Pesti Hírlap, 1918. november (40. évfolyam, 256-281. szám)
1918-11-03 / 258. szám
1918. november 3., vasárnap. PESTI HÍRLAP 19 nyilt-tér. E rovat alatt költöttekért nem villás leletteéget a szerkeszt.egy tablettává mindenki azonnal használható kitűnő tintát, vagy kékitet állithat elő, egy-egy tabletta, boltidra 40 fillér. 8844+ Gyártja: DőniE. művész festék és tintagyár BUDAPEST, NAGYMEZŐ -UTCA 27. f fipokrócok, rackísiskarófc előnyösen beszerezhető* ssad ••égnél Budapest, VII., Akácfa-utca 3. r . — (Errigo Boito utolsó operája.) Boito életének utolsó éveiben többször arre terjedt, hogy befejezte Nero című operáját. Most, hogy nyilvánosságra került hagyatéka, kitűnik, hogy az operáról nyilvánosságra került hírek nagyrészt hamisak. Az opera annyira elkészült, hogy lehetséges az előadása, ami azonban csak a békekötés után következhet be. Toscanini, aki jóbarátságban volt Boitoval, a milanói Scalában fogja bemutatni az operát, amely igen nagy terjedelmű és roppant feladatok elé állítja a színpadot A dalmű öt részből áll: az első a Via Appián, a második a templomban, a harmadik kertben, a negyedik a cirkus maximusban, az ötödik pedig Neró színházában játszódik. Egy este folyamán alig lehet előadni a darabot. Boitos ezen úgy akart segíteni, hogy a darab ötödik részét a következő estén akarta előadatni, s ennek az „Orestiado" címet adta volna. Ebben a darabban ugyanis Neró Orastes szerepében lép fel. Az Orestiado zenéje teljesen készen van, csak még a hangszerelés nem teljes. Ezt a munkát akarja elvégezni Toscanini. (A legmélyebb és legmagasabb hangok a madárvilágban.) Melyik madár adja ki magából a legmélyebb és legmagasabb hangot? Erre a kérdésre csak a szakember tud válaszolni*, aki nem ért hozzá, az nagyon könnyen csalódik egy oktávval a madárhangok megítélésénél. Egy szakember mostanában ezzel a kérdéssel foglalkozik. Az emberi énekhangnak megfelelő hangmagasságban szólal meg a kakuk madár. Ez lemegy az „e" hangig. A kazuárok július havában mélyebb hangot szoktak adni. Ezek a hangok úgy jönnek létre, hogy a madarak a torkon keresztül bocsájtanak ki levegőt magukból, amely dobpergésszerű mozgást végez, amelylyel a madár húsa és bőre is együtt rezeg. A nyakbőr mozgásából könnyen meg lehet ezt állapítani. E mellett a madarak zárva tartják csőrüket, s ami a legcsodálatosabb, nyugodtak vagy pedig csöndesen táplálkoznak. Az éneklő madarak hangja magasabb fekvésű, mint a kakuké. Minél kisebbek a madarak, annál magasabb a hangjuk és igen valószínű, hogy a legmagasabb madárhangot a kelibrik adják ki. (Bolygótüzek a fronton.) Dr B. Brand német természettudós érdekes megfigyeléseket végzett több természeti jelenségre, így a bolygótüzekre vonatkozóan is, mely jelenség okát eddigelé nem igen tudták elfogadható módon megmagyarázni. Brand nemrég tette közzé megfigyeléseinek eredményét. Olyan bolygótüzekről van szó, amelyeket kémiai és fizikai folyamatok kísérő jelenségeinek lehet tekinteni. Az 1916-iki év őszén a Minsk közelében levő Skrobozva-erdőségben, lankás domboldalon, szétszórt, nedves, rothadó fadarabokat figyelt meg, amelyek heteken át semmiféle fényjelenségeket nem okoztak, míg egy éjszaka azután feltűnően erős fényt sugároztak ki. Az egész domboldalt aprób-nagyobb, kékes színben foszforeszkáló fényfoltok bontották. Ez a jelenség több éjszakán keresztül változatlan fényerőséggel volt megfigyelhető, majd amily hirtelen kigyúlt, épp oly hirtelen szűnt meg anélkül, hogy a külső körülményekben észrevehető változás állott volna be. A földön szabadon heverő, megnedvesített fadarabok még néhány napon át világítottak, míg a bádogdobozba helyezett darabok hamarosan megszűntek foszforeszkálni. Brandt a nyugati fronton is látott hasonló bolygótüzeket, mégpedig ez év április havában egy esős éjszakán a coucy-i erdőben. Egy kidöntött fához erősített lapos sátor alatt különös fényjelenséget figyelt meg: a korhadt, nedves salgáktól és moszatoktól fedett legfelső kéregréteg bizonyos felületrészen rövid megszakításokkal egész éjszakán át világított; időközönként csak gyönge fényes köd volt látható, amely azonban lassan kint erősbödött, majd sugárzó fénynyé fokozódott; ismét kihunyt, hogy néhány perc múlva újra kiújuljon. Egy-egy pillanatra a fényesség egyetlen tüzes ponttá sűrűsödött össze, amelyet homályosan fénylő udvar vett körül, s amely a sátor szemközt eső oldalfalára elég élénk visszfényt vetett. A jelenség villámszerűen jelentkezett, mint mikor izzólámpát gyújtünk föl. A szünetek néha csak néhány másodpercig, néha több percig tartottak. Brandt egyébként a bolygótűznek kevésbbé ismert alakját, az úgynevezett „szökellő lángocskákat" is megfigyelte a frontokon. Az 1916. év május havában Bogdanow közelében, a Berisina-mocsarak szélén elterülő lapos mezőn, a pázsittakaró fölött halovány, kékes szinti lángocskákat látott majd lassabban, majd gyorsabban tovahaladni, el-eltűntek, de más helyen ismét kigyuladtak. Fénycsalódásról szó sem lehetett, mert egyidejűleg többen is megfigyelték a tovaszökellő lángokat. A régi magyarázat, amely szerint égő mocsárgáz idézi elő a jelenséget, nem helytálló, mert nem felel meg arra a kérdésre: hogyan gyűlad meg újra ma újra a mocsárgáz? S. Gümer tanai szerint, s a bolygó lángocskák villamos kisugárzás révén támadnak, hasonlóan a St. Elmo-tűzhöz, csakhogy kisebb arányokban. (Az írógép fontos szükségleti tárgy.) Az elberfeldi büntetőtörvényszék egy ítéletében kimondta, hogy az írógép fontos szükségleti cikk és az árdrágítás fokozott mértékben büntetendő. Az árdrágítással vádolt vádlottakat ugyan felmentette a törvényszék de azzal a megokolással, hogy e kérdésben eddig még jogbizonytalanság volt. A jövőben minden irógépárdrágító szigorúan büntetendő. (A női frizura.) Ilyenkor kezd megállapodni a női hajdivat is. Különösen nagyvárosokban lehet a hajdivat újabb változatait észrevenni. A divat a mai hangulat szerint nem kihívó, hanem egyszerű, feltűnő színek nélkül és a tolakodó dísz minden kikerülésével állapodott meg. Feltűnő, hogy a falusi földmivesasszonyok is kezdenek érdeklődni a frizura iránt s keresik ők is az időszerű hajdivatot. A divat ma is a jobbfelöl szétválasztott hajviselet. Az egész hajzat fürtökben borítja a fejet, amelyek gondos göndörítéssel diszítik szép hullámzással a női fejet. Általában emlékeztet a mai női divat a régi görög hajviseletre. (A hajhulladék fölhasználása.) Németországban igen sok hulladékot gyűjtenek össze a fodrászok, amit beszolgáltatnak a katonai felsőbb hatóságoknak. A háború technikája követelimeg az ilyen gyűjtést. Jól megfizetik az ilyen hajhulladékot, is. Női hajhulladékért harminc márkát adnak kilogrammjáért. Még a férfi nyírási hajhulladékot is megveszik, hat márkát adnak az ilyen szemétért kilónként. Ez nálunk igazán csak a szemétre kerül, a német feldolgozza, erős köteletgyárt belőle s más technikai anyagot állít elő háborús céljaira. Ez az ár változik, többnyire emelkedik más árakkal együtt. A tiszta és jó férfihajért még nagyobb árat adnak. Minden nagyobb városban van gyűjtőállomás, amelyet többnyire fodrász tart fenn, mint szakember, aki legjobban érti a haj minőségét. A németországi fodrászlapok telve vannak olyan hirdetéssel, amelyek jelzik azt, hogy melyik fodrász és hol, melyik városban veszi át és fizeti ki az összegyűjtött halhulladékot. — (Jóslat a tizennyolcadik századból.) Élt Léván a tizennyolcadik század közepe táján egy Torkos nevü hosszuszakállu jós, aki ezeket jövendölte: — Ezret adok, de kétezret nem és meglesz a nagy világháború. Hegyeket, völgyeket, mindent kiritkítanak, de azért mégsem terem elég kenyér, mert a nép úgy el fogszaporodni. Aztán következik a világháború. Ember ember ellen megy, egymást agyonverik, ördögök fognak futkosni ló nélkül, az emberek a levegőben fognak röpködni tótkapuban a Macskarévnél (Garamtolmács községben) fog véget érni a csata, de amely család a csejkei erdőbe menekül, az alatt míg egy kenyeret megesznek, véget ér a háború, mert azok isbénák, nyomorékok, akik ide kerülnek, azokat az asszonyok pemetével verhetik agyon. Az asszonyok felveszik az uton a forgácsot, megcsókolják, mert „valaha" azt férfi vágta. Tüzözön is lesz, — vizek kiöntenek, sok család marad hajlék nélkül, — de vízözön nem lesz. A föld évről-évre kihűl, ugy hogy nyár már csak egy hónapig lesz. — (Bérelt cipő.) A badeni nagyhercegség Durlach nevű városkájában egy hetilapban a következő hirdetés jelent meg: — Egy polgár, akinek nincs cipője, negyvenhármas számú uricipőt keres bérletbe, heti öt márka használati dij mellett. — (Amerikai bankok Európában.) A háború kitörése előtt egyetlen amerikai pénzintézet sem foglalt helyet az európai pénzpiacon, most azonban a Financial Times jelentése szerint a Federal Reserve Board egész sereg európai letelepedésre adott amerikai pénzintézeteknek engedelmet, persze az entente-államokban. A National City Bank of New-York Genuában, Turinban, Milanóban, Velencében, Firenzében, Rómában, Nápolyban, Palermóban, Szent Pétervárt, Moszkvában, Odesszában, Bakuban, Sebastopolban, Vilnában és Helsingforsban, a Mercantele Bank of the Americas Párosban, Genuában és Palermóban nyit fiókokat. Töább amerikai pénzintézet tervez Kínában és Szibériában letelepedéseket. (Vilmos császár és az orosz cár halála.) Burzev orosz forradalmár hosszabb cikket irt arról, hogy milyen része volt Vilmos császárnak az excárus családjának elpusztításánál. A császár — mondja a cikk — kifelé úgy tüntette fel a dolgot, mintha ellensége volna Leninnek, Troszkvnak és a bolsevikieknek, valójában azonban élénk összeköttetést tartott fenn velük, tudott mindarról, amit a forradalmárok előkészítettek. Mielőtt II. Miklóst kivégezték, Vilmos császár táviratot intézett hozzá, amelyben azt ígérte neki, hogy sorsát kezébe teheti le és életét is biztosíthatja, ha nyíltan állást foglal Németország mellett. A cár azonban ezt a feltételt nem volt hajlandó elfogadni, úgy hogy megpecsételte sorsát. Vilmos császár átengedte az excárt a bolsevikieknek, akik azután gyorsan végeztek vele. Burzev azt mondja, hogy ámbár mindig halálos ellensége volt a cárnak és a cárizmusnak, ezt a tényt mégis meg kellett írnia, hogy a világ kellő világításban lássa Vilmos császárnak ebben a szomorú ügyben játszott szerepét. (Az orvosi honorárium.) A wellingtoni (Új-Zeeland) orvosok nemrég körlevelet intéztek a lakossághoz, amelyben tudtára adják, hogy ezután a honoráriumra nem várnak január elsejéig, hanem követelik, hogy mindenkor esetenként és azonnal fizesse meg a beteg. Követelésüket azzal okolták meg, hogy a háború következtében a családi viszonyokban nagy változások történtek, az élet megdrágult s a gyógyszerészek a szokásos százalékos kedvezményt megtagadták. Ebből az alkalomból az angol lapok több humoros esetet sorolnak fel; ezek közül való ez is: Egy fiatal ember betegségében minden áron Clifford tanár tanácsát szerette volna kikérni, de mert pénze nem volt, a tanártól halasztást akart kérni. Egy barátja azonban figyelmeztette a beteget, hogy ezzel a kéréssel ugyan hiába fordul a szűkkeblű professzorhoz. — A világért meg ne tedd — oktatta ki — mert Clifford nyomban pert akasztana a nyakadba. Tudod, ez az orvos olyan fösvény, hogy ha önmagát kell megvizsgálnia, előbb egy aranyat tesz a bal zsebéből a jobb zsebébe és csak azután fogja meg a saját pulzusát. —A reimsi székesegyház szükségtetőzete.) Többször volt már szó arról, hogy a reimsi székesegyház tetőzetét a gránátok több helyen megrongálták. Mintegy tizenhat kisebb-nagyobb lyuk tátong rajta, amelyeken keresztül az esővíz becsurog, aminek az a következménye, hogy a tetőzet apránkint lepereg és a festmények tönkremennek. Eleinte provizóris fatetőt terveztek a megsérült részekre, de erről tűzrendészeti szempontból le kellett mondani. Viszont fából és cementből azért nem lehet tetőt, rá alkalmazni, mert az ilyen tető súlyánál fogva veszélyezteti a falak épségét. Most azután arra a megállapodásra jutottak, hogy a megsérült helyeket sátortetőkkel fedik be, azaz óriás esernyőt feszítenek ki a templom fölött. (Új svéd vasúti vonal.) Svédország északi és déli részét eddigelé csak egy vasúti vonal kötötte össze, amely a tengerpart mentén haladt végig; ezen a vonalon tértek haza az oroszországi fogságból kiszabadult hadifoglyaink. Híre jár, hogy most megvalósítják azt a régi tervet, amely szerint egy másik vasúti vonal épül ki a meglevő régi vonallal párhuzamban, amattól kétszáz kilométer távolságban. Az új vonal hosszúsága ezerszáz kilométer lesz s az építés költségét mintegy nyolcvan millió svéd koronára számították ki, s 1925-re kell elkészülnie. E vonal révén olyan erdőségek válnak a faipar számára megközelíthetőkké, amelyek eddig el voltak zárva a külvilágtól, de az állattenyésztés és az ipar fellendülését is nagyban elő fogja mozdítani. Megkönnyíti továbbá az eddigi gyér lakosságú területek benépesítését, katonai szempontból pedig azért nagyfontosságú, mert a tengerpart mentén végigfutó vonal a tenger felől könnyen elpusztítható, mely esetre ez az egy vonal amazt pótolni lesz hivatva — ha ugyan a népszövetség korában ez az eshetőség egyáltalán szóba jöhet. — (Amerika az elpusztított francia templomokért.) Az Osservatore Romano, a szentszék félhivatalos lapja, közli, hogy az amerikai katholikusok között annak idején mozgalom indult meg a háború során elpusztított francia templomok újjáépítésére. A gyűjtés, amelyet Gibbons amerikai kardinális ötvenezer frankos adománynyal kezdett meg, eddig hetvenötmillió frankot, eredményezett.