Pesti Hírlap, 1920. január (42. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-29 / 25. szám

2 Pécsvárad: Schneider János (kisgazda) és Perlaky György (kisgazda) között. Csepreg: Ruprecht Olivér (keresztény nem­zeti) és Horváth János (keresztény nemzeti) között. Tehát összesen harminckét kerületben lesz február 8-án pótválasztás. A mandátumok számaránya pártok szerint: A mandátumok az egyes pártok közöt a következőképen oszlanak meg: Keresztény nemzeti egyesülés pártja: 67 Orsz. kisgazda és földmeves párt 58 Demokrata 4 Pártonkívüli 2 Kereszténysszoc. gazdasági párt Pótválasz­tás alá esik 32 Összesen 164 Több mandátumot kapott Haller István, hármat (Budapest I, Zalalövő, Cegléd); Fr­éd­inek István (Budapest VI és Cinkota); sokoró­pátkai Szabó István (Győrszentmárton és Kun­szentmárton). A többes finandátumok következté­ben szükségessé váló új választásokat ,a kor­mányrendelet szerint csak márc­isban tarthat­ják meg. A mandátumok igazolása után nyolc nappal tűzi ki ugyanis a házelnökség a lemon­dás folytán felszabadult kerületekben az új vá­lasztást, amelyet húsz napon túl, de harminc napon belül kell a kerületek központi választmá­nyának megejteni. Rémhírek Nyugat-Ír Magyarország meegszál­lására. Arra a hírre, hogy Renner osztrák kan­cellár megállapodást kötött a csehekkel Nyugat-Magyarország megszállására vonatkozóan, bizo­nyos kiürítések történtek, amelyeket egyesek té­vesen magyaráztak és amelyek ezáltal a szóban­forgó országrész lakosai körében nyugtalanságot keltettek. Gróf Sigray volt kormánybiztos a kö­vetkező felvilágosítást adta erre vonatkozólag: — Hogy az enten­e Csehországot megbízta volna Nyugat-Magyarország megszállásával, ar­ról szó sem lehet, mert hiszen a magyar kér­dés csak most van tárgyalás alatt. Figyelembe kell venni ezenkívül azt is, hogy az én­ente ál­tal a magyar békedelegációnak átnyújtott béke­szerződés nem ultimátum jellegű, hanem — Cle­menceau szavai szerint — az Apponyi grófnak át­adott irat, úgy tekintendő, mint annak a béke­szerződésnek tervezete, melyet a szövetkezett és társult hatalmak Magyarországnak javasol­nak. Hogy mi Nyuga-Magyarországról le­mondtunk volna, abból egy szó sem igaz és ar­ról szó sem lehet. Nem mondtunk le és nem is fogunk lemondani soha. Nem, nem, soha. Huszár Károly miniszterelnök címére az ország meg nem szállott területéről még mindig tömegével érkeznek táviratok, amelyekban tilta­koznak az ország megcsonkítása ellen és állást foglalnak Magyarország területi integritása ér­dekében. Újabban ötvenhárom községből érkezett ilyen tartalmú távirat. A Területvédő Liga most, hogy a nemzet­gyűlési választások s ezzel a különféle beszámo­lók és politikai gyűlések befejeződtek, kétszeres buzgalommal és kitartással lát hozzá a vidék megszervezéséhez, hogy az egész országot, bele­vonja nagy társadalmi szervezetébe. Február 1-én a Területvédő Liga három helyen tart tiltakozó nagygyűlést Nyugat-magyar­országon, még­pedig Szombathelyen, Kőszegen és Magyaróvárott. Nyugatmagyarország népe nagy lelkesedéssel készül ezekre a tiltakozó nagy­gyűlésekre, melyeken a Területvédő Liga köz­pontja nagyobb küldöttséggel vesz részt. Ez a küldöttség dr Okolicsányi László alelnök vezeté­sével január 31-én, délelőtt tizenegy órakor uta­zik el a keleti pályaudvarról. Február 8 án a Területvédő Liga öt helyen tart tiltakozó nagygyűlést és pedig Győrött, Ba­lassagyarmaton, Sátoraljaújhelyen, Esztergom­ban és Zalaegerszegen. A Területvédő Liga vidéki propaganda osz­tálya (IV., Váci­ utca 31., IV. 25.) kéri budapesti tagjait, hogy mindazok, akik ezekben a küldött­ségekben részt óhajtanak venni, ez irányú szán­dékukat az elutazást megelőzőleg három nappal jelentsék be, hogy férőhelyekről gondoskodni tudjon a rendezőség. A hadifoglyok ügye. Beszélgetés Kirchnsz Sándor alezredes­sel a hadügyminisztérium­ hadifogoly csoportjának vezetőjével­ Sok százezer család, egyedül hagyott fele­ség és árván maradt gyermek­e­,szoru­l sírvel lesi a híreket a messze idegenben kinűlődő ma­gyar hadifoglyok felől. Különös aggodalom mu­tatkozik azok miatt a hadifoglyok miatt, akik a folytonosan forrongó Oroszországban és messze Szibéria k­etten hőmezőin rekedtek. Most, hogy a békeszerződés aláírásához köze­dü­nk, feléled a reménye annak, hogy ezek a szerencsétlenek belátható időn belül megváltódni* kunstenfeié­neiktől­­is hazatérhetnek otthonukba. • békeszer­­ződés átvétele után a hadifosoly-ügy legkivsi­ebb szakértőjéhez, Kirchner Bánker alezredes­­hez, a hadügyminisztérium hadifogoly osztáályá­­nak vezetőjéhez fordultam és megkértem, vilá­­gosítsa meg előttem a hadifogoly-ügy mostani állását. Kirchner Sándor a következő felvilágo­sításokat volt szíves megadni. — A hadifoglyokra nézve a békefeltételek úgy intézkednek, hogy a hadifoglyokat csak a béke életbeléptetése után fogják hazaengedni. Ezt mi sérelmesnek találjuk. A másik súlyos pontja a békeszerződés idevonatkozó intézkedéseinek az, hogy az összes szükséges szállítóeszközöket ne­künk kell előteremteni és a hazaszállítás költsé­geit is mi fogjuk viselni. A magyar békedelegáció mindjárt Párisba érkeszése után egy jegyzéket adott á­t az ötös tanácsnak, amelyben kérte, hogy az összes hadifoglyok, így különösen a szibériai és a turkeszténi hadifoglyok hazaszállítását azonnal kezdjék meg, mert ezek szegények olyan sajnálatos helyzetben vannak, hogy ha az azonnali segítség meg nem indul, a végpusztu­­ásnak vannak kitéve. Ugyan­ekkor kértük azt is, hogy azokról a helyekről, ahol ezek a hadifoglyok öt­ esztendő borzalmait élték át, sürgősen szállítsák őket máshová, más környezetbe. Kérelmünk úgy szólt, hogy ezeket a hadifoglyokat Dolnyba, Port-Ak­hurba és Vla­divosztokba a japáni és amerikai fenhatóság alatt álló fogolytáborokba vigyék át. Ebben az eset­ben a hazaszállításnál is hozzáférhetőbb helyen volnának és addig is, amíg hazajöhetnek, jobb ellátást és teljes személyi biztonságot élvezné­nek. A magyar delegáció azt is kérte, hogy a hazaszállítási költségek miként való megoldásá­tól ne tegyék függővé a hazaszállítás tényleges megkezdését. A magyar kormány természetesen erkölcsi kötelességének tartja, hogy a hazaszál­lítási költségekat fedezze, ma azonban, valutánk teljesen lerongyol­­ása következtében és idegen valuta hiányában ni­ncsen módja arra, hogy ezeket a költségeket azonnal előteremtse Azt kértük tehát, hogy az entente kormányok előlegezzék eze­ket a szállítási költségeket, amelyeket a pénzügyi megállapodások lebonyo­lítása alkalmával a magyar kormány mint be­csületbeli adósságokat fog visszafizetni.­­ Azóta átadták nekünk a békeszerződést, ezeket­ a kérésekért a most már mint­ a békeszerző­dés megváltoztatására irányuló indítványokat fogjuk megismételni Ha a ratifikálásig vár­nánk és bennünket köteleznének arra, hogy hajókat adjunk a hazaszállításra, amikor ha­jóink egyáltalában nincsenek, ezzel a hazaszál­lítás beláthatatlan késedelmet szenvedne. Ezért szükséges az is, amire nézve külön kérést ter­jesztettünk elő, hogy azonnal egy magyar misz­szió induljon útnak Vladivosztokba, ott ez a misszió vegye kezébe a hazaszállítás irányítá­sát, hogy az első­­szállítmányok már tavaszszal tényleg útnak indulhassanak. Ebben a tárgyban az ötös tanácstól szóbeli konferenciát kértünk és kértük azt is, hogy Dell'Adami vezérkari szá­zados, aki a berni vöröskereszt missziónál már egy esztendő óta a magyar hadügyminisztériu­mot képviseli és aki maga is három esztendeig volt hadifogságiban Szibériában, szintén részt vehessen a szóbeli tárgyalásokon. Kértük ezt azért is, hogy Dell'Adams a legfelsőbb tanács intencióival a szibériai foglyok hazaszállítását illetőleg előre megismerkedhessék. — Még egy lényeges része a dolognak, ami szintén gyors előkészítést követel és amit m­i Pesten fogunk megtárgyalni: a pénzügyi kérdés mikép való lebonyo­lítása, pm­­be természe­tsen bekap­csolódik az a társadalmi akció is, ami a kiadandó bélyegekkel és társadalmi gyűj­téssel akarja a hazaszállítás költségeinek egy részét előteremteni. Erősen reménykedünk e te­kintetben is az amerikai társadalom gyűjtési akciójában am­ely már a gyermekakciónál is több millió dollárt eredményezett. Reméljük, hogy ez a gyűjtés a hadifoglyok érdekeiben is eredményes lesz, bár itt meg kell jeleznem, hogy ez a gyűjtés természe.-Gian Turmraak & ma-I­II.INIMM gyár, de minden ország hadifoglyai érdekében történik. — Turkesztán! hadifoglyaink helyzete telje­sen bizonytalan. E tekintetben legelső törekvé­sünk az, hogy az angolok útján tudjunk hozzá­juk férni és abban az esetben, ha ezen a módon lehetséges volna a hazaszállítást irányítani, ide is bizottságot küldhessünk ki erre a célra. Az oroszországi és turkesztáni hadi­foglyaink ügy­ében különösen fontos az hogy őket a Magyarországgal határó államok területükön átengedjék, mert különben ezek a honfitársaink, akik a vö­rös terror elől menekülnek, nem tudnak haza­jönni. Ebben a tárgyban is kérést intézünk a szövetséges és társult hatalmakhoz.­­ A többi európai államban levő hadifogo­lyaink nagy részét már visszaadták, kivéve azo­kat, akik még Franciaországban vannak. Ezek­nek száma mindössze négyezer, érdekükben a békedelegáció külön jegyzékben fordult az en­tente képviselőihez. Ezeknek a hadifoglyoknak azonnali visszaadását kérjük, hogy itthon a ta­vaszi munkában már részt vehessenek. Ez a ké­résünk annál időszerűbb, mert a franciaországi német foglyok hazaszállítása megindult és már az osztrákoké is folyamatban van. Franciaor­szágból egyelőre a rokkant hadifoglyainkat szál­lítják haza. A többi államokra nézve, ha ott még hadifoglyaink volnának, azt kérjük, hogy ezeket se sürgősen engedjék szabadon. — A magyar békedelegáció nagy súlyt he­lyez a hadifoglyok ügyének mielőbb való ren­dezésére. Ennek bizonysága az is, hogy amikor Clemenceau arra kérte Apponyit, foglalja ösz­sze, melyek volnának Magyarország legfonto­sabb és legsürgősebb kívánságai, Apponyi a föl­sorolt három pont között a hadifogoly-kérdésről is megemlékezett. B. J. .. I' Képzőművészet. # (A Nemzeti Szalon) telt tárlatának hivatalos megnyitása szerd*n délután ment visbe A kultusz­minisztérium részéről dr Nagy Árpád minisz teri ta­nácsos a művészeti ügyosztály vezetője, Jalent meg és Déry Igazg­ato ka'a'? adásával végig megtekintette a tárlat minden művet * (Kiállítás m­sgingyűjteményekben A?, Ernst­muzeum legközelebbi kiirtása, mely különféle ma­­gángyű­jteményekből eredő anyagot tartalmaz, feb­ruár 1-én, vasárnap, nyilik meg PESTI HÍRLAP 1920. január 29., csütörtefc. *»•'• '-"•" Foch tábornagy intézi a hadműveleteket a bolsevisták ellen- Bécs, jan. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) A Morning Post varsói levelezője minden cáfolat ellenére azt­ állítja, hogy Foch tábornagy legközelebb, a bolseviki hadseregnek tavaszra bejelentett nagy offenzívája ellen vájd védekezés céljából Varsóba érkezett és mint az entente-sereg generalisszimusza átveszi a hadmű­veletek stratégiai vezetését. Úgy a Berezínán, mint a Krimi-félszigeten a vörös csapatok elő­nyomulóban vannak. Pildsudski lengyel államfő Petljurával tartott többrendbeli konferenciája alapján elhatározta­, hogy az ukrán sereget tá­mogatásban részesíti. Angol jelentés a bolseviki frontról. Bern, jan. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Az Agence Havas jelenti: A jeka­terinodari főhadiszálláson levő angol katonai misszió következő jelentést küldötte a bolseviki front helyzetéről. A kaukázusi hadsereg az Aksei folyó mögött Zarycintól hatvan mérföldnyire dél­nyugatra áll. A sereg öt fronttámadást és a bal vö­rös szárny egy megkerülési kísérletét vissza­verte. A vörös hadsereg sikertelenül kísérelte meg öt hídon az átkelést. Az Odessza ellen való elő­nyomul­ás­t feltartóztatták. Kolcsak elfogatása igaz- London, jan. 28. A Daily Mail jelenti Kar­binból, hogy Kolcsak elfogatásáról szóló hit igaz. Kolcsak fölött az irkucki forradalmi tör­vényszék ítél. Hogy a Kolcsaknál levő hetven mil­lió fontnyi állami kincstárral mi történt, eddig nem tudják Amsterdam, jan. 28. A Telegraf szerint a Timesnek azt jelentik Vladivosztokból, hogy Horvát tábornok Karbinban generalisszimus­­­szá kiáltatta ki magát. Kolcsakot börtönbe vetet­ték. A magával vitt aranyszállítmány a csehek kezén van. Denikin Konstantinápolyban Páris, jan. 28. Az Echo de Paris szerint Denikin vezérkarával egy hadihajó fedélzetén Konstantinápolyba érkezett. Lengyelország segítséget kér a vörösek ellen­ Páris, jan. 28. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) A nagy­követek konferenciája Foch tábornagyot és a szövetségesek hadvezéreit felkérte, tegyenek sürgős intézkedéseket, hogy Lengyelország a bolsevikiek támadása esetén ka­tonai támogatásban részesüljön. Lengyelország a szövetségesek segítségét kérte a bolsevikiek ellen. A balti államok együttes támadása Stockholm, jan. 28. (A Pesti Hirlap tudó­stójának távirata.) A Russkoje Lisa jelentése szerint a­­balti államok együttes támadása vár­ható az entente támoga­ásával Szovjet-Oroszor­szág ellen. Az offenzívát Mannersheim general "­*az­imusz fostra vezényálni.

Next