Pesti Hírlap, 1921. április (43. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
— (ünnepi lakoma Setaelae tiszteletére.) A Teriil Társaság, a Turáni Szövetség és a Körösi Csorna Társaság ünnepi lakomát rendeztek dr Setaelae Emil, a finn kormány megbízottja, a világhírű tudós tiszteletére. Az első felköszöntőt gróf Apponyi Albert mondotta a finn nemzetre. Szólt, még a kormány nevében Pekár Gyula, a Turáni Társaság nevében Piykert Alajos, a Turáni Szövetség nevében Csolnoky Jenő. Vikár Béla Setoelaehcs írt versét olvasta fel és Setaelae nejét köszöntötte fel. Baán Aladár finnül dikciózott- Junkert Alajos miniszteri tanácsos az észteket ünnepelte. Enisz bey török alkonaul a törökök szeretetét tolmácsolta. Végül dr Setaelae Emil meghatottan mondott magyar nyelven a megnyilatkozott rokonértésért köszönetet. — (A valódi Janina-sodrópapírt) víznyomstásal, kérje minden dohánytőzsdéten. — (Moly ellen) legbiztosabban megóvja bundáját, szőnyegét, ruháját, ha a Slatzer-féle U..T. első konzerváló-intézetébe, Ó-utca 44. adjaa. Egyedül teljes és legkíméletesebb tisztítás és megóvás. Telefon 21—93 és 124—83. IV. Károly néhány napig Luzernben marad. Pária, ápr. 7. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Matin jelenti Luzernből: IV. Károly néhány napig Luzerben marad, amíg a szövetségtanács döntése megérkezik. A döntést annak megvizsgálása előzi meg, hogy milyen körülmények között hagyta el a király Svájcot. IV. Károly kijelentette, hogy teljesen egyedül távozott és ez az elhatározása semmiféle komplettnak eredménye nem volt. Ausztria a Habsburgok ellen, Bécs, április 7. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Szociáldemokrata részről indítványt nyújtottak be a nemzetgyűléshez és a Habsburgok kiutasításáról szóló törvénynek olyképen való kiegészítését kívánják, hogy büntetéssel sújtsák a Habsburg-ház ama tagjait, akik az ország területére viszsszatérnek. A végrehajtó bizottság dr Renner volt kancellárt bízta meg az erre vonatkozó tervezet előterjesztésével. Dr Renner már hétfőn elitterje ezti javaslatát, úgy, hogy a törvénytervezetről a nemzetgyűlés már a jövő héten dönthet. Olaszország nem küldött ultimátumot. Milánó, ápr. 6. (Svájci ügynökség.) A Corriere della Sera jelenti: Az olasz kormány Károly király ügyében nem intézett ultimátumot a magyar kormányhoz, mint különböző lapok jelentették, csupán tudtára adta a magyar kormánynak, hogy a király magyarországi tartózkodásának mielőbbi befejezését óhajtja. Uj választások Olaszországban. Róma. ápr. 7. A kamarát királyi leirattal feloszlatták. Az új választásokat május 15-ére írták ki és a szenátust, valamint az újonan választott kamarát június 11-ére hívták egybe. 1*MKijárás Bejárás Eljárás Feljárás Átjárás egyáltalában mindennemű járás csakis és kizárólag PALMA- KAUCSUKSARKON lehetséges. Szibériai hadifoglyok! Inveltfil felvilágosítást tud adni, szíveskedjék dr. Rényi Aladér ügyvédet (V. kerület, Géza utca 5. szám. Telefon : 16 — 93.) értesíteni. l«21— 8£$y laboratóriumnak való nelyíséf oca 50 m' és caktor (lehet pince) eco ISO m 1 — 3 kisebb íródénak való szobával, lehetőleg VIII--II. kerületben bérbevételre sürgősen kerestetik! Ajánlatok „LABORATÓRIUM" Jeligére Grilfl-Najrr Wrdető-Irodába, VTL, Kertész-utca II. sz. küldendők. 1134*" ÁRVERÉS. Vagyonközösség megbüntetése végett a VI. ker. Lehel-utcai 17/11. számú 458 négyszögöles telek épületekkel együtt eladó, írásbeli zárt vételárajánlatok dr. Rónay Károly királyi közjegyzőnél (Iker Illet, Döbrentei utca 8.) április 1s déli 1 óráig 10O.OTTO kor, óvadékkal együtt leteendők. Bővebb értesítés ugyanott. 192*A női és férfi kalapokat , leavabb formákra alakiák FATEDUA.M. tragy automobilgyár keret önálló üzemvezetőt, kijavításokhoz, kalkulációhoz és kocsipróbákhoz önállóan ért Ajánlatokat, fizetési igények megjelölésével „Sürgős 1045" Jeligem Bloekner hirdetőjébe, Semmelweis-utca 4. PEST! HÍRLAP 1921 XpríBa fc, pfofeS. IMAKULATURA kapható: S Kérdezősködni: Vámos császár ut 78., II. 9. Telefon: 122—91.5 iaaaaaaBaaaaaaaBaaaaaaaBaaBaS BB8aBaaaaaaaaaaaaaaaaaaai Aranyat, régiségeket Brilliánst, gyöngyöket még mindig P-tm -InIV., Károly legmagasabb árakon vesz »WniHENBF RKUO kirftly-nt IS. Központi Városház, főkapu uiollett. 1215# Fersőkereskedelmi lskosát végzet. gyakorlattal biró férfi tisztviselőket — akár kezdőket — felveszünk. Gép- és gyorsírásban, vagy idegen nyelvekben jártasak előnyben részesülnek. Ajánlatokat: „NAGYBANK 013S" Jeligére Hansen-181«»stern és Vogier hirdetőjébe, Budapest, Dorottya u. 11. Keresek megvételre vagy bérbe ISO—100 hold termécsetes halastavat, vagy vizenyős területet lakótársal, vasútállomáshoz közel, mely eddig is halászva volt. Ajánlatokat ár megjelölésével kés „Halastó" Jeligére a kiadóba. Ivet— átlagos jutalék mellett ügynökök kerestetnek külföldi irodai cikkek terjesztésére. Erdős és Társa, Szaboutság-tér 4. Délelőtt 10—1 közt Színház és zene. Emlékezések. (Névtelen hősök.) írja: Hegedűs Gyula, Veszedelmesen közeledik a Vígszínház mignyitásának huszonöt éves fordulója. Május elseje, végére kell járnom az emlékezéseknek. Sok mindenről szerettem volna írni, amiről nem lehetett és sok mindenről lehetett volna írni, amiről — nem szerettem volna. Ezt a kérdést, mint mondani szokás — nyitva hagyom. A hézagokért — a feledékenységemért ne érjen vád. Nem voltam alapos. De nem is ígértem. Sőt! Csak úgy, mintha fekete kávé mellett beszélgetnék — úgy ígértem — úgy akartam. És ha meggondolom, hogy ez alatt a huszonöt év alatt, hány szerepet tanultam meg és hányat felejtettem el, akkor nem tudok magamnak komoly szemrehányást tenni, hogy egy-két eseményt, epizódot, kihagytam. Megvan még aztán az a ravasz egérutam is, hogy nem tudja senki, mi az, amit elfelejtettem és mi az, amit nem akartam megírni. A Vígszínház huszonöt éve komoly dolog. A jubileumi ünnep — azt hiszem — méltó lesz hírnevéhez. Ebbe én nem szólhatok bele, nem prejudikálhatok — nem harangozhatok előre. Kissé érintettnek érzem magamat ebben az ügyben és úgy érzem, nem nekünk színészeknek kell ünnepelnünk, hanem majd a közvélemény — a publikum, a nemzet .. .a kormány,vagyide ldk... nem tudom ... Valahogy úgy érzem, hogy mi vagyunk a Vígszínház és hogy mi csak családi ünnepet ülhetünk ezen az ezüstlakodalmi napon. A másik résznek kívülről kell jönni... Elvégre önmagát nem ünnepelheti senki. Van azonban egypár olyan huszonöt éves tagja ennek a színháznak, akiknek a neve sohasem volt a színlapon. Akiknek a buzgó, becsületes munkája hatalmas srófja volt a gépezetnek. Névtelen hősök ezek, akiknek a neve ne sikkadjon el a huszonöt év történetéből. Ott kell hogy szerepeljenek velünk abban a könyvben, amely a Vígszínházról íródik. Grunner Ede a színház megnyitásától a mai napig egyik legfőbb erőssége, oszlopa a színháznak. Technikai főnök. A világosság és sötétség ura. A fényhatások nagy mestere. Lelkes, szorgalmas, kiváló tudású ember, valóságos szerelmese a mesterségének , csupa művészi ambíció. Mindig jókedvű, mindig mosolygó. Az idén volt sokszor morexus, mert a fűtésért is ő volt felelős, meg az ő ugyancsak huszonöt éve mellette dolgozó, kitűnő embere: Weinhoffer Károly. Az idén fűteni — és jól fűteni — emberfeletti feladat volt. Ebbe belesoványodtak mind a ketten. Az öltözőkben meleg volt, a színpadon hideg. Vagy fordítva. Weinhoffer Károly úgy elbújt, hogy meg se találtuk, ha zsörtölődtünk a fűtés miatt." Grunner csak annyit mondott, ha fáztunk —• „ki lehet bírni*. Grunner úgy áll az ő világító apparátusának ezer fogantyúja előtt nagyszerű segédeivel, a két Jóskával (Vanek és Reviczki), mint egy admirális a parancsnoki hídon. Osztja a parancsokat kemény tenorhangon: „Vöröset behúzni!" „Sárga ki !" „Holdfény előre !" És csinál ő a legtündöklőbb napfényből pokoli sötétséget és ha úgy lávonjó a hangulat — belenyom enyhítésből egy kis holdfényt. Arisztid, a kellékesek királya. Becsületes neve Tóth János, hogy mért Arisztid — azt nem tudom. Kolozsváron nevezte el Pusztai Béla. Mi alapon — nem tudom. De mi úgy hívtuk, most is ez a neve. Együtt voltunk már Kolozsváron. Együtt jöttünk fel a Vígszínházhoz is. Hogy az ő mesterségéről fogalma legyen az olvasónak, el kell mondanom róla egyetmást. Azt mondja a szerep utasítása: „táskájából levelet vesz ki." Hát Tóth János az, aki azt a bizonyos táskát megfelelőt, stílszerűt behozza az öltözőbe, azt a bizonyos levelet, tanít ott a másik színésznek fel kell olvasni — bele teszi a táskába. Mert képzeljék el — ha a színész elfelejti a táskát — vagy a táska megvan — de nincs benne a levél! Ez — ha megtörténik — színpadi botrányt is okozhat Olyan zavart, hogy tán a függönyt "is le kellene ereszteni. . Ez azonban — de ennél jelentéktelenebb sem — soha meg nem történt a Tóth János életében Minden ott van — az asztalon, vagy a kézben, zsebben. Soha nem volt arra eset, hogy Arisztid zavarba hozott volna valakit. Pontossága, lelkiismeretessége és modorbeli kedvessége páratlan. Sokszor azon veszem észre magamat, hogy valaki belenyúl a zsebembe — nagyon óvatosan — finoman. Arisztid győződött meg róla, ott van-e a fontos kellék. Kérdezősködéssel nem akart molesztálni, hát inkább egy óvatos mozdulattal szerzett bizonyosságot. Jellemzésére egy esetet. A „Takarodó című darabban egy hadbírósági tárgyalás van, a harmadik felvonásban. Egy lengyel katonát vallat a bíróság. Nekem — egy jószívű vértes kapitány szerepében — lengyelül kellett pár szót mondanom, gondolom: Nye bojsze, nye bojsze ! még pár szót. Hogy könnyen tudjam mondani és lehetőleg közvetlenül, a pár nyaktörő lengyel szót — leirtam egy vékonyka papír szeletre és az akták között magam elé tettem az asztalra. Tíz évvel később reprize volt a darabnak. A legelső próbán ott találtam ugyanazt a kis papirosszeletet a lengyel szavakkal. Arisztid csinálja a külső intrukciókat Ha valami idegen betévedne az „Olsskay bri-S déros" első felvonásába, látná ezt a szelíd, jó isztidet dolgozni. Szakadatlanul tüzel. Nyolc-tíz karabélyt egymás után elsüt, durrogat, füstfelhőbe burkolva, közbe kuruc harci kurjantásokat hallat. Csinálja a dörgést Grunner villámaihoz, végszóra hozza a fülemile énekét, a rigófüttyöt, automobilkürtöt, kocsizörgést, lódobogást, kutyaugatást stb. stb. Csinálja pedig ezt, a Vígszínháznál az első órától, az első próbától kezdve mai napig. Pontosan, hiba nélkül, jókedvvel, örök mosolylyal, hangtalanul, olyan csendben, hogy a lépését sem hallani. Nem hallani mikor jön, mikor megy, csak ott van, amikor kell, — de mindig — pontosan. — Még nem késett el egyszer se . Beteg se volt soha, vagy ha volt is, — nem mondta. A mansellanyaka, az a Klein Jenő. A „Jaj ne**, ő más típus — de szintén originális és érdemes ember. Ő is huszonöt éve van a Vígszínháznál. Ő is velünk jött Kolozsvárról. Bútoros. Kezeli, hordja, töri, zúzza, szóval elhelyezi a bútorokat, szőnyegeket, képeket. Lótó-futó, kopogó, lármás, szangvinikus ember, akire sokszor ráripakodik az ügyelő, a színpadi rend és csend szuverén fejedelme. Segédeivel perlekedik, játsza a szigorú főnököt, és senki sem fél tőle. Elpusztíthatatlan jókedvű, becsületes ember, megbízható és hűséges. Harminc év óta van színháznál és minden darabot megnéz a próbákon már. Nagyszerű kritikai érzéke van. Talpra esett bírálatai közszájon forognak vígszínházi körökben. Ezek a névtelenek sok jóban-rosszban voltak velünk. Ezek nem változtak meg semmi időben — maradtak mindig tisztelettudó és tiszteletet érdemlő — hűséges embereink huszonöt esztendőn keresztül — békében, háborúban, forradalomban, kommunizmusban egyformán. Mint a kötelességtudás, hűség, becsületesség és munka nagyszerű alakjai szobrot érdemelnek. • * (Városi munkáz.) Kulcsár Juliska, mikor a m. kir. operaháztól megvált, egy ideig vidéken primadonnáskodott, majd visszatérve Budapestre, önálló dalestélylyel számolt be újabb művészi fejlődéséről, csütörtökön pedig föllépett a Városi színházban: Leonorát énekelte a Trubadúrban. Szép s jól iskolázati szopránja hatásosan érvényesült a két nagy áriában, drámai erejű játéka és egész alakítása a legkényesebb művészi ízlésnek is megfelelt. Nagy sikere volt; a közönség tapsaiból még bőven kijutott Albert Erzsi ez ép hangú Arucenájának és Ocskay hatalmas Mauricojának, aki főleg a strettában diadalmaskodott. — Márkus Dezső hévvel és lendülettel vezényelt, új és intim szépségeket fejlesztvén az untig ismert, elcsépelt muzsikából. * (Herczeg Ferenc felújított szanjátéka), a Kék róka, kerül szinte ma, pénteken, a Vigszinházban. Ezúttal is Varsányi Irén és Gombaszögi Mia, Hegedűs, Csortos és Tanay játsszák a főszerepeket. A darabot hétfőn megismétlik. * (A Renaissance-szinházz megnyitása.) városi tanács a kultúra nevében hozta meg centerUV kön döntését, így a jövő héten uj ezinháskval lesz gajdadagabb Budapest művészi élete: a Renaissance-Szini,ház megnyithatja kapuit. A megnyitó estét április 15-ikére, péntekre, tűtte ki az igazgatóság. Első újjdonsága gyanánt Liptai Imre, a kitűnő színpadi író. Pesti asszony című háromfelvonásos színjátékát mutatja be a színház a Góth-párral a főszerepekben. Az első előadások jegyeit szombat reggeltől kezdve árusítja a Renaissance Színház elővételi, pénztára. * (Nem mindennapi beugrás.) Nem mindennapi beugrónak volt tanúja az Bakó-téri Színhái csütörtök esti közönsége, boron a Csókos asszony volt. Neonok.-