Pesti Hírlap, 1918. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1918-02-14 / 38. szám

2018. február 14., csüütörtök­. PESTI HÍRLAP Isdnjátéknak, a bécsi Burg­ezinház művészeivel. , Naponként három előadás van, 5, 7, 9 órai kez­dettel. * (Két elsőrangú) és nagyszabású filmet mutat be az Est-mozi (Belváros, Irányi-utca 21.) csütörtöktől kezdve. Hills Chrisander és W. Courena, a buenos-ayresi opera primaballerinája a ,J Párbaj az életért" érdekes koncepciójú drá­mában brillk­oznak. Arnold Rieck a közkedvelt komikus a „4. sz. ibolya" címiű végtelenül mulat­ságos bohózatban fogja a közönséget megka­cagtatni. 1 * (A Cabirla már a harmadik) hónapja áll a fővárosi mozi-publikum érdeklődésének központjá­ban, érthető tehát, ha még mindig műsoron tartja egyik-másik mozgószínház. Most a Royal Nagy mozgónak (Erzsébet­ körút és Dob­ utca sarok) sikerült műsorára venni ezt a hatalmas méretű, óriási áldozatokkal megcsinált gyönyörű filmet. És, tekintettel a nagy érdeklődésre, azt e hó 21-ig mű­soron is tartja A tolongás elkerülése végett ajánla­tos jegyekről előre gondoskodni. * (Delta Donna Eugénia az Emke-mozgóban) (Akácfa­ u. 4.) mától vasárnapig szerepel a M­a­k h­e­t. PS című 4 felvonásos filmújdonságban, mely kizá­rólagos joggal most először kerül bemutatásra a fő­városnak ezen elegáns mozijában. Ezenkívü­l Gólya mint vendég 3 felvonásos bohózat is látható. Apró tréfák. írja: GÁBOR ANDOR. Könnyen elfelejthető dolgok.­ ­ Ez a számjegy, amit dolgozatom címe alá tettem, mutatja, hogy nagyobb felekzetet vettem a rendesnél, vagyis hosszabbtól­ekzetű akarok lenni. A cím azonban feljogosít erre, hisz­en, jó olvasóm, nagyon jól tudja, hogy a könnyen el­felejthető dolgok nagyon sokan vannak. Nézzen csak b. múltjába és meg fogja látni, hogy milyen keveset lát benne. Amit nem lát — én pszicholó­gus vagyok, azért tudom ilyen jól — amit nem lát, az az, amit elfelejtett Az ember, nagy­körül­bel­ü­l, mindent elfelejt s ez az, ami az életet egy­részt tűrhetővé, másrészt tűrhetetlenné teszi. Vannak ugyanis dolgok — én pszichológus va­gyok, azért tudom ilyen jól — amiket jó elfelej­tsé­het amiket ha nem tudnánk elfelejteni, akkor élni is nehéz volna. De viszont vannak másmilyen dolgok, amiknek elfelejtéséből rette­netes komplikációk támadnak. Igaz ugyan, hogy a freudizmus szerint csak azt felejtjük el, amit el­feledni akarunk,­­ de épen itt válnak el út­jaim a freudizmustól, amit ezennel hivatalosan bejelentek, mert azt hiszem, hogy valóban egy csomó mindenfélét szántszándékkal felejtek el, de ha már megvan az elfelejtésre a praxisom,, akkor aztán, jól be lévén gyakorolva, elfelejtek egy csomó egyebet is, amit dehogy is akartam el-felejteni! Iskolám mestere, maga Freud profeet-Mior, abban különbözik csaknem valamennyi ta­nítványától, hogy abszolút világosan és érthe­tően beszél s kitűnően alkalmazott hasonlatokat használ, amik a legkevésbbé sem sántítanak. En­gedje meg a professzor, hogy ezt a feledési izét egy ilyen hasonlattal világítsam meg. Szerintem (vagy hogy szerényebb legyen ez a fordulat), szerintemségem szerint: a feledés szellentyűi a lelken olyanok, mint a nyitott ablakok a szoba falán. Jó, hogy beengedik a­­friss levegőt és ki­bocsátják a rosszat Ellenben megtörténik több­szörösen, hogy a nyitott ablakon át elröpül egy kéziratom­ vagy egy papírpénzdarabom. Ez már nem jó. De mégis megtörténik, mert néha cugg van. Biztos, hogy a lélekben is cugg van néha s­úly,tákor röpülnek ki az elfeledés ablakán azok a dolgok, amiknek benn kéne maradniuk. Mert mondom én mindezt ilyen tudományos alapon el? Mert én egy rendes ember vagyok, aki már több ízben gondolkodtam róla, hogyan kellene magamat a tömeg­feledésben megakadá­lyozni. S még az elmúlt 1917-es évben elhatároz­tam, hogy noteszt vásárolok, amelybe mindama dolgaimat, amiket nem akarok elfelejteni, feljegy­zem. Szándékomat mihamarabb tettre váltottam és a noteszt bevásároltam. Kicsit meglepett, hogy a notesz, amit tíz vagy húsz krajcárra prelimi­náltam­, három koronába került, mert ami­kor én még noteszt szoktem vásárolni, ezelőtt negyedszázaddal, zsenge gyermek­koromban, a noteszek ára sokkal lejebb mozgott, sőt nem hiszem, hogy lett volna, vagy elképzelhető is lett volna olyan no­tesz, amiért három koronát kérnek. Tessék csak visszaemlékezni a tanári noteszre, illetve azok, akiknek nem volt jobb szépen elfelejteni a tanári noteszt, emlékezzenek vissza rá, milyen gyö­nyörű notesz volt az. De biztos, hogy nem került három koronába, mert ha annyiba került volna, miből élt volna a tanár úr, aki állami alkalma­zott s így nyilván — én pszichológus vagyok, azért tudom ilyen jól — keservesen kevés lehetett a fizetése. Vagy még most se vok? Mondom, a noteszt megvásároltam, ezt mondván magamban: — Barátom, neked abból, hogy nem felej­tesz el semmit ama dolgok közül, amiket nem akarsz elfelejteni, okvetlen sokkal több hasznod lesz három koronánál. Nyugodtan fektetheted bele mnemotechnikád hiányosságába ezt a három koronát. És befektettem. A notesz, amit megvásároltam, csaknem biztosan német gyártmány volt, mert minden, ami benne és rajta helyet foglalt nem igazi volt, hanem csak annak ersajt­a. Pót. A notesz pót­pót kívül a bőr, belül a papír. Hiszen önök tud­ják, hogy a német a pót-nép. Még békásén talál­ták ki a pót-kávét s azóta a többi pótokat. Most már általában minden pót, sőt a pótokat már kü­lön pót-bótokban árusítják. Ahol én a noteszt vettem, az is ilyen vót Pót bót vót A kisasszony, aki a noteszt árusította, felvidéki akcentussal be­szélt s kérdésemre csakugyan ki­erült, hogy Nyitra megyéből származik. Mi következik eb­ből? Ez­ a bót tót pót bót vót D® még mielőtt eszembe jutna, hogy Csekély forgalma miatt a boltról abban a percben megállapítottam, hogy hótt tót pót pót vót: megmondom, hogy a pótság példáit nem kell halmoznom, mert a pót-német­séget és a német­ pótságot Karl Kraus ebben a címben és alatta ebben a szövegben foglalta össze: Ennte. Es brausi, sin Buf wle Donaerhs.lt... Ami, — a gyöngébbek kedvéért «­ magya­rázom, — annyit jelent, hogy most már­ a Wacht am Estein sem igazi, mert hiszen a kiáltás, amely benne zug, nem mennydörgés, csak olyan, valat­ha mennydörgés volna. Tehát a németek ebben a nagyon fontos dalukban csak Donnerhalt-Er­satzot, azaz mennydörpótot használnak. (Folytatom.) Az osztrák helyzet. Bécsi tudósítónk je­lenti: A parlamenti helyzet változatlan. A pár­tokkal tovább folynak a tárgyalások. Döntés a legközelebbi napokban nem várható, mert a leg­több párt csak hétfőn ül össze. Kom­ányváltozás a válságos helyzeten jóformán semmit sem vál­toztathatna, mert a lengyel klub más kormány­nyal szemben is ellenzékben maradna. Ezért a képviselőházban mindinkább az a vélemény ala­kul ki, hogy a mostani kritikus állapot parla­menti válsággal fog végződni. Korosec, a dél­szlávok vezetője, ma a miniszterelnöknél járt E megbeszélés után a képviselőházban az a híresz­telés kelt szárnyra, hogy e tanácskozásnak nem volt meg az a hatása, amire számítottak. Úgy látszik, hogy a délszlávok előzékenységre nem igen hajlandók. Különösen a csehek fáradoznak bűn. A csehek a trautenaui járásbíróság miat sürgős interpellációt szándékoznak intézni a mi­niszterelnökhöz, aki alighanem már a keddi ülé­sen hosszabb nyilatkozatot tesz és közölni fogja a kormánynak a trautenaui kérdésben vallott nézetét is. Gróf Czernin kínüssyminiszter már ma tanácskozott a miniszterelnökkel. Képviselői körökben azt hiszik, hogy Czernin már a legkö­zelebbi napokban tárgyalni fog a képviselőház­nak ama pártjaival, amelyekben a delegációban is képviselve vannak, hogy bővebb felvilágosítást adjon nek­ik a békekötés részleteiről. A jövő év folyamán a delegáció valószínűen újra meg fogja kezdeni tanácskozásait. A totalisateuradó. Az urak házának adó­ügyi bizottsága — mint bécsi tudósítónk jelenti .A könyvek, amelyekről ebben a rovatban emlí­tést teszünk, a Pesti Hírlap kiadóhivatala útján is megrendelhetők.) * (Gragger tanár berlini előadása a ma­gyar irodalomról.) Dr Gragger Róbert, a berlini egyetem magyar tanszékének kiváló, fiatal ta­nára, ak­i minden alkalmat megragad, hogy a magy­ar kultúrának híveket szerezzen odakint, legutóbb a magyar irodalomról tartott nagy érdekességű előadást a ..1 Poutsehe Gesell­schaft-ban. Gragger tanár előadásában, melyről bőven megemlékeztek a német sajtó legelőkelőbb orgánumai is, vázolta a magyar lélek­:"1. az euró­pai lélekhez való fokozatos hozzáidomulását a középkor, a reneszánsz, a reformáció és a török küzdelmek idejében,­­ egészen a tizennyolca­dik századig, mikortól kezdve már a magyar irodalom a legkomolyabb igényekkel kért részt a világirodalomban. Beszélt Petőfi, Arany, Vö­rösmarty, Kemény, Madách műveiről, a magyar irodalom aranykoráról. Majd Jókaiból kiianulve­jellemző képét festette a modern magyar író­típusnak. A kilencvenes évek irodalmának is­mertetése után az újabb irodalommal , Ady Endrével és a Nyugat című folyóirat köré cso­portosult írókkal és költőkkel foglalkozott, sőt érintette még a legfiatalabb irodalmi törekvé­seket is. A nagyszámú hallgatóság lelkes tet­széssel fogadta Grager tanár élvezetes elő­adását. * (A Petőfi Társaság felolvasó-ülése.) A Petőfi Társaság vasárnap, e hónap 17-én, dél­előtt tizenegy órakor az Akadémia elsőemeleti üléstermében tartja február havi felolvasó-ülését, melynek sorrendje a következő: 1. Bejelentések. 2. Antopeea. Elbeszélés, irta és felolvassa; Hege­dűs Sándor rendes tag. 3. Iza. Költemények. Irta és felolvassa; Jak­ab Ödön rendes tag. 4. Eötvös Károly emlékezete. Székfoglaló értekezés. Irta és felolvassa: Mezei Ernő tiszteleti tag. 3. Költe­mények. Irta és felolvassa: Ábrányi Emil tiszte­leti tag. 6. A nagyúr. Elbi viselés. Irta és felol­vassa: Pakots József rendes tag. A felolvasó­ülést zárt ülés követi. * (A Kisfaludy Társaság tisztújítás­a.) A Kisfaludy Társaság az Akadémián Rákosi Jenő korelnök elnöklésével tisztújító közgyűlési, tar­tott Elnök egyhangú választás alapján Beöthy Zsolt, alelnök Berzeviczy Albert, titkár Vargha Gyula, másodtitkár Kozma Andor, ügyész Szőts Károly lett. Ezután az alapszabálymódosítás tár­gyalására került a sor. * (Két uj regény.) Ismertettük azt a regényt, amely Stuth címmel jelent meg a L­égrády Test­vérek kiadásában és amelynek Lázár István a szerzője. Az exotikus ceelekményü, érdekes könyvnek hat korona az ára. — Ugyancsak meg­emlékeztünk Pakots József uj regényéről, A bo­lond ember-ről is, amely szintén a napokban jelent meg. Pakots regényének neva két, harom­ hét korona ára. Ő szerdán délután ülést tartott, amelyen lovag Korytowski jelentést tett a képviselőháznak a totalizatőr adó emelésére vonatkozó határozatá­ról. Kijelentette, ha az adót a képviselőház té­telei szerint szabnák meg, akkor az a veszede­lem forogna fenn, hogy a lóversenyeket Magyar­országra helyeznék át. Korytowski az adótételek leszállítását javasolta. Fővárosi figyek — A ferencvárosi kikötő. A kikötőbizottsság Bárczy polgármester elnöklésével letárgyalta annak a bizottságnak előterjesztését, amely meg­állapította a ferencvárosi helyi kikötő részletes terveit. A bizottság egyhangúlag elfogadta a terveket és az ügy most a legközelebbi közgyű­lés elé kerül.­­ Vasárnap szünetel a szem­étfuvarozás. A tanács értesíti a közönséget, hogy újabb intéz­kedésig vasárnapokon szünetel a tulzi szennét­szedés és fuvarozás, ügyletek és nézetek­. — Fajegészségtani előadás. Hoffmann Géza császári és királyi konzul a Társadalmi Múzeum­ban érdekes előadást tartott a a legfontosabb faj­biológiai folyamatokról. Részletesen ismertette azt a veszedelmet, mely népünket a születések számá­nak csökkenése következtében fenyegeti. Orvoslás,­az oly intézkedéseknek hosszú sora nyújt, melyet­ épen a gyermekáldással kapcsolatban kecsegtetnek gazdasági és egyéb előnyökkel. — Jótékony művészest. Az Alagi Jótékony­sági Nőegylet, amely gróf Pejacsevics Albertné el­nöklésével igen derekas, humánus tevékenységet, fejt ki, jótékonycélu művészestet rendezett saját pénztára javára. A gondosan megrendezett est, ame­lyen nagy és előkelő közönség vett részt, itt fiffien sikerült

Next