Pesti Hírlap, 1919. január (41. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-01 / 1. szám

t­t­ választások mellett. Meghiusult lendülés a budapesti Honvédek között.­­ Berthelot tábornok mintese Debrecenben és Szatmáron. A Héb­eKollferencián Rfilön­bizottság Ma­n a magyar Kérdést. M &­dá­s«Lé német matrózok kiürítették a királyi palotát, vesz részt a választásokon. Komor aggodalmak árnyékolják sötét­re az első hajnalt, mely a béke évéből ránk virrad. Fekete háború után fehér békét vártunk a vörös polgárháború réme fényé­rt. A népmilliók felzaklatott lelke, melyet, az uralkodók hódító szelleme halálra haj­szolt, nehezen nyugszik meg. A pusztító szenvedély, melyet ötödféléven át mestersé­gesen itottak ki, ellenség rontására, most vfj­.W­­riffiéít mozgásában minden ellen tör, ahol eb­be­ kerül; mintha valami láthatatlan rossz, szeltem vezényelné, tovább kattognak a gép h­egy Vereje, ropognak a puskák s ro­hannak ;zok"» szen­edélytől űzetve a katso­» . h%»› Vg› 'JliM. Sti-t elég ne­kik, hogy eltemették a gonosz múltat, t'JU^t egyszerre akarják a jövendőt, az idők .­chiléeét r- erőszakkal siettetni akarják. A politikusok, akiket a forradalom vihara magas állásokba sodort, a jelszavak éles harcát kezdték s ezzel, csak növelik azoknak a néprétegeknek izgalikját, melyeket in­kább a szenvedély, mint, az értelem vezet. S mig igy tör magyarra a magyar­, körös­korul borítja nyakunk körül a m­­rkot az ellenség... Már alig van Magyarország s ebből a kis­­­gazából . Oroszországot akar­nak pinálni... Ha a tomboló embergyűlölet hagyottt ipég egy picinyke rés­t a szivekben, Igen át bejuthat a szerető szó, akkor kérő, ív,tű szót intézünk az összes magyarokhoz, azokhoz, akik parancsolnak s azokhoz, akik­nél, engedelm­eskedniök kellene. Tanulja­ni&vpeg okosan parancsolni és tanuljanak meg becsületesen engedelmeskedni. Nem az&rt csuptnk el az egyetlen király^ hogy most xnir­on­ ember kiskirály akar­jon len­ni. Nem a&rt ker­getüik el a despot­izmust, hogy most iNmnes jelmezbe üti űzve, min­t tem­or gyilkolj^ m­inket l pusztítsa azt a t.ca IdustanMwa\ Való nemzeti vagyonkán­'kat* amit még m^hagyott a régi rendszer. Nem akarjuk a 1%. háborúját, nem akar­juk an­ ía­rohiát! Külön­­szavunk van a vitása magyar katonához, akik becsületet «zerezte'* a halálos küzdelmekben; arra kérj®! kot, hogy ^%röféle izgatás elle­nében, akár jobbról, aká balról, akár fe­lülről, akár alulról jöjjön az, őrizzék meg higgadtságukat^ ne engedje magukat sem­miféle párt vagy ember­, vagy irányzat ér­dekében vagy ellenében fölhasználni. Hisz ötödféléven ált vak eszközök xdtak eddig, ne legyenek többé eszközök senki számára, csupán a becsületes társadalmi rend, az élet- és vagyon-biztonság­ mgőrzésének céljaira. Hisz ellenségeink, kifeji­ezetten csek erre a célra engedélyeztek korlátolt sereget , mindenféle zavargás csak ürügyül fog szolgálni arra, hogy Massaryk, Take Jo­nestm, Posics és sok más ellenségünk az en­tentenál beáruljanak, hogy a magyar ka­tonaiság ntm­ tud rendet tartani az orszi­g­baji s akkor megszállják idegen katonáikkal meg vitéz kannáink a az egész nemzet a szégyentől, hogy cseh, szerb és oláh katona­ság parancsoljon nekik is, nekünk k s­zn­­vedjék tőlük a feyvereket, ha ezekkel a rendet őrzik. Ne ugorjanak be minden hír­re, mintha bárki is ellenforradalmat akar­na; senki sem akar az országiján, az sem, aki nincs megelégedve a kormány működé­sével Nem akarunk többé semmiféle for­radalmat latin! Se polgárit, se katonait, se szocialista forradalmat. Tegyünk szent fo­gadalmat, hogy sí­­u­i esztendőben polgár, katona és szocialista együtt f­og dolgozni! Mert csak a munka ment meg minket. A békés munkának ez a kötelezettsége azonban elsősorban a kormányra, a mellék­kormányokra s a rendelkező állásokban levő összes urakra vonatkozik. Ne harcoljanak se más ellen, a társai­alom­­egyes csatá­i ellen s hu­gy­janak föl a veszedelmes jel-javak játékosai. Nincs magyar emb­er az országban, aki ne tudná, hogy áldozatot ki­ván tőle a nemzet érdeke. Kincs ember, aki ne akarna mélyreható szociális reformokat s­e anarchiát becsületes jazeni magy­ar em­ber nem akarhat. Ne feledjék el a kormány tagjai, hogy a forradalomtól arra kaptak mandátumot, hogy megőrizzék Magyaror­szág függetlenségét Ausztriától s a di­nasztiától, hogy megvédjék az ország inte­gritását, hogy szociális reformok elők­észi­tésév­el­­?. áldó munka korszakába vehesse­nek át s hogy biztosítsák a rendet. Hol van a rend? Hol van­­a függetlenség* Hol van az integritás? Hol van­ az élet­ és biztonság! S hol van­ a béke?! N­agyon-A Spartakus-csoport ivem A kormány és a választások. Nem nélkülözhetik tovább az alkotmá­nyos ellenőrzést. A kormány ma délután Károlyi Mi­hály miniszterelnök elnöklete alatt minis­z­tertanácsra gyűlt össze. A tanácskozáson, amely délután három órától este ki­lenc óráig tartott, főleg a belpolitikai kér­désekkel foglalkoztak. Eredet­ig a földbir­tokreform tárgyalása volt tervbe véve, a közbejött események azonban ezt a mai mi­nisztertanács napirendjéről leszorították A reformmal a csütörtöki minisztertanács fog foglalkozni és permanens ülésekben fogják tárgyalnni mindaddig, amig végleges meg­egyezésre nem­­jutnak b­enne. A mai minis/­Y^KaljáCa ^•iKrO-IM iJ»uu a y jrüXUl./ » (ji foglalkozott, amelyet igen súlyosnak tarta­nak. A helyzetnek eis­ő nehézsége iwM a;,, ban jMilatkozik, hogy a szélsőséges eleme,,, itt-ott relülzavazásra ragadtatják magjukat, hanem a politikai körülményeknek abban a szerencsétlen alakulásában, hogy a kor­mány ez idő szerint minden alkotmányos támogatás és ellenőrzés nélkül kénytelen fd­adatlrt teljesíteni. A legfontosabb ors­­ágos kérdésekben a kormány nélkülözi az alkot­mányos irányítást és nem tudhatja bizto­san, hogy az ország közvéleményének több­sége milyen irányban kívánja az egyes fom­ok megvalósítását. E mellett a legvál­ságosabb viszonyok között sem képe­s­­­m­ány visszalépni, mert nincs, e­hesse felelőssége alól és nincs szer' uj kormány!, állith­asson az ü­gye.' Mindez'állandó feszültséget ›*hozb­an ítz a körülmény is, hogy a pártok közötti helyzete és az országiba val* go­s erőviszonyai nin­cse­nek tisztáz­ minden olyan kérdésnél, ahol a pár grammjai * között ellentétek vannak egyenlitést és az irányelvek megA' lényegesen gátolja. A kormány nehézségeknek tudatában c/oMif iml arra az elhurrozásra jutott "/' hete legröv­idebb időn belül WW" e­s' ^^ a t­emretüxyü­lési v&asztés mlatt sok ellen szól ugyan az az ^ogy ma­ már szinte bizonyos, 1"^' M • ^(f nemzetgvidés Magyarors^' ^f nek képviselőit nem t^A mjamn foglal­ni, hanem csonka ^""Wijetz, mert a megszállott, toület^. re .'sztülvitele eiM^atailUl S­t nei^ W izének akaratát kife­jezo uen^^yak* vigye kezebe a törvény­hozói Mwalmat és a kormán, parlamenti 4 isupest, 1919. # ILI. évfolyam, i (13,924) | iLöFfarriMRAKs Eg«J»* 88 K —t Wltwe „„••»» ^ f» ~*H 28 „ -„ J(gy 7 u £gjai ftr* helyben, ó* pálywídvwoUou W filléj . tttrteM* nis npr* birdttéf SZERKESZTŐSÉG cl K.ADÓHWATAL: . ... iqnda^t. V^tyofto^mar­ét Tfc 0i­el l^Nlt^láS­íjp' I hivaado**^^,^^ /' 'JOKKI ADÓHIVATAL! ^Jjxpest, Eranébet-köPó* L t&n t Joamt M—ML A Pesti Hírlap mai száma 12 ol­ULL

Next