Pesti Hírlap, 1921. november (43. évfolyam, 244-269. szám)
1921-11-26 / 266. szám
ország súlyos állapotára hivatkozva és arra a kényszerhelyzetre, amely elöl a párt nem térhet ki, hajlandó belemenni Bethlen kívánságának teljesítésébe. Az intranzigens legitimisták azonban a leghatározottabban visszautasítják még a gondolatát is ennek a beolvadásnak, mert ugyanis arról volna szó, hogy a kereszténypárt lépjen be a kisgazdapártba, amely névleg Polgári és Kisgazdapárttá változna át, azonban programmjának domináló része az agrárérdekek istápolása volna. A legitimistáknak a csatlakozást különösen az 1921. XXXXVII. t.-c., az úgynevezett detronizáló törvény teszi lehetetlenné, amelyet ők nem fogadhatnak el örökös közjogi alap gyanánt. A megértő elemek élén Huszár Károly és Ernst Sándor állnak, akinek a lakásán már ma délben szűkebb körű megbeszélés volt. Délután pedig a pártkörben tartottak értekezletet, amelyen azonban csak 10—15 képviselő vett részt. Ezeket Haller István és Bernolák Nándor tájékoztatta a miniszterelnök programmjának főbb vonásairól. Részletekbe nem mentek bele ezen a megbeszélésen, mert első hallásra unisont visszautasították még csak a gondolatát is annak, hogy ők belépjenek akisgazdapártba. A részletkérdéseknél Bethlennek választójogi javaslatával sem értenek teljesen egyet, mert bár ők is hívei a választójog bizonyos szűkítéseinek, tovább akarnak menni Bethlennél, akinek a tervezete körülbelül a Vázsony-féle választójogi tervezet keretei között mozog. Azután külön kívánsága van a pártnak a drágaság letörése kérdésében. Mindenekelőtt visza akarják állítani a közélelmezési minisztériumot, amit a legközelebbi indemnitási javaslat keretében lehetne elintézni. Azt mondják, akik a miniszterelnökkel folytatott tanácskozáson részt vettek, hogy Bethlen el van tökélve arra, hogy vagy sikerül az egységes pártot megalakítania, vagy pedig azonnal feloszlatja a Házat és új választásokat rendel el. Ezek azonban mind részletkérdések és a megbeszélések egye'•előre akörül forognak, hogy a pártszakadást valamiképen elhárítsák a párttól. A párt részéről szombaton délután egy óra-kor többen keresik fel gróf Bethlen István miniszterelnököt, akit az irányban fognak majd kapacitálni, hogy fogadja el a párt támogatását így, mert hiszen ők hajlandók minden tekintetben megadni azt a támogatást, amire a kormányelnöknek szüksége van, sőt ha ellenzékbe szorulnának, akkor igen olyan ellenzék volnának, mint például a liberális blokk, mert ők a konszolidáció munkájában a legmesszebbmenően támogatni hajlandók a kormányt. Ennek a, mondjuk, bizottságnak, amely szombaton fölkeresi a miniszterelnököt, tagjai: Bleyer Jakab, Kutkafalvy Miklós, Legeza Pál, Haller József, Gsernus Mihály, Szabó József (budapesti), S Somogyi István, Bartos János és Avarfy Elek. •• Szombaton délután öt órakor a párt újabb értekezletet tart, amelyre tagjait táviratilag hívták meg és így kilátás van rá, hogy azon teljes számmal résztvesznek a képviselők. Este nyolc órakor pedig gróf Bethlen István miniszterelnök fog megjelenni a pártban, aki már a kisgazdapárt értekezletéről jőve, közli legfrissebb impresszióit, természetesen a plénum előtt is ismertetni fogja programmját és aztán a párt meghozza végleges döntését. Pénteken este mára korai órákban számos képviselő járt fönn a körben, köztük: Huszár Károly, Haller István, Ernszt Sándor, őrgróf Pallavicini György, Somogyi István, Turi Béla, Avarfy Elek, Bartos János, Lingauer Albin, Kutkafalvy Miklós, Kovács József (budapest), Legeza Pál, Miffifa István, Haller József, Szadeczky Lajost stb. itízek lrrealmasan megbeszélték az eseményeket, de mint az egyik kegyelmes úr mondotta: — A helyzet még nem alakult ki. Alkalmunk volt beszélgetést folytatni a párt egyik szélső legitimista tagjával, aki kijelentette munkatársunk előtt: — A pártszakadás elkerülhetetlen. Mi semmiesetre sem megyünk bele ebbe a kisgazdákkal való összeházasodásba. Az én számításom szerint a párt 61 tagja közül kb. 40 máris hajlandó a csatlakozásra. A fenmaradó huszonegyből tíz még ingadozik, hogy mire szánja el magát. Lehet, hogy csak tizen maradunk, akik kilépünk a pártból, de az sincs kizárva, hogy mind a 21 velünk jön. És miután a többi negyven belép a kisgazdapártba,, tehát mi megtartjuk ezt a klubhelyiséget és megtartjuk a kereszténypárt szervezeteit. Mint érdekességet felemlítette, hogy ma este a bizalmas megbeszélésnél próbaszavazást rendeztek és tizenheten voltak a csatlakozás ellen és csak hárman, Huszár, Ernst és Legeza mellette. Volt alkalmunk egy olyan politikussal is beszélni, aki a párt egységét mindenképen megóvni akaró csoportnak tagja. Ez azt mondotta: — Mi a konszolidáció munkájában támogatni akarjuk a kormányt, támogatnunk is kell, mert ez programmunk és kötelességünk. Emellett mindent elkövetünk, hogy a párt egységét megóvjuk, mert ránk nézve ez a legnagyobb kérdés. Minden egyéb csak mellékes dolog. Nem engedhetjük magunkat ellenzékbe kergetni, bárha mi nem volnánk olyan ellenzéke a kormánynak, mint más, épen konszolidációs programmunk miatt. A megoldást az nehezíti meg a legjobban, hogy a miniszterelnök azt akarja, hogy mi olvadjunk be a kisgazdapártba. Mi azt hittük és úgy képzeltük el az egységes pártalakítást, hogy mindegyik párt feladja, a maga szervezetét és úgy alakul át egységessé, közös programm alapján. Így lehetetlen megoldani a kérdést, mert pártunk nagy része nem akar nagyatádi Szabóval menni, mert mi volna a mi helyzetünk a kisgazdapártban. Végre is a száz vagy száztíz főnyi kisgazda többség teljesen mellékes szerepre kárhoztatna minket. Köztük a párt teljesen, elveszne. Mi ott nem is tudnánk teret hódítani, mert hisz a párt zömének még vannak a maga hangadói, akikre hallgatnak és akik után mennek, akiknek befolyásuk van rájuk. A kisgazdapárt zöme továbbra is utánuk menne, az öszszeolvadás nem következne be és választásra kerülvén a dolog, minket egyszerűen kibuktatnának és így söpörnének el útjukból. Mondom, minden áron el akarjuk kerülni a pártszakadást és ismétlem, hogy a párt úgyis, ahogy most van, nyújthatja azt a támogatást Bethlnenek, amire szüksége van. — Bethlen valószínűleg úgy okoskodik, hogy most összeboronálja a két pártot és a disszidenseket és mikor együtt vannak, ezekből vonja ki a tulajdonképeni egységet, melyre aztán alapozhatja jövendőbeli nagy egységes kormánypártját. És valószínűleg azért támaszkodik a kisgazdapártra, mert tisztában van vele, hogy ha nagyatádi Szabót elejti és az ő 30—40 emberével ellenzékbe hajtja, akkor nagyatádi Szabó, aki sohasem elvek mellett tartott ki, hanem a konjunktúra mellett, csatlakozik aliberális blokkhoz, amely parlamenten kívül támogatást nyer a szocialistákban és akkor megint október előtt állunk. Személyi kérdésekről is folytak péntparlék és egyesek tudni vélték, hogy amennyiben megtörtént az egységes párt megalakulása, a miniszteri tárcákban nagyon csekély, de valami változás mégis lesz. Egy belügyminiszter Ráday helyett Gaál Gaszton lenne, a házelnöki székbe pedig Hencz Károly kerülne. A felújítandó közélelmezési minisztérium élére Haller Istvánt és Bernolák Nándort tippelik. Ez utóbbit Tomcsányi távozása esetén legjobban az igazságügyminiszteri székben szeretnék látni. Földmivelésügyi miniszternek Mayer Jánost emlegetik és nagyatádi Szabó is bent maradna a kabinetben, de mint tárcanélküli miniszter, aki a kisgazda társadalom érdekeit képviselné a kormányban. Dehát ezek mind csak kombinációk, előbb az egységesítésnek kell megtörténnie és csak azután kerülhet sor a személyes kérdések megoldására. Hogy-iagy lesz, mint lesz,az a holnapi napon búl pl. iSMESE fe vezi magát. Vajon sok számjegye van az ismeretlennépmennyiségnek, melyet Ön képvisel"? A sárga (csendes mosollyal): Vagyunk egynehányan. A fekete: És mikor fognak Önök szerepet, vállalni a számtani műveletben, melyet világtörténelemnek neveznek? . A sárga: Majd ha eleget tanultunk. A fekete: Önök kétségbeejtők az örökös tanulásukkal. Mikor fognak végre kitanulni? A sárga: Aznap, mikor már minden nulla, aki nálunk van", megérti, hogy neki a vezető számjegy mögé kell sorakoznia. A fekete: Hogy őszinte legyek, én nem nagyon rokonszenvezem Önökkel. Ig ar! önök kedélytelen fiúk, miként a békavérű fanatikusok általában. Azzal gyanúsítom önöket, hogy a hatalom mániákusai, pedig a világon csak egy dolog van, amiért érdeemes végigélni ezt az életet: az élvezet! A sárga: Az élvezet? Megengedem! De: nem gondolja, hogy a hatalom birtoka is élvezet lehet? A fekete: Ha nem csalódom, önök föl akarják falni a világot és mindenesetre Európán szeretnék kezdeni. A sárga: Nekünk sokkal szerényebb terveink vannak, de ha úgy volna, mint ahogy mondja, akkor be kell vallania, hogy maga Európa mostanában nagyon erősen a kezünkre dolgozik. Előbbiek, Mara, Marga, Giuri, a gyerekek. (A nők és a gyermekek útrakészen, batyukkal és esernyőkkel a házból jönnek.) . Marga: Csendesen, gyerekek, csendesen. A fekete: Állj! . Mara: Kérem, hagyjon minket elmenni semmit sem viszünk magunkkal, csak némi ruhát! A fekete: Ki engedte meg, hogy ruhát vigyenek? Marga: A vezér úr mondta: kézipodgyászt lehet! A fekete: Lássa, lássa, milyen nagylelkű az én vezérem! A sárga: Hova mennek? Marga: Magunk se tudjuk még. Csak el innen, ahol Boktán Hannibal az úr. Mara: Úgy hallottuk, valahol Ázsia szélén még élnek alán rokonaink, Isten segítségével talán odatalálunk. A fekete: Mehetnek. Ha ázsiai rokonaik még pogányok volnának, akkor hirdessék nekik az európai felebaráti szeretet igéit! Mara: Isten Önnel, uram! • Mar,ga: Előre, gyerekek! Csak vidáman, vidáman! Egy kis eső lesz, egy kicsit meg fogunk ázni, de aztán megint ki fog sütni a nap és meg fogunk száradni. (A főbejáraton Marával s a gyerekekkel él.) \ ' , A szín mögött fölcsendül a gyermekek éneke: Mi vagyunk a kinyílt föld Első virágai. Hozzánk jön a legelső Szellőcske játszani. A fekete, a sárga. A sárga. Tudja mi volt ez? A katonai dicsőség allegóriája. Mert, a dicsőség, a glória nem egyéb, mint a gyönyör, amit embertársaink szenvedése okoz nekünk. Minél keserűbb, minél tömegesebb a legyőzöttek szenvedése, annál nagyobb a győző dicsősége. A fekete: Mit akar, Önök is szeretik a dicsőséget. A sárga: A dicsőséggel mi nem sokat törődünk, mi a hatalmat szeretjük. A fekete: Ha egyszer majd Önök, ,az ismeretlen Ixek, megkezdik a harcot a hatalomért, akkor önök is szenvedést fognak okozni embertársaiknak. A sárga: Oh igen. Az emberek szenvedni és meghalni fognak, ha céljaink ugy kívánják. A fekete: Ha haszonlesésük ugy kivánja. A sárga: Jól mondja, mindent a haszonért! Haszon nélkül azonban mi nem gyötrünk meg senkit és ezért szédítő erkölcsi magasságban állunk a levitézlett kulturnépek fölött. A fekete: Mondja Ix úr, ön miért állt be az önkéntes légióba ? Biztosan a hadviselést tanulja, mert Önök mindig tanulnak valamit. A sárga: Hadviselés dolgában nincs már mit tanulnunk a fehérektől. A fekete: Hát csak azért van itt, hogy Pimpimi hétszázhetven szentséges csodatételét olvassa? A sárga (odatartja neki a kinyitott könyvet): A fekete (olvassa). „Az európai államok élelmezési statisztikája". Ahá, ön élelmezési specialista! Hát élelmezést mégis lehet tőlük tanulni? A sárga: Meg lehet tanulni, hogyan nem szabad a népeket élelmezni. Élelmezésről lévén szó, szabad Önhöz egy egészen bizalmas, mondhatnám, egy baráti kérdést intéznem? A fekete: Megtisztel vele. A sárga: Vannak Afrikában még antropofágok? A fekete: Emberevők? Tudtommal már nem igen. A sárga: De azelőtt szép számmal voltak. A fekete: Szép számmal, a legjobb családokban is. Így például az én anyai nagyapám, aki mint a methodista egyház presbitere hunyt el, ifjabb éveiben virágzó antrapaság restaurant-t tartott üzemben. A sárga: És miért hagyták abba? Előítéleteiks támadtak? PESTI HÍRLAP 1927. november 26., szombat. A liberális blokk a köztisztviselői igazolások és kényszernyugdíjazások megsemmisítését követeli. A Polgárok és Munkások Szövetségénél intéző bizottsága ma este ülést tartott, amelyen első ízben vettek részt a Nemzeti Demokrata Párt vezető tagjai,, Vázsonyi ,VilVPS, Bródy Ernő és Ugrón Gábor. Bárczy István elnök üdvözölte a demokratákat, akiknek nevében Ugrón Gábor válaszában kifejtette,, hogy ademokrata pártnak és a liberális blokknak programmja minden részletében azonos. A politikai és közéleti reakció az egységes frontális támadást tette szükségessé, amire minden modernül gondolkozó energiát és munkakészséget immár haladék nélkül tömöríteni kell. Felhívja a szövetség figyelmét a politikai szervezetekkiépítésére. Az elnök üdvözölte Méhely Kálmánt, a dorogi kerület képviselőjét, aki válaszában kifejtette, hogy a polgárság és munkásság együttes érdekeiért fog harcolni. Az intéző bizottság az aktuális politikai helyzettel foglalkozott és tárgyalta azokat a sérelmeket, amelyeket a még mindig folyamatban lévő internálási eljárás, az amnesztia-rendelet egyoldalú végrehajtása és a gyorsított bírósági eljárás jelent széles rétegek számára. A blokk álláspontját a kormánybemutatkozás vitájában fogják a blokk képviselőtagjai kifejteni, és Gróf Batthyány Tivadar előadása alapján foglalkoztak az igaztalanul elbocsátott közszolgálati alkalmazottak ügyével és Fenyő Miksa, Drózdy Győző és a szociáldemokrata párt képviselőjének felszólalása után elfogadták a következő határozati javaslatot: • A Polgárok és Munkások Szövetsége az üldözött tisztviselők érdekében szükségesnek tartja, 1. hogy a közszolgálati és munkásbiztosító pénztárak alkalmazottai ellen a proletárdiktatúra alatti magatartás miatt lefolytatott igazoló és fegyelmi eljárásokkal hozott összes ítéletek és kényszernyugdíjazások, kivéve a büntető törvénykönyvbe ütköző ese