés rendes folyamata már a háború előtt tolta azt előtérbe. (Ügy van!) Ez a nagy küzdelem csak igazolta ezeket a törekvéseket s azt a tanulságot, azt az intelmet állítja elénk, hogy nem szabad a kérdés megoldásával késlekednttük, nyugvópontra kell azt mielőbb juttatni. És ezért törekvésünk az, hogy mindenekelőtt e kérdés megoldását siettessük. (Élénk helyeslés.) A nagy ,politikai kiegyenlítő evolúciónak első láncszemét a választójog általánosítását történelmi fejlődésünknek megfelelő, alapon készítették elő (Helyeslés balfelöl.); általánosítani kívánjuk a jogokat, megóvni nemzeti érdekeinket, biztosítani az erkölcsi, a műveltségi, a kulturális iránynak vezető szerepét. Csak félmunkát végeznénk, ha a nagy politikai kiegyenlítő műveletben ennél az első lépésnél megállnánk. , Hanyatló iránya, népesedési mozgalmunk fejlesztése, munkaerőnk fokozása, értékének nemzetközi színvonalra való emelése sok és nagy feladatot szabnak elénk. A haladó kornak megfelelő szociálpolitikát akarunk, követni és a szociális érzést a nemzet szélesebb rétegeibe átültetni. Fokozott gondossággal kell munkálnunk az anya-és gyermekvédelmet, a közegészségügyet, a szociális biztosítást, a betegsegélyezést, a balesetek elleni s az aggkori és rokkantbiztosítást , a lakásügyet. Az erkölcsi, a műveltségi, a kulturális, erők irányvezető szerepének biztosítása érdekében nagy áldozatokat kell hoznunk népnevelési és egyéb oktatási intézményeink általános fejlesztése s ezekkel kapcsolatosan a nemzeti és állami szempontok biztos megóvása érdekében. Nemcsak tanítani, hanem nevelni is óhajtunk s ezért az erkölcsi szempontok fokozottabb érvényesülését kívánjuk elősegíteni azokkal az interkonfesszionális viszonyokat is megerősítő javaslatokkal, amelyeket a katholikus autonómiára s az 1844 . XX. 2.-c. fokozatos végrehajtására vonatkozólag előterjesztettünk. A nép lelkületéhez, és felfogásához közelebb kell hoznunk közigazgatásunknak számos intézményét. Megérthetővé és hozzáférhetővé kell azokat tennünk széles rétegek részére. Vezérelvünk az egyszerűsítés lesz. Azt követeli nemcsak a jelzett irány, hanem e mellett teherviselési képességünk is, mert azokat a nagy kiadásokat, amelyekkel a közalkalmazottak díjazása jár, elviselni csak úgy leszünk képesek, ha egyszerűsítünk szervezetet és eljárást. A közigazgatás égetően szükséges reformjánál a sulyt a községekre kell fektetnünk; materiális erőben jól megalapozott, megfelelő kulturális és erkölcsi színvonalon álló községek vagy körzetek biztosíthatják csak a jó közigazgatást. Irányelvek az lesz, hogy a vezetést" a községi hatalom végrehajtása a magasabb színvonalon álló jegyző vagy más elnevezés alatt annak helyét betöltő tisztviselőre bízassák. A magasabb színvonal biztosítása végett ezen községi elöljárót állások betöltésénél fölös számú ügyvédi karunknak kívánunk elsőbbségül biztosítani , ezúton oly intézkedéseket is létesíteni, melyek igazságszolgáltatásunk teendőinek megkönnyítésére is vezetnek. A közigazgatási különböző ágazatainak szerves egyesítése, az eljárás egyszerűsítése és gyorsítása és szakszerű adminisztráció jóságá- nak megóvása az önkormányzat s a jogvédelem hatályosabb érvényesítése mellett a középfokú hatóságok hatáskörének és döntőbb jellegének kialakítását teszi szükségessé. Mellőzhetetlen leend e végből az állandó jellegű, jól dotált és megfelelő szolgálati pragmatikával védett tisztviselői kar, melyet egyelőre úgy óhajtunk biztosítani, hogy a megyei törvényhatósági választott tisztviselők élethossziglan választassanak. (Helyeslés a baloldalon.) Mind nemzeti, mind kulturális és gazdasági haladásunk leghatékonyabb tényezeiként a városokat s elsősorban fővárosunkat kell tekintenünk. Arra kell törekednünk, hogy hárman feladatunknak valóban meg is feleljenek, gazdasági tevékenységünk emeltjűi legyenek. Autonómiájuk megerősítése, tevékenységük támogatása és elősegítése, anyagi segédeszközeik növelése útján igyekszünk céljaiknak elérését valóra váltani Igazságszolgáltatásunk körében az egyes bírói intézményeknek a felsőbb fórumokon való bevezetése , különösen a büntető igazságszolgáltatás körében a bírónak a törvény rendelkezésének merev alkalmazása helyett a felelős arbiter jogkörével való felruházása lesznek az egyszerűsítésnek és gyorsabb eljárásnak módozatai. Az egyszerűsítés és gyorsabb eljárás biztosítása mellett az érdekeltek bevonásával alakítandó szakbíróságok gazdasági érdekeink megóvásának lesznek mellőzhetetlen tényezőivé. Különös gondot kívánunk fordítani a birói szervezet végleges szabályozására s a birói függetlenség intézményes megerősítésére. (Élénk helyeslés és taps.) Erősbíteni kívánjuk az önkormányzatot az ügyvédség szervezetében is. Szükségesnek tartjuk, hogy a közigazgatási bíráskodás keretei kiterjesztessenek. Alkotmányunk egyik főbiztosítéka a szabad sajtó lévén, mihelyt a normális viszonyok helyreállnak, a sajtó szabadsága érdekében revízió alá kívánjuk venni a sajtótörvényt s helyre akarjuk állítani az esküdtszéki bíráskodást (Helyeslés és taps balról.) Gazdasági érdekeinknek ápolása, a közélet egész terén való érvényre jutása képezi kulcsát jövő boldogulásunknak. A háború tanulságai kétségtelenül beigazolták, hogy a gazdasági erő egyenértékű tényezője a védelemnek, a biztosítottságnak s a népek versenyében való sikeres részvételnek. Ettől a gazdasági erőtől függ, képesek leszünk-e és amennyiben nemzetünk erejét művelni, a korszerű igényeket kielégíteni, kultúránkat szinten tartani s minden gazdasági fejlődésnek mellőzhetetlen feltételét, pénzünk értékének helyreállítását, állami pénzügyeink rendben tartását, megvalósíani. A különböző gazdasági ágazatok szét nem választható egymásrautalsága, szerves összefüggése megköveteli, hogy helyzetüket egyaránt biztosítsuk, fejlődésüket egyenlően elősegítsük. Különös nyomatékkal tolul itt előtérbe a földbirtok-politika. Nemzeti érdekeink első követelménye e politikánál, hogy a (-·'•• 'műnkön Timolinn (Taps.) Erőnk fokozása annak kimerítenis hasznosítását teszi feladatunkká s e szempontok megóvása mellett Szociális érdekek azt követelik, hogy széles rétegeknek nyissuk meg a fejlődés útjait azáltal, hogy a feisebb birtokok megszerzését lehetővé tegyük. (Helyeslés a baloldalon.) E cél elérését a tulajdon szentségének feltétlen megóvása mellett kell megvalósítanunk, de másfelől a kisajátítás jogát nemcsak a kötött bírtok, hanem a községek, társulatok, sőt egyesek kezén levő nagyobb birtokra nézve is fenn kell tartanunk, mindenütt, ahol a telepítési, földarabolási vagy különösen a hadirokkantak elhelyezési akciója ezt mellőzhetetlenné teszi. (Helyeslés és fdlos balról.) A magántevékenységet sem kívánjuk mellőzni, csak ellenőrzés alá helyezni, hogy ne lehessen ellenakciónak, nyerészkedésnek vagy nem életképes gazdasági alanyok beállításának kútforrása. A kisajátítás jogán túl a hitbizományokat is annyiban kivánjuk korlátozni, hogy ujak ne legyenek felállíthatók, a meglevők pedig csak a szűkebb családi körre korlátoztassanak s ezentúl a tulajdoni jogosultság megóvása mellett szabad birtokokká váljanak. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Polónyi Géza: Nagyon helyes! El kell törölni ezt a középkori visszaélést (Zaj.) Wekerle Sándor miniszterelnök: A földbirtokpolitika terén elénk táruló második legnagyobb feladat a fokozottabb hasznosítás leend. El kell érnünk azt a célt, hogy szükségletadatot minden ágban magunk fedezzük, hogy ott, ahol azt éghajlati viszonyaink nem engedik, azt oly anyagokkal pótoljuk, amelyek nálunk termelhetők, hogy ipafejlesztésünk érdekében az itt előállítható nyers- és segédanyagok termeléséva tartozzanak azok a mezőgazdaságnak vagy az őstermelés más ágazatainak, mint a bányászatnak, körében különös én rendszeres gondot fordítsunk. (Helyeslés.) Mindezek az írónyitás és beosztás tekintetében kényszerítő intézkedéseket is fognak szükségesekké tenni. Nem kívánok most azokra a részletekre kiterjeszkedni, melyek a járadékbirtokok bevezetése, a birtok megszerzésével vagy annak beruházásával járó hiteligények megkönnyítése tekintetében fognak szükségeseknek bizonyulni. Csak a kép áttekinthetősége érdekében kívánok megjegyezni annyit, hogy habár úgy a birtokeltagolást, mint az intenzívebb gazdaság érdekében szükséges intézkedések, azok irányítása és végrehajtása természetszerűen a kormányhatóságok feladatát képezik is, amennyiben kényszerintézkedésekről van szó, a tulajdoni érdekek megóvása szempontjából minden kényszerintézkedést egy közjogilag szervezett független tanács hozzájárulásával kívánunk végrehajtani s a törvényhozás közvetlen ellenőrzése alá helyezni. Állattenyésztésünk minősített és számszerű emelése, különös fontossággal bíró állati melléktermények fokzottabb hasznosítása, szőlőtermelésünk nehézségeinek elhárítása, gyümölcstermelésünk tervszerű általánosítása a megkezdett munka hatékonyabb folytatását igénylik s a helyesebb birtokmegoszlásban kétségtelenül fogékony talajra fognak találni. A nélkül, hogy a részletekbe beokoanám, a mezőgazdasággal kapcsolatosan csak érinteni kívánom a mezőgazdasági érdekképviselet szervezésének szükségét s az idegenforglom rendszeres elősegítésének is az egész országra kiterjedő megalapozásának szükségét Lehetetlen közömbösen néznünk, hogy sok millióval adózunk a külföld idegenforgalmának, anélkül, hogy a modern gazdasági bevételek ezen egyik legkiadóbb forrását saját részünkre hasznosítani tudnák. Nemcsak száraz bevételi számokról van itt szó, hanem különben alig fellendíthető vidékek ellátásáról, nemzeti érdekek megóvásáról, külföldi összeköttetések állandósításáról, ezek gazdasági és kulturális előnyeinek biztosításáról. Az átvonuló idegenforgalom nagyobbszabású föllendítésével kell csak előkészületek jellegével bíró eddigi akciónkat kiegészíteni. Gazdasági tevékenységünknek nem szabad egyoldalúnak lenni. Akármennyire döntő eély esik is mezőgazdasági tevékenységünkre, ettől eredményt csak úgy várhatunk, ha karöltve jár a nagyobbszabású ipari és kereskedelmi tevékenységgel. Először is azoktól a béklyóktól kell ezeket felszabadítanunk, melyekkel a mezőgazdaság foglalkozást is, de főleg ezeket kötötte le a háborús gazdálkodás. Kisiparunk életképes részét helyes tagolás és tömörítés, a nyersanyag előnyösebb megszerzése, a feldolgozás elősegítése áruinak értékesítése, szállítóképességének biztosítása útján kell ujabb életre keltenünk. (Helyeslés.) A gyáriparral szemben kihaló részét pedig idejekorán" kell bevonnunk sínnek "-"rébe, nehol-v elvesitsük a szakértelmében rei "ekót s e mellett idogen termékek fogyasztása által