Pesti Hírlap, 1918. február (40. évfolyam, 27-50. szám)
1918-02-14 / 38. szám
2018. február 14., csüütörtök. PESTI HÍRLAP Isdnjátéknak, a bécsi Burgezinház művészeivel. , Naponként három előadás van, 5, 7, 9 órai kezdettel. * (Két elsőrangú) és nagyszabású filmet mutat be az Est-mozi (Belváros, Irányi-utca 21.) csütörtöktől kezdve. Hills Chrisander és W. Courena, a buenos-ayresi opera primaballerinája a ,J Párbaj az életért" érdekes koncepciójú drámában brillkoznak. Arnold Rieck a közkedvelt komikus a „4. sz. ibolya" címiű végtelenül mulatságos bohózatban fogja a közönséget megkacagtatni. 1 * (A Cabirla már a harmadik) hónapja áll a fővárosi mozi-publikum érdeklődésének központjában, érthető tehát, ha még mindig műsoron tartja egyik-másik mozgószínház. Most a Royal Nagy mozgónak (Erzsébet körút és Dob utca sarok) sikerült műsorára venni ezt a hatalmas méretű, óriási áldozatokkal megcsinált gyönyörű filmet. És, tekintettel a nagy érdeklődésre, azt e hó 21-ig műsoron is tartja A tolongás elkerülése végett ajánlatos jegyekről előre gondoskodni. * (Delta Donna Eugénia az Emke-mozgóban) (Akácfa u. 4.) mától vasárnapig szerepel a Mak het. PS című 4 felvonásos filmújdonságban, mely kizárólagos joggal most először kerül bemutatásra a fővárosnak ezen elegáns mozijában. Ezenkívül Gólya mint vendég 3 felvonásos bohózat is látható. Apró tréfák. írja: GÁBOR ANDOR. Könnyen elfelejthető dolgok. Ez a számjegy, amit dolgozatom címe alá tettem, mutatja, hogy nagyobb felekzetet vettem a rendesnél, vagyis hosszabbtólekzetű akarok lenni. A cím azonban feljogosít erre, hiszen, jó olvasóm, nagyon jól tudja, hogy a könnyen elfelejthető dolgok nagyon sokan vannak. Nézzen csak b. múltjába és meg fogja látni, hogy milyen keveset lát benne. Amit nem lát — én pszichológus vagyok, azért tudom ilyen jól — amit nem lát, az az, amit elfelejtett Az ember, nagykörülbelül, mindent elfelejt s ez az, ami az életet egyrészt tűrhetővé, másrészt tűrhetetlenné teszi. Vannak ugyanis dolgok — én pszichológus vagyok, azért tudom ilyen jól — amiket jó elfelejtséhet amiket ha nem tudnánk elfelejteni, akkor élni is nehéz volna. De viszont vannak másmilyen dolgok, amiknek elfelejtéséből rettenetes komplikációk támadnak. Igaz ugyan, hogy a freudizmus szerint csak azt felejtjük el, amit elfeledni akarunk, de épen itt válnak el útjaim a freudizmustól, amit ezennel hivatalosan bejelentek, mert azt hiszem, hogy valóban egy csomó mindenfélét szántszándékkal felejtek el, de ha már megvan az elfelejtésre a praxisom,, akkor aztán, jól be lévén gyakorolva, elfelejtek egy csomó egyebet is, amit dehogy is akartam el-felejteni! Iskolám mestere, maga Freud profeet-Mior, abban különbözik csaknem valamennyi tanítványától, hogy abszolút világosan és érthetően beszél s kitűnően alkalmazott hasonlatokat használ, amik a legkevésbbé sem sántítanak. Engedje meg a professzor, hogy ezt a feledési izét egy ilyen hasonlattal világítsam meg. Szerintem (vagy hogy szerényebb legyen ez a fordulat), szerintemségem szerint: a feledés szellentyűi a lelken olyanok, mint a nyitott ablakok a szoba falán. Jó, hogy beengedik afriss levegőt és kibocsátják a rosszat Ellenben megtörténik többszörösen, hogy a nyitott ablakon át elröpül egy kéziratom vagy egy papírpénzdarabom. Ez már nem jó. De mégis megtörténik, mert néha cugg van. Biztos, hogy a lélekben is cugg van néha súly,tákor röpülnek ki az elfeledés ablakán azok a dolgok, amiknek benn kéne maradniuk. Mert mondom én mindezt ilyen tudományos alapon el? Mert én egy rendes ember vagyok, aki már több ízben gondolkodtam róla, hogyan kellene magamat a tömegfeledésben megakadályozni. S még az elmúlt 1917-es évben elhatároztam, hogy noteszt vásárolok, amelybe mindama dolgaimat, amiket nem akarok elfelejteni, feljegyzem. Szándékomat mihamarabb tettre váltottam és a noteszt bevásároltam. Kicsit meglepett, hogy a notesz, amit tíz vagy húsz krajcárra prelimináltam, három koronába került, mert amikor én még noteszt szoktem vásárolni, ezelőtt negyedszázaddal, zsenge gyermekkoromban, a noteszek ára sokkal lejebb mozgott, sőt nem hiszem, hogy lett volna, vagy elképzelhető is lett volna olyan notesz, amiért három koronát kérnek. Tessék csak visszaemlékezni a tanári noteszre, illetve azok, akiknek nem volt jobb szépen elfelejteni a tanári noteszt, emlékezzenek vissza rá, milyen gyönyörű notesz volt az. De biztos, hogy nem került három koronába, mert ha annyiba került volna, miből élt volna a tanár úr, aki állami alkalmazott s így nyilván — én pszichológus vagyok, azért tudom ilyen jól — keservesen kevés lehetett a fizetése. Vagy még most se vok? Mondom, a noteszt megvásároltam, ezt mondván magamban: — Barátom, neked abból, hogy nem felejtesz el semmit ama dolgok közül, amiket nem akarsz elfelejteni, okvetlen sokkal több hasznod lesz három koronánál. Nyugodtan fektetheted bele mnemotechnikád hiányosságába ezt a három koronát. És befektettem. A notesz, amit megvásároltam, csaknem biztosan német gyártmány volt, mert minden, ami benne és rajta helyet foglalt nem igazi volt, hanem csak annak ersajta. Pót. A notesz pótpót kívül a bőr, belül a papír. Hiszen önök tudják, hogy a német a pót-nép. Még békásén találták ki a pót-kávét s azóta a többi pótokat. Most már általában minden pót, sőt a pótokat már külön pót-bótokban árusítják. Ahol én a noteszt vettem, az is ilyen vót Pót bót vót A kisasszony, aki a noteszt árusította, felvidéki akcentussal beszélt s kérdésemre csakugyan kierült, hogy Nyitra megyéből származik. Mi következik ebből? Ez a bót tót pót bót vót D® még mielőtt eszembe jutna, hogy Csekély forgalma miatt a boltról abban a percben megállapítottam, hogy hótt tót pót pót vót: megmondom, hogy a pótság példáit nem kell halmoznom, mert a pót-németséget és a német pótságot Karl Kraus ebben a címben és alatta ebben a szövegben foglalta össze: Ennte. Es brausi, sin Buf wle Donaerhs.lt... Ami, — a gyöngébbek kedvéért « magyarázom, — annyit jelent, hogy most már a Wacht am Estein sem igazi, mert hiszen a kiáltás, amely benne zug, nem mennydörgés, csak olyan, valatha mennydörgés volna. Tehát a németek ebben a nagyon fontos dalukban csak Donnerhalt-Ersatzot, azaz mennydörpótot használnak. (Folytatom.) Az osztrák helyzet. Bécsi tudósítónk jelenti: A parlamenti helyzet változatlan. A pártokkal tovább folynak a tárgyalások. Döntés a legközelebbi napokban nem várható, mert a legtöbb párt csak hétfőn ül össze. Kományváltozás a válságos helyzeten jóformán semmit sem változtathatna, mert a lengyel klub más kormánynyal szemben is ellenzékben maradna. Ezért a képviselőházban mindinkább az a vélemény alakul ki, hogy a mostani kritikus állapot parlamenti válsággal fog végződni. Korosec, a délszlávok vezetője, ma a miniszterelnöknél járt E megbeszélés után a képviselőházban az a híresztelés kelt szárnyra, hogy e tanácskozásnak nem volt meg az a hatása, amire számítottak. Úgy látszik, hogy a délszlávok előzékenységre nem igen hajlandók. Különösen a csehek fáradoznak bűn. A csehek a trautenaui járásbíróság miat sürgős interpellációt szándékoznak intézni a miniszterelnökhöz, aki alighanem már a keddi ülésen hosszabb nyilatkozatot tesz és közölni fogja a kormánynak a trautenaui kérdésben vallott nézetét is. Gróf Czernin kínüssyminiszter már ma tanácskozott a miniszterelnökkel. Képviselői körökben azt hiszik, hogy Czernin már a legközelebbi napokban tárgyalni fog a képviselőháznak ama pártjaival, amelyekben a delegációban is képviselve vannak, hogy bővebb felvilágosítást adjon nekik a békekötés részleteiről. A jövő év folyamán a delegáció valószínűen újra meg fogja kezdeni tanácskozásait. A totalisateuradó. Az urak házának adóügyi bizottsága — mint bécsi tudósítónk jelenti .A könyvek, amelyekről ebben a rovatban említést teszünk, a Pesti Hírlap kiadóhivatala útján is megrendelhetők.) * (Gragger tanár berlini előadása a magyar irodalomról.) Dr Gragger Róbert, a berlini egyetem magyar tanszékének kiváló, fiatal tanára, aki minden alkalmat megragad, hogy a magyar kultúrának híveket szerezzen odakint, legutóbb a magyar irodalomról tartott nagy érdekességű előadást a ..1 Poutsehe Gesellschaft-ban. Gragger tanár előadásában, melyről bőven megemlékeztek a német sajtó legelőkelőbb orgánumai is, vázolta a magyar lélek:"1. az európai lélekhez való fokozatos hozzáidomulását a középkor, a reneszánsz, a reformáció és a török küzdelmek idejében, egészen a tizennyolcadik századig, mikortól kezdve már a magyar irodalom a legkomolyabb igényekkel kért részt a világirodalomban. Beszélt Petőfi, Arany, Vörösmarty, Kemény, Madách műveiről, a magyar irodalom aranykoráról. Majd Jókaiból kiianulvejellemző képét festette a modern magyar írótípusnak. A kilencvenes évek irodalmának ismertetése után az újabb irodalommal , Ady Endrével és a Nyugat című folyóirat köré csoportosult írókkal és költőkkel foglalkozott, sőt érintette még a legfiatalabb irodalmi törekvéseket is. A nagyszámú hallgatóság lelkes tetszéssel fogadta Grager tanár élvezetes előadását. * (A Petőfi Társaság felolvasó-ülése.) A Petőfi Társaság vasárnap, e hónap 17-én, délelőtt tizenegy órakor az Akadémia elsőemeleti üléstermében tartja február havi felolvasó-ülését, melynek sorrendje a következő: 1. Bejelentések. 2. Antopeea. Elbeszélés, irta és felolvassa; Hegedűs Sándor rendes tag. 3. Iza. Költemények. Irta és felolvassa; Jakab Ödön rendes tag. 4. Eötvös Károly emlékezete. Székfoglaló értekezés. Irta és felolvassa: Mezei Ernő tiszteleti tag. 3. Költemények. Irta és felolvassa: Ábrányi Emil tiszteleti tag. 6. A nagyúr. Elbi viselés. Irta és felolvassa: Pakots József rendes tag. A felolvasóülést zárt ülés követi. * (A Kisfaludy Társaság tisztújítása.) A Kisfaludy Társaság az Akadémián Rákosi Jenő korelnök elnöklésével tisztújító közgyűlési, tartott Elnök egyhangú választás alapján Beöthy Zsolt, alelnök Berzeviczy Albert, titkár Vargha Gyula, másodtitkár Kozma Andor, ügyész Szőts Károly lett. Ezután az alapszabálymódosítás tárgyalására került a sor. * (Két uj regény.) Ismertettük azt a regényt, amely Stuth címmel jelent meg a Légrády Testvérek kiadásában és amelynek Lázár István a szerzője. Az exotikus ceelekményü, érdekes könyvnek hat korona az ára. — Ugyancsak megemlékeztünk Pakots József uj regényéről, A bolond ember-ről is, amely szintén a napokban jelent meg. Pakots regényének neva két, harom hét korona ára. Ő szerdán délután ülést tartott, amelyen lovag Korytowski jelentést tett a képviselőháznak a totalizatőr adó emelésére vonatkozó határozatáról. Kijelentette, ha az adót a képviselőház tételei szerint szabnák meg, akkor az a veszedelem forogna fenn, hogy a lóversenyeket Magyarországra helyeznék át. Korytowski az adótételek leszállítását javasolta. Fővárosi figyek — A ferencvárosi kikötő. A kikötőbizottsság Bárczy polgármester elnöklésével letárgyalta annak a bizottságnak előterjesztését, amely megállapította a ferencvárosi helyi kikötő részletes terveit. A bizottság egyhangúlag elfogadta a terveket és az ügy most a legközelebbi közgyűlés elé kerül. Vasárnap szünetel a szemétfuvarozás. A tanács értesíti a közönséget, hogy újabb intézkedésig vasárnapokon szünetel a tulzi szennétszedés és fuvarozás, ügyletek és nézetek. — Fajegészségtani előadás. Hoffmann Géza császári és királyi konzul a Társadalmi Múzeumban érdekes előadást tartott a a legfontosabb fajbiológiai folyamatokról. Részletesen ismertette azt a veszedelmet, mely népünket a születések számának csökkenése következtében fenyegeti. Orvoslás,az oly intézkedéseknek hosszú sora nyújt, melyet épen a gyermekáldással kapcsolatban kecsegtetnek gazdasági és egyéb előnyökkel. — Jótékony művészest. Az Alagi Jótékonysági Nőegylet, amely gróf Pejacsevics Albertné elnöklésével igen derekas, humánus tevékenységet, fejt ki, jótékonycélu művészestet rendezett saját pénztára javára. A gondosan megrendezett est, amelyen nagy és előkelő közönség vett részt, itt fiffien sikerült