Pesti Hírlap, 1920. január (42. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-15 / 13. szám

1920. január 15., CSÜTÖRTÖK. PESTI HÍRLAP­ on tart nagy koncepciójával ez az izgalmas Crimia, amelyben a főszerepeket Németh­­Juliska és Fenyő Emil művészettel játsszák. A darabot Balogh Béla írta át filmre és rendezte és a Ltcar filmgyár szolgáltatta hozzá a legjobbat, amit csak egy a kor színvonalán álló atelier produ­kálni képes. A Star technikai fejlettségéről ta­núskodik a másik bemutatott darab, a 14 vagy 47 is, amelyet Deésy Alfréd rendezett amerikai ötle­tességgel. A főszerep Hollay Kamillának jutott, aki talentumát a mindvégig kacagtató, sokszor groteszk jelenetekben új oldalról mutatja be. • (Ma utoljára) já­sza a Mozgókép-Otthon 4,­­6. és 9­1 órakor a szenzációs­ sikerű olasz filmet, Egy világváros rejtelmeit és Az el­vesztett harisnyakötő című mulattató vígjátékot.­­ • (Az Uránia holnap utoljára) mutatja be bájos Bertini-filmet és Olaf Fenss nagyszabású •filmjátékát 5, fél 7 és 8 órakor. • (Verne Gyula regénye filmen) kerül­­vászonra a Royal Nagymozgó (Erzsébet-körút­­és Dob­ utca sarkán) vásznán. Utazás a föld kö­rül 80 nap alatt a­enne a filmnek, mely igen ügyesen viszi vászonra ezt a kiválóan népszerű Verne-regényt. Valószínűleg mindenki kíván­csi lesz rá aki csak olvasta. A másik attrakciója a műsornak A szépség átka c. film, Lin Maravei. Szintén sok érdekességet visz a vászonra. Mind a két film vasárnapig marad vásznon. • (Emke,mozgó) (Akácfa­ u. 4.) műitől vasár­napig a Varázskehely és az Aranyhaja­s s f i n k i s (Márkus Emíliával, Deésy Alfréddel) e­lemeket, mutatja be. Gróf Sigray Antal vádjai. Félhivatalosan jelentik: Gróf Sigray Antal, Vasvár­megye kormánybiztosa, nyilatkozatában megvádolta az Állatértékesítő Részvénytársaság igazgatóját, Rulfot, hogy ő, bizonyos kiviteli üz­letekkel kapcsolatban meg akarta vesztegetni és hogy bizonyos üzletek lebonyolítása ellenében neki választási célokra nagyobb pénzösszeget ajánlott fel. A kormánybiztos a vesztegetési aján­latot visszautasította. A minisztertanács ma foglalkozott ezzel és utasította az igazságügy­minisztert, hogy Rulf ellen a bűnvádi eljárást ha­ladéktalanul indítsa meg. Általános sztrájk Csehországban. Mährisch-Ostrau, jan. 14. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A drágaság miatt elha­tározott huszonnégy órai általános strájkot ma megkezdették. Az átalános sztrájk teljes volt. Az összes tárnákban szünetelt a munka és meg­állo it a koksz, müvek üzeme is, am­elyek eddig sztrájkban sohasem vettek részt. A vitkovici művek összes munkásai sztrájkolnak és az egész magánipar szünetel. A tisztviselők is csatlakoz­tak a sztrájkhoz. A villamos vasutak forgalma szüneel, az üzletek, vendéglők és kávéházak zárva vanak, csak a gázgyár és a villamosmű­vak dolgoznak. Hlinkát szabadlábra helyezték. Prága, jan. 14. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Hlinkát ma délelőtt szabadon bo­csájtották, de a vizsgálat tovább folyik ellene. Hlinkát tudvalevőleg november 15-én, amikor Párisból visszaérkezett, tartóztatták le. Azzal a feltétellel bocsájtották szabadon, hogy lakóhe­lyét, Zsolnát, nem hagyhatja el. Ezért ügyvédjé­nek és több politikai barátjának jótállást kellett vállalni Szombton választ­ják Franciaország­elnökét. Páris, jan. 14. A nemzetgyűlés szombaton fog összeülni, hogy a k­öztársasági elnök válasz­tását megejtse. Eddig még nem történt jelölés, de bizonyos, hogy Clemenceaut fogják kandi­dálni. Clemenceaunak Mitterand lesz az utóda a miniszterelnöki székben. / I* (Vastagh Gá t kiállítása a Műcsarnokban.) A' ut*« a Képzőművészeti Társulat"* W.I.j?atósága azonnal hozzáfog Vastagh Géza kiállításának rendezésihez. A hagyatékot dr Zsigmondy Mihály hagyatéki gondnok és Paur Gé­za társulati m­űtárog veszik fel. A hagyaték anyaga közel nyolcvan kész festmény és hár­om­ezetz darab kész tanulmány, amelyeket Vastagh részint a budapesti, részint a berlini és stellingeni áillatkert­­ben festett. Az egész anyagnak egyik legszebb ré­sze­ az, amelyet a művész Aliban festett. Vastagh művészetének a maga egészében való bemutatása céljából a Képzőművészet.­ Társulat igazgatósága fölkéri a művés­z kirívóbb alkothatnak tulajd­­o­sait, hogy a b­rtokukban levő festményeket a Mű­csarnok igayabo+üsS.gflnak Jelentsék be és a tú'- tartamira kölcsönözzél­ oda A müvek oda- és vis­-szaásás'Itasfiról va'an ít biztosításáról a Társulat igazgatósága fes gondoskodni. A kiállítás február ,22-én nyitik meg. lap!­hírek.­ ­ (A tej és a kávéházak.) Attól az idő­ponttól kezdve, aiszélyben jelentettük volt, hogy a­­budapest­i kortá­szakban a hatóság engedélye kö­vetkeztébmm­egint lesz tejeskávé, a levelek ára­data, indult hozzánk. Az elkeseredett levelek — amelyeknek írói anyák és apák voltak — szinte fölsírtak abban a föltevésben, hogy amíg a kövér­­nagyságok és hájas bácsik a kávéházakban tejes­kávét ihatnak, addig a kisgyermekek ezt a táplá­­lékot tovább is nélkülözik, hogy­ csenevészek ma­radjanak. Hát hogy az indokoltnak látszó föl­hördüléseknek véget vessünk, említést kell ten­nünk arról a ma kiadott félhivatalos híradásról, amely azt foglalja magában, hogy a kávéházak­ban nem a Budapestre fölhozott tejet szolgálják ki, mert a kávésok kizárólag olyan külföldi kon­zervált tejet vehetnek igénybe, amilyen a keres­kedésekben mindenki által megszerezhető. Amennyi tej tehát a vidékről a fővárosba kerül, az mind a lakosság, különösen pedig a gyerme­kek és a betegek rendelkezésére fog álltai s ilyenformán a kávéházak ebből mit sem von­nak el. XYÜmVrc császár és a holland kormány.) Hágai jelentés szerint a holland kormány, mint­hogy a szövetségesek a napokban újra sürgetni fogják a volt császár kiadását, az exura­lkodó ér­tésére szándékozik hozni, hogy jobban teszi, ha önmagától elhagyja Hollandt. 'Jendrjasik Jenő meghalt­ A magyar festőművészetet' és a Képzőművészeti Társulatot súlyos csapás érte. Jendrassik Jenő festőművész, a társulat helyettes igazgatója, kökényesdi bir­tokán karácsony ünnepén ötvenkilenc éves korá­ban váratlanul meghalt. A halálesetről, mely a románoktól megszállott területen történt, a fővá­rosba, csak ma­ érkezett meg az értesülés. A Képzőművészeti Társulat igazgatósága csütörtö­kön rendkívüli ülést tart, melyet kizárólag érde­mekben gazdag igazgatója emlékezetének fog szentelni. Jendrassik Jenő 1860-ban Budapesten született. Művészi tanulmányait, Münchenben Löfftz tanár, Párisban Morot Benjámin Constant és Laurens mellett végezte. Néhány kiváló alko­tása a Szépművészeti Múzeumban és a királyi palotában van. 1891-ben a Ráth-díjat, 1894-ben a Károlyi-díjat nyerte, a millenniumi kiállításon a nagy kiállítási díjat és a Ferenc József-rendet kapta. Eleinte genreképeket festett, később rend­kívüli elismerést szerzett; gyermekarck­épei­v­al, amely térén legkeresettebb festő.ak egyike volt Utolsó művét az 1918. évi téli távlaton állította ki. Kökényesden, Ugoc­sa megyében, helyezték örök nyugalomra.­­ (A valáspari folcsi nevelés.) A Magyar Zsidók Országtss Szövetsége elnökké egyhangú lelkesedéssel tászas­ülyi Polnay Jenő volt köz­élelmezési minisztert, társelnökök (11 Frankl Adolfot, báró dr Kohmr Adolfot, dr Mezei Mórt, Sándor Pált, id. Stein Manónét, dr Vadász Li­pótot, Vészi Józsefet, báró Weiss Manfrédot és báró Wolfner Tivadart választotta meg. Polnay Jenő elnök megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a zsidóság összetartozandóságánk egye­temes tudata csakis a mélységesen átérzett vallás­erkölcsből fakadhat. Felhívta a jelenlevő anyá­kat és hitveseket, hogy legszentebb feladatuknak tekintsék a családi élet szentélyén belül is a val­láserkölcsi nevelés ápolását. Hangsúlyozta, hogy a zsidóságnak soha és semmi körülmények kö­zött nem szabad megfeledkeznie a felebaráti sze­retet kötelességéről és különösen kiemelte, hogy a magyar zsidóságnak kötelessége minden felfor­gató és destruktív eszme ellen, nyilatkozzék az meg akár a sajtóban, akár az irodalomban, akár a közélet bármely más ágazatában, a legmesz­szebbmenő harcot hirdetni, mivel ezek az esz­­mék a legélesebb ellentétben állanak a zsidóság ősi, hagyományos életbölcseségével. A közgyűlés lelkes tetszéssel fogadta a megnyitó beszédet és egyhangúlag hozzájárult, az előterjesztett pro­gramra munkatervéhez.­­ (A kolozsvári egyetem áthelyezése.) A kolozsvári „eg­etem tanácsa Tóth Lajos he­lyet­es államtitkár és Schneller Imre vezetésé­vel Szegedre érkezett, hogy a kolozsvári egye­temnek Szegedre való áthelyezése céljából meg­tekints­ék azokat az épületeket és intézménye­ket, amelyeket az egyeem céljaira fel lehetne használni. A bizottság megállapítása szerint Szegeden a jogi, filozófiai, matematikai és ter­mészettudományi fakultások számára a szüksé­ges előfeltételek meg­volnának. Nem találták meg azonban az orvosi fakultás megfelelő mű­ködéséhez szükséges előfeltételeket. Szeged vá­rosa rendkívül nagy rokonszenve­­v.árja és fogadja a kolozsvári egyetemet bár meggyőző­désül" hogy ez v vendégl­átás c.TMk -ideiglenes i ,neO regiK fSzW-n azonban hogy ha 7-To'ozsvár I '.visszakerül • az -cayrországhoz Szegednek to-4 vásokra is megmarad az egyeteme. (A postacakarékpén®'ár a diktatúra alatt ) Az­ államügyészség most állapította meg a Len­i 1 I j j jii^i W^T­épbiztos ellen indult bűnügygyel kapcsolatban azokat a károkat, amelyeket a dik­tatúra alatt a postatakarékpénztár szenvedett. Március végén, amikor már Szerdahelyi Géza díjnok karhatalommal garázdál­kod­ott a takarék­pénztár épületében, megjelent ott, Spády Adél mint népbiztos s a háro­ozagi­ direktórium: Grub­ber Mór, Fenyves Ödön és Károlyi József. A di­rektórium eleinte megtűrte maga mellett­­ Hamist Elemér államtitkárt is, az intézet volt elnökigaz­gatóját. A vizsgálat megállapította, hogy június­ban a takarékpénztár kénytelen volt az Osztrák- Magyar bankba beszállítani 1507 darab tízezer­koronást, 109 ezer koronást és kisebb bankjegye­ket összesen huszonegy milliót és háromezer ko­ronát, később pedig még 86.200 korona kék bank­jegyet. Amikor a takarékpénztár kibocsátotta­­ öt, tíz és­ húszkoronás bankjegyeit, fedezetül visz­szakapott ugyan tízezer darab ezerkoronást, vagyis tíz millió koronát, de ezt az összeget jú­lius 23-án a népgazdasági tanács újra vissza­utaltatta az Osztrák-Magyar Bankba. Megálla­pította az államügyészség vizsgálata, hogy már­cius 25-én az esti órákban két tiszt jelent, meg a, Postatakarékpénztár épületében s hadügyi nép­biztosság aláírásával két millió koronáról szóló csekket mutattak fel, követelvén annak kifizeté­sét Károlyi József direktóriumi tag rendeletére kifizettek nekik kétszáz darab tízezerkoronást. Az eljáró tisztek kijelentése szerint, ezt az össze­get másnap repülőgépen szállították Bécsbe pro­pagandacélokra. Az államügyészség intézkedésé­re most a rendőrségen, ki fogják hallgatni a Pos­tatakarékpénztár volt politikai megbízottait s a direktóriumi tagokat. Dr Hantos Elemér állam­titkár, a Postatakarékpénztár elnökigazgatója, a következő sorok közlésére kért fel bennünket: ,Az egyik napilapban közlemény jelent meg, hogy a postatakarékpénztár direktóriuma ellen el­járás­ indult, amelynek során engem is tanuksipán beidéztek. Tekintettel ez ügy közérdekű voltára, szabadján a következőket megjegyeznem: Eddigelé semmiféle idézést nem kaptam, de tanúskodni amúgy sem tudnék, mert a direktórium terhére fel­­rótt cselekményeket, nem ismerem, mivel elköveté­­sü­k idején az intézetnél nem működtem. A prola­­tárdiktatúra május 10-jén szabadságolt mert a nép­bizto­sságok fedezetlen utalványainak kifizeté­sét la-­­ mételten megtagadtam. Május 12-é® visszahivtak ugyan az intézethez azzal hogy szaba£sAgoia nem véget ér, ha a postatakarékpénztár által kibocsá­­tott pénzjegyeket aláírni u­ajlandó vagyok. Én azon­­ban ezt kereken megtagadtam, mire tovább szabad­ságoltak, majd június 17-én azt az értesítést kap­tam, hogy­ a pénzügyi népbiztosság illetményéüek megszüntetésével állásomtól elmozdít. Úgy tudom, én voltam az egyetlen az államtitkári karban, aki­­vel a proetárdiktatúra ilyen brutálisan elbánt. Amíg az Intézetnél tényleg működtem, az emlékigazgatói állást töltöttem be, melyre őfelsége kineve­zett A rövid idő alatt, melyet, a proletárdiktatúra folyamán az intézetnél töltöttem, az intézetet­ semmiféle ko­rosodás nem érte. A proletárdiktatúra alatt tanu­c­sított magatartásomat egyébként egy államtitkári bizottság egyhangúlag igazolta és ezt a határozatot a kereskedelemügyi miniszter is megerősítette." — (József főhépseje és József Ferenc fő­herceg •sastoild^'Ezt a meglepő közvetlenséget fenökéggi, lífffratja be címlapján. Az Érdekes Uj­­ság új száma. Balogh Rudolfnak ez a művészi tökéletességű fényképe, amely apát és fiút, a nem­zeti ideálok rajongóit örökíti meg, külön tanul­mányszázába megy. Azokról a jelenetekről, ame­lyek a magyar békedelegációt Párisba való utazá­tában kisérték, örök, dokumentumszám­ba menő fényképeket közöl Az Érdekes Újság. A gazdajt tartalmú szám pompás mélynyomású fényt­axi között bemutatja,­­svájci otthonában Károlyf K K­­rolyt és családját, a Svájcban született legkisebb gyermekkel együtt: megörökíti azt a jelenetet, amikor Bulgária meghatalmazottja aláírta a békeszerződést, leközli a nyomor­razzián készült szenzációs fényképfelvételeket és ezenkívül még egy sereg képet hoz, köz­ük a rendőrnapok alkal­mából készülteket. A szövegrészt Márton Ferenc­­nek Apponyi Albertről készült portraitján kívül Maholdy József, Kürthy György, Kenuját,­Wanyerka Gyula rajzai díszítik; egy kisregé­nyen, a regényfolytatáson kívül több novella, Az Érdekes Újság színpada, Az Asszonyok Érde­kes­ Újságja című rovatok teszik élénkké az iro­dalmi részt, amelyben a legjava i­ók munkái ao-T3».Vne w!jak egymás mellé. -v (A bécsi szénhiány.) Bécsből jelenti a Pesti hirlap tudósij^é*^ Minthogy Németország­ban opt^cWt bányaterü­letb­en sztrájkolnak a szénbányamunkások és Lengyelországból is kevesebb szén érkezik, a szénellátásban a legkö­zelebbi időben nem várható javulás. Szerdán este már hivatalosan közölték, hogy péntektől kézi­ve Bécsben a villamos vasutak forgalmát teljesen megszüntetik. Ezenkívül bezárják a színházakat, mozgószínházakat és mulatóhelyeket. A villamos művek csupán a város világításáról fognak a legnagyobb takarékossággal gondoskodni és az élelmiszeripart kivéve az ipartelepek részére nem szolgáltatnak áramot.

Next