Pesti Hírlap, 1921. április (43. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
JU4L *prus* és pruttxartell 111 K LAP Újabb husz százalékos házbéremelés. Jehbjárt a lényegen kezdjük: a kormány nem az 1917. novemberében érvényben volt lakbérek drabto hatvan százalékos emelésével, hanem olyan módon, amely valóban nem válik dicséretére az igazságügyminiszter úrnak, további húsz százalékos béresztetést dugott el a vasárnap közzétett rendeletbe. Eltitkolni igyekezett úgy a lakók, mint a háziurak előtt, hogy az 1917. novemberi házbér hatvan százalékos emelésén és további harminckét százalékos közüzemi pótlékon kívül még mindig kell fizetni a lakónak és pedig húsz százalékot az 1917. novemberi házbér után. A legújabb lakásrendelet 42-ik szakaszának 4-ik pontja e képen szól: „Amennyiben későbbi jogszabály a háztulajdonosokat a bérjövedelem után külön kincstári részesedéssel róná meg, a bérlők ennek a részesedésnek megfelelő aránylagos mértékben, de az 1917. évi november hó első napján érvényes volt bérösszeg húsz százalékot meg nem haladó összeg,ben kiszabandó hozzájárulást (házbérpótlékot) fogtak a háztulajdonosnak (bérbeadónak) fizetni." Félhivatalos színezetű felvilágosítások alapján a sajtó azt közölte a nyilvánossággal, hogy ez a szakasz a küszöbön álló vagyonváltságra vonatkozik. Ez is hozzátartozik a lakásrendelet különös kezeléséhez, mert hisz a vagyonváltság lényege, hogy az fizesse a váltságot, akié a vagyon, ebben az esetben az, akié a ház. Vagyonváltságot egy második személyre áthárítani nem lehet. És tegnap ki is derült, hogy nem vagyonváltságról van szó, hanem egy irreális adóról, amelyet a lakókra kiszabtak. Az építésügyi ankét tegnap volt a kereskedelmi minisztériumban és ezen a tanácskozáson szóba került az eddig figyelemre alig méltatott szakasz. A jelen voltak a kormány képviselőitől magyarázatot kértek és a pénzügyminiszter úr tanácsosa azzal a felvilágosítással szolgált, hogy nem a vagyonváltság áthárításáról van szó, hanem annak az alapnak a megteremtéséről, amelyből a pénzügyi kormány a köztisztviselők házbérkülönbözetét fedezni fogja. A kormány ugyanis nem akarta másodrendű lakókká tenni a köztisztviselőket és elvetette azt az eredeti gondolatot, mely szerint a házbéremelés a köztisztviselőket nem sújtotta volna.Egyenlő teherviselés: ez volt a magasztos elv, de ugyanakkor megteremtették az itt idézett szakaszt, amelyről a pénzügyminiszter leküldöttje azt mondotta, hogy ai, a s köztisztviselői házbéremelések költségvetési fedezetére van szánva. Ez annyit jelent, hogy a legközelebbi hetekben, természetesen ismét rendelet formájában, meg fog jelenni az a bizonyos későbbi jogszabály, amely a háztulajdonosnak a húsz százalékos béremelés lefizetését jelenti; igen, csak most a háztulajdonosoknak jogukban van ugyanezt az összeget a lakóktól követelni. Így tehát pár hét múlva, de okvetlenül augusztus elseje előtt, újabb húsz százalékos emelés sújtja a lakókat, ez pedig sérelmes a társadalomnak úgy köztisztviselői, mint nem köztisztviselői rétegeire. Mindenekelőtt ezt a legújabb lakbéremelést azoknak a lakóknak is meg kell fizetniök, akik köztisztviselők, mert a most engedélyezett húsz százalékos béremelést az állam a köztisztviselőnek nem téríti meg. Sérelmes a köztisztviselőre azért is, mert voltaképen így lett másodrendű lakóvá. Hány szegény köztisztviselő szomszédjának fogja a szemére vetni egy-egy hadimilliomos, hogy azért lakik olcsóbban, mert neki kell az ő házbéremelését megfizetnie. És hány köztisztviselő lesz kénytelen pirulni, hogy egy magántisztviselő vagy más kispolgár szomszédja fizeti meg az ő házbérkülönbözetét, noha neki két-három szobája van, a miatta megadóztatott szomszédnak pedig csak egy-két szobája. Így nem lehet bánni sem köztisztviselővel, sem magántisztviselővel. Ha az állam méltányosnak kívan mutatkozni a köztisztviselő előtt, ne tegye ezt olyanok terhére, akik a köztisztviselővel családi és társadalmi közösségben élnek. Nincs talán önérzete a köztisztviselőnek? Nem fogja az ilyen különbségtételből önként származó súlyos egyéni megsértését átérezni? S végül a társadalmi egység kínos problémája! A társadalom kulturállas rétegeiben a jogtalan cselekedet, csak Budapesten, hány százezer embert fog elkeseredetté tenni?! Hányan fogják a köztisztviselőben csak a másodrendű embert, az eltartottat látni, neha pedig a közérdek — sajnos — rosszul fizetett munkáját?! Milyen ellentétek fognak támadni a köztisztviselő és az épen olyan szegény magántisztviselő és egyéb alkalmazott között?. Fehéri Armand: Kormányválság Görögországban. Athén, április 7. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Iítmaris kabinetjének megalakítását csütörtökre várják. Gunaris pénteken jelentést tesz a nemzetgyűlérnek a politikai és katonai helyzetről. Hivatalos kommünikében a görög vereségek okául az ellenség számbeli túlsúlyát hozzák fel. A Brussa környékén álló görög hadsereget átcsoportosítják. Folytatódik: az angol bányásssztrájk. London, ápr. 7, Lloyd-George mai megbeszélése a bányászok képviselőivel nem vezetett eredményre. Így azután a bányászok és a bányatulajdonosok képviselői színtén nem jöhettek össze. , 7. Ti 7 IVapi hires — (A Csásárcsarnokból.) A disznóhúsnak, amit a húsvéti fesnnepek előtt meglepően olcsón mértek, az ünnepek elmúltával hirtelen felszökött az ára, amennyien 80—90 koronáról 95—120 koronáig emelkedett. Akkor azonban, amikor a sertés húsa megdrágult, a szalonna és a zsír jutányosabb áron került eladásra. Az olvasztani való szalonnát ma már 80—88 koronáért adják az eddigi 90 korona helyett, a teb kilóját pedig már 103 koronáért meg lehet kapni, a füstölt szalonna ára pedig 110 koronára esett. Itt említjük meg, hogy ugyanakkor, amikor a disznóhúsnak nálunk úgyszólván minden átmenet nélkül fölszaladt az ára, Debrecenben ennél a cikknél ismételten nagyobb áresés következett be. Ezzel szemben Kecskeméten a disznóhús és a szalonna mindinkább eltűnik a piacról, mert a hizlalók egyáltalán nem akarnak belenyugodni abba, hogy a kövér disznó ára kisebb legyen, mint amilyen az őszszel és a múlt nyáron a soványé volt. A központi vásárcsarnokbana borjúhús alaposan olcsóbb lett és a mészárosok nagy plakátokon adják tudtul a közönségnek, hogy a pörköltnek valót 50, az elejét pedig 55—60 koronáért mérik és hogy a comb sem éri el a 100 koronát. Nem érdektelen, hogy a marhahúsok közül a kevésbbé jó minőségűt immár 28 koronáért is kínálják és aki megelégszik a szegyével és a gulyásnak valóval, az ilyen áron szerezheti be szükségletét. De 60 koronáért már a pecsenyehús is kapható. Ami a hízott libákat és kacsákat ileti, amelyek néhány héttel ezelőtt még nagyzási hóbortban szenvedték és kilónkint 180 koronás árban keltek el, szintén megadták magukat az olcsósági hullámok előtt és ez idő szerint 120— 140 koronáért kaphatók, de egy kis parázs alku esetén 110 koronáért is megszerezhetők. Említést tehetünk ez alkalommal arról is, hogy a nyers kávét, amelynek még nemrégiben is 160—170 korona volt kilója, 110 koronáért is adják és hogy az importált kockacukrot a kisebb haszonnal beérő fűszeresek a 160—185 koronás ár helyett 125 koronáért kínálják. — (A Dunamelléki Református Egyházkerület) csütörtökön tartotta közgyűlését Darányi Ignác főgondnok elnöklésével. Az elnök megemlékezett Petri Elekről, az elhalt püspökről. A közgyűlés elrendelt® a püspökválasztó szavazást oly módon, hogy az egyházak június 16-ig adják be a püspöki irodába szavazólapjaikat. Valószínűnek látszik, hogy a szavazatok a következői jelöltek közt fognak megoszlani: Takács József ceglédi lelkész. Révész László Budapestre meghívott kolozsvári tanár. Nagy Ferenc esperes és dr Kovács J. István teológiai tanár. (A német külügyminiszter kalandja.) Rómából jelentik a Pesti Hírlapnak: Dr Simons német külügyminisztert, aki családjával együtt Svájcban tartózkodik, kellemetlen kaland érte. Csónakázni ment a luganoi tóra és közben vihar támadt, mely a csónakot az olasz part felé vitte. Partot érve, az utasok kiszálltak és gyalog akartak visszatérni Luganoba. Útközben Simons külügyminisztert, aki inkognitóját mindvégig megőrizte, este tíz órakor az olasz őrség megállította és a legközelebbi városba kísérte. Miután itt igazolta magát, megkapta az engedélyt a Svájcba való visszatérésre. (Az erdélyi püspök memoranduma.) Gróf Marllith erdélyi püspök — mint Bukarestből jelentik — eskütétele alkalmából memorandumot adott át a királynak, amely igy szól többek között: Midőn érett megfontolás után* és "az apostoli szentszék engedélyével is hűségeskü letételére jelentkeztem, tettem ezt a abban a meggyőződésben, hogy ezzel is tartozom híveimnek, akikhez a gondviselés immár negyedszázadoka fűz. Bizalommal fordulok ínségedhez, teljesítse igazságos kérésünket, hogy az erdélyi katholikusoknak évszázados törvényes alapon nyugvó autonómiájukat változatlanul megőrizhessük és önállólag intézhessük annak keretein belül "egyházi, iskolai és gazdasági ügyeinket. Birtokainkat, amelyekkel kultúrintézményeinket eddig fentartottuk, hagyják meg nekünk és kérjük, hogy autonómiánkat és kulturális céljainkat szolgáló birtokaink sérthetetlenségét a román állam törvénykönyvébe iktassák. (Elutazott az angol segítőmisszió.) A® „Action Lodge Famine Relief Fund" budapesti képviselete március közepétől megszüntette áldásos működését és a képviselet vezetője, dr Armstrong Smith, hűséges munkatársaival, Miss Tuckerrel és Miss Coddal együtt elhagyta hazánkat. Százezer angol fontra, több mint száz millió koronára tehető a készpénz, élelmiszer, ruhanemű és gyógyszeradományok értéke, amelyet az emberszerető akció vezetői a magyar főváros nyomorgói közt szétosztottak. Távozása alkalmából a nagylelkű emberbarátnak gróf Teleki Pál miniszterelnök meleg szavakkal mondott köszönetet. Egyidejűleg Londonba küldött leveleiben írásban fejezte ki a magyar nemzet háláját az Action Lodge Famine Relief Fund és a Save the Children Fund vezetőségének. (Az állam pöre Szabó Dezső ellen.) A tanácsköztársaság idején Szabó Dezső átengedte kiadásra a szellemi termékek országos tanácsának a „Jövő felé" és „Tanulmányok és Jegyzetek" című műveit, amelyekért többizben, sőt még augusztus 2-án is vett föl pénzt. Az 1919 őszén felszólították Szabót, hogy a pénzt adja visza, de Szabó nem reflektált erre, hanem 1920-ban mind a két tanulmányt átadta kiadása végett a Táltos-vállalatnak. A kincstár Szabótól összesen 41,823 koronát követel kártérítés címén. Az ügyet ma kezdte tárgyalni dr Födy Károly tanácsa, amely előtt a felszámoló tanács szerzői bitorlással is vádolta Szabót, meg a Táltost és kérte a munkák elkobzását. Szabó védője azzal védekezett, hogy a szóban levő műveket a szerző az Athenaeumnak, illetve a Kulturának adta át, amelyeket a diktatúra idején szocializáltak. A bíróság úgy határozott, hogy ki fogja hallgatni Szabót és Lőw Antalt, a Kultura igazgatóját, miért is a tárgyalást elnapolta. (A ralflásliszt olcsóbb.) Nem kis meglepetéssel olvasóik az egyik szegedi újságban, hosey ott a nullásliszt ára negyvennégy koronáról harminchat fakonmára szállt le. Budapesten ezt a lisztfajtát a régenben megszabott negyvenkét koronás árban lehet megszerezni, de persze csak igen kis mennyiségben, a lisztjegyek alapján. Hogy mi igaz a szegedi hírből és hogy mily okok idézték elő ezt az olcsóbbodást nem tudjuk, de hogy Szegeden a kenyér épenséggel nem olcsó, azt a városi kenyérgyár hirdetése igazolja, amely azt tartalmazza, hogy ott a félfehér kenyérnek tizenkét korona az ára kilónkint. (Boromisza püspök is leteszi a hűségesküt.) Szatmárról jelentik a Magyar Kurírnak: Boromisza Tibor szatmári püspök hosszabob tárgyalások után elhatározta, hogy román megszállás alatt álló híveinek érdekében leteszi a román hűségesküt. Az agg fiúpásztor ezáltal elkerüli, hogy egyházmegyéjéből kiutasítsák és híveitől elszakítsák. A hűségeskü letételére Boromisza püspök nem utazik Bukarestbe, hanem e hónap 10-én a püspöki székesegyházban híveinek és a hatóságoknak jelenlétében teszi le esküjét. A nyolcvan éves főpásztort a hűségesküvel kapcsolatos tárgyalások erősen megviselték. . (Somlyódy Fernandine: Szamosparti versek.) Egy vékony verskötet, amelyet egy forró kép odavet a szerelem máglyájára. Minden versben a szeelem, — az életben soha beteljesülésre nem jutott, magát a vers lágy csengésében kiélő szerelem, —»egy, ugy érezzük, fájdalmas és útját nem talált élet legszomorúbb etappe-jaihoz láncolva és alásütve a messzi, elhagyott, elérhetetlen otthon utáni sóvárgással, fájdalmas vágyódással. Somlyódy Fernandins nem hoz új formákat, de versei igy is kellemesek. (A katonatanács ügye a bíróság előtt.) A budapesti katonai büntetőtörvényszéken csütörtökön kezdték tilpgyalni a tizenegyes katonatanács egyik tagjának, Hoffmann Garrgy tartalékos hadnagynak, bűnügyét. A vádirat szrnt Hoffmann a katonatanács kémirodájának volt is vezetője. Hess Aladárral együttműködött, és kiktélt a nemzeti tanácsra, előmozdította a zendüléseket azáltal, hogy a helyőrség katonáit esküszegésre áhította. Mint kőbányai vontatparancsnok a hazatérő karmákat felvilágosította, sőt a királynak a vonatát ki is akarta siklatni, ez azonban elmaradt, mert Károlyi Mihály is azon a vonaton utazott. A tárgyalást Kiszkay András századoshadbíró vezeti. A vád képviselője Sztupka őrnagy-hadbíró. A vádlott kijelenti, hogy a katonai tanács ülésein nemcsak katonák, hanem civilek is megfordultak. Ott lehetett látni Friedrich Istvánt és Fényes Lászlót is. Csernyák százados volt a katona és nemzeti tanács között az összekötő kapocs. A katonatanács tagjai fejenkint tiezer koronát kaptak a forradalomban fölmerült költségeik fedezésére, ő ezt annak idején nem akarta elfogadni, de a többiek kényszerítették reá. Laehne Hugótól levelet kapott egy ízben, hogy a föld- mivelési minisztériumban keresse fel. Laehne hatezer koronát ajánlott fel neki, mondván, hogy vegyen ruhát rajta. Hüttner Sándor tanúvallomásában bőbeszédűen elmondja a nemzeti és katonatanács megalakulásának körülményeit. A hangulat úgy Budapesten, mint vidéken a katonatanács mellett volt. Arról nem tud, hogy Hoffmannak nagyobb szerepe lett volna ebben az időben. SztankovszkyTibor sem tudott adatokat felhozni a vádlott ellen. Magyar Lajos újságíró, akit a szegedi Csillagbörtönből hoztak fel a tárgyalásra, részletesen elmondta a nemzeti és katonatanács megalakulásának történetét. Szerinte Friedrich István és Laehne Hugó játszottak nagy szerepet a katonatanács megalakításánban. A katonatanács csak agitációt folytatott, hogy megnyerje a katonákat a Károlyi-féle eszméknek. A katonatanács tagjai közül senki sem volt ott a döntő éjszakán, akkor, amikor Budapesten több középületet megszállottak. Friedrichnek nagy szerepe volt ebben az időben. Végül elmondja a városparancsnokság megszállásának a történetét. A tömeg egy frontra induló menetszázadot a vasúti állomásról visszahozott és erőmosooágáe között vezette végig az utcán. Mikor a várospa-rancsnoksághoz érkeztek, az ott levők fejüket vesztették. Erőszakoskodástól tartottak és a városparancsnok önként kijelentette, hogy lemond állásáról és fogolynak tekinti magát. Semmiféle rábeszélésre sem volt hajlandó arra, hogy újra elfoglalja tisztét. A bíróság több tanu kihallgatása után a tárgyalást péntekre halasztotta. (Szétugrasztott kártyások.) Az Akácfa utca 7. számú ház IV. emelet 1. számú lakásában Ligeti Ferenc pincérnél a detektívek bakkozó kártyakompániát fogtak el. A bankban azonban csak háromezer korona volt. Igen vegyes társaság játszott, házmesterek, pincérek, orvosok, hivatalnokok. Többeket előállítottak és ezek közül Erdélyi Lajos állítólagos gyógyszerészt őrizetbe helyeztek, mert ellene zsarolás miatt eljárás van folyamatban. (Halálozás.) Winkelafeini "Winlder Jolnon", szül. Sidló Ida, életének 47-ik, házasságának 26-ik évében, hosszas szenvedés után Budapesten meghalt. Katona Oszkár, ny. 411. rend. detektivfelügyelő Ouidr nevű fiacskája súlyos szenvedés után meghalt. — (A fajegyek) használatát ugyan egyelőre felfüggesztették, de azért figyelmeztetik a közönséget, hogy a május elején kiosztásra kerülő új jegyeket gondosan őrizze meg. — (A magyar irodalmi és színházi szövetség) A hónap 17-ikén az Akadémiában gróf Zichy János elnökletével közgyűlést tart. — (A Budapesti Dávid Ferenc Egylet) 10-tő, vasárnap, délelőtt 11 órakor az unitárius templomban (V., Koháry u. 4.) felolvasó ülést tart, melyen dr Czakó Ambró, a Független Szemle szerkesztője. Vallási krízist címen olvas fel. — (A Magyar Akvarell- és Pasztellfestők) Egyesülete kiállításának ünnepélyes megnyitása április 10-én, vasárnap, délelőtt tíz órakor lesz a Nemzeti Szalon helyiségeiben. — (A hadirokkantak, özvegyek és árvák nemzeti szövetsége) a régi képviselőház nagytermében propaganda felolvasásokat rendez. Az első felolvasást dr Benárd Ágoston népjóléti miniszter szombaton, e hónap a-án, délután négy órakor tartja.