Pesti Hírlap, 1919. január (41. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-01 / 1. szám
tt választások mellett. Meghiusult lendülés a budapesti Honvédek között. Berthelot tábornok mintese Debrecenben és Szatmáron. A HébeKollferencián Rfilönbizottság Man a magyar Kérdést. M &dás«Lé német matrózok kiürítették a királyi palotát, vesz részt a választásokon. Komor aggodalmak árnyékolják sötétre az első hajnalt, mely a béke évéből ránk virrad. Fekete háború után fehér békét vártunk a vörös polgárháború réme fényért. A népmilliók felzaklatott lelke, melyet, az uralkodók hódító szelleme halálra hajszolt, nehezen nyugszik meg. A pusztító szenvedély, melyet ötödféléven át mesterségesen itottak ki, ellenség rontására, most vfj.Wriffiéít mozgásában minden ellen tör, ahol ebbe kerül; mintha valami láthatatlan rossz, szeltem vezényelné, tovább kattognak a gép hegy Vereje, ropognak a puskák s rohannak ;zok"» szenedélytől űzetve a katso» . h%»› Vg› 'JliM. Sti-t elég nekik, hogy eltemették a gonosz múltat, t'JU^t egyszerre akarják a jövendőt, az idők .chiléeét r- erőszakkal siettetni akarják. A politikusok, akiket a forradalom vihara magas állásokba sodort, a jelszavak éles harcát kezdték s ezzel, csak növelik azoknak a néprétegeknek izgalikját, melyeket inkább a szenvedély, mint, az értelem vezet. S mig igy tör magyarra a magyar, köröskorul borítja nyakunk körül a mrkot az ellenség... Már alig van Magyarország s ebből a kisgazából . Oroszországot akarnak pinálni... Ha a tomboló embergyűlölet hagyottt ipég egy picinyke rést a szivekben, Igen át bejuthat a szerető szó, akkor kérő, ív,tű szót intézünk az összes magyarokhoz, azokhoz, akik parancsolnak s azokhoz, akiknél, engedelmeskedniök kellene. Tanuljani&vpeg okosan parancsolni és tanuljanak meg becsületesen engedelmeskedni. Nem az&rt csuptnk el az egyetlen király^ hogy most xniron ember kiskirály akarjon lenni. Nem a&rt kergetüik el a despotizmust, hogy most iNmnes jelmezbe üti űzve, mint temor gyilkolj^ minket l pusztítsa azt a t.ca IdustanMwa\ Való nemzeti vagyonkán'kat* amit még m^hagyott a régi rendszer. Nem akarjuk a 1%. háborúját, nem akarjuk an íarohiát! Különszavunk van a vitása magyar katonához, akik becsületet «zerezte'* a halálos küzdelmekben; arra kérj®! kot, hogy ^%röféle izgatás ellenében, akár jobbról, aká balról, akár felülről, akár alulról jöjjön az, őrizzék meg higgadtságukat^ ne engedje magukat semmiféle párt vagy ember, vagy irányzat érdekében vagy ellenében fölhasználni. Hisz ötödféléven ált vak eszközök xdtak eddig, ne legyenek többé eszközök senki számára, csupán a becsületes társadalmi rend, az élet- és vagyon-biztonság mgőrzésének céljaira. Hisz ellenségeink, kifejiezetten csek erre a célra engedélyeztek korlátolt sereget , mindenféle zavargás csak ürügyül fog szolgálni arra, hogy Massaryk, Take Jonestm, Posics és sok más ellenségünk az ententenál beáruljanak, hogy a magyar katonaiság ntm tud rendet tartani az orszigbaji s akkor megszállják idegen katonáikkal meg vitéz kannáink a az egész nemzet a szégyentől, hogy cseh, szerb és oláh katonaság parancsoljon nekik is, nekünk k sznvedjék tőlük a feyvereket, ha ezekkel a rendet őrzik. Ne ugorjanak be minden hírre, mintha bárki is ellenforradalmat akarna; senki sem akar az országiján, az sem, aki nincs megelégedve a kormány működésével Nem akarunk többé semmiféle forradalmat latin! Se polgárit, se katonait, se szocialista forradalmat. Tegyünk szent fogadalmat, hogy síui esztendőben polgár, katona és szocialista együtt fog dolgozni! Mert csak a munka ment meg minket. A békés munkának ez a kötelezettsége azonban elsősorban a kormányra, a mellékkormányokra s a rendelkező állásokban levő összes urakra vonatkozik. Ne harcoljanak se más ellen, a társaialomegyes csatái ellen s hugyjanak föl a veszedelmes jel-javak játékosai. Nincs magyar ember az országban, aki ne tudná, hogy áldozatot kiván tőle a nemzet érdeke. Kincs ember, aki ne akarna mélyreható szociális reformokat se anarchiát becsületes jazeni magyar ember nem akarhat. Ne feledjék el a kormány tagjai, hogy a forradalomtól arra kaptak mandátumot, hogy megőrizzék Magyarország függetlenségét Ausztriától s a dinasztiától, hogy megvédjék az ország integritását, hogy szociális reformok előkészitésével?. áldó munka korszakába vehessenek át s hogy biztosítsák a rendet. Hol van a rend? Hol vana függetlenség* Hol van az integritás? Hol van az élet és biztonság! S hol van a béke?! Nagyon-A Spartakus-csoport ivem A kormány és a választások. Nem nélkülözhetik tovább az alkotmányos ellenőrzést. A kormány ma délután Károlyi Mihály miniszterelnök elnöklete alatt minisztertanácsra gyűlt össze. A tanácskozáson, amely délután három órától este kilenc óráig tartott, főleg a belpolitikai kérdésekkel foglalkoztak. Eredetig a földbirtokreform tárgyalása volt tervbe véve, a közbejött események azonban ezt a mai minisztertanács napirendjéről leszorították A reformmal a csütörtöki minisztertanács fog foglalkozni és permanens ülésekben fogják tárgyalnni mindaddig, amig végleges megegyezésre nemjutnak benne. A mai minis/Y^KaljáCa ^•iKrO-IM iJ»uu a y jrüXUl./ » (ji foglalkozott, amelyet igen súlyosnak tartanak. A helyzetnek eiső nehézsége iwM a;,, ban jMilatkozik, hogy a szélsőséges eleme,,, itt-ott relülzavazásra ragadtatják magjukat, hanem a politikai körülményeknek abban a szerencsétlen alakulásában, hogy a kormány ez idő szerint minden alkotmányos támogatás és ellenőrzés nélkül kénytelen fdadatlrt teljesíteni. A legfontosabb orságos kérdésekben a kormány nélkülözi az alkotmányos irányítást és nem tudhatja biztosan, hogy az ország közvéleményének többsége milyen irányban kívánja az egyes fomok megvalósítását. E mellett a legválságosabb viszonyok között sem képesmány visszalépni, mert nincs, ehesse felelőssége alól és nincs szer' uj kormány!, állithasson az ügye.' Mindez'állandó feszültséget ›*hozban ítz a körülmény is, hogy a pártok közötti helyzete és az országiba val* gos erőviszonyai nincsenek tisztáz minden olyan kérdésnél, ahol a pár grammjai * között ellentétek vannak egyenlitést és az irányelvek megA' lényegesen gátolja. A kormány nehézségeknek tudatában c/oMif iml arra az elhurrozásra jutott "/' hete legrövidebb időn belül WW" es' ^^ a temretüxyülési v&asztés mlatt sok ellen szól ugyan az az ^ogy ma már szinte bizonyos, 1"^' M • ^(f nemzetgvidés Magyarors^' ^f nek képviselőit nem t^A mjamn foglalni, hanem csonka ^""Wijetz, mert a megszállott, toület^. re .'sztülvitele eiM^atailUl St nei^ W izének akaratát kifejezo uen^^yak* vigye kezebe a törvényhozói Mwalmat és a kormán, parlamenti 4 isupest, 1919. # ILI. évfolyam, i (13,924) | iLöFfarriMRAKs Eg«J»* 88 K —t Wltwe „„••»» ^ f» ~*H 28 „ -„ J(gy 7 u £gjai ftr* helyben, ó* pálywídvwoUou W filléj . tttrteM* nis npr* birdttéf SZERKESZTŐSÉG cl K.ADÓHWATAL: . ... iqnda^t. V^tyofto^marét Tfc 0iel l^Nlt^láSíjp' I hivaado**^^,^^ /' 'JOKKI ADÓHIVATAL! ^Jjxpest, Eranébet-köPó* L t&n t Joamt M—ML A Pesti Hírlap mai száma 12 olULL