Pesti Hírlap, 1919. október (41. évfolyam, 116-141. szám)

1919-10-21 / 132. szám

— (Si non e vero . . .) Két kövér ur'közé ■ préselve ülök a 15-ös számú villamoson. Észre i se vesznek. Nyugodtan diskur álnak, mintha ott se J »ölnék közöttük. — Miikor érkeztél? — Ma reggel, nyolc órai késéssel. — Csuhaj! Legalább jól utaztál? — Na. nem mondhatnám. Harmadosztályú jegyet váltottam és felültem egy első osztályú kocsi — tetejére. Lehettünk ott vagy harmincán. Fértelmes idő volt. Fújt a szél, esett az eső és ami esett, mind a nyakunkba szakadt. — No, de legalább első osztályon utaztál. — Sovány vigasz. Fölmászott a kalauz és kérte a jegyeket. Mikor átadom a magamét, rám rival!: „Tessék lesz állni!“ „Miért kérem?“ „Azért, kérem, mert ez a jegy a harmadik osz­tályba szól. Hogy merészel ön ezzel a jegygyei egy első osztályú kocsi tetején utazni?“ Hallot­tál már ilyet? Erre a, tető összes utasai felzudul­­tak, éktelen lármát csaptak és a kalauz bőrét Jélfve, elmenekült. — És hol töltötted az éjszakát? — Egy kurtakocsmában.. Oda rúgott ki a 'Szamosra. Meg is látta volna magát benne, ha az éjszaka nem közeledett volna. De az éjszaka közeledett s a világ lecsendesedett — No, nem irigyellek. Képzelem, hogy imádkoztál. — Sőt! Nagyon jól mulattam. Rendeltem égy rostélyost fokhagymával és türelmetlenül vá­rakoztam, mert éhes voltam, mint három farkas együttvéve. De hiába vártam; nem jött se a ros­télyos, se a fokhagyma ... A szomszédos asztal­nál két ur üldögélt. Az egyik mohón falatozott, 'a másik meg nézte és csurgóit a nyála . . . Egy­szerre csak látom, hogy a jóétvágyu ember fel­ugrik, torkához kap és -szörnyűségcsen hápogva, ijedt képpel jéteri, hogy olyasvalamit nyelt le, ami nem ai gyomorba való ... A szembenülö ur meg m moccan. Csak nézd a kínlódó embert, nézi egy­kedvűen. Persze megsajnáltam azt 3, szegény ör­dögöt Hozzá rohantam és hogy segítsek rajta, irgalmatlanul hátbaütöttem. Yolt is eredménye. A következő pillanatban már ott feküdt az asztalon holtan elterülve a lenyelt — béka. — Ha-ha-ha! Ha-ha-ha! — Érdekes! A szembenülö ur épp ivy ha­­ihotázott, mire a békímyelö utas dühbe gurulva ráförmedt: — Ne kacagjon! Maga az oka mindennek! Xia sem vette rólam a szemét, tehát látnia kellett, •hogy békát nyelek. Meri-© tagadni? — Nem tagadom. Csakugyan láttam. — Az ördögbe is! Hát mért nem szólt? — Pardon! Nem én vagyok az oka, hanem W béka. Éppen szólni akartam önnek, amikor a béka nevetve kitátotta száját és sunyi, hamiskás \pislant4ssal hallgatásra intett. 4 , . A villamos megállt. Nagy nehezen ki­­jkecmanegtem, a présből, leszálltam a kocsiról és ide siettem a szerkesztőségbe, hogy megírjam a I furcsa esetet. I ■ G—L i __ (Váiiitus kihallgatá-sáit befejezték.) A rendőrség hétfőn Vóntus Károly kihallgatását befejezte. Vántns végig hangoztatta, hogy ömma­­igától semmit sem tett, minden intézkedése kény­szer alatt történt. A „Világszabadság“ cixnü lapra kiadott 1.490.000 korona elszámolatlan ugyan, de ezt az összeget a propaganda-újság­­nak Nyisztorral együtt utalták ki. Tüzetesen el­mondotta, hogyan kerültek haza Kun Bélával és Nánássy Györgygyei Oroszországból, Paulik Béla akkori vörös-kereszt megbízott hamisított nyílt parancsai alapján. A diktatúra bukása után Budapest környékén, Kőbányán és Zuglóban a kukoricásokban és természetesen kocsmákban bujkált, majd a Hűvösvölgyben liuzta meg magát és néha egyik-másik zugszállodába szállt. Több­ször elhatározta, hogy önként _ jelentkezik, de ehhez sohasem volt elég bátorsága. A ántus Ká­rolyt hétfőn az ügyészség fogházába vitték. — (A® angol kohómunkások sztrájkja.) A bécsi Montag jelenti Londonból: Az angol kohó­­munkások 27.539 szavazattal 1687 ellenében el­utasították azt a megegyezési javaslatot, amelyre vonatkozóan megbízottaik a munkaadókkal tár­gyaltak. Ennek folytán valósziniileg az egész i angol gépipar meg fog bénulni. — (Téli hadjárat.) Ülj mellém a kan­dallóhoz . . . azaz inkább gyere ki a konyhába, ott ég a résé és van némi remény, hogy nem fa­gyunk meg, mialatt kisütünk valami okos hadi­tervet Tél apó ellen. Mert az öreg már jön, fa­gyos offenzivája elindult észak felől és mert nincs a tarsolyodban marsallbot, amivel befüthet­­nél neki, siess kifőzni haditervedet, ha nem akarsz megfagyott gyermek lenni késő éjsza­kán, midőn az óra már éjfélt ütött. Cselekedjél, hass, alkoss, gyarapits, vagy amit akarsz, de egy percig se hidd, hogy a passzív rezisztencia ele­gendő a megfagyás ellen. Nincs szened — jó, nincs fád — még rosszabb. Szekrényeidet azonban mindamellett óvd a megsemmisülés­től, mert tekintettel arra, hogy a szélfogó pokrócokból télikabátot kell csináltat­nod, a. szekrényeket fedezékül az ablak elé leszesz kénytelen állítani. Ha szőnye­geidet nem cipeltette el Jancsik elvtárs, ajánlatos valamennyit a konyl vitetned, mert három hónapig a nagy világon e kívül nem lesz szá­modra hely és szőnyeg nélkül a konyhakö zor­don, miként a puszta télen. Máskor könnyű volt a dolgod. Ha hivatalnok voltál, a János úgy be­futott a szobádba, hogy tiz perc alatt elpárolog­tál, ha tanító voltál, a szó szoros értelmében bele­melegedhettél az oktatásba, ha újságot írtál, munkakedved hevét játszva pótolta a szén kaló­riája. De merre menj, merre szállj most, hova le­gyen szegény fejed ezen a télen, amikor a büró hideg, az iskola befagy és kalória — az nincs! Az egyetemi könyvtárt becsukták, a Muzeum fa­gyos termeiben csalódottan sétál Szinnyei bácsi szelleme, — egy fél iró nem sok: annyit sem tudna fölfedezni. Még a városi könyvtárban a legjobb: ott most égetik máglyán a vörös köny­veket. Végső menedékül még sínes más, mint a konyha. Ha csak valami irgalmas fakir ki nem ' találja számunkra a téli álmot, hogy az ibolyáé, napsugaras tavaszig ne lássunk, ne halljunk, ne tudjunk semmit, ami körülöttünk történik. — (Igazoló eljárás a niunkásbiztositóbán.) Az Országos Munkás Betegsegélyzö és Baleset­biztosító Pénztárban megkezdődött a z igazoló eljárás a tisztviselők és alkalmazottak ellen. Az igazolóbizottság elnöke, dr Papp Géza kereske­delemügyi miniszteri tanácsos, az Országos Pénztár miniszteri biztosa, aki elrendelte, hogy a pénztár minden egyes tisztviselője és alkalma­zottja adja be tisztviselő társai ellen a följelen­tést a vizsgálóbizottságnál. A beérkezett pana­szok száma meghaladja a 90-et. Többek közt a következők ellen indult meg eddig az igazoló el­járás: dr Szabados Sándor népbiztos ellen, aki az Országos Pénztárnak titkára volt, dr Reinitz Béla ellen, aki a színház- és zeneügyek politikai megbízottja volt, az Országos Pénztárnak titkári minőségiben volt alkalmazottja, Ham­burger Sándor számtanáosos ellen, aki bátyja Hamburger Jenő népbiztosnak, a diktatúra idején a Hangyaszövetkezet politikai megbízott­ja volt. Maróczy Géza számtanácsos ellen, aki a színházi direktórium gazdasági ügyeit vezet­te, Miklós Móric számtanácsos ellen, aki Újpest város direktóriumának tagja volt, Andorka Sán­dor segédtitkár ellen, aki a gazdasági (cseléd) pénztár vezetője volt, Brunner József az Orszá­gos Pénztár irodafönök-helyettese ellen, aki egy ideig a X. kerületi katonai és munkástanács el­nöke, majd Somló után a lakáshivatal vezetője lett, Vörös Sándor napidijas és Porezio István számvizsgáló ellen, akik a pestmegyei direktó­rium tagjai voltak, Erdélyi Ernő, az Országos Pénztár műszaki főtisztje ellen, aki Győr város politikai megbízottja volt. A nő alkalmazottak kö­zül megindult az igazoló eljárás Tímár Szeréna irodasegédtiszt ellen, aki Kun Béla titkárnője volt, Mánuel Sári férjezett Stark Miklósné szám­tiszt ellen, aki a József-telef űrközpontnak volt a politikai megbízottja, Csorba Mária, az Orszá­gos Pénztár ezolganöjc ellen, áld az 500-as köz­ponti munkás- és katonatanács tagja volt, Gár­­dos Frida számtiszt ellen, aki a kommun idején lett felesége dr Szabados Árpádnak, Nagykani­zsa város politikai megbízottjának. • — (A kocsisok réme.) Az utóbbi időben sok panasz érkezett a főkapitányságra, hogy tolvajok kocsikat és lovakat lopnak. Rendsze­rint a kocsist elküldik valahova és mialatt az a megbízásban eljár, kocsiját és lovát ellopják. A rendőrség most elfogta Gubonyi László ro­­vottmultu tolvajt; az összes kocsi- és lótolvaj- I lásokat 5 követte el. Letartóztatták. Pesti Hírlap — (Wilson állapota.) Washingtonból je­lentik, hogy Wilson elnök általában kielégítően töltötte az éjszakát. Állapota megengedte, hogy titkára néhány fontosabb eseményről jelentést te­gyen neki. — (Szigorú rendszabályok a vendéglők ellen.) Az általános nagy drágaság közepette is mindenekelőtt feltűnőek azok a magas árak, amelyek úgyszólván minden egyes vendéglő ét­lapján a foigyasztó elé merednek. A proletárdikta­túra bukása után, amidőn az élelmicíkkek a blo­kád megszűntével nagyobb mennyis égben érkez­tek a fővárosba, a vendéglői árak, ahelyett, hogy alább szálltak volna, ellenkezőleg, szemérmetlenül emelkedtek. Az .Árvizsgáló Bizottság hetek óta foglalkozik a vendéglői árakkal. Detektívek sóiba járták a főváros különböző vendéglőit, beszerez­ték az étlapokat és a legközelebbi napokban már rendoletet bocsátanak ki, ameiylyel a legradiká­lisabban fogjálc megakadályozni a vendéglők és kávébázak uzsoráját. Meg,állapították, hogy az utóbbi időben, amikor a bus kilogrammjának ára 30 és 40 korona közt volt, a vendéglősök a sült­­hús adagjáért 25—30 koronát számítottak és túl­ságosan magas árakat fizettettek a levesekért és főzelékért is, valamint a tésztanemüekért, ellen­ben áz étlapokról egészen eltűnt a „főzelék feltét­tel“ eledel. A kibocsátandó rendelet az árak lé­nyeges leszállítása mellett előírja az adagok nagyságát is és kötelezővé teszi a vendéglősnek, hogy az étkezési idő egész tartama alatt főzelé­ket feltéttel szolgáltasson ki. Ennek az ára az elsőrangú vendéglőkben 10 korona lesz. A ven­déglősök a múltban úgy akarták kijátszani a fo­gyasztó közönséget, hogy az étkezési idő kezdető után negyedórával azt mondották', hogy a főze­lék feltéttel elfogyott. Az Átvizsgáló Bizottság ilyen kifogást a jövőben nem tűr el. Kötelesek a vendéglősök főzeléket feltéttel kiszolgáltatni mind­addig, mdg a konyhában bármilyen fajta húsétel van. Ha azzal a kifogásai ól a vendéglős, hogy elfogyott a főzelék feltéttel, akkor már semmiféle külön húsételt sem szolgáltathat ki. Az Átvizs­gáló Bizottság azok ellen a vendéglősök ellen, akik a most kiadandó rendeletét bármiképpen megszegik, a legszigorúbb módon fog eljárni. Megindítja ellenük a kihágást eljárást és meg­bünteti árdrágító visszaélés miatt is, sőt vissza­esés esetében iparigazolványuktót -h* megfosztják a rendelet ellen vétőket. — (Fehér liszt kapható.) A főváros köz­iélelmezési ügyosztálya közli; Az október 21— 31-ig terjedő K nélküli jegyszelvényro fehér liszt vásárolható. Az október havi jegyeket a kereskedők november 10-óig kötelesek elfo­gadni. — (Paris—Ostende—München—Becs.) A Neues Wiener Tagblatt értesülése szerint Pá* ris—Ostende—München—Becs között közlekedő közvetlen luxusvoniafpár beállítása dolgában tárgyalások vannak folyamatban. A vonat egyelőre he ten kint háromszor fog közlekedni. A végleges üzemibehelyezés után következik majd az összeköttetés kiterjesztése Budapestig. — (A külföldi magyarok vagyona.) A Kül­földi Magyarok Patronázsa, mint a külföldön élő magyarság központi szerve, memorandummal for­dul a kormányhoz, rámutatva azokra a súlyos sérelmekre, amelyek külföldi magyarjainkat fe­nyegetik. A békeszerződések kimondják, hogy a legyőzött a vagyonelkobzásokat és vagyonvesztc­­ségeket jogosnak és véglegesnek ismeri el és kár­térítést nem igényel, ellenben köteles polgáraival szemben a károkat viselni A patronázs a ren­delkezésre álló eszközök igénybevételével küz­deni fog a külföldi magyarság súlyos sérelmei ellen és tiltakozni fog a külföldi magyar egyesü­letek és egyéb társadalmi intézmények vagyoná­nak kártérítési célokra való igénybevétele ellen is. — (A dohányjegyek beváltása.) A pénz­ügyigazgatóság rendelkezése szerint az októberi dohányjegyeket a kisfozsdékben huszonnegye­dikéig váltják be AM szombatig be nem váltja jegyét, elveszti az október hónapra ldadptt do­hány-adagot. — (Álarcos betörök.) Linzenpolcz Jó­zsef adóhivatali főtisztet, aki a Miklós-utoa 18. számú házban lakik, tegnap éjjel fölkeltették, hogy azonnal menjen a karhatalmi sorozóhelyi­ségbe. Amikor Linzenpolcz elment hazulról, két álszakállas erős férfi jött a lakásba, Linzenpolcz­­néra revolvert fogtak és a szekrényből ötven-hat­­vanezer korona értékű ékszert és hatezer korona értékű fehérneműt elraboltak. A tettesek elmene­kültek, a rendőrség keresi őket, i 4 1919. október 21., kedd.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék