Pesti Hírlap, 1921. február (43. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-18 / 39. szám

Budapest, 1921. xlin. ELŐFIZETÉSI ÁRAK 3 Egész évre ....... 440 K Félévre ..«.».... 220 „ Negyedévre ..•... 110 „ Egy hóra 40 Egyes szám ára helyben, vi­déken és pályaudvarokon 2 K Hirdetés és apróhirdetés díj­szabás szerint. r.T U 'a. évfolyam, szám. JAW­U­­ ' Péntek, február 18. fitadótulajdonosok­­ LÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, Vilmos és Taaár-út 78. FIÓKKIADÓHIVATAL, Budapest, Erzsébet­ körút 1. bt Farsangra jön a h/#jt A lapokban egy idő óta .IYB-K jelennek meg arról, hogy ez is, az is okozóbb lett — a külföldön. Angliában harminc­per centtel köny­n­yebb ma az élet, mint volt egy esztendővel ez­előtt, Franciaországban ugyanez idő alatt húsz százalékkal estek az árak. Amerikában, ahol az árak lemorzsolódásának a folyamata legelőbb kezdődött, még kedvezőbb a helyzet Magyar háziasszonyok, akik könnyes szemmel járják naponta a drága piacok kálvária-útját, elkese­redve olvassák ezeket a híreket. Mindenütt ja­vul a helyzet, csak Magyarország marad az az elátkozott ország, ahol könyörtelen uzsorások­nak örök a szüretjük, aka azt ígéri, hogy az ő keserves kálváriájuk sem tart örökké. Az amerikai, angliai, franciaorszá­gi olcsóbbodás arra mutat, hogy az árak emel­kedő irányzata megdőlt a világpiacon és meg­kezdődött az árak lassú csökkenése. Ez a folya­mat pedig nem állhat meg a magyar határok­nál, hiszen Magyarországot nem veszi körül kínai fal. Akármennyire kiszakadtunk a nem­zetközi forgalomból, a külföldi áresés ha­tása előbb vagy utóbb érezhető lesz nálunk is. Aminthogy egy-két fontos szükségleti cikknek a példája már­is ezt mutatja. A világkonjunk­túra hatása alatt Magyarországon is meg­állt a kávé-, tea- és kakakő-árak szédületes emelkedése. A rizs is lényegesen olcsóbb, mint még kevéssel ezelőtt. Vagy itt van a legutolsó példa: a zsir esete. Amerikában annyira meg­olcsóbbodott a zsir, hogy az a magyar zsirral szemben versenyképes lett a magyar piacon. A következménye ennek a zsír- és szalonnaárak lassú, de következetes hanyatlása. Egyelőre még nem sok praktikus követ­kezménye mutatkozik nálunk a világtendenciá­nak, de mégis számolni kell a következő tények­kel: Eddig a "kereskedőknek könnyű volt spe­kulálniok. Az árak állandóan és következetesen emelkedtek. Nem kellett tehát egyéb a­ meg­gazdagodáshoz, mint tömött pénztárca és tág lelkiismeret. A láncosok összevásároltak egy bizonyos árucikket, elrejtették, azután eladták, akkor, amikor ez a számukra a legkedvezőbb­nek látszott. Hozzáértő emberek becslése sze­rint minden árucikkből ma is hallatlan meny­nyiség található a budapesti áruraktárakban. A hanyatló világpiaci árak mellett azonban ma­gyar valutával is hozzáférhető lesz sok olyan árucikk, amiben eddig a táncosok úgyszólván egyedáruságot­ élveztek. Ugyanekkor Hegedűs fírl­áncpolitikája és Magyarország belső konszo­lidációja következtében a magyar korona le­romlása megállt, sőt bizonyos javuló tenden­ciát mutat Ha csökken az a tizédítő különbség, ami eddig a magyar valuta és az idegen valuta között volt, a magyar korona megnövekedett vásárló ereje fokozódó arányban fog hozzájá­rulni az áru uzsora letöréséhez. Mezőgazdasági emberek véleménye szerint ebben az évben Ma­gyarországon nem marad bevetetlen terület így hát a belső termelés is szép eredményekkel kecsegtet. Ennek a következménye nem lehet más, mint az árak esése. , Természetes, hogy ez a tendencia csak lassan és nehézkesen érvényesül. Sokan­­ van­nak, akiknek az az érdekük, hogy a mai árnivó mennél tovább megmaradjon. A láncosok talán már kezdenek nyugtalankodni, de még tovább tartogatják árujukat A világkonjunktúra és a gazdasági élet törvényeivel szemben azonban ők is tehetetlenek lesznek. Itt is be kell köszön­tenie az árak lassú lemorzsolódásának, majd gyors esésének s akkor az a láncos veszít a leg­többet, aki legutoljára érti meg, hogy az árdrá­gítás farsangjának is elkövetkezik egyszer a böjtje. Szívesen látott böjt, mert ez azt jelenti, ,hogy a fogyasztók nem éheznek tovább! Román-lengyel katonai egyezmény. i&S^*0­8^ Páris, febr. 16. (Havas.) Sapieha herceg len­gyel külügyminiszter Londonból ma ismét ideérke­zett. A Petit Párisién szerint csak rövid ideig fog Parisban tartózkodni. Legközelebb Bukarestbe uta­zik. A lap tovább még az­t írja, hogy Lengyelország ez idő szerint Franciaországgal, a Balti államokkal, Finnországgal és végül Romániával tárgyal. A je­lenleg még átvizsgálás alatt álló lengyel-román egyezség politikai és katonai természetű, formális szövetségi szerződés. A szerződés tervezete szerint Lengyelország és Románia kölcsönösen kezesked­nek keleti határuk megtartásáról. Egy másik sark­pontja a szövetségnek az a rendelkezés, hogy a szer­ződés csak Anglia és Franciaországnak az említett határokról való kereskedése esetén lép életbe. Páris, febr. 17. A Petit Parisien arról értesül, hogy Sapieha herceg lengyel külügyminiszter előre­láthatólag csak rövid ideig marad Parisban, ahon­nan talán Varsión­ keresztül Bukarestbe utazik. A külügyminiszter Bukarestben a két állam formális szövetségéről fog tanácskozni. A lap reméli, hogy sikerül létrehoznia, minden várható nehézség elle­nére is, ezt a szövetséget, amely Kelet-Európáig ezt a két népet először fogja egyesíteni. lenes c$ 4 Festi Hirla római tudósítójától. Róma, re­psr.­­. Az utóbbi hetekben a magyar és a­z osztrák " sajtó rendkívül sokat foglalkozott Benes cseh-szlo­vák külügyminiszter expozéjával és különösen a magyar közvélemény tárgyalta nagy keserűséggel a szokatlanul éles hangot, amelyet a cseh-sz­lovák ál­lamférfi Magyarország ellen használ­t. Hogy a Pesti Hírlap olvasóközönsége részére személyesen is meg­állapítsam, mily érzelemmel és szándékokkal visel­tetik a szomszéd­ ország államférfit az oly sokat szenvedett magyar nemzet iránt, felhasználtam a külügyminiszter római tartózkodását arra, hogy ki­vált prágai kijelentéseire vonatkozólag saját szájá­ból halljam a legautentikusabb magyarázatot, men­ten minden célzatos elferdítéstől és rosszhiszemű kommentártól. Dacára lázas elfoglaltságának, amely egyrészt a római látogatás rövidsége, másrészt az olasz kor­mánynyal tárgyalandó politikai és gazdasági anyag nagy tömege és ma utolsó sorban azon szakadat­lan ünneplés következménye, amelylyel a vendég­szerető olasz hivatalos körök a szövetséges állam képviselőjét körülveszik.­­• Benea­ur­o excellen­ciája ma közvetlenül ebéd után fogadott és a Grand Hotel szalonjában a legszeretetreméltóbb udvarias­ságai jó félórai társalgásban adott nekem alkalmat arra, hogy Magyarország jelenlegi helyzetét illető­leg véleményét és ítéletét teljesen megismerhessem. A beszélgetés lefolyását, sajnos, nem adhatom visz­sza teljes egészében, tekintettel arra, hogy oly rész­leteket is tartalmaz, amelyeknek közlése a magyar sajtóban ez idő szerint nem kívánatos. Kérdésemre Benea úr mindenekelőtt határozot­tan kijelentette, hogy a magyar közvélemény rend­kívül téved, hogyha prágai expozéjában személyes magyargyűlölet politikájának kifejezését látja. Amit ő Magyarországra vonatkozólag mondott, az nem az ő véleményének kifejtése, nem is speciálisan a csehszlovák politika iránya, hanem ő szószólója lett beszédjében a szövetséges nagyhatalmak álláspont­jának, amit legjobban bizonyít azon tiltakozó jegy­zék tartalma, amelyet a magyar trónkérdés tárgyá­ban a minap nyújtott át a magyar kormánynak a budapesti angol követ. — Én épen ellenkezőleg, meg vagyok arról győződve — folytatta szó szerint — hogy a magyar állam jövő boldogulásának érdekében cselekedtem, amidőn talán kissé brutális alakban ráutaltam azon veszélyekre, amelyeknek a magyar nemzet kiteszi magát, hogyha tovább is folytatni akarja azon men­talitást, amely azon illúziókból keletkezett, ami­neket az akkori vezető körök a közvélemény szán­dékos félrevezetése által a háború folyamán a ma­gyar népben keltettek. — Az általam eddig a kisantant körül és most Olaszországban folytatott tárgyalásoknak fő célja a háború által annyira szenvedett Európának újraépí­tése. Természetes tehát, hogy e tárgyalásoknak első­sorban annak elérésére kell irányulniok, hogy a béke mindenáron megóvassék. — A magyar államnak — fűzte hozzá, minden szavát szenvedélyesen hangsúlyozva, Benes úr — tökéletesen demokratizálódnia kell, mert csak oly Magyarország lesz teljes biztosítéka a békének, ahol a kormányhatalom­ a legszélesebb néprétegek kezébe lesz letéve. (És Excellenciád milyennek kívánja a jövőben a csehszlovák-magyar szomszédi viszonyt? — hang­zott egyik kérdésem.) — A Magyarországgal megindítandó minden­nemű tárgyalások elejébe a legnagyobb rokonszenv­vel és érdeklődéssel tekintek, egyet azonban előre­­ ki kell jelentenem, hogy t­i. ezen tárgyalások egy­általán nem érinthetik a békeszerződés megállapodá­sait. Itt tellát tisztán gazdasági és kulturális jellegű megegyezésekről lehet szó, míg területi kérdések egyáltalán nem érinthetők. Nem állítom, hogy a béke­szerződés pontjai a teljes tökéletességet, az egyetlen helyes megoldást képezik, azonban megtartásuk ab­szolút garanciát nyújt a tartós béke biztonításá­ra. A békeszerződés lojális betartása után örömmel fogom üdvözölni azon tárgyalások megindítását a­melyek a két szomszéd állam békés fejlődését és gazdasági fellendülését közös munkával iparkod­nak előmozdítani.­­Mennyiben felel meg a valóságnak az a hír, hogy­­a csehszlovák állam a békeszerződés értelmé­­ben saját vasútvonalat szándékozik építeni Po­zsony és Zágráb között és saját szuverenitása alá ki fogja sajátítani a magyar területből a hozzá szükséges területeket?) — E hír kétségtelenül félreértésen alapul, mert itt nem aseh­szlovák vasúti vonal létesítéséről van szó, hanem a békeszerződésen alapuló jogunk­ról, mely szerint bármikor közlekedtethetünk zárt vonatokat a pozsony—gyékényesi vonalon minden magyar ellenőrzéstől menten. Ezek után udvarisan elbúcsúztam a megle­pően fiatal csehszlovák államférfitől, megköszönve türelmét, amelylyel volt szíves kérdéseimre vála­szolni. Hazay Mihály: Új ellenforradalmi sereg Oroszországban. Berlin, február 17. Helsingforsból jelentik. A Helsingforser Zeitung szerint egy orosz hadvezér az­zal a tervvel foglalkozik, hogy a szovjet kormányt megbuktassa és az orosz nép megszabadítójaként a Kremlbe bevonuljon. Az illető Dutov, az ismert ko­zák hetman, aki a turkesztáni határon körülbelül százezer főnyi nagy hadsereget állított fel, amelyhez már több bolsevikellenes orosz tábornok is csatlako­zott. Szibériában is újjáéledt az ellenforradalmi moz­galom. Szemenov tábornok kiáltványt bocsátott ki, amelyben kijelenti, hogy átveszi a távol keleti fehér hadsereg főparancsnokságát. A vladivosztoki japán főparancsnok semlegességi nyilatkozatot tett. Berlina. február 17. Londoni h­ír szerint a Daily Mail jelenti Helsingforsból. Szombat óta Pétervárról nem érkeznek közvetlen hírek, mindazonáltal bizo­nyos, hogy a városban a bolsevikek és az ellenforra­dalmárok nehéz harcokat vívnak. A Morning Post jelentése szerint Pétervár belvárosa az ellenforradal­márok kezén van. A Daily Herald megerősíti azt a hírt, hogy Pétervárra három bolsevik hadosztály vonul és­­hogy a várost délről ismételten lövik. Az olasz szocialisták beszüntették az obstrukciót. Róma, febr. 17. (A Pesti Hírlap római tudósí­­tójának távirata.) A kenyérár kérdésében még­sem­ került döntő harcra a sor a szocialisták és a kormány között. A törvényjavaslat módosítása folytán a szo­ciáldemokraták beszüntették az obstrukciót, mire a kamara általánosságban elfogadta a sokat vitatott törvényjavaslatot A szavazás eredménye, amely egyúttal bizalmi szavazás volt a kormány részére — Giolitti és kormányának helyzetét megerősítette és ily módon fölöslegessé vált a kamara feloszlatása, ami bizonyára bekövetkezett volna, ha a szociálde­mokraták nem hágnák abba az obstrukciót. Tegnap tartotta Rómában az új agrárszövet­ség első ülését, amelynek célja tisztán gazdasági egyesülés. Ennek a gyűlésnek a keretében megin­dultak a tárgyalások a munkaadók és a munkások között. H. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország.

Next