Pesti Hírlap, 1921. október (43. évfolyam, 218-243. szám)
1921-10-26 / 239. szám
Budapest, 1921 ELŐFIZETÉS: ÁRAKJ Egész évre . „„ 440 K Félévre ...».* * « * . 220 ^ negyedévre •••••. 110 »„ Egy hóra 40 ,4 Egyen számára helyben, vidéken és pályaudvarokon 2 K Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerint. wajdonosoks TVÉREK . K1ADCHYOfflP^ * császár útTlv 1921 ifjúsága. Mi, akik ma történelmet írunk, csodálkozva vesszük észre, hogy tollünk, irónunk nem tud az események után futni. Az események gyorsabbak és elhagynak bennünket. Huszonnégy óra alatt több történik, mint azelőtt évtizedek alatt s minden perc, minden másodperc világtörténelmi drámák magvát rejtegeti magában, melynek kibontásához idő, meglátásához bizonyos távlat kell. Gondoljunk arra a békebeli délelőttre, mikor a magyar országházban először dörrent el a forgópisztoly. •Kovács Gyida revolvere és aztán gondoljunk azokra az ágyúgolyókra, melyek Budapest alatt boronálták a földet és lőtték a vasúti pályát Az út a revolvergolyótól az ágyúgolyókig nagy. Emlékezzünk csak vissza, milyen izgalom szállt meg mindnyájunkat valaha, a háború elején arra a hírre, hogy oroszok léphetnek országunk földjére és ezen a területen folyhat a háború. Most pedig hallottuk itt tőszomszédságunkban az ágyuk dörgedelmes szavát, a lanyha októbervégi levegő elhozta hozzánk a gépfegyver kattogását és tudtuk, hogy azok, akik ezt a párbajt vívják, magyarok, vérszerint való testvérek s a polgárháború dörömböl a mi kapuink alatt. Országunkat láttuk betegágyon, vérveszteségtől haloványan, senyvedve és megalázva. De ezekben a keserű és ájult napokban láttuk körötte a „sírt is, hol nemzet sülyed el." Csoda-e, hogy ily sok sötét és vigasztalan káprázat előtt elzsibbadunk és kihull kezünkből toll és trón? Most azonban, hogy a veszedelem elmúlt, a történelem keretébe tudjuk beállítani azt, ami történt. Ennek a polgárháborúnak vannak tragikus áldozatai, tragikomikusam kicsiny kalandorai, de vannak tiszta, nagy hősei is. Ezek a hősök a fiatalok. Ők azok, kik a veszedelem közeledtére először riadtak föl, az ifjúság ihletés biztonságával megérezték, mit kell tenniök s behivó céaula nélkül is hadirendbe álltak, hogy fiatalságukat, szűz hitüket, domború mellüket szögezzék ellenébe a véres csinynek. Rajtuk akarunk most seregszemlét tartani. Ha szomorú a jelen, ők a mi vigasztalóink. Mert ez a fiatalság a legvégzetesebb pillanatban férfias arcélt mutatott. Amikor a boldogtalan ország pártokra szakadt, érdekek szerint, ő nem ismert semmiféle pártpolitikát, ő csak a lelkiismerete „cathegorikus imperatívuszának engedelmeskedett. Ő volt az eleven és lüktető magyarság. Katonáinkkal együtt az egyetemi hallgatók verték vissza Ostenburgékat, szelid bölcsészek, ifjú jogászok, szemüveges orvosnövendékek, a könyv búvárlói, a magyar értelmiség nemes fiai tettek hitet, hogy életakarat van a magyarságban, öntudat és becsület. Elbújva éltek e szürke város falai között, szótlanul, de mihelyt áldozni kellett munkát, erőt, vért, ott voltak székely egyetemi hallgatókkal mind-mind. Goethe ezt mondja: a fiatalság részegség bor nélkül Áldott részegség, mely az igazságtól mámorosul meg. Mennyire szükségünk van manapság, a józan kortesek korszakában erre a tiszta mámorra. Büszkén jegyezzük föl, hogy van fiatalságunk, mely építeni tud és melyre építeni lehet, tettrekész nemzedékünk, mely nem a szólamok papírrózsáit dobálja, hanem méltó történelmi hivatásához és azokhoz, kik előtte jártak. 1848 ifjúságát sokszor ünnepeltük. Mi hódolunk neki, de rámutatunk 1521 ifjúságára, mely meghallotta az idő parancsszavát és mikor idegzetével érezte a végromlást, egyszerre talpraszökkent. Ma nyugalom van a lelkekben s a fiatalság dolga, végezten ismét eltűnt szemünk elől. Diákszobájában ül, egy könyv előtt, olajlámpája sárga fényében és dolgozik, dolgozik és tovább virraszt. Európa Kápoly visszatérése csapatoknak átadott ultimátum öt pontja. — Olaszország határozott föllépése IV. Károly visszatérése ellen. — Internálni akarják IV. Károlyt. — Lenes a magyar kérdésről. Ha valakinek kétsége lehetett ebben az irányban, az antant-államok határozott és félreérthetetlen állásfoglalása után világosan láthatja, hogy IV. Károly váratlan és könnyelmű visszatérése milyen szaadékot nyitott meg Magyarország előtt. Az tudvalevő, hogy Olaszország, Franciaország és Anglia képviselői nyomatékos formában ismételék meg a húsvéti tiltakozásukat a magyar kormány előtt, a kisantant országai pedig negyvennyolc órás ultimátumban követelték az új restaurációs kísérlet meghiúsítását. Negyvennyolc óra a fegyveres erővel közeledő karlisták leszerelésére akkor, amikor a legválságosabb volt a helyzet, feltűnően rövid határidő. És ennek a határidőnek a rövidségéből arra lehet következtetni, hogy ezeknek az államoknak nem is lett volna egészen kedvük ellenére való, ha egy kis katonai sétára indulhattak volna a polgárháborúban szétmarcangolt és testvérküzdelemben vergődő Magyarország ellen. Határtalan szerencsénk, hogy a kérdést a kiszabott határidő letelte előtt sikerült megoldani és ezzel Magyarország leselkedő ellenségeit megfosztottuk a fegyveres beavatkozás ürügyeitől. • A külföld állásfoglalásáról érkező hírek szerint Magyarország teljesen elszigetelve állott volna szemben az egész világgal és amint ezt a római kormány álláspontját megvilágító közlemény mutatja, ebben a kérdésben maga Olaszország is, aki pedig a legutolsó időben örvendetes közeledést és megértést mutatott. Magyarországgal szemben, a legélesebben ellenünk fordult. Ami természetes is. Olaszországban a közvélemény valósággal irtózik attól a gróstolólaltól, hogy a Habsburg-család Közép-Európa akármelyik Iránjára visszatérjen. Akármilyen erős is az olaszok bizalmatlansága Jugoszlávia irányában és és a bizalmatlanság akármilyen alkalmas is arra, hogy közeledést és megértést hozzon létre Róma és Budapest fö között, a Habsburg-kérdésben az olasz közvélemény teljesen egy nyomon halad a jugoszlávokkal és Rómában egy pillanatig sem maradhatna helyén egy olyan kormány, amelyik ebben a tekintetben engedékenységet mutatna. Ugyanabban a pillanatban, amikor a velencei egyezménnyel kapcsolatban már-már úgy látszott, hogy sikerül rést ütnünk a bennünket környező bizamatlanság és gyűlölködés frontján és Olaszország közvetítésével tűrhető viszonyt teremthetünk a bennünket környező volt ellenséges államokkal, az a veszeedelem fenyegetett bennünket, hogy újra teljesen izolálva maradunk és összeroppanunk azellenünk megindítlt ellenséges hadak szorongatásába. A kaland gyors vége és a magyar kormány erélye most azt a reményt ..keltheti bennünk, hogy Magyarország helyzete külpolitikai vonatkozásban hamarosan tisztázódni fog és viszonyunk a velünk környező államokkal szentben normális mederbe terelődik.Ennek eddig épen az volt a legfőbb akadálya, hogy ezek az államok nem hittek a magyar politika őszinteségében. Minden magyar kormányt azzal gyanúsítottak, hogy a karlista-restaurációt készíti elő. Ezzel a gyanúval nem lehet többé megvádolni Magyarországot, hiszen — bármilyen fájdalmasan esett — magyar testvérek ellen magyar kézben levő fegyver akadályozta meg a restaurációt. Lényeges.akadálya tehát nincs többé annál.., hogy Magyarország külpolitikai konszolidációja bekövetkezzék,ami kétegtelen kedvező hatással lesz a belső konszolidációra is. a M hantistákmnak adott kowma.nw-ultim.útum pontjal. A Magyar Távirati Iroda már tegnap hírt adott arról, hogy hétfőn reggel a lázadók fegyverszünetet kértek a kormánytól és a kormány feltételeinek közlése céljából a Töröbálinttól északra fekvő Csiki-majorban Kánya Kálmán rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, valamint Sárkány Jenő altábornagy találkozott dr Gratz Gusztávval és báró Lehár Antallal A magyar kormány által közölt feltételek — mint a Magyar Távirati Iroda érésül — a következők voltak: fegyverletétel, teljes hadianyag-1 Feltétlen kiadás. 2. Amnesztia mindenkinek, amennyiben a fegyvert haladéktalanul leteszi, kivéve a felbujtókat és vezetőket. Őfelsége politikai tanácsadóinak felelősségre vonása tekintetében a rendes magyar bíróság dönt. 3. Őfelsége a magyar trónról írásban önként lemond. 4. A magyar kormány őfelségeik teljes személyi biztonságáért az országban való tartózkodásuk tajlama alatt jótáll. Az országban való ideiglenes tartózkodási helyük iránt a magyar kormány a budapesti nagyhatalmi képviselőkkel való tárgyalás után fog intézkedni. 5. A végleges tartózkodási helyük tekintetében a magyar kormány a nagyhatalmakkal megállapodik. A feltételek közlése után Kényt. Kálmán rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter nyomatékosan figyelmeztette a király kiküldötteit arra az óriási veszélyre, amelybe akciója sodorta, az országot s azokra a beláthatatlan következményekre, melyeket az maga után vonhat. Közölte egyben azt is, hogy mindezekre való tekintettel magyar kormány kénytelen minden felelősséget az esetleg bekövetkező eseményekért magától a leghatározottabban elhárítani. A király kiküldöttei megígérték, hogy mielőbbmegadják válaszukat, ahelyett azonban megkezdték sürgősen a visszavonulást, amely rövidesen teljes felbomlással végződött. .Válasz a közölt feltételekre sohasem érkezett. A válság napjai Szombathelyem Szombathely, okt. 25. Péntek óta Szombathely csak nagy nehezen tudott telefonon érintkezni a fővárossal és akkor is csupán ellenőrzés mellett, ugy hogy a legutóbbi napok eseményeiről a Magyar Távirati Iroda szombathelyi fiókja csak ma adhatott teljes képet. Szombathelyen a király megérkezése után pénteken teljes telefonzárlatot rendeltek el és még Guilleaume tábornok, körlet parancsnokot is megakadályozták, hogy Budapesttel érintkezésbe léphessen. A tábornok erre katonaságot, küldött ki a telefon- és a távíróközpont, megszállására. A vasárnapra virradó éjszaka a lázadók ellene fordították a tisztikart és feleskették akatonákat a királyra. Guillaume tábornokot és Arthner tábornokot pedig letartóztatták. Vasárnap délelőtt több tartalékos tisztet behívtak. A tartalékos tisztek közül csak kevesen jelentkeztek. Vasárnap az őrséget mindenütt az államrendőrség vette át, amelynek legénységét Joódi Endre rendőrtanácsos feleskette a királyra. Délután a püspökvár elé felvonult a tűzoltózenekar és Mikes János megyéspüspök körülbelül négyszáz főnyi csoport, előtt kihirdette, hogy a király bevonult Budapestre. Vasárnap azonban megérkezett Horváth László ezredes, ezredparancsnok,aki nyomban megtette erélyes ellenintézkedéseit. Másnapra, a szombathelyi helyőrség is visszapártolt a lázadóktól és újra hűséget esküdött a kormányzónak. Guilleaume és Arthner tábornokok újból átvették a vezetést. A városban most teljes nyugalom uralkodik. Rwinemunte tábornok vette át e nyugatsaagyarországi kormánybiztosság vezetését. Szombathely, okt. 25. (A Budapesti Tudósító jelentése.) Szombathelyen a helyzet teljesen nyugodt. Guilleaume tábornok, körletparancsnok, a kormány intézkedésére átvette a nyugatmagyarországi kormánybiztosság vezetését. A tábornok intézkedései olyan rendet teremtettek, hogy semmi nyoma sincs már , lezajlott nehéz időknek. szombathelyen nemi sokat beszélnek, és általában nagy megbotránkozással, Mikes püspök vasárnapi beszédéről,, amelyet a püspöki vár erkélyéről tartott. Itt bejelentette, hogy a király délután két órakor bevonult..Budapestre, ahol nagy diadallal, örömmel és zászlókkal fogadták. Felhívott mindenkit, hogy csak a király kormányának engedelmeskedjék és megfenyegette azokat, akik ellenszegülnek. Arról Cziráky vasvármegyei főispán elmozdítása. Szombathely, okt. 25. A belügyminiszter gróf Cziráky József főispánt hivatalától felfüggesztette és a főispáni hivatal vezetésével Herbst Gézát, Vasvármegye alispánját,, bizta meg.