Pesti Hírlap, 1922. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-28 / 23. szám
Budapest, 1922 L ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 660 K Félévre 340 ti Negyedévre ......... 170 „ Egy hóra 60 „ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvarokon 3 K. Hirdetés és apróhirdetés díjszabás szerint. XLI-a évfolyam, 23. (14,737.) szám, Szombat, január 24. Kiadótulajdonosok: LÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, Vilmos császár-út 781 FIÓKKIADÓHIVATAL. Budapest, Erzsébet körút 1.fej A választási javaslat. A törvényjavaslat, melyet ma nyújtott be a nemzetgyűléshez a kormány, nagyon távol áll attól, hogy hibátlannak tarthassak. Ezt talán az sem hiszi, aki forrába öntötte. Sőt úgy tetszik nekünk, hogy a kormányt inkább az a cél vezette a benyújtáskor, hogy legyen a pártok előtt anyag, amely fölött alkudozni lehet, amiből lehessen engedni is, s amibe lehessen bele is toldani. Mert hisz a dolog voltakép úgy áll, hogy ma már bárminő javaslatot csakis pártközi megállapodással lehet törvényerőre emelni. A rendelkezésre álló idő oly rövid, hogy még a kicsi számú ellenzék is megobstruálhatja a javaslatot, ha az nem tetszik neki. Ez ellen még az sem használ, ha — amit pedig emlegettek — egy paragrafusba vonnák össze az egészet. A dolog nyitja tehát ott van, hogy meg kell egyezni a pártokkal. De itt van aztán a bökkenő. Ami az egyik pártnak kedvező és kedves, az kedvezőtlen a másiknak. Mindegyik párt azon törekszik, hogy olyan intézkedések jöjjenek be a részletekbe, amelyek kedvezők az ő jelöltjeinek érvényesülése szempontjából. Mindenki iparkodik ilyen módosításokat keresztül vinni, a megakadályozni oly javaslatokat, amelyek az ellenpárt részére kedvezők. Legkisebb számmal azok vannak, akik csak a nagy elvet nézik, hogy az országnak igazi akarata nyilatkozzék meg a választandó parlamentben. Hogy a parlament mintegy tükörképe legyen kicsiben az egész nemzetnek. Ez a mi álláspontunk is elettől fogva ebben a kérdésben. És ,ép ezért fel kell emelni szavunkat azon intézkedések ellen, melyek ezzel ellentétben állanak e javaslatban. Egyik legfontosabb ezek közül a titkosság kérdése. Titkosság nélkül nálunk nem képzelhető tiszta választás. És nagyobb baj, hogy nincs megnyugvás. Vesztegetést szimatolnak a nyílt szavazás mellett az emberek még ott is, ahol az tényleg nem fordult elő. S csak helyeselni tudjuk a kisgazdapártot, hogy e tekintetben erélyes állást foglalt, és jól tette a kormány, hogy, engedett. Egy nagy kifogásunk van a nőkre vonatkozó intézkedések ellen is. Mi más korlátozást, mint az intelligenciabelit, el nem ismerünk. Hogy a férfiaknál iskolázottságot köt ki a javaslat, ebbe bele tudunk egyezni. Már annál fogva is, mert ez a korlátozás a szavazók számát túlságosan nem apasztja. De még annál fogva is, mert ez a mostani nemzetgyűlés eléggé általános szavazás alapján jött együvé, a bizony nincs benne nagy örömünk. De ezen a korlátozáson kívül mást nem fogadunk el a nőkre nézve sem. Teljesen abszurd dolog az, hogy valaki azért kapjon szavazati jogot, mert önálló keresettel bír, s a vasalónő megjelenhessék az urnánál, ellenben az intelligens úri nő, aki nála mosat, el legyenette a szavazattól. Annak sincs semmi jogosultsága, hogy a kétgyermekes anya különb elbánásban részesüljön, mint az, akit, bármint bánkódjék is e miatt, megfosztott a sors ettől az örömtől. Perhorreszkáljuk a törpe kerületeket, melyek a múltban is melegágyai voltak a vesztegetéseknek. Ellene vagyunk a lajstromos választás elynemű behozatalának, ahogy azt a javaslat tervezi, de helyeseljük olyan formáját, aminőt itt egyik minapi cikkünkben javasoltunk. A legfőbb feladatnak pedig azt tartjuk, hogy ne pártérdek vezényelje e kérdés megoldásánál a tisztelt nemzetgyűlési képviselőket, hanem csakis a nemzet érdeke.Csupán ez, és semmi más. És vezesse kizárólag a kormányt is, eltekintve minden hatalmi kérdéstől. Ha mindkét részről meglesz a kellő jóakarat, úgy sikerülni fog olyan törvényt alkotni, amely, hogy ha nem is lesz tökéletes, legalább megfelelő lesz,. .. ' ~ — If# helyzet a magyar* politikában. a választójog hatása — A keresztény nemzeti egyesülés pártjának öt pontja. — Az ellenzék blokkot készít elő. — Nyilatkozatok. A magyar politika a választójogi javaslat hatásán új helyzet elé kerül. Az ellenzéket semmiképen sem elégíti ki a javaslat és ennélfogva tömörülni kivan, azzal az egyenes célzattal, hogy ajavaslatot a nemzetgyűlésen megbuktassa. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának követelései. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának a választójogi javaslat tárgyában péntek estére meghirdetett folytatólagos értekezletét szombatra halasztották. Gróf Klebelsberg Kuno belügyminiszter ugyanis a pénteki nap folyamán bejelentette a párt, vezetőségének, hogy a választójogi javaslatot a párt plénuma előtt személyesen szeretné ismertetni, mivel azonban egyéb elfoglaltsága megakadályozza abban, hogy pénteken ellátogasson a pártba, kéri az értekezletnek szombatra való elhalasztását, amikor a miniszterelnök is fölkeresi a pártot. Értesülésünk szerint a szombat esti értekezlet előtt átadják a belügyminiszternek azt az elaborátumot is, amelyet a párt csütörtöki konferenciáján delegált és Haller látván, Ernsst Sándor és Gerencsér István tagokból álló hármas bizottság készített el és amely a párt álláspontját és követeléseit precizírozza a választójog kérdésében. E követelések pontokba foglalva a következők: 1. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja ragaszkodik a férfi választójognak az írni-olvasni tudáshoz való kötéséhez, 2. a női és férfi választói jogcímek egyenlőségét kívánják, 3. követelik, hogy a választások végrehajtása bírói, nem pedig közigazgatási faktorok igénybevételével történjék, 4. állást foglal a párt az egész vonalon való lajstromos szavazás és a kisebbségi képviselet védelme mellett. Végül 5. követelik, hogy abban az esetben, ha a jelenlegi nemzetgyűlés az új választójogi törvényjavaslatot törvényerőre nem emelné, akkor a Friedrich-féle választójogi rendeletet vegyék igénybe. A belügyminiszter vagy még az értekezlet előtt, vagy az értekezleten megadja a kormány válaszát a pártnak erre a követeléseire. A választójogi javaslatot tudvalevőleg egy húsz tagú ad hoc pártközi bizottság fogja letárgyalni, amelyben a kisgazdapárt tíz taggal, az ellenzék és a kereszténypárt 4—4 taggal, a disszidensek peddig két taggal vannak képviselve. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja a részére kijelölt négy helyre Haller István, Ernszt Sándor, Gerencsér István és Szabó József (budapesti) nemzetgyűlési képviselőket delegálta.tt A Kisgazdapárt elfogadta a választói javaslatot A kisgazdapárt pénteken este folytatta a választójogi javaslat tárgyalását. Az értekezleten gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter is jelen volt , minden egyes esetben azonnal megadta a szükséges felvilágosításokat. Ma a javaslat részleteit vitatták meg. Dömötör Mihály örömmel üdvözölte a javaslatban a két évi egyhelyben lakás elvét, azonban a női választójog ellen számos kifogása volt, a többi között az, hogy a nőknél ez nem komoly dolog, könnyen befolyásolhatók, s amolyan patriarchális módon megy náluk a szavazás. A budapesti kerületek számát, a vidékkel szemben, elhallotta, s ezeket mindenképen apasztani szeretné. Klebelsberg belügyminiszter veszedelmesnek mondja a fővárosi kerületekhez való hozzányúlást, illetve a visszacsinálást, mert itt szerzett jogokkal állunk szemben. Egyébként, ha közelebbről nézzük a kérdést, ezekben a kerületekben a legnagyobb a választók száma még így is. Majd meglátja, mit lehet tenni. Legfeljebb azt csinálhatják meg, hogy egy pár nagyobb vidéki kerületet kettéosztanak. Schandl Károly alapos felkészültséggel szólott hozzá a javaslathoz tudományos alapon, statisztikai adatokkal bőven ellátva, ő a női választójogmellett szállít síkra, hivatkozva a női lélek nyugodtságára, a mérséklet iránti nagyobb érzékére, s mindezt bőven illusztrálta külföldi példákkal. Majd a csonka kerületek kérdésére tért rá, s kifejtette, hogy ezek eltörlése, illetve más kerületekbe való beolvasztása kihatással lenne az integritás kérdésére is, mert mégis csak hatással van az elszakított véreinkre, hogy itthagyott kerületeiket csonkán fentartjuk, számítván az ő visszatérésükre. Mándy Samu bárka honorálja a nők választójoga mellett felhozott tudományos indokolást, mégis a női szavazati jog ellen van, mert ez neki régi elvi meggyőződése. Az előtte szólóval szemben azt mondja, hogy a csonka kerületeket meghagyni, a törpe kerületeket pedig beolvasztani, mégsem lehet helyes. Lipták Pál a női választójog ügyét pártkérdéssé kívánja tenni és semmi esetre sem tartja megszüntetendőnek. Héjj Imre a jelölések kérdésében kért felvilágosításokat a belügyminisztertől, hivatkozva azokra a visszaélésekre, amik e tekintetben az utolsó választásoknál előfordultak. Klebelsberg belügyminiszter megnyugtatta, hogy csak az első igazolt ezer aláíró neve számít szavazatnak. A jelölő aláírások megkezdését bizonyos terminushoz fogják kötni s attól kezdve a pártok hivatalos listája bizonyos helyeken ki lesz téve. Ott aztán ki-ki azt a listát írja alá, amelyiket akarja. A jelölés végén az aláírók közül ezerig azokat, akik bizonyos okból, mondjuk nem megfelelő igazolás miatt kihúzattak, továbbá azokat, akik ezren felül írták alá az ívet, értesíteni fogják hivatalosan, hogy az aláírásuk nem számít, tehát leszavazhatnak. Végül Nagyatálli-Szabó István pártvezér ja* •vaslatára a párt a javaslatot részleteiben is elfo gadta, azzal a kikötéssel, hogy ez nem zárja ki, hogyha időközben még valami detaille-kérdés föl* merül, hogy azt a párt a kormánnyal ne tegye megbeszélés tárgyává. Ezzel az értekezlet véget is ért, de a jelen levő párttagok még egy óra hosszat együtt maradtak és barátságos megbeszélés keretében több apró részletről felvilágosítást kértek és kaptak a belügyminisztertől, akit végül meg is éljeneztek. A választójogról szóló javaslat a Ház nyosóján, az ellenzéki oldalon erős visszatetszést keltett. Szterényi József élesen bírálta a javaslatot* Teljesen lehetetlennek mondotta. Képtelenség, hogy míg a háztartási alkalmazottak, ha négy elemit végeztek és azt igazolhatják, választójoggal bírnak, addig a polgári társadalom női attól elesnek, illetőlleg csak akkor bírnak választójoggal, ha vagy maguk önálló keresettel bírnak, vagy nyolc középiskolát végeztek, vagy férjük főiskolát végzett. Olyan képtelenség ez, hogy még beszélni sem lehet róla. Itt a titkosság, mind olyan hiány, amely lehetetlenné teszi, hogy demokratikus fölfogású ember ezt a választójogot magáévá tehesse. Vázsonyi Vilmosnak is nagy a hallgatósága. A javaslatot nevetségesnek mondja. Most jönnek olyan javaslattal, amely javaslat sokkal szűkebb a demokrácia és jogkifejlesztés terén annál a javaslatnál, amelyet ő mint kompromisszumot 1917-ben az országgyűlés elé terjesztett. Ez az javaslat tulajdonképen a négy elemi végzettségénalapul. Az általam beterjesztett javaslat — úgymond — szintén a négy elemin alapult, de megadja a következő jogcímeket: választó: 1. minden iparos, vagy kereskedő, 2. minden írni és olvasni tudó ipari munkás, vagy állandó mezőgazdasági munkás, 8. mindenki, aki katonai kötelezettségének eleget tett, akár háborúban, vagy békében. Itt van továbbá a Károly csapatkeresztesek választójoga, amely nagy számot tesz ki. A négy elemi végzettség nehezen bizonyítható jogcím, különösen ma Csonkamagyarországon. Különösen csodálatosnak tartom, a titkosság dolgában, hogy épen ez elé a nemzetgyűlés elé állanak az agrárdemokraták buzgó támogatása mellett olyan javaslattal, amely nemzetgyűlés az általános titkos választójog alapján alakult meg. Ami a lajstromos szavazást illeti, ez valami pakli következménye. Helyi választásokon még volna ennek értelme, de országos választásoknál sehol sem látjuk. Nem lehet Budapestet és környékét kísérleti tárgynak beállítani. A női választójog egyenesen a humor birodalmába tartozik. Ez a javaslat, amelyet most benyújtottak, ott kezdi el, ahol a forradalom kezdődött és azt jelenti, hogy visszamegyünk a konzervatív irányba. Rassay Károly is élesen kikel a javaslat ellen.