Pesti Hírlap, 1921. augusztus (43. évfolyam, 169-192. szám)

1921-08-19 / 183. szám

6 — (Házasság.) Aczél Róbert (Wien) és Hirsch Erzsi (Lúgos) e hó 17-én házasságot kötöt­tek. (Minden külön értesítés helyett.) — (Aranylakodalom.) Salgó Mór nyug. tanár és neje Bogonglüek Janka e hó 21-én, vasárnap, délután félnégy órakor tartják arany lakodalmukat, az Aréna-úti templomban. — (váraogassuk a rokkantakat!) A háború rok­kantjain­,­­ megfelelő kereseti lehetőségekkel való el­látása erősen foglalkoztatja úgy a hatósági, mint a társadalmi intézményeket. Legutóbb a főkapitány a Hadreáz vezetőségét felhatalmazta arra, hogy több hadirokkantnak a békeidőkből ismert „bosnyák rendszer" alapján utcai mozgó árusításra engedélyt adhasson. Ezekre a mozgó­ árusi állásokra a „Hadrea"­ szövetségénél (V., Falk Miksa­ utca 9.) le­het pályázni és az engedély elnyeréséhez ezer korona óvadék szükséges. A társadalom minden rétege bizo­nyára szívesen felkarolja a háborúnak ezeket a rokkantját, hogy a hazáért meghozott legnagyobb áldozat után kissé könnyebben viselhessék el az élet nehéz teriei­t.­­ (Vasutas alkalmazottak hatósági lisztellá­tása.) A főváros tanácsa értesíti a Kassa-Oderbergi és a Déli Vaspálya­ Társaságnak Budapest területén lakó összes tényleges és nyugdíjas alkalmazottait, hogy a földművelésügyi miniszter őket az új gazda­sági évre hatósági lisztellátásra jogosultaknak el­ismerte. Ehhez képest a tanács felhívja az érdekel­teket, hogy az ellátatlanok jegyzékébe való utólagos felvitelük céljából a lakásuk szerint illetékes liszt­bizottságnál jelentkezzenek.­­ (Éjjeli villamosjáratok Újpestre.) A Buda­pesti Egyesített Városi Vasutak igazgatósága az éjjeli járatokat az újpesti vonalra is kiterjeszti. A mai naptól kezdve este 11, 12 és 1 órakor indul a Nyugati pályaudvartól az 55, és az A­ reláció kocsi­ija. 20-án, szombaton, a kocsik az egyes kocsiszínek­ből, nem, mint eredetileg tervezve volt, reggel 7, ha­nem már r r­eggel 0 órakor indulnak.­­ (Halálozás.) Mezei Antal­né született­­Raimann Teréz, folyó hó 17-én, Budapesten meghalt. Temetése folyó hó 1 1­-én délután fél négy órakor lesz a kerepesi­ uti temető halottasházából. özvegy dr Goldberg Rafaelné született Semler Amália, a budai hitközség néhai főrabbijának özvegye, 18-án meghalt. Előkelő család gyászolja. Teme­tése pénteken, 19-én délután négy és fél órakor leás a farkasréti izraelita temető halottasházából. — (Lelkészválasztás.) Az apostagi (pestmegyei) református egyház Jakes Lajo3 alsónémedi­ segédlel­készt választotta meg lelkipásztorául. —­­Szent István-napi ünnepély a fővárosi pa­villonban.) Azt a nagy anyagi áldozatokkal és rend­kívüli fáradsággal megszervezett ünnepélyt, melyet agusztus 13-ára hirdettek a fővárosi pavillonba, rossz idő miatt augusztus 20-ikára halasztották el. Velencei virágkorzó, szerpentin, konfetti-csata, tűzi­játék, este száz tagú zenekarral monstrehangver­seny stb. fogja a közönséget mulattatni. Helyek elő­zetesen a fővárosi pavillon bérlőinél (Weingruber-Kovacsevics) biztosíthatók. Az első alkalomra váltott jegyek Szent István napján is érvényesek. Kezdete délután fél 0 órakor. — (Földes-féle Margit-éreme,) púder, s­zappan, fezárviz, arcviz, békeminőségben mindenütt kapható. Az interparlamentáris konferencia, \ \ is ra Stockholm, aug. 18. (Wolff.) Az interparlamen­táris konferencia megnyitó ülésén Sydow svéd mi­niszterelnök a kormány nevében üdvözölte a kongresz­szus résztvevőit és vázolta előttük a világháború alatt folytatott svéd külügyi politikát. Ezután a kon­ferencián résztvevő csoportok mindegyikéből egy­egy alelnököt választottak, így a németek közül dr Bchücking tanárt, Ausztria részéről pedig dr Mata­ját. Miután Vancol (Hollandia) jelentést tett az in­terparlamentáris tanács tevékenységéről, egyhangú­lag elfogadták az amerikai képviselő javaslatát, hogy a délamerikai parlamentet szólítsák fel, küld­jenek képviselőket az unióba. Magyarország nem vesz részt a konferencián, ami élénk sajnálatot feltett. 'Ti szerb trónváltozás, Grác, aug. 18. A Tagespost jelenti Belgrádból: Miután az új király vakbélgyulladásban szenved, az­­alkotmányozó nemzetgyűlés küldöttsége Párisba uta­zik, hogy megeskesse. A delegációt, amely az új al­kotmány értelmében a királytól trónralépte után tíz n­apon belül köteles kivenni az esküt, a nemzetgyűlés­­szombati ülésén fogják megválasztani. Belgrád, aug. 18. (Belgrádi Sajtóiroda.) Péter a király temetésére, amely hétfőn délelőtt lesz, nagy készülődés folyik. Valószínű, hogy a román király és a görög trónörökös Belgrádba érkeznek a teme­tésre. Hír szerint Masaryk cseh köztársasági elnök i­­s részt vesz a temetésen. De Valera harcot hirdet. . Dublin, aug. 18. (Reuters) Az ír parlament mai ülésén De .Valera zsúfolt ülésterem előtt a béketár­gyalások menetét fejtegette. Kijelentette, hogy a külföldi és az angol sajtó cikkeiből kitűnik, hogy egészen bizonytalanul gondolkodnak az írek ma­gatartásáról az angol­­ feltételekkel szemben. Bi­zonytalanságnak pedig nem volna szabad lennie, mert az írek nem fogadhatják el a feltételeket. Az ír nép ezúttal nem megy lépre. (Tetszés.) De Va­lera hozzáfűzte, hogy világosan arról van szó, hogy véget vessenek annak az uralomnak, amelyet az ír nép már megutált. Ha szükséges, újra az erő­szakhoz nyúlnak. Az ír nép most ép oly kevéssé fog visszarettenni, mint a múltban, ha majd erő­dítéseket küldenek Írországba. De .Valera beszéde tavagy. feltűnést keltett. PESTI HIRLAP 1921. augusztus 19., péntéE 71 német kancellár tárgyalása a pártvezérekkel. Berlin, aug. 18. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A pártvezérek tegnap Wirth birodalmi kancellárral értekezletet­ tartottak, amelyre az ellen­zéki pártok és a koalíciós pártok képviselői is hiva­talosak voltak, csupán a német nemzetiek és a kom­munisták nem. A megbeszélésen elsősorban a poli­tika előterében álló németet-amerikai békeszerződés került szóba. Most már bizonyos, hogy a birodalmi gyűlést szeptember­­5-ikára nem hívják össze, de a későbbi terminust még nem állapították meg. Miklós román herceg orosz cárj­elölt. Bécs, aug. 18. A Mittagajournal jelenti Bukarest­ből. A bukaresti lapok jelentése szerint abban az irányban folytatnak munkát, hogy Miklós román hercegnek biztosítsák az újra feltámadt Oroszor­szág cári trónját. A bukaresti politikai körök en­nek az akciónak megígérték minden segítségüket. Miklós herceg Ferdinánd király második fia és tizennyolc éves. Sf.voina­y üket, ék­­nereket minden­kinél drágábban Király­­veszek. TELEFON, utca fia (Teréz-tomp. szemben.) Szé­cely Emi­l BUDAPESTI MALOM több begyakorlott magyar-német gyors- és gépírót (vagy nőt) keres azonnali belépésre. Ajánlatok „V" Jeligóra e lap kiadóhivatalába kéretnek. 8915$ Brilliáns és aranyra a legjobb vevő: Szigeti Nándor és Fia ékszerészek, IV., Muzeum-körut 17. 3027 # SZÍNHÁZ ES ZENE. Operaházi reminiszcenciák. VIII. . . . Érdekes intendáns volt Stesser József is. Zichy nem különbözött annyira Keglevichtől, ameny­nyire eltért Stesser minden elődjétől és utódjától. Nem volt arisztokrata, alacsony sorból emelkedett magas miniszteriális pozícióba: a belügyminisztéri­um elnöki osztályának lett mindenható vezetője — később a szubvencionált színházak kormánybiztosa és helyettes intendáns, kapott államtitkári címet, Li­pót-rendet, stb. Pedig közpályáját mint díjnok kezd­te; utóbb kezelőtiszt lett a belügyben és egyszer csak valahogyan magára tudta irányítani Tisza Kálmán figyelmét, érdeklődését. A nagy emberismerő hamarosan fölismerte az értékes anyagot: a fiatal kezelőtiszt rendkívüli szor­galmát, ambícióját, munkabírását és teljes megbíz­hatóságát. Az u. n. diszkrecionális ügyek kezelését bízta reá — és ezzel megalapozta Stesser szerencsé­jét. Nem volt ő tanult ember, de eleven esze, éles ju­diciuma a Kerkápolyiak és Eötvösök okosságára em­lékeztetett. Rövid idő múlva az öreg generális már­maga mellé rendelte az elnöki osztályba; bizalmas főispáni jelentések elintézését, választási ügyek elő­készítését, kinevezésekre vonatkozó javaslatok, sőt még minisztertanácsi előterjesztések előmunkálata­it is reá bízván. De Stesser még ezzel sem érte be: a színházi ügyekre vágyódott. Személyes okokból, igaz. Megis­merkedett egy bájos, fiatal művésznővel (később nyugdíjba vonulása után feleségül is vette és vele a legboldogabb házasságban élt) — és azóta, mint a pille a fény körül, állandóan a színházakat járta. A színházi ügyek akkor még a belügyben intéz­tettek, a rendőri ügyek keretében. Csak tíz évvel ké­sőbb kerültek, a Pesti Hírlap állandó sürgetése foly­tán, a kultuszminisztériumba; — a belügyben Beze­rédj Viktor volt az utolsó, a kultuszban pedig Mol­nár Viktor volt az első színügyi előadó. A két Viktor színházi ügyvitele oly távol esett egymástól, akár az északi sark a délitől . . . Bezerédj csak dél felé ment hivatalába; ott azután nyugodtan megreggelizett (té­len-nyáron csésze téa, szelet sonka és mákoskifli volt a reggelije), reggeli alatt meghallgatta referenseinek, Krits Kálmánnak és dr Mihálynak előterjesztéseit és elintézte, kedélyes csevegés közben a legkényesebb szerződési ügyeket; délután pedig fogadta a művé­szeket, meghallgatta azok kérését, panaszát. Ellen­ben Molnár Viktor mindent aktaszerűen intézett el, Festetich és Majovszky javaslatai alapján, a színhá­zi tagokat távol tartotta magától s még az előlegké­rőket is a miniszterhez küldte. Ezt a két eltérő rendszert mintegy egyesítette Stoeser hivatalos működésében. Mikor intendáns lett, a fekete táblán tudatta a tagokkal, hogy min­den kérelmüket írásban terjesszék be hozzá, mert csak azokat a tagokat fogadja, kiket külön, hivata­los úton, magához kéret. Ellenben minden művészi ügyet alaposan megbeszélt munkatársaival: Alszeghy főrendezővel és Erkel Sándor karnaggyal; azonfelül pedig a két­ „főhadsegéddel" is: Cseörgheő Gyula ál­lamtitkárral és Lanfenauer Károllyal, a jeles ideg­gyógyásszal. Stessernek ez a két intimusa volt szá­mára a „közönség", ezek véleményével helyesbítette a „szakemberek" indítványait. Főleg l­aufi nézetére helyezett súlyt, és a tudós professzor, a magyar Kraft-Ebing, gyakran jól beváló tippeket adott újdonságok és szereposztások tekintetében. A legfőbb areopág ezekből a tanácsadókból ala­kult, a legfontosabb tanácskozások Stesser lakásán folytak, kedélyes — húszas hivás mellett. Az operai ügyek intézésére is gyakran mondogatta­ Stesser, hogy: segít a tizenkilences, hat tarokkal és tous les troisval — és egy ilyen tarokkozás közben megszü­letett a Tous les trois című ballet is, melynek szöve­gét azután Beer József operaházi titkár foglalta írásba. A ballet nagy sikert aratott, az egyes tarokokat a legszebb ballerinák személyesítették ragyogó jel­mezekben, a mond­ot Horváth Mariska adta (a ké­sőbbi Stesser­né) és a skizt Gassner Boriska (jelenleg egyik legismertebb nagyiparosunk boldog neje.) Ezek az operai ankétek nagymérvű Törley-fogyasz­tással is jártak; az elhasznált pezsgősdugókkal kira­kott karosszék volt Stesser egyik kriszkindlije . . . A Zichy alatt deficitessé vált operai háztartást Stesser észszerű gazdálkodásával csakhamar rendbe­hozta; takarékosságban felülmúlta még Beniczkyt is. Gyakran mondogatta: spórolni kell, hogy legyen miből költekeznie az utánam jövő mágnásnak. Csak egyre nem takarékoskodott: magyar művek előadá­sánál szívesen költekezett, hogy a legszebb és legjobb jusson a magyar szerzőnek. — Másutt úgy sem ad­ják, mondá ilyenkor, legalább idehaza, a családi ott­honban becézni kell a magyar operát! Pedig épen akkor történt, hogy Neumann An­gelo a prágai német Landestheaterben színre hozta a Srónyady Lászlót. Szilágyi Erzsébet, szerepére, az akkor már Hamburgban, Pollininél működő Mahler ajánlatára, Szilágyi Arabellát szerződtette, a ze­nekar vezényletére pedig Erkel Sándort. A magyar opera jelentős sikert aratott a prágai német közön­ségnél, a cseh lapok ellenben „zenei paprikáról" ír­tak és hazaárulással vádolták Neumannt. Stesser hivatalosan, a m. kir. operaház nevében köszönőlevelet küldött a prágai színigazgatónak, de levelének német fordítását alaposan elhibázták ide­haza; a levélnek egyik passzusa: „Köszönöm, hogy a nálunk annyira kedvelt és népszerű Hunyadinak külföldi terjesztéséhez hozzájárult", a hevenyészett német fordításban úgy hangzott, mintha a Hunyadi nevű­­ keserűvízről lett volna szó . . Hogy a táncszemélyzetet külön jövedelemhez juttassa, vidéki ballet-vendégszerepléseket engedé­lyezett a nyári vakáció idején. Aradon kezdte az ope­raházi tánckar működését. A megnyitó előadás fő­száma a napernyő-tánc volt, Traviatából. A reggeli próbán nagy riadalom támadt: kiderült, hogy a nap­ernyőket tartalmazó ládát otthonfelejtették a m. kir. operaházban. De a művésznők szomorúsága csakha­mar eloszlott: a délutáni gyorssal megérkezett Stes­ser és magával hozta az otthon felejtett ládát! — Jó az öreg a háznál, mondá kedélyesen, majd csak akkor becsülnek meg engem, ha már más lesz a gazdájuk. Stesser szenvedélyes vadász is volt és már ezért is szerette Alszeghyt, aki még most is nagy Nimród. De a vadászokat általában jellemző irigységtől ő sem volt egészen ment: ráfogta Alszeghyre, hogy szezon­bérlete van Géczy vadkereskedőnél, hogy vadászat után ott vásárolja a hazaviendő vadat s hogy egy­szer elfelejtette a nyúlról leszedni az árcédulát, stb. Alszeghy viszont titokban, bizalmas baráti kör­ben azt beszélte, hogy Stesser egyszer vadkan gya­nánt lőtt egy jámbor kocát, melyet elébe hajtottak és hogy a gyesznő tulajdonosa a vadásztársak által már eleve elkészített szaldirozott számlát prezentálta a sikerült lövésre nagyon büszke Stessernek, általá­nos derültségre! Boldog idők, mikor még ilyen ártatlan mókák­, hár szórakoztak művészeink . . . (&ldi.) * (Kritika nélkül.) Sokszor volt már vita tár­gya, helyes-e premier előtt, főpróba alapján, vagy rögtön, másnap a premier után írni kritikát egy-egy, darabról. Külföldön nem egy nagy városban, már nem is írnak premier-kritikát, még kevésbbé főpró­ba-kritikát. Csak a harmadik-negyedik előadás után. Ám a pesti publikum szereti a rögtönítélő kritikát, úgy, hogy minden eddig elhangzott vita a fönti kér­désben meddő maradt. A véletlen azonban most meg­fosztja a pesti közönséget a rögtönítélő kritikától. Egyik pesti nagy­színházunk ugyanis szombaton, Szent István napján ad premiert, azonban főpróba nélkül. És mert lap csak hétfőn délben, illetve kedden reggel jelenik meg ismét, a szóban forgó darab két formáz, fest, tisztit, javít: VÍR&NY9 J. kalapos. IV. kerület, Ferenciek­ tere 3. szám. 3918$ IIIIIII.IIII . W8 fllbl egy sötét szóra 1% íves farkaskutya. Ismertetőjele: álló és fekvő helyzetben •unsz , ifr­ét lefelé biceglett. Lord névre hallgat. Megtaláló 2000 K jutalomban részesül. Cím : Krejos József, 3929-11- Erzsébet királyné-ut 89. ajtó II. szám. TapétásokH *­­ Könyvkötők * Jó minőségű keményítő csiriz bármily mennyiségben kapható : LABOR R.-T. Budapest, III., kerület, Bécsi-ut 2128. h. r. sz. » 3923«. AZONNAL SZÁLLÍTUNK : száraz import teljes fuvarrakományokban, behordással együtt 100 kilogrammonként 100 K. Quátt Illés és Tsa gőzfavágója, Václ­ út 64. Telefon : 85—54. sí. Aranyat, ezüstöt, réffla­geket Briflfliánst, gyöngyöket teljes ér- © « h I ya r Rann Iv" K®r«t.v lékben vesz és elad OklJvieiZöl E¡«IS til kinUy­nt 28. Központi Városház, főkapu mellett. 8708$ Árverési hirdetmény. Aláázott körjegyző mint zárgondnok ezennel közhírré te­szem, hogy néhai özv. .Smitnya Ferm­onő hagyatékához tartozó ›•» b­alatonszemes községben, a gyógyfürdőtelei­ közelében, a vasúti állomáshoz vezető utcában 02 szám­ alatt levő lakóházat a hozzá­tartozó 2006-os területű telekkel együtt Balatonszemesen, a köz­jegyzői hivatalban 1921. évi augusztus hó 21-én délelőtt 10 óra­kor tartandó önkéntes árverésen azonnali készpénzfizetés ellené­ben a legtöbbet ígérőnek el fogom adni. A lakóház 4 szoba, 2 konyha és a hozzá tartozó egyéb mel­lékhelyiségekből áll. Az árverési feltételek a balatonszemesi kör­jegyzői hivatalban megtekinthetők. Kikiáltási ár: 150.000 korona !Balatonszemesen, 1021. augusztus hó 15. 3921— Zsolnay Dénes, körjegyző, mint zárgondnok

Next