Pesti Hírlap, 1920. július (42. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-15 / 167. szám

A népbiztosok bünpöre. . . A főtárgyalás nyolcadik napja. — JLeg*"' kezdték Ágoston Péter — CWdr­ öfe­n szünet kihallgatását. A szerdai tárgyaláson megkezdték Ágos­ton Péter volt népbiztos kihallgatásét. A vádlott professzor, ugy látszik, nem vesztette el a fogházban előadói képes­s­égét, mert kétszeres kisebb megszakítással öt órán keresztül valójá­ról pretekciót tartott, amit­ a bíráik, a vádlottár­ok és a karzaton megjelentek teljes figyelemmel hallgattak. Olyan részletességgel adja elő mondani­valóját, hogy­ kihallgatása minden valószínű­ség szerint igénybe fogja venni a pénteki és a szom­bati napokat is. Arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, ki is nemmel válaszol. Panaszt tes­ e­ emiatt a bíróság előtt, hogy a gyűjtőfogházban készített jegyzeteit elvették, pedig nagy szüksége lett volna reájuk. Ez a­ per — úgy­mond — történelmi jelentőségű­. Teljes elismeréssel van a magyar bíróság képzettsége iránt, de szükségesnek tar­taná társadalmi tudományokkal foglalkozó egyéneknek szekértőként való meghallgatását A háború alatt az egész állami szervezet megvál­tozott. A közellátás érdekében olyan intézkedéseket tet­tek, amely valósággal állami kapitalizmus mert hiszen ez álla­m a tőkéket vonta, magához. Tizenhárom évig volt Nagyváradon a népiroda vezetője, ahol tapasztalhatta a nép gondolkodásmódját. Abból, hogy a háború idején megengedték a megbízott útján való házasságkötést, sokan azt hitték, hogy ez a többnejűséget jelenti Amikor az entente-missziókkal tárgyalt, mindig kt. összesség érdekében cselekedett. A bolsevizmus megvalósításában neki része nem volt. Beismeri, hogy sifcsa i­s:ini csinálták a dib­okst, de mergvíződése, hogy senki csinálta volna jobban-XX X XX X XX XXX X X XXXXXXX X R X XXXXXXXX SzÜnet után a lelkivilágáról beszélt. Azt mondja, hogy lelk° tele van pietással. Kora ifjúságától fogva sze­rette a históriát. Gondolkodásmódját, atyjának köszön­heti, aki őt, tizenhat esztendős korában pofon vágta, pedig azelőtt sehol meg nem ütötte , mert egy cselédet becsü­letében m­egsértett. Fi­a pofon tette őt szocialistává. Ő is vo­lt biró húsz évvel ezelőtt, ebben a minő­ségben egészen különös dolgokat tapasztalt. Egy földbir­tokos szilétes botjával megtámadta híresét, aki vasvillát fogott. A földbirtokos elmenekült­, de feljelentette a bé­rest. Ezt a pert­­ tárgyalta, a bérest felmentette, de az­ur­áin nagyon ferdén néztek rá a kaszinóban, a főispán pedig nem fogadta a köszönését. Ez az eset mutatja, meny­nyire ráfekszik a társadalom a­z emberre, mennyire nem lehet független az ember és ha független akar lenni, mennyi összekülönbözése van- Nagyváradi tevékenységéből világos, hogy mindig szocialista volt és mégis jótékonykodott, bár ez ellenkezik a szocialisták elveivel, akik azt mondják, hogy a jótékonykodások csak a polgári társadalom oszlopait erősítik. A harctérről hazaérkezve, nem érdeklődött a poli­tikai események iránt mert nem tudta magát beleélni az itthoni dolgokba. A forradalomkor mindenki forradal­már volt, mert békét akart. Amikor feljött Budapestre, je­nuár havában megkínálták a belügyi állam­titkárság­gal, arait el is fogadott Abban időben a tisztviselők minden kicsiségért gyűléseztek és a deputációkkal mindig őt, keresték fel. Mikor a tisztviselők megkérdezték, hogy belépjene­k-e a szocialista pártba, ezt a tanácsot adta nekik, hogy ne lépjenek be. Ismerteti a bolsevikiek szereplését, akiket valósá­gos bolsevistáknak és nem kommunistáknak tekint. Tu­domása szerint­ Károlyi intézkedett, hogy azokat a bol­sevikieket, akik a Népszava ellen támadást intéztek , a gyűjtőfogházban voltak letartóztatva, mint politikai fog­lyokat kezelték.­­ A második forradalmat szerinte a Vyx-féle szét­daraboló jegyzék idézte elő. A munkástanács ülésén rövid ideig volt, onnan hazament. Másnap reggel az egyetemre ment, ahol több tanár­társa gratulált külügyi helyettes­népbiztosi kinevezéséhez, őt meglepte a dolog, mert sem­miről sem tudott, sem p. Károlyi lemondásáról, sem a minisztériumok megszüntetéséről. Kun Bélát Kolozsvárról ismeri. A diktatúrában első találkozásukkor ezt mondta Kun, hogy nincs szán­déka orosz kommunizmust, csinálni, később azonban rá­jött, hogy több ilyen kérdésben Kua Bíla rent mondott igazat. Az­ ekkori körülmények mérlegelése után a meg­bízást elfogadta, mert ebben állapodtak meg Kunnal, hogy ő lesz: a külügyi hivatal adminisztrátora, Kun Béla a kelet­i, mi pedig, tekintettel arra, hogy több nyelven be­­zél, a nyugati orientálódást végzi. Az első napo­k teljesen tisztázatlanok, zavartak voltak­ Egy kormányzótanácsi ü­lésen jelen volt, de nem tudja, teji kik tartoztak oda, mert r­ak kereset is­ vort közülük. Az ülések nagyon vásári jellegűek voltak. Ál­talános politkai helyzetkérdéseket, tárgyaltak és ha va­laki egy új tervvel jött, nagy ügyrendi vita következett. A gyűléseken mindenki lehetőleg a maga álláspontját Hindenburgra rálőtt egy betörő. Berlin, július 14. — Hannoverben hétfőn este egy betörő merényletet követett el Hin­denburg ellen. A vezértábornagy dolgozó szo­bájában az írói sztarttól in­t, amikoa a szomszé­dos szobából zajt hallott. Amidőn megfordult, egy leszesztendősnek látszó fiatalembert pillantott meg, aki katonaruhában volt és az egyik szekrény mellett állt. Hindenburg azt h­éte, hogy a fiatalem­ber valami munkával volt elfoglalva a villában és betévedt a szobába. A vezértábornagy átment ugyanabba a szobába , amidőn a fiatalember ész­revette, el akart menekülni. Hindenburg most már látta, hogy betörővel van dolga és megragadta a fiatalembert, ez azonban igyekezett szabadulni. A vezértábornagy szolgáját akarta hívni. A hatvan­két­ esztendős Hindenburg és a húsz esztendős su­hanc között kemény tusakodás kezdődött, amelyben több bútordarabot fölborítottak. Hindenburg csak félkézze­l tartotta a betörőt, a másikkal a csengő gombját akarta elérni. A fiatalember revolverével fenyegetőzött és elő is vette Browningját. Hinden­burg nem ijedt meg és nem eresztette el a betörőt, aki erre elsütötte revolverét A golyó célt tévesz­tett. A betörő végül kiszabadította magát és az ab­lakon át elmenekült. A vezértábornagy fia Hin­denburg százados, ezeket mondotta a merényletről: — Este atyáim, aki egy öreg szolgával lakik együtt a Hannover-villában, egyik földszinti szo­bában egy fickót talált, aki háttal állt feléje. Atyám iparosnak nézte és megkérdezte, hogy mit akar, mire az idegen izgatottan megfordult és azt mondta: Rossz helyre tévedtem, bocsánatot kérek. Hinden­burg azonban rögtön megsejtette, hogy betörővel áll szemközt és galléron ragadta. Ebben a pillanat­ban a fiatalember kiszakította magát és revolvert rántott ezzel a kiál­áss­al: Most majd másképen be­szélünk egymással! Erre lövést tett, mely azonban szerencsére célt tévesztett és közvetlenül a tábor­nagy mellett ment­ el. Veszedelmes küzdelem kez­dődött a fegyverért, amelyet Hindenburg a betola­kodótól el akart venni. Végü­l sikerült a gazfickó­nak kiszabadítania mgát és megszökni úgy, hogy nyoma veszett. Stilyis ellentétek a spaai konferencián. Bécs, júl. 14. A Neues Wiener Journal ber­lini jelentést közöl, amely sz­rint a spaai tárgya­lások közvetlenül megigazítás előtt állanak. Teg­nap ismét a számkérdésről tárgyaltak és Simons külügyminiszter kijelentette, hogy a szakértők nem tudtak megállapodásra jutni, mert a német dele­gátusok nem ígérhetik meg azt a szénmennyisé­get, amelyet az antant követel. Delacroix elnök erre kijelentette, hogy a német delegátusok nyilat­kozatai miatt rendkívül komolyra fordult a hely­­zet. Ilyen körülmények között nem lehet a legkö­zelebbi ülés idejét megállapítani, indítványozza te­hát, hogy az üléseket sürgeterjék fel és ha a né­metek megjelenése ismét szükségessé válik, majd értesítik róla. A szövet­ségesek az ü­lés után táv­iratban szólították fel Foch marsall és Wilson angol tábornagyot, hogy térjenek vissza Spaaba. Ez a visszahívás világos fenyegetés és nem jelent­het egyebet, mint az antant csapatainak a Ruhr vi­dékéra való bevonulását. Bécs, jul. 11. A Neue Freie Presse jelenti Spaaból, hogy a ezen kérdést újabb­ bizottság elé utalták, amelyen a németeket Stinnes képviseli. Spaa, július 1­3. (Wolff.) Ma délelőtt 11 óra­kor összeült a konferencia által kiküldött vegyes bizottság. Wirth birodalmi miniszter a késő dél­utánra helyezte kilátásba a határozott felvilágosí­tást a pénzügyi ajánlatok nagyságáról és a fizetési módozatokról. Azonkívül a német szakértők a szén­kérdésben is tárgyaltak a másik fél szakértőivel a németek újabb ajánlatáról, amely a szövetségesek részére teljesítendő havonkénti szállításokra vonat­kozik. Megegyezés nem jött létre. A görüg­ök g­yő­zelmes előnyomulása-Páris, júl. 14. A Petit Párisién jelenti Smir­nából, hogy a görög hadsereg igen bravúrosan nyomul előre Kisázsia belsejébe. Kemai pasa csa­patai fegyvereik és lőszerük hátrahagyásával me­nekülnek. Polgárháború Kínában-London, júl. 14. Pekingből jelentik. Tegnap megkezdődtek az ellensége­sedések Kínában a ha­talomért versengő két párt között Totánál, a Pe­kingba vivő vasút mentén. Tiencsin védelmére egy osztag külföldi csapat érkezett. Sanghajból érkező jelentések szerint a konfliktus észak felől Kiang-Su talb­k­ényra is kiterjed. Az ellenfelek Sanghaj bir­tokáért v5*.-'?a3-nek, amiből komoly válság szár­mazott. A"Henc3ini va.­uti vonalat több helyen fel­szakították, ugy hogy a forgalom megszakadt. Az ostrom állaptot kihirdették. A forrensisnek őrülete itt­ nem kapta el. Kétségtelen, hogy a n­égy évet meghaladó bábom nagy menesben hozzájárult az orücsök meg­változtatásához. xxxxxxxxx XX xxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxx x xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx FEST! HÍRLAP 1920. július 15., csütárISSL akarta érvényesíteni, a régi szocidlisták közül különösen LEEÍIBJ és P.l­ány a baloldal lelé­­szolt, később idecsatlakozott Varga is. A gyűlésekről­ jegyzőkönyvet nem vezettek, nem is hitelesítettek. Az önök által felmutatott jegyzőkönyvekre azt mondja, hogy ilyeneket neiű látott. A gyűléseken, nem volt szavazás, kaccsá Kun Béla előterjesztéséré ké­szítették elő a re-­ leleteket. A ffitárgyalájt pénteka.i folytatják. lap! hirek.­ ­ (Az örökifjuság titka.) Az osztrák lapok nagy nemzeti ügyet igyekeznek csinálni a Steinach professzor tagadhatatlanul jelentős és érdekes föl­fedezéséből. Egymásután szólaltatják meg az or­­vosi tudomány kiválóságait, akik közül a Neue Freie Presse legutolsó számában Roux Vilmos hallei professzor véleményét közli a lap vezető helyén. Roux professzor, világhírű, tudós, a modern, fejlődéstani mechanika meg­alapí­tója, aki szerinti Steinach professzor kísérletei az emberi életerő megújhodásának titkát nagy lépéssel közelebb hoz­ták a megoldáshoz. A tudós tanár cikke szerint Steinach kísérletei az öregedés jeleit mutató em­bereken jelentős eredményekkel jártak. A pro­fesszor páciensei fiatalabb és frissebb kinézést nyertek, a kezük reszketése megszűnt, a test moz­­gása élénkebb lett, a szellemi képesség és az akaraterő megnövekedett. Egy negyvennégy éves ember, aki idő előtt megöregedett, újra vissza­nyerte teljes testi és szellemi erejét, munkaképes­ségét és mint testi munk­ás képessé lett arra, hogy a legnehezebb sulyokat emelgesse. A kísérletek nőknél alkalmazva is hasonló sikerrel jártak. Roux utal arra, hogy Steinach kísérletei még a kezdet kezdetén vannak, legalább egy emberöltőre van­­ szükség ahhoz, hogy azok tökéletességre jussanak. [ Steinach professzor a tudós önzetlenségével kéz­i kincsesé tette eddigi búvárkodásának eredményeit,­­ anélkül, hogy pénzéhes sarlatán módjára kimerít­hetetlen kincsesbányát teremtett volna abból a sa­ját rendelőszobája számára. Épen azért a kultúrál­lam­oknak, és elsősorban Ausztriának kötelessé­gük az, hogy Steinach tanár kutatóintézete szá­mára nagy alapítványokat tegyenek, hogy a kiváló tudós zavartalanul és minden anyagi gondtól men­tesen élhessen találmánya tökéletesítésének. •— (A legfőbb állami számvevőszék) új alelnöke és ideiglenes vezetője, dr Zawad­ovszky Alfréd ma foglalta el hivatalát. Dr Balogh Ferenc távozó alelnök búcsúbeszédé­ben az új alelnök támogatására buzdította a tisztviselőket, akiknek nevében dr Gerber Ferenc tanácsos először a tá­vozó alelnököt búcsúztatta, fényes elégtételt szolgáltatva" neki a Strausz-ügyből"folyólag őt ért vádjakért, majd az új alelnököt üdvözölte.­­ (Hadifoglyok érkezébe Budapestre.) A Kelet-Szibériából tengeren visszatért első hadifo­golyszállitmány az inotai leszerelő táborból 15-én, csütörtökön, délután fél négy órakor érkezik meg a keleti pályaudvaron a 31. számú kórházvonaton.­­ (A népbiztosok bűnperéről) e heti számában is egy sereg képet közöl Az Érde­kes Ujság. Bemutatja a lap gróf Bethlen István arcképét, képeket közöl az amerikiai in­gyentej-ünnepről, a hadifoglyok hazatéréséről, a MOVE és a Prónay-zászlóalj serlegmérkőzéséről, az erdélyi útjukról Budapestre érkezett amerikai lelkészeiről, a vagyonlakók­ról. Címképe megkapó: bemutatja, milyen a határ a termé­szetban Jugoszlávia felé; a határt a szerbek által fölszedett fin­ek jelzik. A szépirodalmi rész ezúttal is rendkívül gaz­dag és változatos.­­ (A volt főtörz­sorvos bűne.) A budapesti rendőrség a békéscsabai rendőrség megkeresé­sére letartóztatta Hazai­ Sternschuss János volt fő­törzsorvost és Békéscsabára szállíttatta. A volt törzsorvos a háború idején a békéscsabai katonai kórház parancsnoki tisztét töltötte be és a vád szerint ebben a­ minőségében három rendbeli gyil­kosságot követett el. Kihallgatása után, amelynek során állítólag belismerte, hogy részes két gyil­kosságiban, átszállították a gyulai ügyészség fogházába. Letartóztatása lázban tartja egész Békés megyét, ahol igen népszerű volt és több helyütt választották meg díszpolgárnak.­­ (A Schromfeld-per­ szerdai tárgyalásán kihallgatta a hadbíróság Lotz Gyula nyugalmazott századost, majd Ranzen­erger Jenő volt századost, aki elmondta, hogy a népbiztosok elismerésüket fejezték ki Stromfeldnek ka­tonai tevékenységéért, mert a diktatúrát a vörös hadsereg fegyelmezettségével megmentette. Stromfeld erre vonat­kozó kijelentését hallotta. Az elnök a tanúnak zárt tár­gyaláson való kihallgatását elrendelte. A következő falui Takárcs, az Ébredő Magyarok Egyesületének alelnöke, el­mondta, hogy Lemberkovics százados az ellenforradalom minden részletét közölte Stromfelddel, aki a tervet el­hamarkodottnak tartotta és azt mondta, hogy a csehek kiverése után a vörös hadsereg Budapest és a népbiztosok ellen fog fordulni. Stromfeld ekkor kijelentette Lemb­r­­kovicsnak, hogy az ellenforradalmat nem fogja támogatni, de győzelem esetén a vörös hadsereg feloszlatására vonat­kozó parancs kivételével az ellenforradalmi kormány minden parancsát teljesíteni fogja. Ezután az orvosszak­értők véleményét hallgatta meg a bíróság. Bartmann Géza, a XVI. helyőrségi kórház polgári orvosa szerint Stromfeld beszámítható, de inulzív természet, és ez csök­kentette beszámíthatóságát két esetben. Először, amikor Böhmmel végezni akart, másodszor, amikor elvállalta a vezérkari főnökséget. Ugyanilyen értelemben ad véleményt a másik orvosszakértő, egy alezredes orvos is. Néhány okmány felolvasása után a bíróság Lovás­zy Károly írót hallgatja ki, aki elmondta, hogy a színügyi bizottság megbízásából 1919 júniusában Gödöllőn járt, egy ottani színház létesítése érdekében Ekkor beszélt Stromfelddel, akit figyelmeztetett, hogy testvérharc van kitörőben. Stromfeld azt mondta, hogy ő testvérharcba nem megy bele és a népbiztosoktól undorodik. Hozzátette, hogy ő a népbiztosokat szélhámosoknak tartja. Ezután a bíróság ismét zárt tárgyalást rendel el. Még néhány irat fölolva­sása után Riitz tábornok elnök a bizonyítási eljárást be­fejezettnek jelentette ki. Az ügyész egynapi szünetet kért, amit a bíróság megadott, úgy, hogy a­­perbeszédekre pén­­tek reggel kerül a sor.­­

Next