Pesti Hírlap, 1921. szeptember (43. évfolyam, 193-217. szám)
1921-09-01 / 193. szám
apest, 1921. ^IS/r-s 1S21 SEP. A XLI. évfolyam, 193. LÖFIZETÉSI ÁRAK: 7 évre . . . . . • . 440 h írre 220 „ redévre ......110 „ hóra •••..'•«» 40 „ 58 szám ára helyben, vili és pályaudvarokon 2 K letét és apróhirdetés díjszabás szerint. PESTI Ember L KESZTÖLÉ HIVATAL ÉS NYOMD" Budapest, Vilmos császár út 78. FIÓK KIADÓHIVATAL, Budapest, Erzsébet körút 1. A drágaságé Vagyi- két évtizeddel ezelőtt a főváros tiszt-jei fizetésemelést kérek. Előadták kérvékbe, hogy a drágág igen nagy, a fizetésükig ily kevés,,hogy abból naponta egy darabra sem tejli Egy szűkkeblű akkori városa ,Szigor Gyula takarékpénztári igazgató felszólalt a kérvény ellen a közgyűlésen, s mondta oda a hivatalnokoknak, hogy egyen krumplit meg főzeléket, ha húsra nem telik,gy szörnyüködés fogadta ezt a nyilatkozatot, s gondoltuk akkor, hogy az már teljes nyer és nélkülözés, ha a művelt ember naponta alább egy kis darab húst nem ehetik. S aztviselők meg voltak botránkozva, hogy az ő nyeikről így merészel beszélni valaki. Azóbbi években nagyon is megszoktuk azt az ipatot, hogy az intelligens középosztály tagosak ritkán látnak húst az asztalukon. Nem tekintették már újabban teljes nyomornak ezt állapotot — mert annyira megszokták. Dest az a veszedelem fenyegeti őket, hogy írva sem fogadhatják meg annak a zordszívű rosatyának a tanácsát. Mert a krumpli és a dség is olyan drága, hogy arra sem elég aetés. Egészen abnormis, sőt érthetetlen az, hogyundapesti piacon micsoda magas árakat értek olyan zöldségfélék, amelyeknek alig van vanélyes — igen-igen csekély — tápláló ereje,int például a zöldbab, a kel vagy a káposzta, melyek több mint 90 százalék víztartalommal ó nak, s más táplálóbb élelmiszerek hozzáadásakkal nem képesek az emberi szervezetnek nyi erőt szolgáltatni, amennyi az egészség atartására szükségeltetik. Pedig az ily tápkozás már az igazi nyomor, a nélkülözés, sőt éhezés. S ha nem segítenék a bajon, a társalomnak egy nagy és értékes rétege ilyen tápírekkel sem fog tudni jóllakni. A főváros jelenlegi vezetői végre belátták nek a helyzetnek a tarthatatlanságát, s mn nekezletet tartottak abban a kérdésben, hogy kép lehetne itt segíteni. Némelyek azt a vondatot vetették fel, hogy kormánybiztost kére kinevezni teljes hatalommal, a meglevő bai megoldására. A kormánybiztosság bizonyos nem a legszimpatikusabb intézmény — itt ahogy a gazdasági életbe való erőszakosavatkozás sohasem az. De már ott tartunk, hy nem igen nézzük a módot, ahogy a bajon iteiek csak segítsenek. Ha találnak egész fit a kormánybiztosi teendők elvégzésére — s aminő a szénkérdésben a most elhunyt Gottlob volt — az bizonyosan meg tudja orvosolni a bajokat, Miert kétségtelen, orvosolhatók. Oly országban, mint aminőiénk, melynek talaja kövér s melynek lakosa nem tulsűrü, sőt túlontúl gyér, nem köphetik ekkora drágaság, csakis mesterséges óhajtással. Ezt kell tehát letörni mindenn, minden eszközzel és kíméletlenül. De nák eddig még a kormányhatalom is odaha, hogy ezeknek az élelmiszeruzsorásoknak imára hajtotta a vizet. Megengedte a legneetesebb tápszerek kivitelét, amikor itthon a ősi lakosság éhezett. A valuta javulását vetéki ettől a kiviteltől. Láttuk, hogy az nem érkezett be. Mert hisz luxustárgyak behozai megemésztette azt, amit élelmiszerekért ihattunk. De ha még oly nagyot emelkedett na is ezen az úton a valutánk, még akkor lenne azt szabad intelligenciánk éheztetéseaz árán megvalósítani. Mert hisz elsősorban az intelligens kőosztályról van itt szó. A közalkalmazottak-és még inkább a magánhivatalnokokról, akik csak az ellátatlanok kategóriájába sincsekelevéve és akiknek részére legalább ezt az ívt kell megadni haladéktalanul. Csak ne icskázzanak soká, az Isten szerelméért, ha-i cselekedjenek. A tél közeledik, a drágaságig most már nem is napról-napra, hanem fél órára emelkedik. Az osztrák csendőrök visszavonultak. A kiürített terület lakossága a régi országhatár visszaállítását kéri. Senki országa lett Nyugatmagyarország kiürített része, — ezt jelenti Sopronból gróf Sigray, a magyar főkormánybiztos. A magyar nemzeti hadsereg kivonult, a magyar csendőrség a bevonuló osztrák csendőrségnek adta át a helyét ezen a területen. Az osztrák csendőrséget azonban Nyugatmagyarország legnagyobb részéből kiverte az ellenük föltámadó népharag, így az úgynevezett A. zóna teljesen gazdátlanul maradt. A nép maga gondoskodik a rend fenntartásáról, egyébként azonban senki sem törődik azzal, hogy Senki országát az anarchiától megóvja. Gróf Sigray most azzal a kérdéssel fordult az entente-bizottsághoz, hogy addig is, amíg az osztrák csendőrök újra bemerészkednek, nem lehetne-e minden kiürített faluba legalább két-két csendőrt küldeni? Az entente-misszió a magyar ajánlatra még nem válaszolt, országhódító Ausztriának azonban így is hallatlan kudarca az, ami eddig Nyugatmagyarországban történt. Kiderült, hogy a neki ítélt terület lakossága tudni sem akar az osztrák uralomról. Kiderült, hogy Ausztria a maga erejéből képtelen a fölháborodásában fegyverhez nyúlt terület pacifikálására. A gráci munkás- és katonatanács határozatilag kimondotta, hogy „egyetlen embert sem tesz ki a Magyarországba való bevonulás veszélyének." Ugyanez a kevéssé katonás hangulat uralkodik úgy a nemzetőrségben, amelynek az alkalmazásáról egyébként Ausztria az entente tanácsára egyelőre lemondott — valamint a csendőrségben, amelynek a szaporítását viszont az entente tanácsolta. Ilyen viszonyok között a szánalmasan tehetetlen Ausztria, — mialatt lapjai tovább szidják és piszkolják Magyarországot, külső segítségben bízik. Azt várja, hogy az entente erélyes beavatkozással kényszeríti Magyarországot arra, hogy maga pacifikálja azt a területet, amelyik fegyvert fogott azért, hogy magyar maradhasson. Tudtunkkal eddig a magyar kormány ilyesfajta jegyzéket nem kapott, de ha" kapna is, nehéz elgondolni, milyen módon gyakorolhatnánk hatást a már kiürített területek lakosságára? Azt józan észszel senki sem követelheti tőlünk, hogy tulajdon véreink ellen alkalmazott erőszakkal mi magunk ültessük nyeregbe Ausztriát. A bécsi remények azután a kis-entente felé fordulnak, ettől várják a föltámadt terület pacifikálását és a Magyarországgal szemben való erélyes és kényszerítő föllépést. Cseh lapok meglehetős hajlandóságot is árulnak el ebben az irányban, ami természetes is, hiszen bizonyára esett egynémely szó Nyugatmagyarország átadásáról a két elnök, Massaryk és Hainisch minapi találkozóján is. Jó szerencsére azonban ebben az esetben a végső szó nem Csehországé, nem is a kis-entente-é. A nagy-entente a helyzet végső bírája, a legutóbbi napok eseményei után pedig remélni lehet, hogy a nyugati államok ma már egészen más szemmel nézik a nyugatmagyarországi kérdést, mint még kevéssel ezelőtt. Gróf Sigray Antal, Nyugatmagyarország kormánybiztosa, Sopronból jelenti, hogy értesülése szerint az osztrák csendőrség felettes hatóságának parancsára Gyanasdíváról kivonult. Ugyanígy eltávozott táviratilag kapott parancsra az osztrák csendőrség Borostyánkőről is. A főkormánybiztos értesülése szerint az osztrák csendőrök Friedbergre vonultak vissza. Az osztrák csendőrségnek a jelzett községekből való visszavonulása folytán Vasvármegye területén ezidőszerint osztrák megszálló csapatok egyáltalán nincsenek. Az országnak ez a része ma senki országa. A Bécsbe menekült osztrák és magyar kommunistáktól való jogos félelmében az első zónában levő lakosság, melynek védelméről semmiféle katonai vagy polgári hatóság nem gondoskodik, kétségbeesetten fordul a főkormánybiztoshoz és a különböző magyar csendőrparancsnokokhoz is, kérve a magyar csendőröknek régi állomáshelyeikre való mielőbbi visszatérését és a régi határnak mielőbbi megszállását. E kérelmekről értesítették a szövetségesközi katonai misszióit figyelemmel arra, hogy emberi szempontból a jelentékeny terület lakosságának védtelen kiszolgáltatása minden anarchisztikus elem számára tartósan meg nem engedhető. A főkormánybiztos a további lépéseket a misszió válaszától tette függővé. » /19 - b Sigray fökormánybiztos csendőröket kiván a kiürített zónába kédeM Gróf Sigray Antal fökormánybiztos a mai napon megkérdezte a szövetségesközi katonai misszió tábornokait, vajon az érdekelt lakosság kérelmére nem tartanák-e indokoltnak, hogy az első kiürítési zónába tartozó terület községeibe további zavargások elkerülése céljából újra kisebb magyar csendőrök küldessenek ki. A főkormánybiztos közlése szerint minden községbe két-két csendőr volna kiküldendő, akik az osztrák karhatalom odaérkezése esetén azonnal visszavonulnának, időközben azonban a rend fentartásáról gondoskodnának. A tervbe vett intézkedés foganatosítása a szövetségesközi katonai bizottság válaszától tétetett függővé. Sopront megtisztították a felelőtlen elemektől. Gróf Sigray Antal, Nyugatmagyarország főkormánybiztosa, jelenti, hogy Sopron városának minden felelőtlen elemtől való megtisztítását ma reggelig befejezték és a második kiürítési zónának felelőtlen elemektől való megtisztiása a vidéken is ma estig befejeződik. A csendőrök a vidéken ma néhány kisebb osztagot lefegyvereztek. A gráci katona- és munkástanács a tóvári előnyomulás ellen. Szombathely, aug. 31. A gráci katona- és munkástanács elhatározta, hogy a nyugatmagyarországi községekben történt eseményekre való tekintettel egyetlen embert sem tesznek ki a Magyarországba való nyomulás veszélyeinek. Kommunista harci orditás Magyarország ellen. Bécs, aug. 31. A Rote Fahne mai számában, úgy mint a tegnapiban, kiáltványt közöl, hogy a proletariátust fegyverezzék fel és hogy Magyarország ellen munkászászlóaljakat küldjenek. Davy tartományi főnök nem mondott le. Sopron, aug. 31. A dr Davy tartományi főnök lemondásáról szóló hírek, újabb értesülések szerint, nem felelnek meg a valóságnak. Davy tartományi főnök a tartományi kormány hivatalos helyiségeit Nagymartonban egy kocsmaszobában ütötte fel Lajtaújfalu-Eberfurtba ma géppuskás-osztagok érkeztek. Az osztrák hadsereget hentente tanácsba nem használják föl Nyugatmagyarországom Bécs, aug. 31. A Politische Korrespondenz jelenti: A francia követ, a brit és az olasz ügyvivő ma megjelentek a kancellárnál és a haderő felhasználásának kérdésében azt a tanácsot adták, hogy Ausztria pontosan ragaszkodjék az átadási egyezmény határozataihoz és a tábornoki bizottság utasításaihoz. Bécs, aug. 31. Hivatalosan közlik: A soproni szövetségközi tábornoki bizottság határozata alapján, amelyet ma hoztak az osztrák kormány tudomására, az osztrák hadsereget egyelőre nem használják fel Nyugatmagyarországon. A bécsújhelyi helyőrséget egy zászlóaljjal megerősítették. A hadseregnek azok a részei, amelyek a nyugatmagyarországi beavatkozásnál tekintetbe jönnek, továbbra is szigorú készenlétben maradnak. Bécs, aug. 31. A Neues Wiener Tagblatt azt írja, hogy osztrák részről most már több mint hétezer ember állNyugatmagyarországon és a határon. A kormány mozgósította a védens első ezredét, valamint a bécsújhelyi tüzérségi és gyalogsági alakulatokat. A bécsiek a párisi nagyköveti tanács eöntését várják. Bécs, aug. 31. A Neues Wiener Tagblatt arról értesül, hogy a párisi nagyköveti tanács itteni árszánt képviselőjének közlése szerint holnap fol, határozni a nyugatmagyarországi kérdésben. A Magyar Távirati Iroda a Neues Wiener Tagblattnak ahoz a híréhez, hogy a nagykövetek tanácsa holnap összeül Párisban a nyugatmagyarországi kérdésben való döntés végett, megjegyzi, hogy élénk fényt vet e hír megbízhatóságára az a körülmény, hogy az antanttanácsban résztvevő nagykövetek többheti szabadságon vannak és így a nagykövetek konventusának összeillése a holnapi nap folyamán teljesen ki van zárva. Bécs, aug. 31. A Neues Wiener Journal beavatott forrásból arról értesül, hogy kizárt dolog, hogy az entente Magyarország erőszakos csínyját fait accompli gyanánt fogadja el Magyarországtól valószínűleg az összes következményekkel való fenyegetés mellett követelni fogják Nyugatmagyarország haladéktalan átadását. Magyarország ezt az ultimátumot a trianoni békeszerződés értelmében fentartás nélkül teljesíteni lesz kénytelen, ami mellett módjában fog állani, hogy Nyugatmagyarország teljes kiürítése után megegyezhessék Ausztriával.