Pesti Hírlap, 1920. január (42. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-15 / 13. szám

6 PESTI HÍRLAP 1920. január 10., csütörtök. — (A szomszéd ajtaja.) Si­rü, sötét az éj, sőt már az alkony Jó Budavár alatt s Pesten nem­különben vínzít egy-egy csapat Békés polgár, avagy betörők bandája? — hogy tudná az ember, mikor semmit sem lát. És így nagyon helyes, hogy a fő­kapitány elrendelte minden kapu bezárását este nyolc órára. Abból azonban már némi kavarodás támadt Budapesten, hogy a főkapitány lelkére kö­tötte minden jó portásnak: figyelné meg olykor a szomszéd ajtaját, ki jár ki a be rajta. Így aztán megtörtént elsőő este mindjárt a Lipótvárosban, hogy egy úri dáma látogatót kapott szerelmetes légy­ottra, míg­­ férje, szegény, valahol a klubban, pa­gátot kergetett Nem lett volna semmi baj sem az egészből, ha a szomszédasszony nem vigyázott vol­na híven az ajtóra Ha nem csapott volna szabály­szerű lármát, amelynek visszhangja másnapra már elért a férjnek füléhez . Így most egygyel több a válóperek száma a Lipótvárosban. Hasonló aprócs­ka kellemetlenség még akármennyi akadt Egy ügy­­védet, aki tíz óra tájban ment látogatóba egy régi barátjához, standé pede le is tartóztattak, mert hogy a lakás gazdája nem volt odahaza s nem iga­­zolhatta, hogy nem betörő járt nála, hanem vendég. Hát még a cselédek! Azok hogy vigyáztak egymás ajtajára! Ha a hűtlen kedves má a konyhába tért be, nem ismertek reá a széles világért 8 tolvajt ki­­áltottak a sű­rü sötétben. Ilyen dolgok estek jó Bun­­lavára alatt s Pesten, nemkülönben január havának tizenharmadikán, szerencsétlen napon, amikor elő­­ször zárták be a kaput este nyolc órakor.­­ (A cenzúra felülvizsgálása..) A sajtóel­lenőrző bizottságot miniszter­tanácsi határozat mlapján felülvizsgálni hivatott miniszterközi bi­­­ottság 12-én megalakult és megkezdte működését.­­ (Téli vihar.) A tavaszias enyheségű napokat förgeteges időjárás váltotta föl szerdán. Kivált az esti órákban ijesztően süvöltött a szél. Bécsben orkánszerű vihar dühöngött, amely le­szedte a háztetőkről a cserepeket, kocsikat borí­tott föl, sőt a térségeken a házakat is megron­gálta. Sokszor kellett kivonulni a tűzoltóknak és a mentőknek. — Két halálosvégű szerencsétlen­s­ég történt. , — (Házasság.) Goldmann Izsó Sopronke. pásztor és Löwinger Mariska Wilhelmsburg P. O.) jegyiek. (Minden külön értesítés helyett) Sing­er Bertus (Szilasbalhás) és Pol­lik József (Szárazd) Jegyesek. (Minden külön larteaitést helyett.) — (Figyelmeztetés.) Behozhatatlan kárt okoz toagtnak, ha brilliánst, aranyat, ezüstöt, elad, m­ie lőtt Fiecher Testvérekhez nem fordul. Baross.u. 75. Táviratok.­­ jan. Iá. Ma délelőtt a parlamenti épü­letben iginisztifitanács volt, amelyen Rentter ál­lami kancellár­r tett jelentést a prágai tárgyalások eredményéről. Fejtegetései szerint az utazás po­litikai sikere teljes volt. A st-germaini békeszer­ződés é­letbel­éptetésére vonatkozólag minden Részletkérdésben létrejött a megegyezés. Ép ugy m megálla­podás jött létre a politika általános irá­nyaira és mostani államforma fenmaradására vonatkozó kérdésekben is. A gazdasági termé­szetű kérdésekben nehezebb volt a tárgyalás. Kü­lönösen a szén- és a forgalmi kérdésekben a tár­gyalások még nincsenek befejezve. A cseh kor­mpány csak a múlt évi szállítások na­pi átlagának fezállítására volt hajlandó. A kancellár jelentését tudomásul vették és elhatározták, hogy a kan­cellár nem a nemzetgyűlés mai ülésén, hanem csak holnap, a pénzügyi és költségvetési bizott­ságban fog beszámolni a prágai utazás eredmé­nyéről. Bécs, jan. 14. A nemzetgyűlés elé terjesz-Ifextő védierőtörvény a saint-germaini békeszerződés értelmében a zsoldos-rendszeren elapul. A had­s­ereg létszáma nem lehet nagyobb 30.000 ember­nél, beleértve 1500 tisztet, és 2000 altisztet. A­­hadse­reg hat dandárra, egy önálló tüzérezredre és hat műszaki zászlóaljra oszlik. A nemzetgyűlés mai ülésén Deutsch had­ügyi államtitkár előterjesztette a véderőtörvény tervezetét. Az államtitkár sajnálkozásának­­­dott kifejezést, hogy az antant nem engedte­­meg Ausztriának­ milícia szervezését és zsoldos­rendszer bevezetésére kényszerítette Ausztriát. A világ még mindig nem jutott nyugovóra, szá­mításba kell tehát venni azt is, hogy itt vagy ott újra fellobban a háború tüze. Még ha nem is hisszük azt, hogy magunk is belekeveredünk a világ ügyes bajos dolgaiba, mégis talán meges­hetik, hogy szomszédaink közt támad viszály. Ha ilyen konfiktusok esetén mi nem tudnók fentartani semlegességünket, végül is megtörtén­hetnék, hogy a szomszédok háboruszt német­osztrák területre tolódnék át. Nekünk tehát leg­alább annyi véderővel kell rendelkeznünk, hogy határainkat biztosítani tudjuk. ez nyilatkozata prágai tár­gyalásairól­ Az uj osztrák hadsereg­. Közgazdaság. A Magyar Város és Községfejlesztési r­­t. igazgatósági aláíre megállapította a magyar kor­mány 6024­00 119. M. E. rendelete értelmében a részvénytáraság 1918. és 1919. évi együttes mérlegét,­­amely e két üzletév egyesitett tiszta, nyereség: 6,078.370.23 koronában tünteti fel. A igazgatóság elhatározta, hogy a f. évi február 5-re egybehívandó közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy ez üzleti eredmény alapján a rész­vényeseknek évi hat és fél százalék osztalék, te­hát az 1918. és 1919. évekre együttesen 52 kor. fizetessék minden egyes részvény után. A tar­talékalapok megfelelő dotálása után a 20.000.000 K alaptőkéjű részvénytársaság kimutatott tarta­lékai 12,320.351 koronára emelkednek. Ugyan­csak elhatározta az igazgatóság, hogy a köz­gyűlésnek javasolni fogja a társulati részvény­tőkének 30.000 drb ús 400 koronás részvény ki­bocsátása álta 32.000.000 koronára való feleme­lését. A tőkeemelést ama tőkeszükséglet indo­kolja, amelyet a társulat direkt üzleteinek nagy­arányú fejlődése, bizományi osztályának foko­zott tevékenysége és a társulat különböző ipari és keresk­edemi érdek­etségeinek intenzív terjesz­kedése van team után. * A gyapjúkészletek forgalmának szabá­lyozása és az értük követelhető árak megálla­pítása dolgában rendeletet bocsátott ki a ma­gyar kormány. A készleteket a Gyapjúátvételi Bizottságnak (Budapest, I., Disz-tér 2.) ajánlott levélben közvetlenül vagy a községi elöljáró­ság útján kell bejelenteni. A bejelentett készle­teket mindaddig, míg ez iránt a Gyapjúátvétel Bizottság kifejezetten nem rendelkezik, elszállí­tani, eladni vagy feldolgozni csakis a kereske­delmi miniszter által esetről-esetre megadott külön engedély alapján szabad. Az erre vonat­kozó kérelmet a Gyapjúátvételi Bizottság útján a kereskedelmi miniszterhez kell intézni. A Gyapjúátvételi Bizottság rendelkezésére a be­jelentett készleteket vagy meghatározott hánya­dukat közszükségleti célokra be kell szolgáltat­ni. A beszolgáltatás alá eső készletek átvételé­vel járó teendőket a kereskedelmi miniszter megbízásából a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársaságának Gyapjuosz­tálya, röviden Szövetkezesek Gyapjuosztálya (Budapest, V., Dorottya­ utca 2.) bonyolítja le. * Jugoszláviában bevonják a régi osztrák­magyar koronajegyeket és helyükbe új korona­jegyeket bocsátanak ki. Egyelőre erre a célra a frissen nyomtatott dinárokat használják fel, amelyeket kétoldali felülnyomással koronáknak fognak jelezni. * Az olajmagvak termelésének előmozdí­tására az OMGE­ kebelében létesített olajmag­termelő osztály felhívást intézett azokhoz­ a gaz­dákhoz, akik lenmag és napraforgómag termelé­sével foglalkozni kívánnak, hogy e szándékukat a bevetésre kerülő terület nagyságának megneve­zésével közöljék. A bejelentések alapján az osz­tály gondoskodni fog vetőmagvak elküldéséről. * A Magyar Általános Ingat­lanbank meg­vette a Ringar családtól a Hungária-fürdő r.-t. összes részvényeit, ami által az 1500 négyszög­ölnyi területen épült teljesen felszerelt fürdőtelep és a hozzá tartozó házak birtokába jutott. A vé­telár tizenkét és fél millió korona. Az üzemet egyelőre változatlanul folytatják s a széninség enyhülésének arányában fog javulni. A telep fel­szerelé­se és saját kútjai, amelyek a vízvezeték­től függetlenítik, évi 2,5 millió fürdő kiszolgálta­tására alka­lmasak. * A Corvin filmgyár alaptőke emelése. A Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi r­ t. a Magyar Város és Közműfejlesztési r­­ t. és az Allgemeine Depositeisbank közreműködésével az eddigi 20­ millió koronát kitevő alaptőkéjét 8 millió koronára emelte fel. E művelet folytán a társaságba jelentékeny angol, osztrák, olasz és német érdekeltség i­s bekapcsolódik, ami a ma­gyar filmek exportjának szempontjából különös jelentőségű. * A korona árfolyama Zürichből érkező magánjellegű banktáviratok szerint 230 centim­ra esett. Hivatalos árfolyamjegyzés eddig nem érkezett. * A bécsi értéktőzsde szerdai zárlata: Osz­trák aranyjáradék 183, Osztrák koronajáradék 84.25, Májusi Járadék 92.75, Februári Járadék 95.50, Ma­gyar koronajáradék 112.75, Török sorsjegy 2080, Magyar agrár 1700, Anglol bank 1170 Magyar bank 1435, Bankverein 1­98, Osztrák hitel­ 1815 Magyar hitel 1748, Magyar Jelzálog 194, Lander­bank 1288, Osztrák-Magyar Bank 5050, Unió­bank 1068, Ziv­­rostenska Banka 1750, Adria 11­500, Gőzhajó 11500, Itassa-oderbergi 2650, Államvasút 6320, Déli vasút 930, Államvasút élvezeti jegy­e 3695, Aussigl 3000 Klotild 2197, Siemens 2045 Alpesi 5150, Bánya és kohó 12.500, Veltea 6000, Krupp 1965, Po­di kohó 3295, Prágai vas 9000, Rima 4220, Ekoda 2835, Fegy­ver 5950, Észak-német szél 3420, Felsőmagyaror­szági bánya 6400, Rosíci 3530, Salgó 5649, Trifani 3700, Magyar általános szén 8000, Uriklay 4300, Waitscher 15.500, Daimler 1975, Rustoc 2440, Apollo 5595, Fanto 15.000, Kárpáti 13.100, Garcia 14.000, Schöller 5000. * Az értéktőzsdén szerdán a korona kur­zusának további hanyatlása,, valamint a wieni haussemozgalom és ama körülmény folytán, hogy ma it háromnapos leszámolási periódus kezdő­dött, nagy forgalmat és ugyancsak nagy áremel­kedést vártak. A nagy forgalom kétségtelenül megvolt, de a nagy áremelkedés elmaradt, sőt helylyel-közzel realizálási hajlam mutatkozott, minek következtében egy egész rakás értéknek a kurzusa hanyatlott De azért ezúttal is szen­zációs árfolyamok jelentek meg, például a Fa­bank 2400 koronás, a Magyar hitel 1410 koron­­nás, a Hazai bank 860 koronás, a közut 1315 koronás kurzusa, ám ezek csak múló jelenségek­nek bizonyultak. Nagyjából megállapítható, hogy a mai tőzsde tendenciája ingadozó volt. Hivatalos firfolyam­ok (legalacsonyabb és legfr.ágasabb.) Bankok: iSzentlőrinci 870- 890 Flóra 2300--2700 Magy. hitel 1340—1410 Észak-szén 3300—3250 Goldbergert 150-1­420 Csatl. hitel 895— 865 Szászvári 2700— 2940 Gutmann 2910—2680 Hazai 830— BCilKohil 450 Faterm. 4150-4­90 Hermes 440 - 455ll­tvántégla €50— 600 Halteny .800 1202—124 slKöh- ?67t- '260-1306 Műtrágya 1870—1700 1150—115­­Dragohe 1800—1780 Karton 823— 970 975- 8451Maguezit 4650—5300 Klotild 1800-1170 2315—2400­ átt. kösz. 6653-65501­r­olgári sör 6003 Agrár­ingatlan Magy. b. labank Forgalmi 490— 480 635— 435- 430 Földbirtok 845- 915 Jelzálog 855— 625 Keresk. h. Leszámít. Merkúr Keresked. 6440-5460 B. Agrár 725 - 746 Takarékpénztárak: Általános 1050-1040 Belvárosi 660 Lipótvárosi 320— 330 Fővárosi 2100—2140 Nemzeti 330 - 853 Hazai 17610—17600 Központi 1740—1710 Terézia 730- 715 Ipartank 650— 870 Allo­,0 815 - 780 695— 720 kerámiai IMO—1100 I­ámpa 1450-1470 — Auer 1700-1875 Repüld 640- 680 Ruggyanta 2500- 2650 Vas. forg. 1200-1250 Városfejl. 1290—1240 Mar. petr. 1025- 1120 Nasics 10000—9950 Olaj 1600—1750 Phöbus 525- 470 Stummer 4200— 4000 840­ Szlavóniai 2280—2400 700— 775 Telefon 1505-1540 Lipták 450- 438 Őstermelő 630- 800 Rima 2850-3000 Licitig. 1660-1716 Sehnick 735— 7101 Nemz. fa 1740—1680 Magy. acél 800, Schwartzer 851- 800 KOIInf. vállalatok: I . B»­ TM Athenaeum 1700—18501 KOI, val.sistok: Kerámiás 1530-1­00 Salgó 3950­-4000 Újlaki 1300—1310 Urikányi 3280-3350 Vasművekisgépgy. Coburg 1950—2230 Csráky 1050-1110 Fegyver 1300-1465 Ganz. D. 6350—8400 Ganz vill. 1620-1560 Kaszab Láng Biztosítók, malmok"£"..? OJ-JC fegKZfcSZ Borsod-M. 2100—2175 Konkordia 1140-1080 Budapesti 2450- 2500 Gizella 1100 Viktória 2500—2550 Bányák,téglagyár.: Eeocsini 3150- 335­ Cement 880— 840 Baróti Brassói Chinoin Otnlon 2700 - 2780 2950-3100 Adria 9900-1800 1070-1120­ Atlantika 9975-4850 1715-1700­ Közúti 1200-1315 1530-1555 3450—3500 Egy. izzó. 2400-2500 Textil 1010—1040 Papir 1300-1580 Spódium 1225-1270 Városi 600- 570 Déli 780— 820 Levante 4700—4600 Állam­ vas. 8780—3580 Tröszt 750— 770 Bur 460— 51* nykezés, tisztek meggyilkolása A tár­­gyalás szerda­ 1, harmadik napján Szamuely Lász­lót szólaltatta meg elsőnek az elnök. A vérek méltó Vlaoaj elmondta, hogy a diktatúra bukása­­kor harminchatezer koronát kapott és ebből élt álnéven bujkálva egy galíciainál. , Azután tanuk következtek, akik közül Fekecs József vall Stark Béla ellen, akivel egy üzletben volt alkal­mazva. Stark Béla elmondta neki, hogy száz­nyolcvan embert látott kivégezni. Az ukrán tiszt­­ek meggyilkolásáról nem mondott semmit, de másnap nagyon sáppadt volt. A beteg Maust Rezső vallomását úgy olvastatja föl az elnök. Mausz semmiféle puccsról nem tud, amit az ukrán tisztek terveztek volna, padig ő népbiztos helyettes volt Fölolvasták a kivégzett Cserni, Korvin,­ Dögei és Löbl vallomásait is, amelyek közül az utóbbiéból kitűnik, hogy az ukránok nem is voltak tisztek és,titkos céljuk a bolseviz­mus letörése volt. Két törvényszéki orvosszak­értő nyilatkozik ezután. Dr Kenyeres Balázs el­mondja, hogy az esik ukrán tiszt megtalált holtteste egy hétig lehetett a vizben és való­­zlaű, hogy élve dobták ba Dr Német Ödön szerint va­lamennyi vádlott épelméjű. Dr Engel József mint tanú beszéli el, hogy Szamuely Sopronban engedelem nélkül, sőt egyenes tilalom ellenére végezteti ki két embert. Természetesen Szamuely ezt is tagadja. Szathmáry Róbert detektív-főfel­ügyda, alá az ukránok meggyilkolásában a nyomozást vezette, a gyilkosság részleteit beszéli el. Szamuely a terroristák után kiáltott, hogy csak csöndesen csinálják a dolgot, nehogy val­­aki meghallja. Szünet után még Cserni egy is­mert vallomását olvassák föl a terrorcsapat ala­kítás­yáról. Kun Béla mondotta akkoriban, hogy a terrort ne­m hirdetni, hanem csinálni kell. Ugyan­erről vallott a kivégzett­ Pap Sándor is. A tár­gyalást csütörtökön folytatják. Két kivégzés A kötélhalálra ítélt dr Szirmszi Istdm törvényszéki jegyző volt vádbiz­tost, sa­jjárt délelőtt végezték ki a Margit-körúti katonai fogház kisudvarán. Kedd délután óta a siralomházban volt, ahol meglátogatták öt szü­lei és legközelebbi hozzátartozói. Nyolc óra után a­ látogatók eltávoztak és Szirmay egész éjszaka elég nyugodtan viselkedett. Reggel nyolc órakor vezették bel a kisudvarba, ahol, miután felolvas­ták a törvényszék ítéletét és a Curia elutasító határozatát, dr Felföldy Elemér államügyész felszólította Bali Mihályt, hogy teljesítse köte­lességét. Az egész aktus alig néhány percig tar­tott, az orvosok azonnal konstatálták a beállt halált.­­ Ugyancsa­k szerdán reggel végezték ki a pestvidéki törvényszék által elítélt Szemerei Lajost is, akit szintén Bali Mihály végezett ki.

Next