Pesti Hírlap, 1918. május (40. évfolyam, 103-128. szám)
1918-05-01 / 103. szám
! 7 , Hm. tfeaxfa. — - n „ ... i _ i i . ii., i, PESTI HÍRLAP i j Az angol hadsereg rendkívüli veszteségei. ápr. 30. — (Wolff-ügynökség.) Anglia óriási veszteségei egyre világosabban láthatók a részletes közlésekből. Az egyik hadsereget például másikkal kellett fölváltani, mert teljesen harcképtelenné vált. Egyes hadosztályokat óriási veszteség ért. A 9. és a 14. hadosztály 1.199 tisztet és 4079 embert, a 18. hadosztály 78 tisztet és 4000 embert, a St*.ir hadosztály 143 tisztet és 8222 embert, a 76. hadosztály 164 tissjtet és 3999 embert veszített. Az entente gazdasági konferenciája Rómában. Róma, ápr. 30. — A Stefani-ügynökség jelenti: Crespi alállamtitkár tegnap nyitotta meg a kapitóliumon a szövetségesek gazdasági konferenciájának második ülésszakát. Az ülésszak napokig fog tartani. Az amerikai munkások a nemzetközi szocialista gyűlés ellen. London, április 30. — A jelenleg Angliában időző amerikai munkáskiküldöttek, a különböző muniííiusszövetségek megbízottaival tartott Ikonferencián egy memorandumban határozottan visszautasították az oly nemzetközi szocialistagyűlés tervét, amelyen az ellenséges országok képviselői részt vegyenek. Az amerikai munkások jelenlegi célja Németország vereségére irányul. Nemzetközi munkásgyűlésről addig nem lehet szó, amíg Németország nem vonja vissza seregeit a megrohant országokból. I Henveri háború. Az entente tengerészeti konferenciája. Páris, ápr. 28. — (Havas-ügynökség. A szövetségesek tengerészeti tanácsa bevégezte munkáját. Fontos határozatokat hoztak, amelyeknek célja, hogy a szövetségesek együttműködését szorosanjbra tűzzék és tengeri hadműveleteiket erősítsék. Amerika eddig 1.400.000 tonna hajóteret épített. Washington, ápr. 30. — (Reuters ügynökség.) Az amerikai hajógyárak a múlt hét folyamán körülbelül 50.000 tonna hajóteret készítettek el. Az új hajóépítő programm végrehajtásának megkezdése óta összesen 1.405.000 tonna hajótér került ki a hajógyárakból. A perem választójog reformja. Hertling miniszt@r©hKík a megegyezésért. A javaslat második olvasása után. — Konzervatív indítvány a reformnak békeidőre való halasztása iránt. — Szocialista fenyegetés, Berlin, ápr. 30. — A képviselőház ma zsúfolt teremben és nagy hallgatóság jelenlétében kezdte meg ma a választójog reformjának második olvasását. Az első felszólaló gróf Spee centrumpárti képviselő volt, aki azt indítványozta, hogy a képviselőház vegye le a napirendről a választójog reformját és halassza el a békekötés utáni időre. Az indítvány, amelyet a jobbpárt viharos tetszéssel fogadott, nagy meglepetést keltett a Házban és hosszú, viharos házszabály vitára adott okot. Az indítványozó kijelentette, hogy indítványát a saját felelősségére terjeszti be és meg van győződve róla, hogy elfogadását megváltásnak tekintenék a fronton. Dr Friedberg, az államminisztérium alelnöke, kijelentete, hogy az indítvány elfogadása a legnagyobb mértékben érintené a nép belső békéjét. A kormány nem vállalhatná el ezért a felelősséget , az indítvány elfogadására a legerősebb alkotmányos konzekvenciákkal felelne. (Viharos tetszés a baloldalon.) A centrumpárt, a haladópártiak, a szociáldemokraták és a nemzeti szabadelvűek az indítvány ellen foglaltak állást, mivel a beterjesztett javaslatot nem lehet elhalasztani. Hoffmann szociáldemokrata képviselő kijelentette, hogy a javaslat elfogadása esetén felszólítaná a fronton levő katonákat, hogy hagyják abba a harcot. Ez a kijelentés nagy vihart támasztott a jobboldalon. Áruló! Hazaáruló! kiabálták a szónok felé, akit az elnök rendreutasított. Heidebrand konzervatív pártvezér indítványára egy órára felfüggesztette az elnök az ülést, hogy a párt, amelyet gróf Spee indítványa váratlanul ért, határozhasson állásfoglalása felől. Indítványát a konzervatívok, a szabad konzervatívok és a centrumpárt egy részének szavazataival elfogadták. Az elnök ezután egy órára felfüggesztette tz ülést Az ülés újbólimegnyitása után viharos vita tört le egyrészt Lidiehce és Heidebrand konzervatív képviselő, másrészt dr Friedberg, az államminisztérium alelnöke között. A két konzervatív szónok szemére vetette a kormánynak, hogy a választójogi javaslat benyújtása folytán a kormány felelős a mostani viharos jelenetekért. Dr Friedberg a jobboldal folytonos közbeszólása mellett azt válaszolta, hogy a vétkesség azokat terheli, akik éveken keresztül megakadályozták a választójogi reform létrejöttét. Ezután névszerinti szavazás történt Spee képviselőin. Mit néz úgy rám, foticso? Miért ticui beszél? A száz gondolat közül, ami az asszony kérdésére szívében összegyülekezett, feleletre alkalmatosnak egyet sem talált a bacsó. Úgy vélte, nem is feleletet vár tőle az asszony, csak fel akarja őt bátorítani. Magától kell rájönnie, hogy mit vár tőle a csudavirág. Jó, hiszen azt úgy is tudja. Rég sejtette, de most már biztosra veszi, hogy nem tévedett, ő, aki ismeri a csillagok járását, a madarak természetét, a virágok titkait, nem vétheti el azokat a jeleket, amik egy aszony szeméből feléje kisugárzanak. A méltóságos asszony szeme hódolatot kíván tőle a szépségének, szeme követel, kacaja biztat, oly világosan beszél, mint a nap: Térdre előttem, Mihály, te gyávabacsó, valld be, hogy imádsz. Hát nem . . . Ezt mégsem fogja így bevallani. De hallgatni sem fog. Különben megpattannának az idegei, mint a húr az ócska hegedűin. — Méltóságos asszony . . . Nagyot nyelt a bacsó. Mert szive a torkában lüktetett. Aztán igy folytatta, kigyúlt szemét a báróné meztelen nyakáról s hullámzó kebléről pillanatra sem véve le. — Méltóságos aszonyom, sok fehér galambot láttam már világéletemben, de egy sem volt olyan makulátlan s egy sem pihegett olyan szelíden, mint a maga kebele. (Vége köv.) hitványa fölött és az indítványt 333 szavazattal 80 ellenében elvetették. A Ház ezután a választójogi javaslat három alapvető paragrafusának érdemleges tárgyalására tért át. Hertling beszéde: Gróf Hertling miniszterelnök volt az első szónok. A következőket mondotta: — A pártokban megnyilvánuló felelősségérzet tudat reménységet ad arra, hogy a kölcsönös megértés lehetséges lesz, hogy lehet majd utakat találni, melyekkel a most annyira eltávolodó véleménykülönbségeket meg lehet egyeztetni egymással. A bizottsági tervezet által a három paragrafusnak adott szövegezést az államkormány nem fogadhatja el. Lohmann képviselő indítványa sem vezethet a célhoz, minthogy ez indítvány nem szünteti meg a törvénynek plutokratikus jellegét, amelyet pedig mindenáron el akarunk kerülni. Egy plutokratikus választójog vagy hatástalan, vagy mesze túllő a célon és a meglévő ellentéteknek tompítása, helyett még jobban kiélezi azokat Egy plutokratikus választójog, mely akár közvetlen, akár közvetve a vagyon és a jövedelem után méri a politikai jogokat, népünknél már kiment a divatból. (Élénk helyeslés.) S ennek oka részben a vagyoni és gazdasági viszonyoknak folytonos eltolódása, részben azonban egyúttal népünk politikai műveltségének magas foka. . Plutokratikus választójogot kormányunk semmiesetre sem fogadhat el. Tehát csupán az általános, egyenlő választójogról lehet szó, észszerű korlátok között, amint az már magában a javaslatban is ki van mondva. Uraim! Az általános választójogot elvileg meg kell állapítani, ígéretet tettünk és az ígéretet be kell váltani! Valamennyi modern államban e célok irányában halad a politikai és társadalmi élet; az egyenlő választójognak célját a modern államok nagy csoportjában már elérték, sőt igen sok államban a törvényjavaslatot messze felülmúlóan. (Nagyon igaz a szélsőbalon.) Lehetetlenség, hogy Poroszország e mélyenjáró mozgalom alól kivonja magát, hogy egyedül Poroszországban huzamosabb időn keresztül legyen az egyenlő választójog kizárva. Lehet szó arról is, hogy biztosítékokat szereznünk, amelyekkel az általános egyenlő választójogból származható túl messzemenő radikális változásoknak, melyektől félnek, elejét lehet venni. Már maga a javaslat is tartalmaz ily biztosítékokat és újabbak is elhelyezhetők benne. Miként hallom, olyan indítványok vannak elképzitetlen, amelyek további biztosítékokat akarnak szerezni. A kormány ez indítványokat teljes komolysággal és jóakarattal fogja megvizsgálni és önként értetődik, hogy e kormány, amely az egyenlő választójog megvalósítását akarja, egyúttal épp oly szilárdan el van határozva arról is gondoskodni, hogy ez egyenlő választójognak vélt káros hatásai a lehetőséghez képest megakadályoztassanak. Nagyon kívánatos, hogy most, éspedig hamarosan, döntődhöz jussunk. A közélet mostan az egész nép öntudatában az egyenlő választójog kérdése körül mozog. (Élénk helyeslés baloldalt és a középen. Viharos közbekiáltások jobboldalt: Nem! Nem!) A legutolsó napokig azon fáradoztam, hogy a különböző néposztályok hangulatát megtudjam és mindenütt azzal találtam magam szemben, hogy az egyenlő választójog kérdését döntésre kell vinni. Ma már ismételten rámutattak arra, hogy mennyire szükséges népünknek e háborúban tanúsított egyöntetűségét megőrizni. Az együntetűség erősítésére fog szolgálni az a további lépés, ha most e kérdésben a messzemenő ellentéteket elkékülik. Most még abban a helyzetben vagyunk, hogy az adott ígéretet, melyet be kell váltani, nagyobb megrázkódásoktól való félelem nélkül beválthatjuk. Amit ma megadhatunk, azt ha ma megtagadik, esetleg rövid idő múlva a népéletmek súlyos megrázkódása mellett, melynek veszélyét még nem tudjuk teljesen átlátni, kikényszerítik tőlünk. Az egyenlő Választójog jön és ha nem ma, úgy mégis belátható időn belül megjön. A miniszterelnök végül kérte a konzervatívokat, elutasító magatartásukkal ne vonják magukra a súlyos megrázkódtatások előidézésének felelősségét. — Bacsó, én leülök itt magánál, melegem van és fáradt vagyok. Körülnézett, hogy alkalmatos ülőhelyet válasszon magának. Pillanatig habozott, aztán leheveredett a juhászsubára. Kissé elpirult, de leheveredett. Kinyújtotta a lábát, csak felső teste nem érte a subát. Rákönyökölt s tenyerébe hajtotta rózsás szőke fejét. — Tudom, hogy tiszta a subája, — csevegte mosolyogva, — maga igen tiszta ember, bacsó. A szavak zenéje eljutott a Mihály füléig, de értelme már nem tudott az agyához férkőzni. Azt végkép lefoglalta a bacsó képzelete, azt képzelte (mégpedig olyan elevenen, hogy szinte megesküdött volna rá), hogy kivirágzott a subája, valami káprázatos, szédítő illatú csudavirágot, asszony virágot hajtott, aminek nemcsak színe, kelyhe, hamva van, de ajka, szeme, hangja is : mézajka, nefelejts szeme, fülemile hangja .... Máskor oly gyáva, szemérmetes szeme nekibátorodott. A csudavirágot mégsem hagyhatja szemléletlenül. Odanézett. Sóvár tekintete találkozott az asszonyéval. Az asszony szeme enyelegni, ingerkedni, biztatni látszott. Tréfás gúnyra biggyesztett cseresznyeajka is. Arcán, állán gödröcskék képződtek , azok is évődtek, ingerkedtek Mihály bacsóval. De mindez még nem volt elég. A mérték akkor telt be, midőn hosszas hallgatás után ismét megcsendült a csudavirág: eleinte halkan, csiklandósan kacagott, majd megkérdezte szóval is: A vita. Heidebrand konzervatív képviselő a miniszterelnök fejtegetéseivel polemizálva kijelentette, hogy a mai választójogot a konzervatívok is reformra szorulónak tartják. Nem oszthatja a kormány nézetét, mely szerint a miniszterek ír korona mögé állnak; véleménye szerint a király elé kell állniok. A konzervatívok magukért és gyermekeikért védik álláspontjukat. Tudják, hogy mit tesznek. Majd választóik elé fognak lépni és igazolják álláspontjukat .