Pesti Hírlap, 1920. január (42. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-18 / 16. szám
is meg lehet élni a tiszta dalolásból! Bár csak kivándorolhatnék ebből az országból, melyben fészekrabló lett már mindenki! De tépett szárnyakkal, tört ambícióval nem szállhatok velük. Ideköt a régi röghöz a kutyahűség. Itt őrzöm a romokat. És segítem összeszedegetni a szalmaszálankint a régi fészkek roncsait Mert lesz még uj fészek! Lesz még uj dalolás. Gyertek újra vissza ti éneklő madarak s ti hasznos fecskék. És odakünn se felejtsétek soha a régi fészket! Ti éneklő madarak, daloljatok odakünn is a régi fészek dicsőségére. Ne tagadjátok el régi tollatokat, származástokat Szerezzetek elismerést, dicsőséget az elhagyott, földúlt hazának. S mikor hangotok végigzeng a világon, végső akkordjában zendüljön föl a nemzeti bánat, hadd érezze az ünneplő Nyugat, mélyen bánatot okozott a Keleten. Ti vándormadarak, legyetek a magyar igazság vándorapostolay Zsolt, 1920. január 1., vasárnap. HÍRLAP Napi hírek. (Magyar vezetöférfiak letartóztatása Nagyváradérg.) Nagyváradon oláh kémek azzal az ürügygyel keresik fel a város vezetöférfiait, hogy a magyar nemzeti hadsereg részére adományokat gyűjtenek. A váradi magyarság, mit sem sejtve, több ezer koronát adományozott a nemes célra, mire az oláhok valamennyiüket letartóztatták és szigorú fogságba vetették. A letartóztatottak között van hir szerint gróf Széchényi Miklós katholikus megyéspüspök, Cziffra Kálmán volt főispán, Lukács Ödön helyettes polgármester, dr Krüger Aladár, a „Tiszántúl" szerkesztője és Csényi Nagy Imre ezredes. A letartóztattottak sorsáról nincsenek jelentések. (Clemenceau visszavonnl.) Bernből , táviratozza a Pesti Hírlap tudósítója. A Petit-Párision szerint Clemenceau rövidesem elhagyja Páriát, hogy" La Tranchebam keresem üdülést és emlékiratait megírja. Az a szándéka, hogy visszszavonul a politikai élettől és sajtóhadjáratai ábam sem vesz többé részt. " (A magyar sajtó kiáltványa a világ sajtójához.) Az Otthon írók és Hírlapírók Köre választmányi gyűlést tartott Hoitsy Pál elnöklésével s Kun Andor főtitkári jelentésének előterjesztése után egyhangúlag elfogadta, hogy a többi sajtótestületekkel együttesen kiáltvánnyal fordul sürgősen a külföldi sajtótestületekhez, az író- és hírlapíró társadalmakhoz, amelyben kifejti a magyar álláspont igazságát és rokonszenvét és támogatását kéri a magyar nemzet ama küzdelméhez, melyben jogait, igazságait, létét akarja megvédeni ellenségei nemzeti történelmi, gazdasági, jogellenes, gyilkos és az egész világon veszedelmes merénylete ellen. Több jelenlévő meghallgatása után tagokat vett fel a választmány és végül egyhangúlag megnyilvánult szeretettel üdvözölte alelnökét, Szomaházy Istvánt, „Beszélgetésem a halottakkal" című legújabb munkája sikere alkalmából, amely éppen az Otthon elhalt nagyjainak emel emléket. (A hírlapok postai szállítása.) A hirlapok postai szállítási dijainak emelése és az utólagos elszámolást szabályozó rendelet végrehajtása ügyeiben a posta- és távirdaigazgatóság hivatalálban Fejér Ottó főigazgató elnöklésével értekezlet volt, amelyen a postaigazgatóság képviseletében Tarlós Imre főigazgató, Bényi József, dr Csatth Béla, Pallay György, Faller Róbert igazgatók és Vargha István főellenőr, azonkívül Szudy Elemér miniszteri osztálytanácsos, a központi sajtóvállat részéről Maicsner Emil. Az Eat képviseletében Sebestyén Arnold, a Pesti Hírlap részéről dr Iványi Pál, továbbá dr Bernáth Ottó, a budapesti napilapok szindikátusának ügyésze, Pethő Lajos, a vidéki újságkiadók szövetségének elnöke és mások vettek részt. Az elnök üdvözölve a megjelenteiket, kijelentette, hogy a postaigazgatóság nem szívesen vállalta a díjtételek horribilis emelését, de a súlyos financiális helyzet kényszerítette erre. A felartóztatók kifejtették a rendelet egyes hiányait, mire a főigazgató kijelentette, hogy a rendelet néhány ujabb rendelkezéssel pótolni fogja. (Katonai térképező tanfolyam megnyitása.) A magyar katonai térképező csoportnál térképező tanfolyam fog megnyílni, melynek célja topográfusok kiképzése. Ezzel egyidőben ki fognak képezni egy megfelelő előképzettségű tisztet, mint geodétát (háromszögelő). Felvételre pályázhatnak harmincötödik életévüket be nem töltött oly tényleges állományú tisztek, akik előképzettségük, továbbá erkölcsi és fizikai rátermettségük folytán erre a szolgálatra alkalmasak. A pályázók kérvényei közvetlen a magyar katonai térképező csoport parancsnokságánál (Budapest, I. Bécsi kapu-tér 4. sz. I. emelet), az idei február 7-ig nyújtandók be. * — (Szegény emberek Öröme.) A zsufott villanyosokon utazni akkor is veszedelmes, ha künn „lóg", akkor is, ha benn szorong és préselődik az ember. A künn lógósok minden pillanatban ki vannak téve annak a veszélynek, hogy lezuhannak és keresztül gázol rajtuk a villamos, a benn összezsúfoltak pedig lépten,nyomon legalább is a bordáik épségét veszélyeztetik. De hát utazni ma másrészt a villamoson nem lehet, csak veszedelmek között-így kerültem fel ma én is egy 83.asra a Kossuthutca sarkán. A két rossz közül a kisebbiket választottam és ott szorongtam a pótkocsi hátsó peronján, velem együtt még vagy harminc ember. A kocsi még állt, amikor egy forradalmi időkre emlékeztető pattanás hangzott, el, valaki a könyökével benyomta a kocsiablakot Szép nagy, "ajonan bevágott üvegablak volt. A közönség elkezdett drukkolni a tettessel együtt, mi less, ha a kalauz észreveszi A kalauz a távolban, a kocsi másik végén mérte az átszállókat, egy kedves, barátságos arca. Jóindulatú öreg úr odaszólt a delikvensnek: — Szálljon le, hamar, ameddig nem veszik össze. Kis a többi utas is bátorítólag augta: — Szálljon le! Gyorsan, amíg nem késő. A villamos már indult és a mozgó kocsiról egy kerek arcú köpcös fatalamber ugrott le. Megkönynyebbülten nézett a tovahaladó kocsi utál*. Jött a kalauz, kereste a kár okozóját, káromkodott és szidta a megugrott fiatalembert fis az utasok mosolyogtak magukban titkos kárörömmel. Az öregúr se mosolygott, aki az első tanácsot adta. De egyszer csak a zsebéhez kapott: — Az órám, az órámat ia elvitte a gazember. Aa aranyórámat a lánccal. Az utasok újra zúgtak. Kivitte! Nagyszerű. Uj trükk. Persie ezért törte be az ablakot! — Maga mondta neki, hogy ugorjon 14 — aúgta valaki a károsult öreg felé. — Igen, ő mondta, miért nem fogta le Jasest.^ ugy ken neki, — zümmögtek a többiek ie. És mosolyogtak. Kárörömmel, A szegéliy emberek örömével . . • — (A cukorp&numa — bűnügy .) Az ötödik kerületi kapitányságnak szombaton kellett volna tárgyalnia Pfeifer Gyula tőzsdeügynök ügyét, aki tudvalevően huszonkét vagyonosak cukorral árdrágítást követett el s a bonyodalom mögött hároim milliós vesztegetési affér is szerepel. A főkapitányság azonbanaz iratokat magához kérette , azután áttette az ügyészséghez. A kerületi kapinyságból, a tárgyaláson megjelent a Klein L D.saádítócég főnöke, Stromi Ottó tőzsdeügynök és Mimrek János karhatalmi nyomozó, akik elött Kubinyi Géza rendőrkapitány kijelentette, hogy az ügyet a büntetőtörvény szésen fogják tárgyalni minthogy nem kihágási vétségről van azé, hmern bűncselekményről. Egyébként az egész cukorügy leleplezése olyképpen történt, hogy Minarek János karhatalmi nyomozó egy alkalommal betért a börze épületében levő dohánytőzsdébe, hogy cigarettát vegyen. A pulton öt csomag öt kg-os cukrot látott. Gyanúsnak találta ezt a nagymennyiségű cukrot és megkérdezte a tőzsde tulajdonosnőjét, hogy kié a cukor. A tulajdonosnő nem tudott válaszolni, ellenben a dohánytőzsdében levő Bauer Zsigmond tőzsdebizoanányos kijelentette, hogy a cukor az övé, illetve családjáé. A nyomozónak arra a kérdésére, hogy ki szerezte a cukrot, azt válaszolta, hogy neki Strasser Ottó tőzsdeügynök adta, aki a Kálmán utca 16. sz. alatt lakik. Minarek elment Strasser Ottó lakására, ahol Strasser feljelentette, hogy a cukrot Klein LD. szállítócég raktárából vette. A karhatalmi nyomozó felkereste ezután Klein I. I. szállítócéget és megállapította, hogy annak raktárában 22.150 kg. cukor van és ezen a cukron kívül már igen sok került eladásra. A Klein LD. cég kijelentette, hogy a cukor nem az övé, azt csak mint szállítócég helyezte el raktárában. Pfeifer Gyula tőzsdeügynöktől kapta a megbízást, azon ürügy alatt, hogy a cukor jótékony célra szolgál. Minarek feljelentést tett a főkapitányságnál, amely megindította a nyomozást s most végül odáig fajult a cukorpanama bonyodalmas ügye, hogy a rendőrségi tárgyalás elmaradása folytán nem tisztázódhattak máig sem a szállítás és értékesítés részletei. (Dráma vagy baleset) Dr Szerényi József főorvos telefonon bejelentette a főkapitányság központi ügyeletesének, hogy Lónyayutca 17. számú lakásában holtan találta a takarítónőjét és annak férjét. Galamb András ügyészségi irodakezelőt A főkapitányságról bizottság ment ki, s a rendőrorvos megállapította, hogy a házaspár gázmérgezésnek esett áldozatul. Galamb András már halott volt, Galambnét azonban sikerült életre kelteni és bevitték a Rókus-kórházba. A helyszíni szemle során megálapították, hogy abban a szobában, amelyben Galambék laktak és amely a konyhából nyílott, nem volt gázcsap. A szerencsétlenség ugy történhetett, hogy a konyhában lévő gázredaud csapját nyitva hagyták és a nyitva lévő szobájuk ajtaján át telt meg a levegő gázzal. Hogy szerencsétlenség, vagy családi dráma történt-e, nem lehetett megállapítani. (A nyomor enyhítése.) Huszár Károly miniszterelnök „Vészkiáltása", amelyben a budapesti rettentő gyermeknyomor enyhítésére hívja föl a társadalmat, az ententehatalmak Budapesten időző katonai és diplomáciai megbízottainál is viaszhangra talált. Közülök elsőnek Cerutti Viktor olasz királyi politikai megbízott sietett jelentékeny adománynyal hozzájárulni a gyűjtés sikeréhez, amenynyiben még ma délelőtt tízezer koronát küldött be Huszár Károly miniszterelnökhöz a következő levél kíséretében: — Miniszterelnök Úr! Mélyen megindított a budapesti gyermekek oly nagy tömegének rettenetes helyzete és hogy a magam részéről e szomorú viszonyokon valamelyest segítsek, sietek mellékelve beküldeni szerény hozzájárulásomat a Nagyméltóságod által kezdeményezett gyűjtéshez. Fogadja Nagyméltóságod megkülönböztetett tiszteletem kifejezését A magyar társadalom minden rétegének meg kell mozdulnia hogy enyhüljön ez a kétségbeejtő ínség. A segítéshez nem elegendő a pénzadomány, igyekezzék mindenki tőle telhetőleg természetben segíteni a sokasok nélkülözőn. Adjunk élelmiszert, ruhaneműeket, tüzelőanyagot a nyomorgóknak. Deli Artumé, egy fiúinternátus tulajdonosnője, a Pesti Hírlaphoz intézett levelében bejelenti, hogy hajlandó egy vagyonlakócsalád nyolc-tíz éves fiútagját teljes ellátásra elvállalni, iskoláztatni és fölruházni. — Benzeur Gyula, a kiváló festőművész, a következő fölhívást teszi közzé: — Felhívás férfi és női művésztársaimben. Barátaim! Az általános nyomor irtózatainak enyhítéséreegyesek segítsége elenyésző semmi! De ha egyesült erővel adunk, amit adhatok. Mindnyájunkon segítünk. Ez a tudat pedig lelkiismeretünk nyugalmát megadva, friss munkára serkentődjon mindent, amit adhat! Tépjen ki egy lapot vázlatkönyvéből! Vegyen elő egy falihoz fordított, elfelejtett vázfentot. Rómában vagy anélkül. Értéke az adományozó kezevonása lesz. Az így összegyűlt művészi adományokat felajánljuk a kormánynak, kérve azoknak értékesítését a köznyomor enyhitéséra Az e célra szánt adományokat eismervény ellenében január 18-tól 28-ig elfogadom: VI., Lendvay utca 15— délelőtt 10—1 óráig. — Az amerikai metodista egyháznak Budapesten járt küldöttsége nevében Burt püspök Ceglédről a következő tárviratot intézte ma Huszár Károly miniszterelnökhöz: — A tegnap látott budapesti nyomor hatása alatt és a Nagyméltóságod által tervbevett segélybizottságot támogatni óhajtván, a metodista egyház amerikai küldöttsége egyhangúlag elhatározta, hogy egyházának tervezett segítő közreműködésén kívül háromszázezer koronát bocsát Nagyméltóságod rendelkezésére. Az összeg átutalása mielőbb meg fog történni. A miniszterelnökség házipénztárába az akció céljaira eddig a következő adományok folytak be: Cerutti Viktor olasz ügyvivő 10.000 korona gróf Edelsheim-Gyulai Lipót 10.000 korona Lipótvárosi Kaszinó 10.000 korona, Bartha Károly elektrotechnikai vállalkozó 10.000 korona, Fleissig Sándor vezérigazgató 10.000 korona, Donner Gyula 10.000 korona, dr Dobay Aurél vezérigazgatóhelyettes 10 000 korona, Szávozd Emil 10 000 korona, Schönwald Lajos gyümölcspálinkatermelő 25.000 korona, Eternitművek 5400 korona, Kelemen Gyula igazgató 5OO0 korona, Szécsi Pál igazgató 5000 korona, Keszthelyi Ernő igazgató 8000 korona, Urikány-Zeilvölgyi Kőszénbánya Részvénytársaság 2000 korona, Weisz Fülöpné 1000 korona, Ottlyk Iván ny. államtitkár 1000 korona, dr Halom Dezső vezérigazgató 1000 korona, Márkus Zsigmond kereskedelmi tanácsos 1000 korona, Fuchs Richárd vezérigazgató 500 korona, Végh Arthur igazgató 500 korona, Sas Ede újságíró 410 korona, Lipthay Ervin főmérnök 800 korona, Első Biztosító Intézet 187 korona, összesen 181.287 korona.— (Halálozás.) Dr Krenner József nyugalmazott egyetemi tanár, nyugalmazott nemzeti múzeumi igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Múzeumok és Könyvtárak országos főfelügyelője, a Természettudományi Társulat választmányi és számos hazai és külföldi tudományos társaság tagja, pénteken Budapesten meghalt. Temetése vasárnap délután lesz a Kerepesi temető halottasházából. A mineralógiának legkiválóbb magyar művelője volt, a félszázad alatt a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárát a világ egyik legszebb ilyennemű gyűjteményévé fejtlmeztette. Különösen Semsey Andor áltozatkészségéből több millió korona értékű ritka ásványgyűjteményt szerzett a föld minden részéből. Petőfalvi Pleininger Ferencné született Prückler Fanny, 76 éves korában, 16-án Budapesten meghalt. Temetése 18-án, vasárnap, délután fél négy órakor lesz a kerepesi úti temető halottasházából. Dr Frits Kálmán belügyminisztert tanácsos anyósát gyászolja a boldogultban. Melis E. Soma, a Hungária műtrágyagyár, és a Haditermény főtisztviselője, Dunakisvarsányban meghalt Halálát felesége, született Holsteini Bieber Gizella te kiterjedt rokonsága gyászolja. 11