Pesti Hírlap, 1919. április (41. évfolyam, 77-102. szám)

1919-04-04 / 80. szám

1919. április 4., péntek. Breinbrück Ottó intézett hozzájuk lelkesítő be­szédet, mire a Vörös Hadsereg új tagjai lakta­­nyájukba vonultak. A Sopronba érkezett ném­e­to­sztrák elvtársiak vörös ezrede. * Bécs, ápr. 3. — A tegnap Magyarországba bent kommunisták száma 1700. Sopronba® né­­m­et-osztrák vörös­ ezreddé alakultak. Megmaradnak a szak­­szervezetek. A szakszervezei választmány tegnap este­­az Újvárosháza tanács­termében illést tartott. A­­felszólalók Jászi elvtárs előadása után vala­mennyien hangoztatták, hogy a szakszervezet­­fennmaradása okvetlenül szükséges. A szakszer­vezetekre ugyanis a tanácsköztársaság megalapo­zása körül és megszilárdításánál nagy munka vár. A proletariátusnak ezek a szervei olyan szerepet töltöttek be, amely méltókká teszi a jövő nagy feladataihoz. Magyarországon a párt- és szakszervezetek a múltban is teljes harmóniában működtek, az egyik szerv kiegészítette a mási­kat és a szakszervezetek nem éltek olyan külön életet, mint például Franciaországban. Nagyon indokolt tehát a szakszervezeti választmány ha­tározata, hogy a szalonai szervezeteknek tovább­ra is fenn kell maradniuk és ki kell venni részü­ket a tanácsköztársaság nagyarányú alkotó munkájában. A szakszervezeti választmány egyébként legutóbbi ülésén határozati javaslatot fogadott el, amelyben örömmel veszi tudomásul, hogy Magyarország szervezett munkássága ez évvel-lé­­lekkel csatlakozik a forradalomhoz és ennek tel­­­jes győzelme érdekében folytatja a küzdelmet. A választmány a jövőben, amidőn a kapitalizmus és imperializmus megsemmisítéséről és a prole­­táruralom­ győzelméről van szó, még fokozottabb mértékben igyekszik megtenni kötelességét. Ezért felhívja Magyarország összes szakszervezeteit, hogy rendezkedjenek be az új alakuláshoz és te­hetségükhöz képest segítsenek mindenütt, ahol munkájukra szükség van. Ma különösen nagy feladatok várnak rájuk, a hozzájuk csatlakozó tömegelv felvilágosításánál és­­buzdítása körül. A szakszervezeti választmány ajánlja, hogy amíg a Kormányzótanács a szakszervezetekkel egyet­értően nem állapítja meg az egységes munkabé­reket, addig tartsák fenn a kollektív szerződé­seket. A választmány felhívja a szakszervezeteket, hogy teljes erejükkel vegyenek részt a szociali­záló munkában és igyekezzenek arra, hogy a termelés a lehetőséghez képest fokozódjék. A szakszervezetek gyakorolják a szocializált üze­mek ellenőrzését s javaslatokat tesznek a ter­melés irányítására és módozataira nézve. A ta­nítást és szakbeli képzést is fontos feladatuknak tekintik a szakszervezetek, erre a célra igénybe veszik a Tanácsköztársaság által elismert és fenntartott intézményeit és ezek tanerőit. Mivel a Tanácsi Kö­ztáraság gondoskodik a proletárok ti­sztességes megélhetéséről, a szakszervezetek nem használják régi harci eszközeiket, a sztráj­kot és bojkottot, hanem az esetleges vitákat a Kormányzótanács szerveivel intézik el. A szövet­ségek és önálló helyi szervek megtartják eddigi­­ önrendelkező jogukat. Legfelsőbb fórumuk a közgyűlés, amelynek kiküldötteit a tagok választ­ják. A közgyűlés határozatai minden tagra köte­lezők. A szövetségeik és helyi szervek vezetősé­gei mindaddig helyükön maradnak, amíg a köz­­­­gyűlés meg nem választja az új vezetőséget. A fegyelem a régi marad és mindazokat, akik véte­nek ellene, kizárják a szervezetek kebeléből. A szakszervezetből kizárt tagok a szocialista párt­­t­ak sem lehetnek tagjai. pesti hírlap oly egyéneknek utaltatnak ki, akiket a földmive­­slésügyi népbiztosság kertészeti ügyeinek biztosa (V., Országház­ tér 11., I. emelet 61.) kijelöl és kellő igazolványnyal ellát. A rendelet ellen vé­tők fölött a forradalmi törvényszék ítélkezik. Színház és zene. * (Candida.) A prole­tár-uralom a szín­padot is át fogja formálni. Azt akarja, hogy ne csak tükre legyen a mai rothadt társadalmi élet­nek, hanem megtisztítója. E cél szolgálatára az új színházi politika irányítói megtalálták a Víg­színház könyvtárában Shaw Bemnhartnak „Can­dida“ című színjátékát, melyet a premiere buto­­nos közönsége nem tudott annyira méltányolni, mint a mai repriz új publikuma. A felújítást fényes siker koronázta. Zsúfolt ház gyönyörkö­dött a zseniális író művében, amelyet misztérium­nak nevezett, talán mert az emberi lélek miszté­riumaiba vezeti a nézőt Mindenféle korszak megteremtette a maga irodalmát; a kapitalista vi­lág erkölcstelenségének legélesebb kifejezője volt az ennek hízelgő drámairodalom; ezt óhajt­ja kiirtani a proletár hatalom, hogy visszaállítsa a színpadot a nép és az igazi lautura szolgála­tába.. Shaw Bernhard a kapitalista társadalmi rendinek, az álszenteskedésn­ek és az irodalmi sablonnak szatirizáló korbácsa, alkalmas az új kulturális cél szolgálatára. Candidájában a sze­relmi cselekmény tarka szövetébe is bele tudta szőni tendenciáját a kizsákmányoló munkáltatók ellen s a darabnak a mai viszonyokra illő részle­tei morajló derűt idéztek elő a nézőtéren. Ez a nézőtér külön figyelmet érdemel. Színészeknek és íróknak rejtett gyötrelmek volt a budapesti színházak rendes premiere-publikuma, amely alig figyelt a színpadra, inkább magát bámultatta s dökele tudatlanságával lefitymálta mindazt, amit nem értett meg. A proletárdiktatúrának el­évülhetetlen érdeme lesz, hogy új közönséget ho­zott a színházakba, amely tisztelettudó figyelem­mel csüng a színpadon s amelynek érdemes jót h­ai s jót játszani. Az előadáson meg is látszott ennek hatása. A szereplők a Vígszínház régi, fures összjátékaira emlékeztető gonddal játszot­tak. Varsányi Irén, Gombaszögi Ella, Fenyvesi, Vendrey, Kertész és Kemenes jól megérdemelt tapsot kaptak. A rendezés Jób Dániel mesteri munkája volt. Az előadás előtt Lukács Pál is szé­­pen szavalta Farkas Antal „Jön az öcsém“ című pompás költeményét. * (Hangverseny.) Hegy­esi Stefii csütörtöki dalai él­ére csakis csekélyszámú kö­zönség verődött össze a Vigadónak nagy, sőt túl nagy termében, de ez a hallgatóság jól járt, mert a fiatal énekesnőnek kulturált előadásában és rima koloratúrájában öröme telhetett. Hangja nem nagy, nem is erős, de elég ügyesen bánik vele; előadásában van természetesség, közvetlen­ség. Énektechnikai tudása jól érvényesült a Bérié du Brésil nagy áriájában és ér­zéssel éne­kelte Schumannt és Brahmsot; csak nem volt mindig a daloknak megfelelő kaliberű az értel­­­mezése. Hívei tetszéssel fogadták előadásait; a tapsból kijutott az ügyes kísérőnek, Lazama Watternek is. * (A Liliom) kerül színre ma a Vígszín­házban Csortos Gyulával és Varsányi Irénnel a vezető szerepekben. * (Operaest) lesz ma, pénteken a Városi Színházban. Mignont, Thomas gyönyörű dalművét adják Adler Adelinával a címszerep­ben, Demény Artúrral Meister szerepében. A zenekart Márkus Dezső vezényli. * (Új műsort) mutat be ma este az Intim K­a­­b­a­r­é. Érdekes darabok és magánt vámok terülnek színre Báthory Gizella és Latabár Árpád vendég­­felléptével. * (Humperdinck új dalműve.) A Jancsi és Juliska, Király-gyermekek stb. hírneves szerző­je Gaudeamus címmel új dalos­ játékot irt, mely­nek tárgyát és cselekvényét, úgyszintén zenéjé­nek anyagát a diákvilágból merítette; művét a hét elején a darmstadti udv. színház mutatta be, jelentős sikerrel. * (Április 15-én) S­z­en­t-Is­t­vá­n­y Juliska tartja első, speciálisam magyar diafestélyét. (Mély.) * (Színházi Mackarok szervezése.) Több színházi zenekar felállítását tervezik. Felhívják azokat a zenésze­ket, sok színházi zenekari jártassággal bírnak, jelent­kezzenek (fővárosi szolgálatra) naponta 10—1 óráig (I. Vár, Dísztér 2. Vöröskereszt épület,, ül. emelet 11). Csak azon zenészelvtársakat veszszük figyelembe, akik a ze­nészszövetség szakszervezetének másr tagjai vagy azokká lesznek. * (Színházi premier a Télikertben.) Ma, pénteken, lesz az új rezsim alatt az első premier a Télikertben. A darab címe Cseremenyasszony, háromfelvoná­sos operetta, szövegét Bernauar és Lehanzer írták, zené­jét Walter Kollo. A darabot Falk Richárd fordította. MflMÉMMÉMttfllMIMMi Fővárosi ügyek. — A gazdasági megművelésre alkalmas te­­r­ü­letek művelés alá vétele. A földművelésü­gyi­­népbiztos elrendeli, hogy a gazdasági megműve­lésre alkalmas összes területeket azonnal műve­lés alá kell venni. Aki a megművelhető terület­­ birtokában van, ha nem is tulajdonosa annak, az­tillető területet megművelheti vagy megműveltet­­heti és ez esetben a termésből elsősorban háztar­­­tásának egész évi szükségletét fedezheti, az ezen­­ felüli mennyiséget pedig annak idején, később , megéll­a pi­tandó­­térítési ár ellenében a közélel­­mezés céljaira rendelkezésre bocsátani tartozik. A terület felett jelenleg rendelkező, ha azt meg­művelni nem hajlandó vagy nem képes, tartozik a terület fekvése szerint illetékes kerületi elöljá­róságnak negyvennyolc óra alatt írásban beje­lenteni. Az elöljáróság a terület hasznosítása I iránt intézkedni fog. Az­ ily területek első­sorban a minden más igénylő mellőzésével kizárólag ker­­ttészeti szakképzettséggel és ismeretekkel bíró Diákrand: Operaház: Aida. (1í.6.) Nemzeti színház: Sok hüllő semmiért. (6.) Vígszínház: Liliom. (6.) • Magyar színház: Szókim­ondó asszonyság. (6.) Belvárosi színház: Francia négyes. Négyszög. (6.) Király-színház: Rinaldó gróf. (11.) Városi színház: Mignon. (6.) M­edgy­assay színház: Névaparti estély. (6.) Madách-színház: Holnap reggel (6.) Andrássy-úti színház: Ugyanaz férfiban. (6.) Budapesti színház: Gésák. (6.) Muskátli kabaré: Botosodat. (6.) Intim-kabaré: Bemutató. (6.) Fővárosi Orfeum: A tolmács. (946.) Télikert: Cserervenyasszony. (946.) Royal­ Orfeum: Beppo. (96.) Kristálypalota: Nem akarok katonát látni. (946.) Kiskomédia: Német és magyar bohózat. (6.) Nemzeti Royal kabaré: Hat vígjáték. (143. 96.) Újpesti Munkásszínház: Éjjeli menedékhely. (946.) 5 Mozgóképszínház * (Vörös katonanap a­ mozikban.) Pauli­­c Béla, a filmügyek politikai biztosa, csütörtökön, vörös katonanapot rendezett a pesti mozikban, amelyeket máris fényes eredménnyel állítottak a proletárság szolgálatába. Valamennyi előadásra minden jegy elkelt és a mozik rendes mű­sorát ünnepélyes számok egészítették ki. Fölötte siker­­rült Farkas Antal híressé lett versének, a Jön az öcsém!-nek filmváltozata, Vértes és Dezső rajzai, azután a filmsportok. (A király nevében c pas­­quille, azután Mit védett a szürke és mit véd a vörös hadsereg?) Nagyban emelték az előadások ünnepélyes voltát­ az egyes szavalatok is, amiket a mozikban Paulay Erzsi, Hettyey Aranka, Be­regi Oszkár, Kürthy József, Lukács Pál, Bárdi Ödön, Kürti Sári, Fenyő Emil, Győző Lajos ad­tak elő. A Royal Apollóban Paulák Béla, aki egyébként mint oroszországi magyar hadifogoly a vörös gárda katonája volt, meggyőző erővel tolmácsolta a mai nagy napok jelentőségét. De őszinte hatása volt annak a beszédnek is, amit dr Nemes párt kiküldött a Mozgókép Otthonban tartott. A nagy sikerre való tekintettel a vörös, hadsereg-napot a jövő héten megismétlik. Napi hírek. Felfolyás! Belépés a Vörös Zenekarba! A hadügyi, népbiztosság felhívja az összes Magyarországon tartózkodó mindazokat a zené­szeket (vonós, fúvós), akik zenész-szakszerve­zeti tagok és a Vörös Hadsereg zenekarába mint működő zenészek belépni óhajtanak, jelentkez­zenek azonnal a hadügyi népbiztosság zene­szakosztályánál. (I., Vár, Disz­tór 2., volt Vörös Kereszt-épület III. emelet 11.) A Budapesten s környékén lakók személye­sen naponta 10­ 1 óráig, a vidékiek pedig egy­előre írásban jelentkezhetnek. Tájékozásul kö­zöljük, hogy a znekari katonai illetményei azo­nosak a Vörös Hadsereg katonái összes illetmé­nyeivel és ezen felül havi 450 korona zenepót­­díjban részesülnek. A kaszárnyában lakás nem­ kötelező. Az üzleti munkástanácsok figyelmébe. Az üzleti munkástanácsok megala­kulásáról szóló bejelentések három pél­dányban nyújtandók be a szociális ter­melés népbiztosa ágánál (II­, Lánchíd-u-3. I. emelet 6 ) Az e2s© specialists bar®. Szállóigévé vált Révész Bélának, a prole­­társáig melegszívű, mélyérzésű költőjének ez a mondása: „Szocialistának lenni nagy és szent dolog.“ Márt Grazierben nagy és szent dolog volt eddig szocialistának lenni. Mert a régi, munkás­­nyúzó kapitalista világ felfogása szerint bűnt követett el mindenki, már önmagában véve azzal, hogy szocialista. A legnagyobb üldöztetéseknek,, szenvedéseknek voltak kitéve azok, akik nyíltan merték hangoztatni szocialista világnéz­etüket.­ Ha az illető tisztviselő volt, akkor hajcsároskodó, gerinctelen főnökök a hivatalában, az előmene­telében nyomták el, ha pedig a munkásmozga­lomban vagy a sajtóban küzdött, akkor a „füg­getlen“ bíróság, mint a régi kormányhatalom legalázatosabb szolgája sújtott le rá az öklével. A sztrájkok, tüntetések után tömegesen tartóztat­ták le a proletárságnak most végre uralomra ju­tott bátor harcosait. Ilyen körülmények között szinte csoda­számba ment, hogy akadt olyan ember, aki bírál

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék