Pesti Hírlap, 1922. február (44. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

Budapest, 1922. 7­ (/­SfJ/Y­V XIIV. évfolyam, 26. (14,740.) szám. vp. Szerva, február 1. -éri ! ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 660 K Félévre 340 w Negyedévre 170 * Egy hóra 60 ^ Egyen­szám ára helyben, vi­déken és pályaudvarokon 3 K. Hirdetés és apróhirdetés díj­szabás szenet. PESTI­­ Kiadótulajdonosok: ÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Budapest, Vilmos csáneár-ut 73* FIÓK KI­ADÓ HIVATAL: Budapest, Erzsébet­ körút l.ss.­ A végrendelet. Azt olvassuk, hogy abban az esetben, ha az ellenzék megakadályozza a választójogi ja­vaslat letárgyalását, a kormány rendeleti­ úton lépteti életbe. Noha a hírt eddig sem nem erő­sítették meg, sem nem cáfolták, aggodalom­mal fogadjuk. Mert oly lehetőséget vetít elénk, mely ellen mindenkor hangosan tiltakoztunk. A mostani nemzetgyűlés utolsó napjait éli. Könnyen kiszámíthatjuk, hány perce van még hátra. A haldokló végakaratát akarja nyilvánítani, hogy íródiákjainak tollba mondja utolsó rendelkezését, de ebben megakadályoz­zák balról is, jobbról is. Azok, akik baloldalon állanak, így­ kiál­tanak fel­. Az, amit te tervezel, sohase válik való­sággá. Inkább felvonulunk ellened, hadirend­ben körülálljuk haldokló ágyadat, macskazenét csapunk s nem nék­udnak el mindaddig, mig utolsó órád nem üt. A jobboldal erre így válaszol: — Ám tessék, kezdődjön el az obstrukció, melyet inkább destru­kciónak nevezünk. Mi tü­relmesen megvárjuk az utolsó percet s akkor minden hókusz-pókusz nélkül rendeleti úton léptetjük életbe a mi javaslatunkat Kinek a pártján lehet a nemzeti Nyilván­valóan egyikén sem. Károsnak, értelmetlennek találjuk most ezt az agyarkodást s hasonlóan kárhoztatjuk a másik oldalon a merevséget is, mely az myira ragaszkodik igazához, hogy nem keres utat módot a békés megértéshez. Hiszen úgy látjuk, hogy az efesztet kormány és ellen­zék közt egyáltalán? nem olyan szakadékos, hogy át ne lehetne hidalni egy kis pallóval is s mindenki, tudja, hogy a szenvedélyek nem a választójogi paragrafusok miatt lángolnak föl az égig, hanem a közelmúlt események, a legi­timizmus és szabadkirályválasztó tusák táplál­ják őket. A pártpolitikusok pedig nemcsak a választójog miatt hajlandók ilyen ,karakán mó­don összeveszni, hanem akár egy rézpityke, vagy egy gyu­fatartó miatt is, hogy megmutas­sák, ki a legény a csárdában. Ma erre a válasz­tójog jött ürügyül, mellyel aztán élnek is, mo­hón és minden tekintet nélkül arra, hogy ezek a pillanatok a magyarságnak drágák, nagyon drágák. Mi, kik a két fenekedő part között áltunk, mint az igazság, ezt a jelenséget az elviharzott forradalmak utolsó lobbanásának tekintjük s arra kérjük a felvonuló harcosokat, igyekezze­nek megoldást lelni, a középúton s kikapcsolva a pártszempontokat, nyugodtan tárgyalják le a választójogi javaslatot, ahogy az ország ér­deke követeli, akár készek lesznek vele a határ­időig, akár nem. Nem titkoljuk, hogy a kor­mány tervezetében is számos kivetni valót ta­­­lálunk s egyáltalán nem vagyunk elragadtatva attól, hogy a lajstromos választást csak Buda­pestre terjeszti ki és nem fogadja el azt, amit a személyes és lajstromos választás összehan­goló megoldásával itt több ízben ajánlottunk. Ezen a ponton engednie kell a kormánynak. De az ellenzék viszont szünt­esse meg a hadi­lármát, ne idézze az obstrukciós időket, melye­ket a boldog békében megengedhettünk magunk­nak, ma azonban bűnös fényűzés. A végrendeletnek — törvényesen, alkot­mányosan —­ létre kell jönnie. Jaj lenne a jö­vendő békének, nemzeti megszilárdulásnak, ha­ladásnak, hogyha ez a nemzetgyűlés akárme­lyik párt hibájából anélkül oszlana föl, hogy határozna, s vagy az obstrukció ölné meg, vagy egy rendelet döntené el, hogy mi a jog­forrás. Ekkor három­ írás lenne előttünk, a Wekerle-féle, a Friedrich-alkotta s Bethlen jelzett állítólagos rendelete és az anarchia tető­fokára hágna. Ezt a nemzetgyűlést rendeleti úton hívták össze, de okulva a sok keserű ta­pasztalatból, azon kell lennie, hogy a másik alkotmányos úton, közakaratból hozott törvény alapján üljön össze. Utolsó szava is ez legyen. Elhalasztják a génuai konferenciát. Anglía előbb Franciaországgal aktar megegyezni a vitás kérdésekben. Páris, jan. 31. A Newyork Herald jelentése sze­rint Lloyd­ George miniszterelnök most már hajlan­dó a génuai konferencia elhalasztásához hozzájárul­ni, hogy Angolország és Franciaország közt a keleti kérdésben és a tengeri kérdésben a megegyezést még a génuai konferencia megnyitása előtt lehetővé tegye. Lloyd­ George és munkatársai úgy vélik, hogy Franciaország és Anglia közt függőben levő valamennyi­­kérdés rendezése az Egyesült­ Államo­kat arra fogják bírni, hogy Génuában magukat kép­viseltessék. Páris, jan. 31. (Havas.) A keleti kérdés megbe­szélésének elhalasztása ma délután a francia, angol és olasz külügyminiszternek beható eszmecserére adott alkalmat. A szövetségesek legközelebbi talál­kozása valószínűleg csak február 9-ike után lesz. Időközben a három kormány kölcsönösen kifejti a maga nézetét, hogy a vitát ily módon előkészítse. A szövetséges miniszterek találkozásuk alkalmával azután megbeszélik a hozott határozatokat, hogy a sévresi szerződés revízióját lehetővé tegyék. Washington, jan. 31. (Havas.) A hivatalos ameri­kai körökben mindjobban terjed a génuai konfererá­cián való részvétel híveinek mozgalma. Életbe lépett a bolgár földreform. EgyediHágó személynek egy hektárnál nagyobb birtoka nem Lehel Szófia, jan­ 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A szobránje által elfogadott földreformtör­vény már életbelépett. E törvény értelmében egyedül­álló személynek Bulgáriában egy hektárnál nagyobb földbirtoka nem lehet, a családok földbirtokának maximumát pedig harminc hektárban állapították meg. Az ennél nagyobb földbirtokokat kisajátítják mezőgazdasági munkások számára. A kisajátítási munkálatok már megkezdődtek. Minthogy a törvény­ben megállapított maximális földbirtok csupán arra elegendő, hogy egy személy, vagy kis család szükség­letét kielégítse, természetes dolog, hogy Bulgária a törvény végrehajtás után, mint mezőgazdasági export állam többé számításba nem jöhet. Az új törvény fő­ként azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági erők kivándorlását megakadályozza. Bethlen és Klebelsberg belépése a kisgazdapártba. Politikai küdörcben érdeklődéssel várják a gazeailai napot. Akkor történik­ meg gróf Bethlen István miniszterelnök .•formális­­belépése a Keresz­tény Kisgazda és Földmivespártba. Szerdán este ít u gyanis értekezlet lesz a pártban, amelyen a minisz­terelnök is megjelenik gróf Klebelsberg Kuno bel­ügyminiszter és Jjivei társaságában és bejelentik belépésüket A disszidensek­ kedden délben írták­­meg nyilatkozatukat az egységes pártba való bel­é­pésükről és a még szükséges aláírásokat a szerdai­­nemzetgyűlési ülés folyamán szerzik meg. Érthető feltűnést kel­tett ma Saller István csatlakozása az ellenzékhez. A választójogi bizott­ülése előtt ugyanis az ellenzék tagjai értekez­letet tartotta­k, amelyen Haller is megjelent s kije­lentette, hogy miután pártja a kormánytól a javas­lattal szemben támasztott kívánságaira pozitív vá­laszt nem kapott, nincs abban a helyzetben, hogy támogassa a kormány javaslatát és is­ az ellen­ekkel tart­ ó választójogi javaslat a bizottságban. A parlamenti tudósítók nyilatkozata, nemzetgyűlés választójogi bizottsága kedden este kezdte meg a kormány választójogi javaslatának tárgyalását. Az­­ Illés délután öt órától a késő éjszakai óráikig tartott. A parlamenti tudósítók testülete az éjszaka fo­lyamán a következő közleményt adta ki: " A sajtónak nincs módjában, hogy ebben az országos jelentőségű alkotmányjogi kérdésben kö­telességszerűen híven tájékoztassa a közvéleményt, mert a bizottság minden eddigi gyakorlattal ellen­tétben hivatalos jelentést nem adott ki, sőt tagjainak a sajtó tájékoztatását határozatával megtiltotta. A múltban ugyanis minden bizottsági tár­gyalásról hivatalos jelentést adtak­ ki, a legutóbbi választójogi javaslatnak bizottsági tárgyalásairól pedig 1918-ban a sajtó a legkimerítőbb, részletes és pontos, hivatalos gyorsírói feljegyzések alap­ján készült jelentést kapott. A bizottságnak mai határozata, amely az eddigi gyakorlattal szembe­helyezkedik, annál feltűnőbb, mert előzetesen in­tézkedés történt, hogy az ügy nagy fontosságára való tekintettel, részletes, gyorsírói jegyzetek alapján készült hivatalos tudósítás adassék ki és ez a sajtóval közöltessék. A bizottság­­többsége azonban végül is úgy döntött, hogy a nyilvános­ság tájékoztatását mellőzi. Ebben az ügyben az országgyűlési tudósítók szindikátusa szerdán i. e. 11 órakor rendkívü­li ülést tart. Vass miniszter a nők választójogáról A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének minden vidéki csoportja elküldte képviselőjét arra a nagygyűlésre, amelyet a szövetség vezetősége kedd délutánra hívott egybe, hogy meghallgassák a kor­mány képviselőjének információit a választójogi tör­vényjavaslatnak a női választójogra vonatkozó ré­széről. A nagygyűlést a szövetség elnöke, Torviay Ce­cil nyitotta meg. Ladik belügyi államtitkár ismer­tette a nők választójogára vonatkozó részt. Kijelen­tette, hogy a javaslat megtervezését az a vezérgondo­lat vezette, hogy a nőknek a politika harcaiba való bevonása nem­­kívánatos, de mégis meg kell adni mindazoknak a szavazati jogot akik a férfiakkal egyenlő arányban veszik ki részüket az élet harcai­ból- Slach­ta Margit a Katholikus Nőszövetség állás­pontját szögezte le a javaslattal szemben. Ladik ál­lamtitkár kijelentette, hogy­­ nem lehet szó szerzett jo­gok sérelméről a nőkkel szemben, mert eddig még semmiféle törvény nem adott nekik szavazati jogot Vass József kultuszminiszter, aki időközben ér­kezett, a miniszterelnök üdvözletét hozta, aki őt bízta meg azzal, hogy a magyar asszonyok parlamentje előtt fejtse ki a kormány álláspontját. Ma az ország­ban elégedett ember nincs. Alig van olyan ember, aki épen ebből az elégedetlenségből folyó keserűségtől mentes elfogulatlansággal és objektivitással tudná az ország dolgait mérlegelni. Ami a női választójogot illeti, nem híve a széles női választójognak. Még a férfiak sincsenek ránevelve a választói jognak és a politikai jognak helyes gyakorlására, még kevésbbé lehet a nők széles rétege. A választói jognak a műve­lődési koefficiens legyen az irányszabója Abba semmi esetre nem egyezhetik bele a kormány, hogy a nők­nek a férfiakkal egyenlő cenzus alapján adjanak vá­lasztójogot. A nők választójogának fontosságát abban látja, hogy a férfiak esetleges túllengéseit a nők mér­séklete korrigálhatja. A javaslatnak esetleges enyhébb módosításairól lehet még beszélni. A miniszter beszédét számos közbeszólás szakí­totta meg, amelyeknek mind az volt az alapgondolata, hogy­ a korhatárt lényegesen le kell szállítani, a gyer­mekcenzust lehetőleg meg kell szüntetni, vagy emel­jék fel azt három gyermekig. Tormay Cecil a maga részéről hozzátette, hogy a választójogot úgy kell megcsinálni, hogy az számoljon az ország területi integritásának helyreállásával. Fel­szólította a MANSZ csoportjainak, kiküldötteit, hogy követeléseiket foglalják memorandumba, terjesszék a központhoz, amely azokat összegezve az összes parla­menti pártok vezetőségeihez el fogja juttatni. A trianoni szerződés az állami hivatalnokok gyermekeinek nevelésébe is beleszól. Vass József miniszter ma nyújtotta be­­„a kato­­natisztek, továbbá állami és más köztisztviselők gyermekeinek nevelőintézetéről" szóló 1921. évi Ct­ LIV. t.­c. módosítására vonatkozó javaslatot. A javaslat indokolása szerint a trianoni béke­szerződés katonai rendelkezéseinek végrehajtását el­lenőrző budapesti szövetségesközi katonai ellenőrző bizottság több jegyzékében ismételten bizalmatlan­ságát nyilvánította ama nevelőintézetek iránt,­ ame­lyek­ azelőtt katonai célokat szolgáltak. E nevelőin­tézetek tanítási terve és tanügyi vezetése teljesen polgári, csupán közigazgatásuk került célszerűségi okokból a honvédelmi minisztériumba. Minthogy a budapesti szövetségesközi katonai ellenőrző bizott­ság aggályait ismételt felvilágosításokkal sem sike­rült eloszlatni, abból a célból, hogy ezek a sokat rak-

Next