Pesti Hírlap, 1918. október (40. évfolyam, 229-255. szám)

1918-10-20 / 246. szám

­ Az újságíró-egyesület a cenzúra ellen. A Buda­pesti Újságírók Egyesületének vá­lasztmánya szombaton ülést tartott Márkus Miksa udvari tanácsos elnöklésével. A választ­mány foglalkozott a cenzúra ügyével s megálla­pította, hogy a cenzúra az elmúlt napokban a leg­messzebbmenő attrocitásokat követte el a sajtó­szabadság ellen. ÍM. Budapesti Újságírók Egyesületének választ­mánya ezek után egyhangúlag a következő hatá­rozatot hozta: A választmány megállapítja, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök a cenzúra ügyé­ben az egyesület küldöttsége előtt tett kijelenté­seinek ezúttal sem felelt meg. A budapesti újság­írók erkölcsi testülete a legmélyebb felháborodás­sal bélyegzi meg a miniszterelnök ismételt szó­szegését és elhatározza, hogy minden további küldöttségjárás helyett a maga hatáskörében megteszi a szükséges intézkedéseket a sajtósza­badság hathatós megvédésére. Polónyi Géza Pázmándy vádjairól­" A Magyarország mai számában Pázmándy Dénes „Ki árulja a hazát?" címmel cikket írt, amelyben azt állítja, hogy Polónyi Géza 1911-ben Pichon akkori francia külügyminiszterhez em­lékiratot szerkesztett, amelyben százmillió arany frankot kért a francia kormánytól egy Budapes­ten alakítandó francia-magyar bank alaptőkéjé­re. Polónyi Géza e vádról a következőket mon­dotta: — Ez az egész cikk és annak minden állí­tása hazugság, alaptalan koholmány, amiről elég annyit mondani, hogy Pázmándy Dénes írta. Hogy ha a francia külügyminisztériumban ilyen akta van, az csak közönséges hamisítvány lehet és minthogy egyedül Pázmándy Dénes úr az, a­kinek erről a hamisítványról tudomása van, bi­zonyára ő is az, aki tudja, hogy ki követte el a hamisítást. , Pártértekezlet. A 48-as alkotmánypárt hétfőn este hét órakor Bolgár Ferenc elnöklésével pártértekez­letet tart, amelynek tárgya az indemnitás. Mangra Vazul képviselői öröke, Hangra Vazul görögkeleti érsekmetropolita Halálával, aki tudvalevőleg érsekké történt meg­választása után is megtartotta képviselői mandá­tumát, megüresedett a biharmegyei magyarczé­kei választókerü­et mandátuma. Jelöltül Korda­­Andor földbirtokost emlegetik, ki egy izben már képviselte a kerületet; a román nemzetiségi párt a komita egyik tagját, valószínűleg Lá­zár Aurél nagyváradi ügyvédet lépteti fel. A parlan­enti tudósítók ülése. Az országgyűlési hírlaptudósítók szindiká­tusa hétfőn délelőtt tizenegy órakor a képviselő­ház hírlapírói termében ülést t­art. A szindiká­tus elnöksége kéri a parlamenti t­udósítókat, hogy az ülésen minél számosabban jelenjenek meg. 5park£3uarák állásfoglalása. A pozsonyi kereskedelmi és iparkamara szombati ülésén egyhangú határozatban foglalt állást a cseh aspirációk ellen. „Felháborodással látjuk" — mondja a határozat — „a cseheknek "immár fékeveszett izgatásait népünk nyugtalani-í­ráj­ára és tehetetlen csábításaikat a jóravaló tót nép elidegenítésére. A magyar nemzet egész ha­ragjával száll szembe e vakmerőséggel. Tótajku polgártársainkra is bizalommal támaszkodha­tunk, mert ők ezer év óta híven ragaszkodnak a magyar államhoz." A nagyváradi kereskedelmi és iparkamara szombati ülésén a perszonális unió mellett foglalt •állást. A kamara elhatározta, hogy e tárgyban •felhivást intéz az összes politikai pártokhoz. FESTI HÍRLAP 1915. október 20., vasárnapi. Ausztriai Urél. Az osztrák császári manifesztum és Bí Magyarország integritása. — "V­ekerle szerepe. — Prága, okt. 19. — (A Pesti Hirlap tudósí­tójától.) A Narodni Listy azt állítja, hogy a csá­szári manifesztumot végleges megszövegezése előtt bemutatták Wekerle magyar miniszterel­nöknek, aki erre azt követelte, hogy a Magyar­ország integritására vonatkozó passzust vegyék bele. Amikor az osztrák kormány ennek az óhaj­tásnak nem akart azonnal eleget tenni, Wekerle fenyegető hangon kijelentette, hogy ellenkező esetben kénytelen lesz az élelmiszereknek Ma­gyarországból Bécsbe való szállítását beszün­tetni. A csehországi helytartó kiáltványa. — „Erőszakos lázadások kísérlete kitolja a békét." — Prága, okt. 19. — Gróf Goudenhove hely­tartó a következő hirdetményt adta ki: Az uj állami rend folyamatban van. Aka­dálytalanul és a nemzet szabad akarata alapján kell ennek a fejlődésnek történnie, úgy amint uralkodónk megmutatta az útját. Az átmeneti idő­ben­ megmaradnak a jelenlegi állam berendezé­sije és a közigazgatás folytatja tevékenységét. Nyugodtan és a kulturális határok között kell­­az új államalakulatnak rendeződnie. Aki most m­egkísérelné megzavarni a dolgok folyását, az tünt követ el saját nemzete és e nemzet jövője ellen. A törvényes határok keretein belül álló tüntetéseket és­­politikai természetű nyilat­kozatokat nem fognak megakadályozni. Amit azonban minden áron és az utolsó percig meg kell védeni és meg kell tartani, az a közcsend és rend, a személy és a vagyon biztonsága, a kul­túra és a civilizáció alapjai. Ilyen bűnök együt­tes elhárításában minden józan polgár egy véle­ményen van. Az állami közegek, ahol szükséges, kérlelhetetlen szigorral fogják megvédeni a nyu­godt polgárt és fognak kivédeni minden bűnös tá­madást. Felhívom az összes polgárokat, hogy őrizzék meg nyugalmukat. A béke napja nincs már messze és erőszakos lázadások kísérletei által csak kitolódnék. A csehországi német főiskolák áthelyezése. Frágil, okt. 19. — (A Pesti Hírlap tudósí­tójának távirata.) A prágai német egyetem és a német műegyetem tanári kara a megváltozott po­litikai helyzetre való tekintettel ma a két főiskola jövőjéről tanácskozott. Azt tervezik, hogy a két német főiskolát esetleg Csehországnak németek által lakott részébe helyezik át. A csehek centralizációs tervei elriasztják a tótokat. Bécs, okt. 19. — A Reichspost írja: Prágá­ban az uj államot centralisztikusan akarják­ be­rendezni. A tartományi önkormányzatnak el kell tűnnie de az ó-szláv zsupán­ságok neve alatt erő­sen központo­sított kerületi kormányzatot vezet­nének be. E törekvések ellen Morvaország pol­gári pártjainak képviselői már­is bejelentették tiltakozásukat. Világos, hogy e centralizációs tendenciáik nyilvánosságra, jutása a magyaror­szági tótokat is fiis ellenzékbe kergetnék,, még akkor is, ha egyébként meglenne náluk a szán­dék, hogy a cseh államhoz csatlakozzanak. I­dén tárgyalást visszautasítanak, mert előbb tudni­­ akarják, mit fog a békekonferencia határozni. Kilátás van arra, hogy a csehek a svájci út után inkább hajlandók lesznek tárgyalásra.,, A lengyel klub elnöksége még mindig Var­sóban tanácskozik. A délszlávok Zágráb felé gra­vitálnak, az ukránok a lembergi nemzetgyűlést várják. A visszhang, amelyet az osztrák nemzeti­ségek önrendelkezési jogának kihirdetése a magyar képviselőházban a románoknál és a tó­toknál keltett, itt élénk érdeklődésre talált, mert úgy látják, hogy ez a jelszó nem áll meg az ön­álló magyar nemzet határánál. Bécs élelmezési nehézségei Magyar­ország elválása miatt. Bécs, okt. 19. — (A Pesti Hirlap tudósító­jának távirata­.) A közélelmezési miniszter ma a bécsi polgármesterrel értekezletet tartott Bécsinek a legközelebbi hónapokban élelmiszerekkel való ellátásáról. A helyzet ugyanis egyrészt Magyar­ország politikai elvárása, másrészt pe­dig Csehország és Morvaország cseh részének elzárása miatt nagyon komoly. A polgármester a községtanácsi pártok elnökeit még ma estére rendkívüli ülésre hívta össze, amelyen a pártelnöki értekezlet Bécs ideiglenes élelmezési bizottságává alakult át és a hétfőn összeülő német nemzeti tanácsosokhoz azt a kérést intézte, hogy elsősorban az élelmezési kérdéssel foglalkozzanak. A nemzetgyűlések előkészítése. Bécs, okt. 19. — (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) A képviselőház legközelebbi üléséről egyelőre csak annyit tudnak, hogy a miniszterelnök nyilatkozatot szándékozik tenni, amely mintegy kommentárja lesz a császár­, manifesztumnak. Vájjon ennek kapcsán vita lesz-e vagy a házat elnapolják-e, bizonytalan. A képviselőház ma az egyetlen közös kapocs a nemzetek között, mivel a kormány összefont ka­rokkal nézi a dolgok folyását. A nemzetiségek most mind államaik előkészítésén fáradoznak, a csehek Prágában, a délszlávok Zágrábban, a lengyelek Varsóban, az Ukránok­­Wembergben, a németek Bécsben. A német nemzetgyűlésre, amely hétfőn délután lesz, mind a hét­száztíz német reichsrau­ képviselői meg­hívták. A gyűlésnek lehető ünnepélyes jellegeit akarnak adni. Az előterjesztendő prok­lamáció egyhangú elfogadáása biztosítva van. A cseh képviselők ezer kibnton tartották meg Prágában teljes ülésüket. Egyes cseh poliikusok svájci utazása arra szolgál, hogy tájékozódjanak , ea entente szándékairól. A csehek egyelőre mind­i a spanyol betegség körül. Alig hogy kilábalni kezdünk a hősi halál nevű rovatból, itt van már ez az új veszede­lem, ez a félelmes és titokzatos spanyol­nátha. Nem tudjuk, mi a kórokozója, miféle mikroszko­pikus állat vagy növény kering most a levegő­ben milliárd számra s szedi közülünk áldozatait. A lefolyásának tipikus menetét se igen ismerjük, egy­ik orvos igy adja elő, a másik amúgy s még azt se lehet mondani, hogy az, aki egyszer meg­kapta, immúnissá válik. Az orvostudomány tehát még meglehetősen tehetetlenül áll ebben a ho­mályban s legfeljebb a tüneti kezelés kí­sérleteivel igyekszik befolyásolni a szervezet küz­delmét a baci­lusokkal. Mármint ott, ahova orvos képében egyáltalában eljut a tudomány. Mert töméntelenen halnak meg s még többen gyógyul­nak meg minden orvosi segély és beavatkozás nélkül. Két fénysugár esik ennek a zord betegségee­tnek a természetére. Az első az az immár kétség­telenné váló tény, hogy fiatal emberek inkább kapják meg a bajt, mint az idősebbek s a másik az, hogy a nők inkább, mint a férfiak. A női megbetegedések egyébként úgy aránylanak a férfi-megbetegedésekhez, mint egy a háromhoz. A fiatal nő nő tehát az a típus, amely különösen vonzza a betegséget. Különös és kegyetlen for­dulat. A háború szörnyetegének tápláléka a fiatal férfi­test volt Ez az újabb, titokzatos kór a­ gyöngébb nemre vetette magát. Micsoda felfor­dult világ: a fiatal nő eddig a természet legvon­zóbb jelensége, ez az eleven virág, ez a sürüsü­zstd­ napfény, most egyszerre riasztóvá és félel­messé vált. A félénkek, számára legalább. Eddig, mindenki örült, h­a a villamoson vagy színház­ban egy üde, fiatal nő mellé került, most a hypokonderek akkor nyugodnak meg, ha egy pocakos vagy aszott vénember árnyékában he­lyezkedhetnek el. Miután nem tudunk semmit a betegség ter­mészetéről, azt se igen tudjuk még megmagya­rázni, hogy miért veti magát különös előszere­tettel a nőkre. Nekem eszembe jutott egy össze­függés, ami talán némi magyarázatot nyújt. Nagyra nem vagyok azonban vele s inkább mint kalandos feltevést közlöm, mint komoly magya­rázatot. Régi s állítólag már ebben a háborúban is igazolódott elmélet az, hogy háborúk alatt év után a fiúszületések számának megnövekedésével a természet mintegy pótolni igyekszik a férj­életben való veszt­s­égeket s ezzel helyreállítani törekszik a rendes arányt a két nem között. Nos, nem-e lehetséges, hogy a fiatal nők mostani sza­porább halálozása is ezt a célt szolgálja. A ter­mészet nem tudja a születések utján elég nagy mértékben s elég gyorsan helyreállítani a neki kedve­s arányt, tehát kegyetlenül megfogja a má­sik végén is a dolgot s leöldösi a nőfelesleg egy részét Fájdalmas, ellenszenves gondolat! De ki

Next