Pesti Hírlap, 1920. augusztus (42. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-01 / 182. szám
Elbúcsúztam tőlük és ideadták nekem azt a magyarul írt könyvet, a Gábor Andor könyvét, hogy olvassam el és azután ítéljek. Én elolvastam azt a könyvet. Egyben föltétlenül igaza van. Mikor Nagy Béla kir. ügyészt vádolja, Nagy Béla szabadon engedte ezt az embert, aki többet ártott poshadt betűivel a magyarság ügyének, mint egy vesztett háború, írjuk meg nyíltan. Itt ma súlyos a hangulat Magyarország ellen. A Gábor Andor hajmeresztő hazugságai, a Bécsi Magyar Újság ocsmány szitkozódásai, eljutnak ide. Itt árusítják ezeket a rongyokat és olvassák. Lefordítják olaszra. Itt kell valamit tenni. Ezek a hazugságok, melyek cáfolat nélkül maradnak, borzasztó hatást tesznek. Ezek gyilkolásról, kínzásokról, szemkiszúrásokról, pogromokról hazudnak, szabadon. A világsajtó átveszi a híreket!! Magyar részről semmi sem történik! Nekünk barátok kellenek, itt cselekedni kell! Összetett kézzel könyörgök innen, ahol itt állok a milliónyi ellenség között, körülárasztva egy büzön vörös magyar propagandától, mely a nemzet ellen tör, tegyetek meg mindent a nemzetért! Hisz ma már annyira halad ez a propaganda, hogy nem állnak velünk szóba, mert mindenki azt hiszi, amit „ezek" mondanak. Néma gyermeknek anyja sem érti a szavát, tegyetek valamit — a nemzetért! G Giorgio Gemraio. Elképzelem, hogy nem egy magyarszeretné viszontlátni Parist. Hat esztendő múltán szinte szükséglet, úgy vélem, hogy ismét fölkeressék a város és a St-Louis-sziget egy-egy zugát, ismét végigfussák a Louvret, ahol Gioconda mosolyog — még mindig olyan rejtélyesen. Viszont akarják látni a Notre-Dames-t, mely az alkonyatban oly rózsás, és mindazt, ami számukra már szinte csak emlék. De az utazás sokba kerül. Budapestről Párisba első osztály, hálókocsi, étkezés, borravaló — hétezer korona. Ugyanez az út harmadik osztályban feleannyiba kerül. Párisban találni penziókat, amelyekben napi húsz frankért tisztességes szállást és kosztot kapni. De tudom, ez 19 sok most azoknak, akik koronákkal gazdálkodnak. N. de Solpray. PESTI HÍRLAP 1020. augusztus 1., vasárap t páris nyáron. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Henry Roy-féle vendéglők és a Vilgrawith alabok. — Egy hölgy, aki a Boulevard des Italiens-en a Pesti Hírlapot olvassa. — Igaza szalon-muzsika. — Budapest—Páris. A Tuilleriákban, a narancsos tornácon, a város kellős közepén, személyenkint két frankért lehet ebédelni. Egy bátor vállalkozó, akit a községtanács támogat, megcsinálta a Henri Roy-féle népvendéglőket, melyekben tiszta bőrabroszokkal terített hosszú asztalokon munkások és szerény fizetésű alkalmazottak egyszerű, ízletes táplálékra találnak. A két frankért előétel, húsétel, főzelék és zsennege jár. A faalkotmányokban, melyekben ezeket a vendéglőket berendezték, láttam a Rue Royale masamódjait, amint jó étvágygyal ették a véres bifszteket és a kisütött burgonyaszeleteket; láttam miniszteri hivatalnokokat föltett kalappal, mert itt nincs fogás és ruhatár. Láttam, hogy jó kedvűek te hogy aranyosan csillog előttük a bor, amit külön kell megfizetni. A Henri Roy-féle két frankos vendéglő már messze, nagyon messze esik a háborútól . . . A Vilgrain-darakokban likvidálják az amerikai háborús anyagok maradékait. Ezek az amerikai hadianyagok, amiket két év alatt halmoztak fesre a hadsereg számára, sok mindenféléből állnak. Van ott kondenzált tej és kalap, selyemharisnya és írógép. Az amerikaiak átengedték ezeket az árukat Páris városának, mely terjedelmes fabórékat építtetett, ahol az említett holmik huszonöt százalékkal olcsóbban kaphatók, mint másutt. .* A múlt hét egyik délutánján egy kis kalantom volt a Boulevard des Italiens-en. Esti hat óra felé járt az idő, gyönyörűen kéklett az ég. Világos öltözékek suhantak el előttem, hol diszkrét, hol erősebb parfüm illatával. Telivér párisi boulevardhangulat... A Variétés-színházzal szemben újságárus bódé. Meg akarom venni a Temps-t Egy elegáns, fiatal hölgy, akinek virágos kalapját vörös hajhullámok szegélyezik, a bódéhoz jön és a Pesti Hírlapot kéri. Az újságárus odaadja és hét koronát kér érte, vagyis ötven centime-ot. Mert hát Párisban csak hét korona ér egy fél frankot. A Pesti Hírlap Párisban! Milyen érdekes isszerviút lehet ebből csinálni! Odamegyek, megkérdem, milyenek az impressziói és ki tudja, barátságot köthetünk . . . Megszólítom a szép magyar nőt és azt mondom: — Madame, étes-vous depuis longtemps ici? (Nagysád, régóta tartózkodik itt?) Ő rám néz szép, nagy szemével és naiv tekintettel feleli ezeket a szavakat, amiket nem értettem meg: Uram, én csak magyarul beszélek . . . * A szalonokban, amikor a zongorista játszik, az emberek fesztelenül tovább társalognak. Pedig Beethoven, Wagner vagy Chopin ájtatos csendet érdemelnének. De ki tudná elhallgattatni ezeket a fecsegőket? Most aztán egy divatos komponista, Satie Erik, kitalálta az „igazi szalonzenét." Ez a zene épúgy része a szalon berendezésének, mint a spanyolfal vagy teaasztal. Diszkrét és könnyed rezgéssel kíséri a még könnyedebb társalgást. Satie Erik kreálta a humorisztikus zenét is. Egyébként tehetséges ember és egyes amateurök Saint-Saensszel hasonlítják össze, akinek valódi neve —Cohn. Illapi hirese. — (Nagyvárad város törvényhatósága) megalakult Pest vármegyei székházában. A közgyűlés a törvényhatóság htreetőjévé dr Hoványi Géza udvtari talakosolti főjegyzővé dr Jakab Mihály táblabírót választotta meg. A török uralom idejéből maradt ősi szokás szerint két követet is választott a törvényhatóság, dr Baróthy Pál és dr Buday Gyula személyében. A törvényhatóság nevében Buday Gyula követ lelkes beszédben tiltakozott Nagyvárad elszakítása ellen. A tiltakozó memorandumot a közgyűlés felterjeszti Horthy Miklós kormányzóhoz és a nemzetgyűléshez. A közgyűlés a váradi halálraítélt mártírok érdekében sürgős intervenció végett felírt a kormányhoz, hogy a magyarság gyalázatos és embertelen üldözésének minden rendelkezésére álló eszközzel vessen véget és lépjen közbe az antantnál, hogy a gaz ítéletet végre ne hajthassák. A törvényhatóság vezetősége a galád per egész anyagát ismertetni fogja a külfölddel is. —(Elbocsátott rendőrtisztviselők.) A főkapitányság a következő hivatalos értesítést adta ki: Az 1920. évi XI. tc. negyedik szakasza felhatalmazza a minisztert, hogy a tényleges szolgálat kötelékéből elbocsáthatja azokat az állami tisztviselőket és egyéb alkalmazótakat, akik az 1918. október 31.étől jelen törvény hatálybalépéséig terjedő időben hasafiatlan, társadalomellenes vagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsítottak. A budapesti főkapitány előterjesztésére a budapesti magyar királyi államrendőrség kötelekéből a mai nappal elbocsátották a következőket: Novák Sándor, Kaszás Ernő, dr Kisteleky Imre rendőrtanácsosok; dr Hantié Ernő, dr Szmóding Béla, Buehlerger István, dr Környey Zoltán, dr Wagaszt József, dr Krompaszky László, dr Virág Sándor, dr Zellei Géza rendőrkapitányok; dr Chambre Lajos, dr Melléki Kornél, dr Szeless Pál, dr Simsai Albin és Sebesi Sándor rendőrfogalmazók; Majos Jenő, dr Pekovics Arthur rendőrsegédfogalmazók; Simon Géza, Almássy Kálmán rendőrfőszámtanácsosok; Frank Lajos, Pohl István, Temesvári János redőrhivatali főtisztiek, Kaszás Dezső rendőrhivatali tiszt, Katina Béla rendőrhivatali segédtiszt és Rózsa Juliska rendőrkezelőnő, Pettersen János, Garai Károly rendőrfőfelügyelők, Koós Tibor rendőrfelügyelő, Ferenczi Zoltán védőralezredes, Gyurtsy László védőrőrnagy, Nánáasy László, Burlovits Marian, Kovatsevits Milos, Chabada Jenő és Koch Jenő detektivfőfelügyelők, Varga Mihály, Harkányi Pál, Katona Oszkár, Újházi Soma, Cserni István, Szmarek János, Poseert János, Puskás Sándor detektivfelügyelők, Benedek Sándor, Nagy János, Hadlinger István és Paksi János detektívek, Lakatos Lajos és Kis Bálint rendőrkézbesítők. A nevezettek ellen a szabályszerű fegyelmi eljárás azonban tovább is folyik, amennyiben a fegyelmi eljárás során jogerős határozattal hivatalvesztőre ítélik őket, úáy a törvény e szakasza alapján a részükre megállapítandó nyugdíjigényüktől is elesnek. (A hazatérő hadifoglyok) segélyezésére Hohenlohe hercegnő, Krokovich ezredesné és Tormay Cecil lelkes kezdeményezésére németen este hajót indítanak a Petőfi-térről, amelyen harminc korona viteldíj ellenében három órai vízi utat élvezhet a fáradt pesti közönség. A hajóikon meleg konyha, hideg botla és cukrászbolt is. A háziasszonyi tisztet iz akció vezetésében résztvevő előkelőségek töltik be. (A Védő Ligák Szövetségének fennepe) lesz vasárnap a Szenita Margitszigstett szárazon, vízen és levegőben. A városligeti JTOBLamokban pedig megnyitja Eskü a Vérmezőn című képkiállítását a kormányzó, József főherceg, a kormány, az egyházi és világi méltóságok jelenlétében. (Gerő és Létai) ügyében a vádtanács megsemmisítette a vizsgálófejjé-légzését és elrendelte ellenük a vizsgálati fogságot, még pedig mint töbszörös csalásban való bűnsegédek ellen. (Adakozás.) Azelmult héten a következő adományok érkeztek a Pesti Ilix laphoz: A hírlapíróik nyugdíjintézetének, Ötvös Leó halála alkalmából koszorú-megváltás cimén: Steuer Marcell 100 K., Braun Zoltán 100 K. — Különböző célokra 100 koronán 'alul befolyt adományok összege 'környvelőségünkben megtekinthető adatok szerint 23.60 K. — Helyesbítés: A Polgári Olvasókör, Komlósd adománya 181 K. tévesen kétszer lett kimutatva. — (A Esza-oyill£osvág) polgári tettesei közül az ügyészség gyilkossággal, illetve gyilkosságra való felbujtással vádolja Horváthi-Janovitsh Jánost, Lángot, Lengyelt, Kéri Pált, Magyar Lajost és Fényes Lászlót, a szökésben levő vádlottak ezen pedig körözőlevél kibocsátását indítványozza. A főtárgyalást a polgári vádlottak ügyében valószínűen szeptember végén tartják meg. (Hármas kivégzés) volt szombat délelőtt Budapesten. A gyísjtöftegház udvarán végrehajtották a halálos ítéletet a csepeli vörös hóhérokon: Kertész Móron, Szladek Ferencen és Zwick Jánoson. — (A kötelező menürendszer) visszaállításának tervével foglalkozik az átvizsgálóbizottság, amely le fogja szállítani a vendéglői főzelékes feltét árát is. — (új lagyar történelmi képek.) A vörös uralom által alaposan kmpromittált „történelmi" piktúra alatt jól eső örömmel látjuk újraéledni a vérbeli magyar történelmi festést,e h\A „Védő Ligák Szövetsége" kezdett nagyszabású akciótki magyar nemzeti érzés új élesztésére, mikor a jelen idők egyik legszebb mozzanatát, nagyméretű történelmi képen akarja megörökíttetni, hogy azután reprodukáltatva az egész országban elhelyezze. A kép tárgya: „Eskü a vérmezőn" és kifejezésre akarja juttatni azt a jelenetet, mikor a Vérmezőn a magyar hadsereg felesküszik a magyar alkotmányra, a kormányzót az egész hivatalos magyar nemzetet képviselő személyek, egyházi és világi méltóságok jelenlétében. Százhúszezer koronás díjakat tűzött ki a szövetség e művészi pályázatra, melynek pályaműveit ma mutatták be a sajtónak a Műcsarnokban. A reális megfestés szempontjából legérettebb Dudits Andor pályaműve, melyen a Vérmezőt látjuk finom tónusú tájkép hátterével, rajta Horthy, a díszmangyar ruhás alakok és papság között esküre emelt kézzel. A szimbolikus szempontot képviseli Márton Ferenc heroikus szépségű pályaműve, melyen a nagy mező misztikus tömegéből kimagasló sziklabércen látjuk Horthy kormányzót, amint a honfoglaló magyar vezérek között széttöri a rabság bilincseit, jelképezve a magyarság ujjáébredését, az új honfoglalást, s az új szabadság kezdetét- A realitás szempontjából ugyancsak kiváló pályamű Gergely Imre vászna, mely előkelő művészi készséggel örökíti meg az eskü jelenetét. Hatásosan festi meg Moldován Béla is a síkságon lezajlott jelenetet, de inkább plakátszerűen. Egészen bizarr felfogás jellemzi Rudnay Gyula pályaművét, melyen a Vérmező biblikus háttérnek van megfestve. A reális megoldást keresi még Kacsány Ödön, aki tűzvilágításos tónusában a Vérmező zöldjébe festett® Horthyt és kíséretét; Kukán Géza főleg az oltár elé helyezi főszereplőit és túlzott, pathetikus mozdulatokkal akarja fokozni a hatást; Leidenfrost Sándor édeskés tónusban, főleg a szereplők portrait-hűségére törekszik. Horthy Béla egészen prózai háttömeg közé helyezi jel®, nejét; Kiss Kálmán kemény fekete rajzzal, szinte fényképszerűségre törekszik; Gáspár Miklós gobelinszövést gondolt el; Kr. A. befejezetlen aquarell vázlata mellett még feltűnik az „Esküszünk" jeligéjű pályamű theatrális hatásaival. (Kéadi.) — (A népbiztosok bímporéban) a szombati tárgyaláson Berinkey volt miniszterelnökhöz intézett néhány kérdést a vádlottak közül Bokányi, Szabados és Ágoston, majd a második tanút, Baloghy Ernő volt közélelmező minisztert, jelenleg gyakorló ügyvédet, hallgatták ki Ő is részletesen elmondotta a Berinkey-kormány lemondásának körülményeit, amely abban a tudatban történt meg, hogy tiszta szocialista kormány következik. A polgári miniszterek a kétségbeesés szélén voltak. Szinte szégyenük bevallani, hogy a kormánynak nem volt elegendő hatalma a szociáldemokratákkal szemben. Azorra az elnök kérdésére kijelenti, hogy az irdemálási javaslathoz a polgári miniszterek az internálandók érdekében járultak hozzá, Aczél főügyészhelyettes kérdésére pedig úgy nyilatkozott, hogy a diktatúrának március 22-én nem lehetett ellenszegülni. Végül a védők a Nyieztor, meg Ágoston vádlottak intéztek kérdéseket a tanúhoz. Hétfőre beidézték tanutóben Búza Barna és Vass János volt minisztereket. (Halálozás.) Rosenberg Mártis, szül. Balog Ilonka, július 24-én Budapesten meghalt. Júius 28-án helyezték nagy részvét mellett Veszprémben sarák nyugalomraözvegy Parst Miksáné, született Fischer Mária, 68 éves korában hosszas szenvedés után meghalt. Temetése hétfőn de 11 órakor lesz a farkasréti izr. temető halottasházából. — (Csőrepedés Budáni SwimbHitnndSch&n & budai Rupp Imre utcában eddig még meg nem állapított okok miatt megrepedt a fővízvezetéki csatorna. Az egész Krisztinavárosban megszűnt a vízszolgáltatás. A vízművek igazgatósága intézkedett, hogy a zavart megszüntesse. — (A vasutasoknak), az álamvasút igazgatósága előterjesztésére az elmaradt kedvezményes ellátás értékét készpénzben fogják is fizetni. Tetemesen emelte a kor,mány a vasutasok havi drágasági segélyét is és gondoskodott róla, hogy az vasuti alkalmazottak saját és családjuk ruha-, cipő- és fehérnemű-szükségletét jutárnyos áron beszerezhessék. Végre az alkalmazottainak az 1920—21. évre a díjszabásemelés folytán vtánható üzleti felesleg után járó jutaslékéra előlegek fognak folyósittatni, amelyek két részletben, szeptembenben és decemberben kerülnek kifizetésre. Ily előlegeket oly alkalmazottaknak is utalványoznak, akiknek jutalékra igényük eddig nem volt. (A vérmezői ünnepség.) A MOVE fölkéri tagjait, hogy az Étkzedő Magyarok Egyesülete által a Vérmezőn rendezendő ünnepségen minél számosabban jelenjenek meg. Gyülekezés a Vérmezőn az Attila utcai középső lejáratnál, a MOVE zászlaja alatt. Tagsági igazolvány elhozandó. — (Házasság.) Guthi Mária, dr Guthi Soma leánya, a mai napon házasságot kötött Magyari Lajos stárwrrrflvészszel. Vadász Ferenc és Berger Erzsike augusztus 1-én délután fél öt órakor tartják esküvőjüket a dohányutcai izraelita templomban. (Minden külön értesités helyett.) Sümegi Lajos aki gazdász, tart. honvédhuszám hadnagy, Sümegi Vilmos volt országgyűlési képviselő fia, ma tartotta esküvőjét szini Fodor Hajnalkival szini Fodor Gyula fővárosi műépítész leányával Balatonboglár von. Násznagyok voltak óhegyi Schwáb Alfréd nyugaton bornagy és gyulai Gaál Gaszton nemzetgyűlési képviselő* Schwarz Viktor Esztergomból eljegyezte Szász Irmust Budapesten. (Minden külön értesítés halyett.) Bányász Erzsikét — Bányász Gyula fakeres- kedő húgát — Budapesten eljegyezte Pirnitzex Bda Szekszárdtól. (Minden külön értesítés helyett.) Fekete Géza és Fehérvári Schaller is , a színművésznő e hónap 28-án Székesfehérvárott háziasságot kötöttek. Horvát Ernő, a Huzitska E. könyvkereskedés tulajdonosa, eljegyezte Grauer M. háztulajdonos bájor leánykáját, Klárikát. Boross József és Havas Erzsébet augusztus 1-én déli 1 órakor a dohány-utcai izraelita templomban házasságot kötnek. (Angol tennis-labdák) újból érkeztek Kertész Tándor Kristóf-tér, Wessely István, Váci utca,