Pesti Hírlap, 1920. július (42. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-01 / 155. szám

XLII. évfolyam 155. (14,268.) számok Csütörtök, július 1 .Budapest, 1920. IS Kiadótulajdonosok­­ LÉGRÁDY TESTVÉREK, SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDAI Budapest, V., Vilmos csészár-út 7* FIÓKKIADÓHIVATAL, Budapest, VIL, Ermébet-körút L ELŐFIZETÉSI ÁRAK I Egész évre 280 K —­­ Félévre 140 „ — Negyedévre 70.. — 4 Egy hóra ... 25 „ — M Egyes gE&m Ara helyben, vidéken és pályaudvaron 1 korona. Hirdetés és apróhirdetés dijezabáe szerintis Az ifjúság napja. / "A t?&nnapi nap az ifjúság napja_ volt! a fővrM^Han. A templomokban misék és ház­adó istentiszteletek voltak a tanév sikeres be­fejezése alkalmából. A sporttereken pedig fölvonultak a fiatal tornászok és atléták, hogy ezernyi tapsoló közönség szeme előtt bemu­tassák az iskolázott izmok vetélkedésének gyönyörű játékát. Az ügetőversenypályán a fővárosi középiskolák diáksága nemzetvédel­mi sportünnepet rendezett. A Dunán délután nagy regattaversenyben mérkőztek egymás­sal a különböző evezős klubok. Ezzel egyidejű­leg atlétikai verseny is volt a fővárosban, mely a tegnapi napot így a fiatalság ünnep­lése mellett a testedzés és az izomkultúra esz­méinek szentelte. -Már sokat beszéltek és sokat szónokol­tak arról, hogy a sport és a fiatalság egészsé­ges nevelése a nemzet jövője szempontjából mit jelent? Mindaz a buzdítás és mindaz a méltánylás, ami ezen a téren elhangzott, igaz volt eddig is. Magyarország mai szomorú hely­zetében azonban kétszeresen igaz lesz ezután. Emellett egészen új igazságok járulnak hozzá az eddigiekhez a sportszellem fontosságának a bizonyítására. Az ügetőversenypályán tar­tott sportünnepélyen Horthy Miklós kor­mányzó utalt arra, hogy „a mai magyar fia­talságra különösen nehéz feladatok várnak", mert a becsületünkről le kell mosnunk a fol­tot. Horthy szavaiban már benne van egy ré­sze annak, hogy miért lett a sport, a fiatalság egészséges nevelése Magyarországon ma fon­tosabb, mint valaha. Magyarország mai szerencsétlen hely­zetében új eszközöket és új szervezeteket kell beállítani a nemzet fönmaradásának a szol­gálatába. Tanulnunk kell ellenségeinktől: a cseh, a horvát és a szerb szokások voltak elő­futárjai Csehország és Jugoszlávia nagy si­kereinek. A híres tornaegyesületek, amelyek ugyanakkor, amikor a fiatalság testi kultú­ráját fejlesztették, a nagy szláv összetartás eszméit hirdették és állandóan ébren tartot­ták az irredenta szellemet. Amit a cseh és a­zerb szokások meg tudtak csinálni, azt meg­csinálhatják a magyar tornászegyletek is, ha küllőképpen megszervezik őket. A magyar tornászokra azonban még egy rí­utóik feladat is várakozik. Az atlétika nem­zetközi értéke az emberiségnek. A magyar atléták eddig is élénk és sikeres szerepet ját­szottak a különböző nemzetközi versenyeken. A magyar faj nagy rátermettsége mellett bi­zo­nyára hasonlóan nagy szerepet fognak ját­szn­i a jövőben is. Már­pedig ne felejtsük el: mind­­en magyar ember, aki a külföldön sikert aratott, becsületére válik a nemzetének is. És min­en magyar ember, aki a külföldön bará­tokat­ és összeköttetéseket szerzett, ezeket a barát­okat és összeköttetéseket egyben a nagy­ nemzetnek is megszerezte. A j­övő számí­tásaiban pedig nagyon sokat épí­tünk ara a reménységre, hogy ha­­ a m­agy­arság nagy életbevágó problémái újra napirendre kerülnek, ne álljunk majd a nagy­világban olyan elhagyatottan, barátok és részt­vevő­, megértő társak nélkül, mint mostanában. Németországnak a helyzete nagyon ha­ti a mienkhez. Ott is a most szintérre lépő riiónak kell helyrehoznia azt, amit a le­lépőt gy ráció elrontott. És Németországban mois fölü­ln­­r­rték azt, hogy a sport fejlesztése mit jelent az ország reménységeinek a szem­pontjából! Egyremásra akkurnak ott a kü­lön-iK. •••p^t-egyesületek és legutóbb egy millió atléta követi i'01 a kormánytól azt, hogy _ sta­dionut, építsen­­ némi­­ atléta-képzés céljaira. Magyarország pé...'-ügyi helyzete akármilyen rossz, a mig­­ar kormány sem zárkózhatik el attól, hogy a magyar atléticát minden eszkö­zével támogassa Magyar atlétika ma azt je­lenti, hogy: magyar tizedés?ta...Ismét Szo" val: a magyar nemz ' jövel^^©­ Tovább folynak a kihallgatások. _ A politikai helyzet változatlan. A kormányzó tegnap és ma Rubínek Gyula, zsuri Béla, gróf Andrássy Gyula, Szmrecsányi György, Meskó Zoltán, gróf Klebelsberg Kunó, nagyatádi Szabó István, Bleyer Jakab, Beniczky Ödön, Hegyeshalmy Lajos, sokorópátkai Szabó István nemzetgyűlési képviselőket és gróf Bethlen Istvánt fogadta kihallgatáson a politikai válság ügyében. A helyzet lényegében az újabb audienciák után sem változott, a kihallgatott politikusok azt a parlamentáris megoldást ajánlották a kormányzó­nak, hogy a többségi pártokból alakult kormány neveztessék ki, lehetőleg olyan politikusokból és szakemberekből, akikben megvan a kellő erély és képesség az ország nehéz helyzetének megjavításá­ra. A tárgyalások, amelyek a kormányzás pro­grammjára vonatkoznak, tudomásunk szerint főleg a gazdasági és pénzügyi kérdéseket érintik. A gaz­dasági rekonstrukció lassúsága rendkívül érezteti hatását a­z állam pénzügyi helyzetére, amelyet a békeszerződésnek óriási terhei még fokoznak. Ezért a legkörültekintőbb takarékosság mellett szükség lesz a közel­jövőben az állami kiadások revízió alá vételére. A pénzügyi kormányzat szerint csak ilyen módon remélhető a helyzet javulása s ezért a kiadások redukálását már most megkezdik minden vonalon, azokat az állami intézményeket, amelyeknek fentartására nincs feltétlenül szükség, azonnal megszüntetik. Kapcsolatos ezzel egyes mi­nisztériumok feloszlatása, a tisztviselői létszámnak az összes hivatali ágazatokban való csökkentése, ami fokozatosan a szolgálati idő figyelemmel tar­tásával fog végbe menni és egyidejűleg gondosko­dás történik a fölöslegessé vált tisztviselőknek más, produktív téren való elhelyezéséről. A már előké­szített reformokon kívül ezt a kérdést kell közmeg­nyugvásra rendeznie az új kormánynak. Ezeknek a módozatairól folynak most tárgyalások; a párt-és személyi k­érdések csak m­­ásodrangúak. Az új k­ormány kinevezése a jövő hét elejére várható, mert a kormányzó még sok politikust meg fog hallgatni. A politikai élet régi szereplői közül Lovászy Márfrk és gróf L­uknány Tivadar i A meg­hívást kaptak,a többségi pártok állásfoglalása után azonban válto Pratlan az a helyzet, hogy csak a ke­resztény blokkból kiszemelt miniszterelnök számít­hat a nemzetgyűlés többségének bizalmára. A kisgazdapárt körében változatlanul Rubi­nek Gyula miniszterelnöki dezognálását várják. Ru­binek, amennyiben megbízást kap a kormán­yala­ci­tásra, még az új minisztérium összeállítása előtt felhívást intéz a többi nemzetgyűlési pártozóhoz, el­sősorban a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjá­hoz és a disszidensekhez és ideiglenes kormányzó­párt alakítása érdekében csatlakozásra szólítja fel őket. Azt hiszik, hogy ennek a felhívásnak meglesz az eredménye és többen be fognak lépni a kisgaz­dapártba. Neo­ tartják lehetetlennek, hogy ilyképen egy abszolút többségű kormányzópárt fog kialakul­ni. Állítólag ennek a mozgalomnak érdekében a kis­gazdapártban Gömbös Gyula, a Keresztény Egye­sülés pártjában pedig Vass József igyekszik hangu­latot teremteni. A nemzetiségi minisztérium megmarad.­ ­Azzal a híreszteléssel szemben, hogy a mi­nisztériumok létszámának csökkentésével a nem­zeti kisebbségek minisztériuma megszűnik, a ke­resztény egyetértés pártjában az a fölfogás, hogy a minisztérium föntartása a jövőre nézve továbbra is megokolt és fontos államérdek. Megkérdeztük erre vonatkozólag Hencz Károlyt, a párt intéző biizott­sá­giának vezető tagját, aki a következőket mondotta: — Azok, akik az efajta híreszteléseket gyárt­ják és mögöttük állanak, elfelejtik, hogy az or­szágot ők vesztették el és vitték a megsemmisülésbe. Nekünk, akik azt a helyzetet átvettük, tudatában kell lennünk, hogy az országot újra kell építeni. Hogy ez miképpen történjék, erre az irányt a tör­ténelem adja meg. Ehhez­ a munkához pedig a nem­zetiségi minisztériumra szükségünk van. A tiszántúli választások. A kisgazdapárthoz érkezett jelentések szerint Kun­hegyesen Paczck Géza kisgazdapártit választották meg gróf Ráday Gedeonnal szemben.. Mezőtúron Vértes Vilmos István kisgazdapárti 1416 szótöbbséggel lett képviselő Tóth János pártonkivü­livel szemben. Berettyóújfaluban Szilágyi Lajos kisgazdapárti 8881 szavazattal győzött. Biharnagy­bajomban Szabó József református lelkészt (kisgazda), Szeghalmon Temesváry Imrét (kisgazda), Nádudvaron Kiss Ferencet (kisgazda) választották meg. Hajdúböszörmény­ien Taszódy Kovács András Friedrich-pártit, Orosházán Csizmadia Sándor nemzeti munkáspártit, Hajdúszoboszlón Dániel Bélát (ker. egyesülés) választották meg képviselő­nek. Cséfán, Nagylétán és Biharkeresztesen július 4-én lesz a választás. A^ UUOMNDA­N T^YEVIUU JKMJU a MIHMUT párti Könyves Lajos. Nyírbátorból jelen­tik, hogy ot­t Biroly Sándor ref. esperest a keresettegy nemzeti egyesülés pr­o­grammjával megválasztották. A népjóléti minisztérium ügye. Ma este Dollinger Gyula vezetésével Kuznyik Pál, Ritoók Zsigmond, Kétly László és Bar­la Szabó József kül­döttségként kérték a pártvezetőséget, hogy a né­pjólé­tii mi­nisztériumot megfelelő szakférfiú vezetésével továbbra is hagyják meg önálló működési körében, a munkajász úti ke­zelését pedig utalják át a kereskedelemügyi minisztérium­ba. A párt nevében Korányi és Ferdinándy miniszterek ki­jelentették, hogy a kérdés ilyetén való megoldásához teljes egészében hozzájárulnak. A mezőtúri választás.­ k mezőtúri választási harcban a kisgazdapárt ottani jelöltjének, Vértes Vilmos Istvánnak támogatására falragaszokat terjesztettek a kerületben, amelynek egyik passzusa így hangzik: „Elárulja szeretett magyar hazánk legszentebb érdekeit az, aki a letűnt korszak tehetetlen csatlósait akarja életre kelteni, akiknek sem pártjuk, (pártonkívüliek) sem programmmjuk, sem meggyőződé­sük." Ez a kitétel állítólag a kerület másik képviselő­jelöltjére, Tóth János volt belügyminiszterre vonatkozik, aki ott pártonkívüli programmal lépett fel. Hír szerint a kisgazdapárti falragasz ügyében Andrássy Gyula fia, Apponyi Alibert felszólalnak a nemzetgyűlésen. A tíz v­áros községi szervezkedése.­ ­ A Belvárosi Polgári Nemzeti Párt a IV. kerületben ma kiragasztott programmplakátja azt hirdeti, hogy a po­litikai jelszavak nem valók a községi választások keretébe. Akit ők Budapest törvényhatóságának termébe küldenek, az a hanyattlás lejtőjén álló Budapest javán fog dolgozni. A munka, az újraépítés nemzeti és polgári feladat­a a nél­külöző és küzködő város megnyugvást, jogtisztületet, fele­kezeti békét akar.­­ A szakszervezeti szövetség módosította ítéletét a magyar helyzetről. Bécs, jan. 30. A Deutsches Volksblit esti lapja, a Telegraf, a bojkottról ezeket írja: Az ed­digi megbeszélések a nemzetközi szakszervezeti fc*8*ateé­sf­iel lúclégi­slen folynak , a magyar rész­ről felállított keretek között maradtak. Eddig csu­pán felvilágosításokat adtak. Világosan lehet érez­ni, hogy a szakszervezeti szövetség a felvilágosítá­sok után a magyarországi helyzetre vonatkozó ítéletét, amely a bojkotthatározat alapjául szolgált, lényegesen módosította. Hír a­ bojkott megszüntetéséről. *—­"Királyh­idáról jelentik a Budapesti Tudósító­nak. Bécsi információ szerint az amsterdami szak­szervezeti iroda kiküldöttei és a bécsi bojkottrende­zőseg tö­bb napi tárgyalás után elhatározták a boj­kott megszüntetését. Ezt a határozatot állítólag két nap múlva végrehajtják. Az ebben a kérdésben döntő tényezők éppen úgy, mint az osztrák kor­mánykörök nagyon tartózkodóan nyilatkoznak, de az információt nem cáfolják meg. A magyar kormány nem tárgyal a bojkott rendezőivel Félhivatalosan jelentik: Renner kancellár köz­vetítő szerepe különböző híresztelésekkel szemben illetékes helyről megállapítják, hogy a magyar kormány a szakszervezetek nemzetközi szövetségé­­vel semmi néven nevezendő tárgyalásokat sem foly­tat, sem nem kezdeményezett. A bojkott által első­sorban sújtott Ausztria érdekében Renner kancel­lár felajánlotta közvetítését a magyar kormánynak. A magyar kormány Renner kancellárhoz intézett válaszában kijelentette, hogy a szakszervezetek nemzetközi szövetségével tárgyalni nem hajlandó, ellenben minden magyar külképviseleti hatóság készséggel ad úgy idegen állampolgárnak, mint társadalmi és egyéb szervezetek képviselőinek is információkat a magyarországi helyzetről. A ma­­gyar kormány egyben kijelentette azt is, hogy a magyar belügyekbe beavatkozást semmi szín alatt meg nem engedhet, egyébként azonban nincs észre­vétele az ellen, hogy a bojkott által elsősorban érin­tett Ausztria annak elhárítása érdekében Wímben a nemzetközi szakszervezetek képviselőivel megbe­széléseket folytasson. Eme elvi álláspontnak teljes figyelembe vételével Wienben Gratz Gusztáv rend­kívüli követ és meghatalmazott miniszter a szak­szervezetek nemzetközi szövetsége által Wienbe küldött meghatalmazottaknak megadta mindazokat a felvilágosításokat, amelyeket a magyar ügy he­lyes megismerése érdekében szükségesnek tartott. Ezzel magyar részről az ügyet befejezettnek te­­kintik.

Next