Pesti Hírlap, 1919. február (41. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-01 / 28. szám
m Budapest, OT. eiuu ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 88 K — f Félévre 11 „ —M Negyedévre...... 22 „ —„ Egy hóra 7 „ 80 „ Egyes szám ára helyben, vidéken és párudvarokon 30 fillér. Hirdetés és aprtf hirdatés díjszabás szerint. A Pesti Hírlap mai száma 8 oldal. Szombat, fejerésr i 8ZERKfíSffísIö U KIADÓHIVATAL: Budapea. V.,Vilmos császár-tt. 78. TELEFON: 122—91 122—02 122—08 122-94 122—95. (Éjjel 122-91 122—95 hívandó.) FIÓKKIADÓHIVATAL : Budapest, Erzsébet-körút . Telefon József 63—M, ti. Igazságunk és gyékefüléseink. Szép, borzalmasan szép sorozattá, hajmeresztően megható gyűjteménynyé, pitavali rémregényszerű olvasmánynyá nőttek már úgy azok az általános igazságtalanságok, mint azok az egyeseket ért kegyetlen bántalmak, amelyeket a háború teljes elviharzása után, a fegyverek megegyezéses nyugvása idején hirtelenül, váratlanul betört ellenségek a mi országunk legféltettebb területein elkövettek. Rémséges atrocitások és kiáltó jogtiprások dolgában a románok vivták ki eddig a dicsőséges rekord pálmáját. Vármegyék egész tisztviselő karának letartóztatása, Apáthynak, a világhírű tudósnak börtönbe hurcolása csak hangulatkeltő bevezetés az általános brutalitás gazdag mutatványos színjátékához. A botozás általános gyakorlatától, amelyet parancsnokaik, tisztjeik még az intelligens osztály férfiaira, sőt asszonyaira is alkalmaznak, a seregeik nyomán szedett-vedett csőcselék már áttért arra, hogy a kirabolt és megsebesített magyarok sebeit „besózza", — csakhogy fájdalmas vergődésükért, még kínosabbá fokozza. És ami legjellemzőbb, a román betörés intézői vannak legkevesebb tekintettel az elismert nemzetközi jogra vagy a speciális fegyverszüneti kötelezettségekre. Első naptól fogva úgy jártak el, mintha rendszerükké tették volna, hogy fokról-fokra, sorra-rendre megsértsék a garantált megállapodásokat. Milyen körmönfont, amellett erélyes beszéd is az idevaló „román követé", hogy nekik románoknak semmi közük a fegyverszünethez, mert azt nem ők kötötték meg a magyar kormánynyal. Nem tudjuk, ezzel az önérzetes nyilatkozattal a„román, követ" ur ki iránt akarta nagyobb megvetését tanusítani, a magyar nemzet iránt-e vagy az egész entente iránt, miután a román királyság csapatai mégis csak az entente nevében és megbizatására hivatkozva nyomultak be Erdélybe. Arra azonban kiváncsiak vagyunk, hogy ilyen fölfogás alapján a román követ úrnak mennyi köze van Budapesthez ! Mert akár a külföldi Romániát képviseli közöttünk, akár a szebeni román kormányzatot, — ha ugyan a gyulafehérvári határozat után ez reá nézve különbséget jelenthet — sohasem halottuk, hogy bár hadüzenet nélkül, de azért nyílt háborúskodás állapotában valamely hadviselő fél a diplomáciai összeköttetés jogait és kiváltságait is igénybe akarná venni. Vajon mibe bizakodnak oly nagyon ezek a mi kétlaki, félig belső, félig külső ellenségeink? Azt hiszik-e, hogy mindvégig a mi látszólagos védtelenségünk esélyeit lehet kiaknázniuk? Hiszen már észre kell venniök, hogy a mi türelmünknek is van határa és ez a határ legkevésbbé sem védekezési erőnknek határa. Amit ők a mi védtelenségünknek néznek, igazában nem más, mint a mi erős bizalmunk a mi föltétlen igazságunkban, egybekapcsolva azzal a másik bizalommal, amelyet a nagy békerendezés irányadó tényezőinek jobb belátásába és pártatlan igazságosságába vetünk. Ezért állunk és várunk nyugodtan. Ellenben ellenfeleink ez a gyilkos erőszakossága a béketárgyalások közben teljes tanúság rá, menynyire nem hisznek ügyük igazságos voltában és a nagy európai közösség érdekében. Newyork, jan. 31. — (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a budapesti rádioállomás útján.) Az United Press párisi tudósítója jelenti: Amilyen mértékben a konferencia tárgyalásai előrehaladnak, a nehézségek ugyanolyan arányban tornyosulnak. A mindenfelől összeütköző érdekellentétek közepette csak a világos fej és a biztos kéz akadályozza meg, hogy egy szikra föl ne robbantsa azt a lőporos hordót, amelyen a világ ma áll. Naponta a világ minden részéből újabb hírek érkeznek társadalmi és politikai zavarokról. A szerbek és az olaszok elkeseredetten hadakoznak az adriai kikötők hovatartozásának ügyében. A montenegróiak hevesen tiltakoznak az ellen, hogy akaratuk ellenére Jugoszláviába kebelezzék be őket ,a csehek és a lengyelek hadban állanak Szilézia miatt. Magyarország és Románia éles ellentétbe került az erdélyi kérdés miatt. Németország és Lengyelország mobilizáltak egymás ellen. A bolsevikiek harcban állanak Oroszország többi részével. Úgy Kim, mint Japán igényt tartanak Kiaposaura. Az ausztráliai aspirációk pedig ellentétben vannak az ázsiai népek óhajaival , a Csendes Óceán- szigetek ügyében. Ezalatt pedig titkos szerződések még tovább komplikálják a béke ügyét. Ilyen komplikáció támadt Angolország és Hedzsasz között, noha Anglia kész Damaszkuszt Hedzsasznak átengednik Egy másik ellentét Anglia és Japán között keletkezett a Csendes Óceán északi részén fekvő szigetek dolgában, amelyeket Japán követel.A legkomolyabb ellentét azonban Franciaország, Anglia és Olaszország közt az Adria keleti partvidékének odaígérése dolgában támadt, amely kérdés a legnagyobb mértékben érdekli a jugoszlávokat. Olaszország ezenkívül Afrikában is engedményeket kíván, hogy ezzel ellensúlyozza Angliának és Portugáliának ottani befolyását. Az olaszok érzéséről némi fogalom alkotható DAnnunziónak legutóbb megjelent panaszos iratából. Az olasz költő, aki még nemrégiben a szövetségeseket az egekig magasztalta, kijelenti ebben az írásban, hogy a franciák megrészegültek a győzelemtől és túl akarnak járni mindenkinek az eszén. Az amerikaiakról azt állítja, hogy köpönyegük alá dugták idealizmusukat, a valóságban pedig most fejezték a világ legnagyobb üzletét. Az angolok alig végezték be véres munkájukat, mikor már is kitátják szájukat, hogy mindent elnyeljenek. Olaszországnak pedig ezalatt a nadrágszijját még jobban összeakarják szőri tanú Milyen békét óhajtanak ránk kényszeríteni ? — kérdi a költő. Gall békét,, angol békét, vagy a csillagos lobogó békéjét.. Egyik nemzet sem aratott nagyobb győzelmet, mint Olaszország római békét akar, mely méltó legyen Olaszország római békét akar, mly méltó legyen hozzá. Ha egységes, szembeszállunk egy új összeesküvéssel is, kezünkben gránáttal, fogaink között késsel. Ilyen hangon nyilatkozik most d'Annunzio a szövetségesekről, noha csillogó szókincse nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Olaszország a háborúban a szövetségesek mellé csatlakozzék. A népek ligája felé minden irányból hideg szelek fújnak és feje fölött új nemzetek harcabárdokkal hadonásznak. A mindenütt lábra kapott harcos hangulat ellenére sem szabad az ügyeket túlzott pesszimizmussal tekinteni. E pillanatban a konferencia valamennyi kérdésről képtelen ugyan vasbaöntött megállapodásokat létesíteni, meg fogja azonban teremteni az alapot, amelyen azután a békeliga épülete pihenni fog. Newyork, jan. 30. — Az Evening Leadernek jelentik Párisból: Az az ideiglenes és kielégítő határozat, amelyre az öt nagyhatalom a német gyarmatok és a török területek sorsa tekintetében jutott, Lloyd George közvetítő indítványának eredménye. Francia források szerint ugyanis Lloyd George megtalálta azt a formulát, amely lehetővé teszi azt, hogy azok a nemzetek, amelyek a német gyarmatokat vagy a török területeket megszállják, a területek teljes urai legyenek anélkül, hogy ezeket annektálnák. Kétségte-lenül ennek a gondolatnak a megvalósítása volt a konferencia konzervatív elemeinek célja. Ez a formula abban foglalható össze, hogy nyilvánvalóan megbízáson alapuló állandó birtoklásról van szó. A határozatot azért mondják átmenetinek, átível az a terv, hogy elsősorban a nemzetek szövetségét alkotják meg. A nemzetek ligája ugyanis az egész nemzetközi szerkezetnek központi eleme lesz és amíg az meg nincs alkotva, addig minden részletnek kidolgozása, aminő például a gyarmatok részére kiszemelt megbízottak rendszere, szükségszerűen átmeneti. A békekonferencia csütörtöki ülése. Döntés a német gyarmatok ügyében. — A szuverenitást a népszövetségre ruházzák. Páris, jan. 31. — Hivatalosan jelentik: A nagyhatalmak tíz képviselőjének bizottsága csütörtökön mindkét ülését a gyarmatok kérdése vizsgálatának szentelte. Az ülésen és a vitában Simon francia gyarmatügyi miniszter, Salvago Aggia, a gyarmatügyi kérdések tárgyalásának külön meghatalmazottja és a domininok képviselői vettek részt Ott, Belgium technikai delegátusa ez ország három meghatalmazottjának asszisztenciája mellett kifejtette Kongóra vonatkozó álláspontját, ahol a szövetségesek a berlini szerződés kötelékeinek feloldását követelik. Az egész diszkusszió a wilsoni indítvány talaján mozgott, hogy a német gyarmatok feletti területi szuverenitást a népszövetségre ruházzák és egyik vagy másik államnak adják a megbízatást, hogy ezt vagy azt a gyarmatot, nemzetközi ellenőrzés mellett igazgassa. Lloyd George közölte, hogy az angol hadikabinet tegnapi ülésén csatlakozott Wilson teóriájához. A dooniniomok ezllen erélyes tiltakozást jelentettek be. Végül a következő megoldásban egyeztek meg. Ha e területek valamelyikén megfelelő számú civilizált lakos van arra, hogy nemzeti kívánságainak, nevezetesen a jövendő kormányforma tekintetében, kifejezést adjon és ha tényleg képes önmagát kormányozni, úgy a népszövetség megvalósítja kívánságát. Névszerint Arábiát és Mezopotámiát hozták fel oly esetekként, ahol ez a lehetőség bekövetkezik. Ilyen népek kifejezésre juttathatják azt az akaratukat, hogy nemzeti önállósághoz jussanak-e, vagy egyik vagy másik nagyhatalom protektorátusa alatt éljenek. Ebben az esetben a népszövetség ehhez hozzájárul. Oly esetekben azonban, ahol a népek nem volnának képesek önmagukat koormányozni, ott a népszövetség kiválasztja azt a hatalmat, amely vagy földrajzi szomszédságánál fogva, vagy bármely más okból leginkább kvalifikálva van az igazgatás átvételére. E hatalom bizonyos, a békekonferencia vagy a népszövetség által megállapítandó garanciák mellett venné át hivatalát. Ezek a garanciák a különböző országokra nézve különbözőek lesznek, a helyi viszonyoknak és annak a nagyhatalomnak megfelelően, amelyet mandatáriusnak szemelnek ki. Az afrikai gyarmatok és a távoli keleten lévő gyarmatok szempontjából a kérdést egyhangúlag státuskvószerűleg szabályozták. Azon országok kormánya alá fogják rendelni őket, amely jelenleg megszállva tartja, mindaddig, amíg a népszövetség valósággá nem válik. Ami az ázsiai Törökországot illeti, a mandátum teóriája már mától kezdve érvénnyel bír. A négy nagyhatalom megbízatást fog kapni, hogy ezt a területet igazgssa. A nagyhatalmak bizottsága a versaillesi legfőbb haditanácstól is jelentést kért a megszálló csapatoknak az ázsiai Törökországban való legjobb felhasználásáról. A lengyelországi vizsgálóbizottság tagjai csütörtökön Ellentétes az entente-hatalmak között a békekonferencián.