Pesti Hírlap, 1921. február (43. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-12 / 34. szám

A nagylelkű Anglia, t az angol kormány egy nagyszerű elhatájozással kászólította az Északamerikai Egyes Kült Párt tamokat, hogy ők ketten mentsék meg a Világot a gazdasági katasztrófától. Anglia a maga részéről kilencszáz millió font sterlinget ajánlott föl erre a célra, vagyis huszonkét milliárd frankot aranyban, azzal a kikötéssel, hogy Amerika is adjon nyolcszázezret.Még pedig olyanformán, hogy Amerika engedje el azt a nyolcszáz milliót, amelylyel neki Anglia tartozik s akkor Anglia is el fogja engedni azt a tizenhétszáz milliót, melyet az entente oldalán küzdő kisebb és nagyobb államoknak a háború folyamán kölcsön adott. Ez a terv, melynek megvalósítása egyszerre véget vetne a Világ nagy bajainak, nem új. Fölmerült már a nagyhatalmak párisi konferenciáján, mikor Wilson részvételével a békeszerződések feltételeit tárgyalták. Akkor Keynes volt Anglia gazdasági megbízottja. Ő volt az, aki megcáfolhatatlan adatokkal kimutatta, hogy Németország képtelen megfizetni azt a hadisarcot, melyet tőle követelnek és hogy ez a követelés tönkre fogja tenni nemcsak a legyőzött államokat, hanem az egész világ gazdasági életét. Nem hallgattak rá; lemondott megbízatásáról s megírta híres könyvét, melynek konklúziója szerint a válság csak úgy oldható meg, ahogy azt most az angol kormány tervezi. El kell engedni minden háborús adósságot s le kell szállítani Németország sorját olyan mértékre, aminőben az elviselhető. Hogy mit fognak Amerikában az angolajánlattal szemben határozni, ma még egyáltalában nem tudható. Nem is igen határozhatnak március elseje előtt, amikor az úton választott elnök elfoglalja a hivatalát. De vannak jelek, amelyek biztatók. Az amerikai üzleteikig nagy válságok idejét éli és általános a mieggyőződés, hogy e válságok Közép-Európa,szegényedésének és ipari romlásának a következményei. Rövid idő előtt összejöttek Chicagóban az Egyesült Államok valamennyi ipari ss kereskedelmi kamaráinak vezetői, valamint a nagybankoknak képviselői s annak a nézetnek adtak csaknem egyhangúlag kifejezést, hogy Amerikának kötelessége is, de még érdeke is, hogy segítsen Európán s hogy e céltól nem szabad visszariadni a legnagyobb áldozatoktól sem. Hozzá vehetjük ehhez azt is, hogy Amerikában nagyot fordult utóbbi időben a közvélemény s szaporodott azoknak száma, akik fölismerték, hogy igazságtalanság volt részükről a háborúba való beavatkozás. Kötelességük tehát a jóvátétel. S erre a jóvátételre nem képes más, csak ők és Anglia. Ők pedig könnyen tehetik, mert hiszen oly horribilis összegeket kerestek a háborús szállításokon, hogy azoknak csak egy kisebb hányadáról van ma szó, amelylyel megmenthetnék az egész világ válságát s vele együtt a magukét is. Az ügy tehát egyáltalában nem reménytelen odaát. Márpedig, ha Amerika hozzájárul Anglia javaslatához, akkor Franciaországnak akarva nem akarva engednie kell. Hisz ő tartozik e két államnak legnagyobb összegekkel. Neki akarják elengedni a nyomasztó tartozásait. Kötelessége lesz, kénytelen lesz is vele, hogy lemondjon Németországgal szemben követelésének legnagyobb részéről , amely amúgy sem behajtható. Kötelessége lesz ez a többigyőzteseknek is, akik velünk szemben támasztottak követeléseket. S ezáltal egyszerre lélekzethez juthat az egész világ, visszatérhet a jólét, begyógyulhatnak az ütött sebek. Oly hallatlanul nagyszerű befejezése lenne ez a világháborúnak, amilyen volt annak egész lefolyása. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország. CrT XLIII. évfolyam, 34. (14.f) Budapest 1921. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ........ 440 K — f feélévre 220 „ — M Negyedévre ....... 110 „ — „ jegy hára ........ 40 „ — „ Ilgyes számára helyben, vidéken és pályaudvarokon 2 korona, 'hirdetés én apróhirdetés díjszabás ecerinl 1 %ja. ni—- -Szmbat. iefernár 12. KiaMotu. jd0n0.90k : L É 3 IS A § Y TESTVÉRE 8ZERXfiúZ!Ö6£G, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, V.. Viknos császár-út FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, VII.. Erzsébet-körűt USSS A kéthetes belső válság különböző fordulatok után megoldáshoz jutott: a pártok között való helyzet újabb alapokra helyeződött, a kormány támogatására sikerült összehozni a nemzetgyűlés jelentékeny többségét és a kormány pedig változatlanul helyén marad. A kibontakozás módját azon a tanácskozáson találták meg, amelyet gróf Teleki Pál miniszterelnök hívott egybe ma estére. Ott voltak az összes pártvezérek és az volt a cél, hogy a kisgazdapártból, a keresztény egyesülésből és a disszidensekből egységes kormányzó pártot alakítsanak. A tervet ezúttal nem a miniszterelnök terjesztette elő, hanem gróf Bethlen István, akinek egyszer már sikerült összeboronálni a pártokat szorosabb egységbe a nyáron. Bethlen nagy melegséggel ezállt síkra az egységes magyar párt mellett. Hivatkozott a belső és szülke politikai helyzetre, amely parancsolóan kívánja, hogy tegyenek félre minden ellentétet, minden személyes tekintetet és segítsék elő az egyesüléssel azt, hogy mihamarább megkezdődhessék a muttca. Konkrét indítványt is terjesztett elő, hogy a három párt állapodjék meg egy közös munkaprogrammban és mondja ki az egyesülést. Az alapja ennek az lett volna, hogy mind a három párt megegyezett már a királykérdés félretételében, a pénzügyi, gazdasági és egyéb sürgős reformok megvalósítása tekintetében pedig nincsenek számottevő eltérések. A tervet azonban nem fogadták rokonszenvvel, sőt a disszidensek kivételével mindenki, a jelen volt kisgazdák és keresztény nemzetiek valamennyien ellenezték. Egyik kifogás az volt, hogy már egyszer megcsinálták, ő akkor is nagyon rövid ideig tartott, mert nagyon különböző világnézletű politikusok vannak a két pártban, a keresztények kijelentették, hogy a kisgazdapárt egy részével, a ,szépségesekkel", lehetetlen együtt dolgozniuk. (Akkor még nem tudták, hogy a ,,szélsőségesek" külön tanácskoznak és elhatározták a pártból való kilépésüket.) Az egységes párt helyett azonban mindkét oldalról azt ajánlották, hogy alakítsanak egy pártszövetséget, — nem koalíciót, amely már nagyon lejárt alakulat, — oly szövetséget, amely a pártok kellő fegyelmezése mellett megfelelő biztosítéka a parlament munkaképességének és a kormány pozíciójának. Az értekezlet ezt el is fogadta, s a létrejött megállapodásokról a következő kérülést bocsátották rendelkezésünkre: — A kormányt támogató pártok vezetőinek értekezlete cboban ameggyőződésben van, hogy az ország jelen helyzetében az erős, eredményes kormányzást leginkább az egységes kormányzópárt biztosíthatná. E cél lehető elérésére a kormányt támogató pártok szövetségét mondja ki. Hogy az együttműködés lelkileg, tárgyilag minél szorosabb és egységesebb lehessen, a pártok közös értekezleten tanácskoznak, a pártok elnökségeiből pedig közös elnöki tanács alakíttatik a miniszterelnök vezetése alatt. Ezzel a határozattal a válság megoldódott. A hírt a kormánypártba Ferdinándy és nagyatádi Szabó miniszterek és Meiyer János államtitkár, pártelnök vitték meg, ahol megnyugvással fogadták. A pártok elnökeiből alakított elnöki tanács már szombaton este össze is ül, vasárnap pedig együttes pártértekezlet lesz. A pártok megállapodásának eredménye az is, hogy a Teleki-kormány jelenlegi összetételében helyén marad. A nemzetgyűlést pedig alkalmasint a jövő hét csütörtökjére fogják egybehívni. A pártok szövetségének fegyelmezése céljából kimondják a szervezetben, hogy a teljes üléseken bárki indítványt tehet az ellen, akii kellő pártfegyelem ellen vétett A politikai helyzet másik jelentős eredménye egy új ellenzéki párt megalakulása. A kisgazdapártnak az a része ugyanis, mely a tegnapi választáson a párt vezetőségében nem nyert kellő képviseletet és ennek következtében attól tart, hogy a párt vezetése is más irányba fog terelődni, elhatározta, hogy kilép a pártból és ellenzékbe megy. Körülbelül huszonöt képviselő fog csatlakozni ehhez az ellenzéki csoporthoz, amelyben részt vesznek Kovács J. István, Dömötör Mihály, Líviák Pál, Slassay Károly, Simonyi-Semadam Sándor, Hencs Károly és mások, igen sokan nagyatádi Szabó István legszemélyesebb hívei közül. Az ellenzéki kisgazda-csoport ma este megbeszélést tartott, amelyen kilépésükről és parlamenti akciójuk programmjáról tanácskoztak. U£y értesülünk, hogy a kilépett kisgazdái pártja igen erős ellenzéke lesz a korrtránynak, de elsősorban magának gróf Teleki Pál miniszterelnöknek. Az akció azonban nem irányul nagyatádi Szabó ellen, akivel hívei már közölték is kilépésüket a pártból. Az ellenzék érintkezésbe lépett parlamenten kívül álló tényezőkkel is, akik a legmesszebbmenő támogatásról biztosították mozgalmukat. Az új párt a szabad királyválasztás programmja alapján áll, erősen nemzeti irányú és liberális. A disszidens képviselők a miniszterelnöknél lefolyt pártközi tanácskozás után elhatározták, hogy gróf Bethlen István körül csoportosulva, egyelőre megmaradnak pártonkívüli helyzetükben és továbbra is egy többségi párt megvalósításán munkálkodnak Ernst Sándor a keresztény nemzeti politikáról. -A keresztény nemzeti politika egy évedül emlékezik meg Ernst Sándor, a keresztények politikai táborának egyik vezére. Megállapításai kiterjednek a külső politikai kérdésekre is és itt határozottan figyelemreméltóak. Röpiratának utolsó szakasza , Jövőnk, amelyből a következő szemelvényeket adjuk: Témileg némely heves hangulatnak le kellett véka édesedve. De ebből nem következik az, hogy maga a keresztény alap gyengül. A keresztény alap egész Európában erősödik, nálunk sem fog elgyengülni. A~ kimerült viláig inkább fog visszatérni a kereszténységhez, mint valaha. Csakhogy ebből nem következik, hogy aki a leghangosabb keresztény, aki legtöbbet követel, az a legvalódibb keresztény. Ő, ami a kereszténységet illeti, kívánnivaló van még sok közöttünk. Én ismerem az embereket és nincs is forróbb vágyam, mint hogy az én hajgos keresztény felebarátaimat jobb keresztényeknek lássam. Az,.utolsó időkben sok mindenféle tény mellett tagadhatatlanul nagy volt az árnyék, sok volt ii hanyatlás. Ezt a fanyatlást meg kell állítani. Mikor én a korábbi években a nemzet soknemű bűneit láttam, azt hittem, hirdettem, hogy ez államnak meg kell bűnhődnie. Most bekövetkezett bűnhődés, most it hiszem, nagyobb ez a bűnhődés és rettenetesebb, mint a nemzerc bűnei voltak. Én remélem, hogy ez a szenvedés bennünket csak jóra fog vezetni. A magyarnak kedélye mérhetetlen kincseket rejt magában, örülni tud, sírni tud, ünnepelni tud. Össze fog fogni a magyar szerencsétlenségében. A bátorség nem fog megkisebbedni, sokan az életben ezt tartják első erénynek, a magyar bátorság nem fog elkorcsosodni.. Most is a magyar hűségének lett áldozata, míg körülötte mindenütt tobzódott a" hűtlenség és szedte jutalmait, ki maga hű maradt. Besajnáljuk-e hűségünket? Kicsoda sajnálná ezt a dicső erényt, ki sajnálná azildozatot, melyet hozott.. Igenis, kitartottunk és áldozatokká lettünk, hűtségesek voltunk és a szerencsétlenségbe döntöttek bennünket. Nem lesz mindig így. Hségesek, egyenesek leszünk ezentúl is. Lesz íég nekünk is jövőnk. Olyan jövünk, mely a becsületesség jutalma. PártSzövetség alakul a kormány támogatására. A válság megoldódott, a kormány marad. — Csütörtökre összehívják a nemzetgyűlést. Kovács J. István vezetésével 25-en kilépnek a kisgazdapártból . Nemzeti liberális ellenzéket alakítanak. Benes a római tárgyalásokról, Bécs, febr. 11. Dr Benes cseh külügyminiszter é Rómából való elutazása előtt kijelentette a Corriere de La Sera munkatársának, hogy Sforza gróffal folytatott tanácskozásai a Magyarországot, Ausztriát és Oroszországot illető kérdéseidre, a portorosei konferenciára és az olasz-cseh gazdasági kapcsolatra vonatkoztak. Gazdasági szövetségi szerződés munkában van. Portoroseban a középeurópai vasúti és hajózási összeköttetések, a vasúti kocsik feloszlása és a középeurópai forgalom javítása kerül tárgyalás alá. Dr Benes nézete szerint Ausztriának elsősorban gazdasági életének megjavítására kell törekednie és nem szabad a külföldtől csodákat várnia. Briartd gyanakodva néz Bajorországra. Páris, febr. 11. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) Briand a kamara bizottságában kijelentette, hogy a bajorországi forradalmi mozgolódások arra kényszerítik a szövetségeseket, hogy az ott történő eseményeket a legnagyobb figyelemmel kisérjék. Közvetlen tárgyalások a szövetségesek és a bajor kormány között ki vannak zárva és ép ugyanis, hogy külön engedményt biztosítsanak Bajorország részére.