Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)

1918-11-01 / 256. szám

Budapest, 1918. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 88 K — ¤ Félévre 0 „ —„ Negyedévre 22 „ — „ Egy hóra, 7 „ 80 „ Egyes szám ára helyben és vidéken 30 fillér, pályaudvarokon: 40 fillér. Hirdetés és apró­hirdetés dij szabás szerint ! v fe^^lTszam. Péntek, november­­ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. Budapest, V., Vilmos császár­ út 78. TELEFON : 122—91 122—92 122—93 122—94 122—95. (Éjjel 122—91 122—92 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL : Budapest, Erzsébet-körút . Telefon : József 62—66. 1916 NOV. 11. Győzött a Nemzeti Tanács forradalma. Károlyi a népkormány elnöke. » A miniszterelnök első nyilatkozata a Pesti Hírlapnak. A kormány tagjai: Károlyi miniszterelnök és pénzügyi-, Batthyány belügyi-, Garami kereskedelmi-, Lovászy közoktatási-, Buza Barna föl­dmivelési- és igazságügyi-, Nagy Ferenc közélelmezési-, Linder Béla hadügyi-, Kunfi munkásügyi- és népjóléti-, jászi nemzetiségi miniszter. A kormány József főherceg királyi megbízott előtt letette az esküt. Tisza Istvánt agyonlőtték. Az orosz hadvezetőség elfogadta fegyverszüneti ajánlatunkait, tt" haza veszélyben van" — ezzel kezdte október 22-iki beszédét Károlyi Mi­hály. S azzal végezte, hogy ha nem akarjuk, hogy Magyarország is a bolsevizmus mar­taléka legyen, akkor ma és nem holnap kell cselekednünk. Azt mondta, fölemeli szavát még egyszer, talán utoljára. Mert minden perc, amit mulasztunk, egy kilométer ha­ladást jelent az ellenségnek; minden perc, amit tétlenségben töltünk, azt jelentheti, hogy nemcsak a cseh-szlovák kérdés fog itt napirendre kerülni, hanem a dákó-román kérdés is. Épp ezért bűn, ha a kormány nem cselekszik. „És ha nem cselekszik, bejelen­tem és tessék tudomásul venni, hogy én cse­lekedni fogok". Károlyi Mihály megtartotta a szavát A Magyar Nemzeti Tanács — három hét előtt a Pesti Hírlap írta le először, hogy meg kell alakítani Magyarországnak ezt a törvé­nyek fölött álló végrehajtó hatalmát s ez az írás ma már a magyar hírlapirodalom histó­riájának lapjaira tartozik — a Magyar Nem­zeti Tanács huszonnégy óra alatt az ország szívében levő magyar katonaság segítségével kezébe vette a végrehajtó hatalmat Magyar­ország fölött egy nagyszerű és vértelen­ for­radalom útján, örök diadalára a magyar el­szántságnak és a világ-dertookráciának. Október 22-ikén azt m­ondta Károlyi Mihály, hogy cselekedni fog, mert a haza veszélyben van. És három napja csak, hogy Tisza István azt mondta, hogy a Wekerle­kormány meg fogja km­élni ezt az újlágus­tól. forradalmip­aródiat Három nappal ké­sőbb, hogy Tisza István tragikus rövidlá­tása kimondta ezt a rettentően lekicsinylő jelzőt, örökre kihűlt az ajak, mely annyiszor torzult gúnyos mosolyra. Döbbenetes ese­mény: Tisza István halott. Tisza István halott és ma a félreveze­tett király megbízásából József főherceg szentesíti a népakaratot, mely Károlyi Mi­hályt Magyarország kormányelöki széké­be emelte. Szentesiés, mert­ a népakarat pa­rancsolja rá ezt a szentesítést 1918 október 31-ike az ezeréves magyar történelemnek az a példátlan napja, amelyen a nemzet vezé­rét nem a király jelöli ki saját tetszése kénye-kedve, szeszélye szerint, hanem en­gedelmeskedik, mint a nemzet első, koronás szolgája a népakarat parancsának És alá­írja az előre kitöltött lapot, melyet a nemzet vezére tesz elébe s melyen ő jelöli ki minisz­terelnöki jogánál fogva munkatársai nevét — Batthyányi, Lovászyt, Garamit, Kunfit, Jászit, Buza Barnát és Lindner Bélát, a független Magyarország hadügyminiszterét. A magyar külügyminiszteri tárca még betöl­ttelen, de remélhetőleg csupán egészen rövid időre. Mert Andrássy már lemondott, a né­met Ausztria külügyminisztere — Adler Viktor — pedig már letette az esküt a nem­zeti tanács elnökének, Seitz doktornak, ke­zébe. Ez az előre kitöltött lap azonban még csak a diadalmas forradalom személyi köve­teléseinek szentesítését jelenti. A Károlyi­kormány másik lapjának, amit szintén elő­re kitöltötten kell a királynak vállalnia, a jogaiba lépett népszuverenitás tárgyi köve­teléseit kell tartalmaznia. Teljes függetlenség, különbéke, belső rend és a népuralom minden időkre való biz­tosítása: ennek kell feketélnie azon a másik lapon, melyet a magyar véren kivívott sza­bad magyar nemzet nevében fog Károlyi a király elé tenni, hogy szentesítési köteles­ségét ezekkel a követelésekkel szemben is gyakorolja. Mert mától fogva a magyar alkot­mány nem a régi, elavult, középkori szellem folytatása. A Corpus Jurisban új fejezet kezdődik. Nincs többé előzetes szentesítés, nincs többé korlátlan házfeloszlatás, nincs többé vétó, nincs többé legfőbb hadúr, aki a háború és béke kérdésében a nemzeti aka­rat nélkül, sőt ellenére is dönthet Nincs töb­bé pragmatica sanctio, amely a kölcsönös vé­delem ürügyén a divida et impera önkényé­vel tiporhatta le a nemzetet. Egy hete csak, hogy a népszuverenitáson nyugvó új alkot­mány előfeltételeinek ezt a sorozatát vázla­tosan följegyeztük a Pesti Hírlapban. Akkor még a cenzúra elnyomta a szabad sajtót Ma­gyarországon. Két korona egy fejen inkompatibilis, — mondta 1848-ban Kossuth és a magyar hadsereg mai közhangulatát, amely a köz­társaságot kezdi zászlajára írni, leszerelni csak egy módon lehet: ha a Habsburg­dinasztia magyar nemzeti királysággá ala­kul s miután mindenét elvesztette, megérti és megfogadja, hogy a nagy világon e kívül nincsen számára hely. Lehetetlen az, hogy a huszadik század Magyarországa a szent ko­rona fogalmát abban a poshadt értelmében tartsa továbbra is fönn, hogy benne a nem­zet és király mint egyenlő rangú tényezők egyesülnek. Kossuth Lajos megjövendölte, hogy a vén Európára előbb-utóbb az Újvilág üde demokrata szelleme fogja bélyegét rá­nyomni. Világháborúba kellett sodródnia a magyar nemzetnek, hogy ez a folyamat gyor­sabban és most már föltartóztathatatlanul következzék el. Ha tovább is meg akarunk maradni az ezeréves magyar hagyomány ta­laján s a szent korona bázisán, akkor meg kell teremtenünk hozzá a Szent Jobb ideoló­giáját is, amely annak a kéznek mindent le­bíró, mindennel dacoló, mindenekfölött dia­dalmaskodó erejét jelképezi. Akkor a négy kardvágás, melylyel a koronázási dombon esküszik a király a nemzetnek, hogy meg­védi bárhonnan jövő ellenséggel szemben, nem rejtegetheti többé a szörnyű hátsó gon­dolatot, hogy önmalja felé nem sújthatván, önmagával szemben, aki más állam koroná­ját is fején viseli, már nem védi meg a nemzetet. Két korona egy fejen inkom­patibilis és a magyar népszuverenitás, amely megtartja a királyságot csak ahhoz az angolhoz lehet hasonló, amely királya szentesítő kötelességét úgy értelmezi, hogy saját halálos ítéletét is alá kelljen írnia, ha a nemzet úgy kívánja. György angol királyról ki hallott a világháború folyamán? Az idea- A Pesti Hírlap mai száma 12 oldal.

Next