Pesti Hírlap, 1921. május (43. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-08 / 99. szám
A munkapárt bunei, olányi Dezső beszéde a Keresztény Nemzeti Pártban. A Keresztény Nemzeti Párt szombat este dr Scherschall Viktor elnöklésével értekezletet tartott a Baross utcai Wenckheim-palotában, mely alkalommal Polónyi Dezső, volt országgyűlési képviselő hosszabb beszédben ismertette a tiáboru elöidézésének a JiÉft Szabad előadásában a 57-es kieg^ezágJii Wíttzdö'dfjleg a mai napig kronologikus sorrendben ismertette a politikai ^ eseménye-ke^ amelyek az országos közéletet irányították. Polónyi rámutatott arra, hogy a háborús felkészül ttdés, amely évtizedekig a munkapárt felelősségének tudatában alakult ki világháborúvá, a függetlenségi párt hőe ellenár amiattival találta magát mindég szemben, amit a véderő viták anyaga kétségen felül bizonyít, az akkori országgyűlési reakciók adatai szerint. A háborús párt a munkapárt volt, az a párt, amely korrupt rendszerivel, kortesszolgálatokat teljesítő közigazgatásával látszólagos többséget erőszakolt ki magának parlamenti szereplésénél , így kormányzópárti hatalmat szerzett magának, holott a nemzeti közvéleménynel lévén fojtva — tulajdonképpen a függetlenségi párt eszméinek vallója volt és ebből önként következik, hogy ha korruptmentes választásod utján a függetlenségi párt juthatott volna kormányzópárti hatalomra, akkor a háborús párt törekvései elnémíttattak volna; nem lett volna háború, ennek okozataképpen nem szakadt volna ránk a két forradalom és a nagy nemzeti ideálok, amelyekért a függetlenségi párt évtizedekig heroikus küzdelmet folytatott, zökkenés nélkül valósulhattak volna meg a nagy, független Magyarország boldogulására. Volt egy étappe-ja a háborús időknek, amikor gróf Andrássy Gyula, gróf Zichy Aladár, gróf Apponyi Albert, Rakovszky Istváai azt a követelményt vetették fel, hogy a függetlenségi párt is osztozzék a monarchia külügyeinek és háborús ügyeink vezetésében. Mikor azonban Vilmos császár ismeretes üzenete világszerte ismeretessé vált: mire az őszi levelek lehullanak, megnyertük a háborút", akkor a külügyminiszter azt üzente, hogy nem kér a függetlenségi párt felelősségéből, mert félt attól, hogy a párt, várható ellenőrzési joga alapján a népöldöklés vétóját olyan időiponton mondotta, volna ki, ami a háborús kártyát keverőknek hatalmi tébolyukban nem lett volna ínyükre. Beszédei folyamán rátért a keresztény irányzat előtérbe nyomulására és rámutatott arra, hogy ez az új politikai orientálódása a közvéleménynek a munkapárti régi hatalomtól való elszakadást jelentette, ez fáj a munkapárt megmaradt csökevényeinek és ezért indult meg a politikai élű hajsza Friedrich István ellen, aki a keresztény irányzat erőteljes vezére lett. Kemény szavakkal ítélte el gróf Károlyi Imre szereplését, aki szerinte a Tisza-gyilkosság perének kegyeletes palástja mögé rejtőzve, segítőtársaival, Ulain Ferenccel éa Lengyel Zoltánnal vad hajszát indított egy politikai tényező ellen, akit börtöntöltelék fegyencek hazug vallomásaival akarnak az akasztófára juttatna Férfiúi becsületem, eddigi közéleti pályám mocsoktalan emlékére jelentem ki — fejezte be beszédjét Polónyi,— hogy a rettenetes vérvádból Friedrich személye mocsoktalanul fog kikerülni és ez igy történt volna akkor is, ha védelmére egy szót nem ejtett volna ki a ha ellenbizonyitékait a védelem nem terjesztené elő a független bíróságnak. Az állandóan nagy tetszésnyilvánításokkal fogadott beszéd után Száva János mondott köszönetet a párttagok nevében Potányiari tyány a forradalmi kormányok pénzkezeléséről és az ellenforradalmi milliókról. Írói Batthyánosi Tivadar levelet intézett gróf Bethlen István signszterelnökhöz, amelyben az előző iermáméd zárszámadásainak a legnagyobb nyivánossg előtt történő tárgyalását sürgeti. A kormánytervek szerint a zárszámadásokban a Kérolyi—Berinkey-kormányok, a proletárdiktatúra, az arad-szegedi kormány, valamint azutána következett kormányok utalványozása és vagyonkezelése elkülöníttetnek ugyan, de nem részletes tételeidben, hanem egyszerű kimutatásban kerülnének a nemzetgyűlés elé Batthyány ezzel szemben aztkiváltja, hogy a számadások a" legnagyobb részletességgel tüntessék fel a megtörtént kiadásokat"és követeli, hogy az ő belügyminisztersége idején történt kiadások még a rendelkezési alapból történt utalványozások is az eredeti feljegyzéseknek megfelelően hozassanak nyilvánosságra. Hivatkozik arra, hogy Fehéri Armand ,"A vesztegető forradalom" című könyvében már közzétette a Károlyi—Berinkzy-kormányok és a proletárdiktatúra részéről a rendelkezési és sajtóalapból történt utalványozásokat Ez a könyv azonban ellenőrzés és számadástétel szempontjából szerinte abszolúte nem bír értékkel, mert a hűsége iránt alapos kétséget támaszt annal, hogy egyes fontos tételek a részletezésből kimaradtak. Nem szerepel például abban gróf Sigray Antal rendkívül értékes és fontos missziója, aki diplomáciai megbízatást kapott 1918 novemberében Károlyi Mihálytól Megbizása díjazott volt és azt Sigray frank valutában vette fel, ami bizonylára sokkal nagyobb összeget tett ki, mint amineket az említett könyv egyes hapiróknak adott szánkoronás összegekről közzétenni szükségesnek tartotta. Gróf Sigraynak megengedték azt is, hogy családi ékszereit magával vihesse. Erre azért volt szükség, hogy a gróf nejét is magával vivén Svájcba, ott a magyar államot és az askari népköztársasági Károlyi-kormányt méltóan reprezentálhassa. Gróf Batthyány ezután a bankgassei milliók ügyére tért. 1919 május 2-ikán — írja többek tözött — megjelent Bécsben Sigray felkérésére a laktán, ott voltak még Pallaviaini György őrgróf, Swareceányi György és Hajós Jenő, itt bizottságima konstatálták • 10 u0Uti érekű magyar állami' 9 1921. május 2., vasárnap. PESTI HÍRLAP hézi, mi történt a megmentett milliókkal ? A közvéleményben ugyanis mind nagyobb bizalmatlansággal suttognak a bécsi milliók sorsáról. Amidőn ő vállalta ez ügyben az erkölcsi felelősséget, úgy képzelte, hogy az egész összeg, a mentési költségek levonásával, a jogos tulajdonos, a magyar állam részére, az első hazafias magyar kormány kezébe lesz leteendő. Követeli tehát, hogy részletes tájékoztatást kapjon az ország arra hivatott állami szervek felülvizsgálata alapján, átadatott-e a 140 millió az állampénztárnak és ha nem így történt volna, okmányokkal, számadásokkal igazolni kéri, hogy az állam tulajdonát képezett milliókból mennyi, részletesen kimutatva mily célokra, kinek felhatalmazása és kinek utalványozása alapján költetett el. vidám írások. A régi pesti ház, egy vén bérházban laktam, fiára költöztem nemrég. Millyen érdekes egy olyan régi pesti ház, de olyankor, ha már csak emlék. Fütty. A szélén laknak a rigók, kik feketébe öltöztek Fecskéék régi helyükre az eresz alá költötték. A cinege most nézi át kenejével a terepet. A rózsafán csalogány lakik, a háztetőn meg verebek. Nem, badarok a madarak, életük vigan pereg le. Jól megférnek egymás melett s fütyülnek — az emberekre. Szenes ember. A Tiszasemélyzetei rulla vallomása. Tisza-per Csermák főtárgyalásán Gadó elnöknét, Roheimék társalkodónőjét a tanú, hogy délután fél ötkor ment el a villa előtt és úgy öt óra után kaputte bejöttek négyen-öten. A vállukhoz emelték a puskájukat a katonák, majd leadtak két vagy három lövőst Az elnök megkérdezi a tanútól, hogy fel tudna-e ismerni valakit a vádlottak közül. Gartnert azonnal felismeri, majd Sztanykovszky előtt áll meg te rámutat: „Ez volt a negyedik, aki ott állt az ajtóban te felnézett a galériára." A többi vádlott közül ne tsr er föl senkit sem,. Veszely Margit, a Treea-család volt szobaleánya, tanúvallomásában előadja az esőköpenyegűs ember délelőtti látogatását. Az esőköpenyegessel három katona volt te az esőköpenyeges vezette őket. A délután folyamán azután újra katonák jöttek. Három katona egészen bement a hallba a kandallóig, a negyedik a hall előtt az ajtóinál állott meg. Mit akartok fiuk? — kérdezte a kegyelmes úr, mire az egyik katona azt felte, azt akarjuk, hogy a kegyelmes urat kivégezette. Ezután lövések dördültek el. Hogy mind a hárman lőttek-e, azt nem tudja. Emlékszik, hogy a negyedik kallemiaald as ajtónál állott, felnézett úgy, hogy kivette az arcát. Az elnök: Kit ismer fel a vádlottak közül? A tanú: (Gartnerre mutat) Ez volt az esőköpe'nyeges. (Azután Sztanykovsafcyra mutat). Ez állt az ajtóban puskával. Barta Anna, aki Rohcamfik szobaleánya volt elmondja, hogy hárman álltak szemközt a kegyelmes urékkal, a negyedik pedig az ajtónál. Az egyik azt mondta: ütött a végférfion, a másik pedig azt hogy a kegyetlen ur miatt szenvedtek a harctéren. A kegyelmes ur azt mondta, hogy „Édes fiam, én miattam nem szenvedtek." Azután túsettek s amikor a kegyelmes ur a főidőn feküdt azutána belelőttek. A tanú az elnök felszólitására körülnéz a tareanbeti. Gartnerben ráismer a délelőtti köpönyeges látogatóra. Klein Józaafné, a Boheim-villa kertészének felesége, az elnök kérdésére, hogy hányt lövést hallott azt feleli, hogy azt hallotta, mintha négy-öt puskából lőttek volna. _ Klein Rezső, a B Boheim-villa kertésze, elmondta, hogy amikor a katonák visszajöttek a villába, becsukta előttük a kaput és a katonák rákiáltottak: Nyisd ki a kaput Ekkor hozzájött . Csermákné és azt mondta: "Nyisd a fiam a kaput mert betörik." Az elnök: Megismerne ki valakit akit a gyilkosság alkalmával látott? A tanú: Kéri aron hasonlít a vezetőhöz, ha az alakja nem. Kéri sokkal magasabb. Rékóczy Sándor csendőrfőtörzsmester, akit őr-, szolgálati kötelesség megszegésével vádolva a hadosztálybírósáág hét évi börtönre ítélt, előadja, hogy október 80-ikán nyolc csendőrrel Tisza István személyének őrizetére rendelték ki. Dömötör a pincelakásban helyezte el őket Reggel hat óra körül látta, hogy nagy teherautó áll meg a villa előtt amelyben tizenöt-hat fegyveres ember volt lövöldöztek és azt kiáltották: Itt lakik Tisza! Kilenc óra után az inas azt mondotta, hogy katonák jönnek. Bagyóte Kiss nevű csendőröket küldte ki, hogy nézzék meg, ki jött Jelentették, hogy egy esőköpenyeges úriember két magát századosnak nevező katonával kért bebocsájtást Azt is mondották még, hogy este eljönnek majd a kegyelmes úrhoz. Délután két órakor lejött Ttana te egy oboz cigarettát adott a csendőröknek. Dömötör László inas, amikor azt mondta nekik, hogy katonák jönnek, azt hitte, hogy leváltás van. Atana kiment a folyosóra te ekkor az inas jelentette, trníT * TwtoTiS* felmentek.ft kivrv •n^kiki?. A Trít ka tona a tanú felé fordult, leoldotta az oldalfegyverét és levette a sapkarózsáját Két katona levezette a pincébe. Azt mondották, hogy senki se mozduljon, mert az a halál fia. Az elnök: Hát maguk hagyták magukat? A tanú: Kénytelenek voltunk. A főtárgyalást hétfőn, "folytatják. Esti levéL larc a tüdővész elen. — Koo^iitint el-elhangzott egy vészkiáltás, hogy te^'ünk valamit a tüdővész terjedése ellen. Báró Korányi professzor és mások ismételtei próbálták fö](jy»^'fcözönyébe a társaa kormányok támogatód sát. JJé Közbejött a háború, melyben olcsó lett az emberi élet s ma jobban pusztít e járvány mint bármikor. Nagy-Magyarország statisztikája szerint egy milió volt a tüdőbetegek száma s átlag évente százezer ember halt meg a bajban. A legutolsó budapesti jelentés szerint a fővárosi halottak fele tüdővészes volt. De nem kell ide statisztika. Nézzenek körül a nagy emberraktárak nen, amelyeket gyáraknak, műhelyeknek, üzleteknek vagy irodáknak neveznek; figyeljék meg a fakó arcokat; az egyre soványodó alakokat; a tüdővész bacillusa ezer és ezer izmos férfikar erejét őrli s ezer és ezer szép fiatal lányt sorvaszt a kora halálba. Az orvosok igazán hősies munkát végeznek, de a társadalom s a hatóságok nem adnak nekik elegendő mimíciót a tüdővész elleni harchoz. Budapest hatósága a gyógykezelésnek olcsóbb módját rendezte be, a bejáró betegek oltását s a városi tüdőbeteggondozót mintaszerű intézetté tette dr Parassin József. A Szegény tüdőbetegeket ápoló egyesület Budakeszen építette föl az Erzsébet szanatóriumot, amelyet legutóbb az állam főként a közalkalmazottak számára foglalt le. A közönség betegei számára jóformán csak a Lukács György elnöklete alatt álló József-szanatórium egyesület gyulai és debreceni szanatóriumai állanakrendelkezésre s ezek is anyagi csőd előtt állanak, mert majdnem kizárólag közadakozásból él az egylet hap év óta s a jótékonyság oly sokfelé van igénybe véve, hogy sehová sem jut elég pénz Ez az egyesület legközelebb országos sporttő akciót irvnt időre fölhívom mindenkinek figyelmét, kiben van szív, gyámolítsa ezt a nemes egyesületet. Az orvosok sokat vitatkoznak egy-egy ojtószer s a szortatórumi kezelés fölött. Az összes szakértők véleményéből csak azt lehet megálapítanni, hogy, a tüdővészetten egyetlen biztos szer van: a fiénzAkinek pénze van arra, hogy jó levegőt és bő táplálékot vegyen magának, hogy kimeneküljön a négy fal börtöneiből, hogy ne görnyedjen az irógép vagy gyalupad fölött, aki pihenhet s elutazhatik a fenyvesek árnyába, vagy szívhatja a tenger sós levegőjét, az kellő időben kezdett kiméret mellett biztosan meggyógyul. Az új kor szociális szelleme megköveteli a gazdagoktól, hogy tegyék lehetővé az értük dolgozó szegények számára az egészséget, a jó levegőt s a bő táplálékot. Még ha a régi rabszolgatartók álláspontjára helyezkedünk is, ebből a szempontból, is harcolni kell a tüdővész ellen, mely gyengíti a munkaerőt. Magyarország újjáépítése órási munkát igényel, nem szabad tehát engedni, hogy a munkaerő jelentékeny részét megsemmisítse egy bacillus. Pénzt kell adni e célra, a szegény embereknek koronákat, a gazdagoknak százezreket és milliókat Adjanak a debreceni, a gyulai, a budakeszi Szanatoriumoknak és a tüdőbeteggondozóknak. A fődolog a hegy. Sorsán és sokat. Kezdő korában lehet ,biztosabban gyógyitallátó betegséget. Még mindig sok milliomos van, antó nemtudja, hova dugja a pénzét? A jótékonyság olyan takarékpénztár, mely biztos kamatai meghozza a köztiszteletet. Ez pedig a többi milliónak legalább jobb illatot ad. . Zsolt: A bankjegyek kicserélése. A tízezer és ezer koronás magyar felülbélyegzésű bankjegyeknek államjegyekre való előzetes kicserélése holnap, hétfőn, vessi kezdetéte május 25-ig bezárólag fog tartani. A kicserélés keresztülvitelével a pénzügy-miniszter — miután az állami jegyintézet még csak egy későbbi időpontban kezdheti meg működését. az osztrák-magyar bank magyarországi szervezetét bízta meg. Kicserélő helyekként a bank budapesti főintézete és vidéki fiókintézetei fognak működni, a hét közepétől fogva azonban ott ahol az osztrák-magyar banknak intézete nincs, az állampénztárak is bele fognak kapcsolódni a kicserélési műveletbe A bankjegyeket teljes névértékben, minden levonás nélkül cserélik ki az egyelőre tíz- ezer, ötezer, ezer, ötszáz és száz koronás címletekben kibocsátásra kerülő államjegyekre. A felek azonban nem követelhetik, hogy az általuk benyújtott bankjegyeket nivratiolysn círntettt fillamjeprre cseréljjék ki.