Pesti Hírlap, 1922. szeptember (44. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-01 / 198. szám

Bud­apest, 1922. 1. ELŐFIZETÉSI ÁRAK.1 Egy hóra ... 200 korona Negyedévre.. 1500 korona Egyes szám ára helyben, vidéken és a pályaudvaro­kon ... 1ő korona Ausztriában 300 osztr. kor. Hirdetések díj­szabás szerirrt. III - ¡ Km. uh //› 19?- sfrmaIV?­­folyam, 198. (14,912.) szám. Péntek, szeptember 1. » Kiadótulajdonosok: LÉSRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉS NYOMDA: Bpest, Vilmos császár­ út 78. HOKKIADÓHI­VATAL: Budapest, Erzsébet­ körút 1. Külföldi vendégek. Igaz magyar szívvel üdvözöljük Buda­pesten külföldi vendégeinket, a kulturnemze­tek politikusait. Úgy köszöntjük őket, mint az igazságos bírákat, kik eljöttek meglátogatni a letiport magyar nemzetet a megszűkített or­szághatárok börtönében. A régi magyar ven­dégszeretet töredékeivel fogadjuk őket, hogy leplezzük szegénységünket. De kérjük őket, tekintsenek az ünnepségek és lakomák Po­temkin-falai mögé s ismerjék meg igazi hely­zetünket, az állami és társadalmi nyomort, me­lyet igazságtalan földarabolásunk s az azóta ellenünk folytatott gazdasági háború idéztek elő. Egy békés, rendszerető és munkás népet találnak itt, mely nem akart sohasem háborút, csak a maga független nemzeti, kulturális és gazdasági életét akarta becsülettel végig élni s mely akarata és megkérdezése nélkül berán­tatván a világháborúba, elvesztette létfeltéte­leit. Megmutatjuk önöknek mindenünket. Be­mutatjuk gyárainkat, melyeknek kéménye nem füstölög, mert elvették kőszénbányáinkat s mert nem adnak nyers­anyagot. Bemutatjuk gyönyörűen fölépített klinikáinkat, kórhá­zainkat, melyekben azonban hiányzanak a bete­gek számára a lepedő, az orvosszer s a műtő­eszközök. Elvezetjük önöket a tudományos akadémia szép épületébe, amelyben pang és éhezik a tudomány, mert nincs pénzünk köny­vekre és folyóiratokra. Remek felsőiskolákat mutatunk önöknek, amelyekben a nyomor pá­lyái számára nevelünk éhező diákságot. El­visszük vendégeinket fényűzéssel épült szín­házakba, melyekben az idegen nemzetek iro­dalmának emeltünk oltárt, minden viszonzás és elismerés nélkül. Fényes parlamenti palo­tában fogjuk üdvözölni vendégeinket, mely­ben nem csinálunk mást, mint nap-nap után az adókat emeljük s egy megcsonkított ország panaszait irjuk jegyzőkönyvekbe. S ime, be­mutatjuk önöknek az ország kultur-szegénysé­gének legkiáltóbb bizonyítékát, ezt­ az önöket üdvözlő lapot, mely közel félszázadja a nyu­gati műveltségnek s a nemzeti érzésnek legna­gyobb közlönye volt s naponta száz oldal ter­jedelemben jelent meg, bemutatjuk a Pesti Hírlapot, mely most a többi magyar lappal együtt csak nyolc oldal szűk terjedelmével üd­vözölheti önöket s szolgálhatja az eszméket és elveket, miket önök hirdetnek. Az interparlamentáris unió nem az egyes nemzeteket, hanem az emberiséget szolgálja. Nem is­ akarunk mi semmi különleges kedve­zést. Csak azt kérjük, hogy mint az emberiség egyik részével, emberségesen s igazságosan bánjanak. Csak általános emberi jogokat, ké­rünk, amelyek örökéletűek s amelyektől nem lehet megfosztani még a legyőzött népeket sem. Mi politikai, gazdasági és kulturális­ te­kintetben egyaránt bele akarunk kapcsolódni a civilizált nemzetek forgalmába. Mi csak dol­gozni akarunk, h­ogy kiheverjük a ránk kény­szerített háború sebeit. Mi többet szenved­tünk, mint a világ bármely nemzete, mert a háború normális kárain kívül el kellett szen­vednünk egy megszállás és egy proletárdikta­túra elképzelhetetlen fosztogatását. Politiku­sok, jogászok és tudósok jöttek hozzánk, kik a civilizációt, a népszabadságot, a törvénytisz­teletet s a haladást terjesztik minden ország­ban. Kérjük őket, hogy ha igazságosan meg­bírálták szerencsétlen helyzetünket, bizakbok alakuljanak át védőügyvédekké s védjék meg a külföldön a szeretet érveivel ezt az igazság­talanul üldözött nemzetet. Helyszini szemlének nevezhetnénk el a kül­földi politikusok budapesti látogatását s mind­azoknak, kik ez alkalommal érintkeznek ven­dégeinkkel, kötelességük arról gondoskodni, h­ogy ez a helyszíni szemle lehető alapos legyen. Fölös fényűzéssel ne tüntessük föl hazug szín­ben állapotainkat. Az ilyen hazugság igen rossz tőkebefektetés volna. A segítésnek első­­föltétele, hogy őszinték legyünk,. Németország nem kap moratóriumot. 71 többség Br*adbowy javaslata ellen. — 7S belga Scexvetite javaslatot fogadtak el* Egész Európa, sőt bizonyára Amerika is, fe­szült figyelemmel tekint Páris felé, ahol a jóváté­teli­­bizottság megvívta­ a maga súlyos harcát a­­német jóvátételi kérdésben. .A bizottság ma csak­ugyan döntött s amolyan fából vaskarika féle hatá­rozatot hozott, mely alkalmas arra, h­ogy a kátyúba ragadt szekeret ideig-óráig ismét mozgásba hozza. A harc tudvalevőleg két irány között dühöngött. Az egyik a Poincaré-féle irány, amely tudni sem akar engedményekről és arra a merev álláspontra he­lyezkedett, ha Németország nem fizeti kötelezettsé­geit, a büntető szankciókhoz nyúl a szövetségesek­kel egyetemben, de ha kell külön is. A Poincaré-féle egyéni akcióval szemben áll az angol álláspont, a kapta meg az abszolút többséget, a figyelem­ a belga javaslat felé fordult, amelyet aztán el is fogadtak. Egyelőre tehát marad minden a régiben és Német­ország fölött továbbra is Damokles kardja csüng. A bizottság döntéséről a következő tudósítást­­kaptuk: Páris, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A jóvátételi bizottság Bradboury angol delegátusnak azt a javaslatát, hogy Németország­nak ez év végéig moratóriumot engedélyezzenek, három szavazattal öt ellenében elvetette. Ezzel szemben a belga—olasz közvetítő javaslatot, amely szerint érdemileg nem vitatja a bizottság, hogy megadják-e a moratóriumot vagy sem, hanem Né­metországnak fizetési könnyítéseket nyújtanak oly értelemben, hogy a Belgium számára 1922. .ívben esedékes összegről Németország kincstárt ,­egyet adjon, a bizottság egyhangúlag elfogadta. Páris, augusztus 31. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) A francia kormány tegn­ap egy kő­nyomatos útján azt a hírt terjesztette el, hogy a hadügyminisztérium és a pénzügyminisztérium ille­tékes körei már parancsot kaptak a Ruhrvidék meg­szállási tervezetének előkészítésére, hogy minden esetlegességgel szemben felkészülten álljanak. A L'Oeuvre azt írja, hogy a franc­ia kormány Brüsz­szelben hivatalosan tudakozódott, milyen magatar­tást tanúsítana Belgium ebben­­az esetben. Beavatott körökben kijelentik, hogy az angol kormány a ka­tonai megszállásra határozottan barátságtalan in­tézkedéssel válaszolna. Miért volt „lagymatag" a liberális ellenzék magatartása? A nemzetgyűlés munkarendje. — A módosított adójavaslatok a minisztertanács előtt. Az interparlam­entáris unió nemzetgyűlési kép­viselőtagjai szombaton délután érkeznek Buda­pestre, ami kétségkívül ismét élénkséget fog hozni a napok óta stagnáló politikai életbe. Ezidő szerint ugyanis teljes a szélcsend és a liberális ellenzéki blokk megteremtése is, amelynek újrafelvetődése egyetlen szüleménye az egyhetes parlamenti szünet­nek, jelenleg még csak az elméleti viták stádiumá­ban van... Rassaa Károlynak és Propper Sándornak azok a nyilatkozatai, amelyekben rámutattak arra, hogy a liberális polgári ellenzék a közelmúlt parlamenti harcaiban lagymatagon viselkedett és épen ezért Rassay bejelentette egy nagy liberális ellenzéki tábor megalakítását, amely a szociáldemokratákkal kar­öltve küzdene a jövőben a demokratikus elvekért és szabadságjogokért. a polgári ellenzék körében ko­moly viszhangot keltettek. Liberális polgári körökben általában elismerik az ellenzék egy táborba tömörü­lésének szükségességét, a liberális ellenzéknek a múlt­ban tanúsított „lagymatag" viselkedését illetőleg azonban nem egyöntetűek a vélemények, így például egy liberális polgári ellenzéki képviselő, akire sem­miesetre sem fogható rá a lagymatagság vádja, a következőket mondta a Pesti Hírlap munkatársának: — A liberális polgári ellenzéknek ma egyetlen egy olyan tagja sincs, alá ne tartaná szükségesnek és a politikai élet egészséges kialakulásának szem­pontjából elengedhetetlennek, hogy a jogrend és a kö­zszabadságok kérdésében ne vállat vállhoz vetve küzdjön együtt a szociáldemokraták parlamenti frak­ciójával. Ezt az együttműködést különben a szociál­demokraták deklarációja is könnyűvé teszi a polgári ellenzék számára. Ma azonban olyan súlyos gazda­sági problémák megoldása vár pártkülönbség nélkül az egész magyar közéletre és elsősorban a kormány­zatra, hogy ha nem is lehet tagadni a Rassay és Propper által felpanaszolt, úgynevezett lagymatag ellenzéki harcmodert, kétségtelen, hogy a harc tem­póját és élességét az a meggondolás tompította, hogy az ellenzék nem kívánta a kormány részére azt a könnyű mentséget a gazdasági helyzet orvoslásának hibáival szemben biztosítani, hogy az ellenzék maga­tartása miatt nem tudott és nem ért rá a gazdasági helyzet kellő enyhítésére.­­ Másrészt mindjárt az új parlament megnyi­tása után olyan jelenségek mutatkoztak, amelyek a reakció megerősödését tükröztették vissza és akik még a múlt nemzetgyűlés utolsó napjaiban és a vá­lasztások alatt a leghevesebben harcoltak a keresz­tény ellenzék részéről a kormány ellen, nagy hajlan­dóságot mutattak régi reakciós törekvéseik újjá­élesztésére és erre ürügyül épen a szociáldmnokr­­ák­nak a politikai arénában való melltelincsét használ­ták föl. , —­ilyen körülmények között a hangú kard­csörtetésnél célszerűbbnek látszott bizonyos­­.­.."ikai állásfoglalás, amely néha szord.inát lehánt harc­modor élességét illetőleg, viszont nem­ tehetette, hogy a közel­jövőben épen a Rassay álla is ír rá, kemény harciasságot teszi szükségeséé. A nemzetgyűlés 5-én ül újra ös­sze, hogy foly­tassa az adójavaslatok tárgyalását. Az adójavasla­tok vitája azonban már nagyrészt elvesztette érde­kességét, úgy hogy miután a nemzetgyűlé keddtől kezdve nyolcó­rás üléseket tart, valószínűleg né­hány nap alatt be is fejeződik. Azután, ha nem kezdi is meg a nemzetgyűlés őszre kitolódott ,,nyári szü­netét­", már csak kisebb­­ jelentőségű javaslatokat fognak elintézni, mert a fontosabbakat a kormány csak ősszel szándékozik letárgyaltatni. Szünet úttán kerül a nemzetgyűlés elé a főrendiházi törvényja­vaslat, a közigazgatás reformja és az előzel össze-, iriggő javaslatok egész sora, így­ például a várme­gyék új beosztásáról szóló új törvényja­va- , vala­mint a városok és községek háztartásának­­rendezé­séről szóló­­javaslat, amelyet már teljesen elő is ké­szítettek a belügyminisztériumban. Ma délután mini­ster tanácsra ültek össze a kormány tagjai. A tanácskozáson, amely éjfélutánig tartott, nagyobbrészt adminisztratív ügyek kerültek tárgyalás alá. Szó volt természetesen valamennyi aktuális kül- és belpolitikai kérdésről is. A minisz­terelnök inform­­álta a kormány tagjait a külügyi hely­zetről, amelynek feszültsége majdnem teljesen eloszlott Olaszország erélyes beavatkozása folytán. Bemutatta a tanácskozáson Kállay pénzügyminisz­ter az adójavaslatok ama módosításait, amelyekkel az elégedetlenkedő kisgazdaképviselőket akarják le­szerelni. A minisztertanács megállapodásait Ciethlén miniszterelnök a kisgazdáknak tet­igéretéhez ké­pest a 4-én tartandó egységespárti értekezleten fogja­­ismertetni a párt tagjaival. Szóba kerültek a minisz­tertanácson a főispáni kinevezések ,s­ illetve a fő­ispánok számának a főispánságok egyesítésével szükségessé vált csökkentése. Német demain S a magyar* Koszmiínynál. Berlin, aug. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A budapesti német ügyvivő a magyar kormánynak a német birodalmi kormány nevében szóbeli jegyzéket nyújtott át, amelyben panaszt tesz amiatt, hogy köztársaságellenes és államellenes ele­mek Magyarországon bizonyos reakcionárius kö­rökkel szoros kapcsolatot tartanak fenn és hogy ezek a köztársaság ellen törő elemek M­agyar­orszá­­­gon támogatásra és befogadásra találnak. Jól tudja a német kormány, hogy a magyar kormány­nak egyáltalán nincs­­szándékában ezeknek az ele­meknek támogatása, azonban ezeknek a magyar területen való puszta megtörése is már könny­ű fél­reértésekre-­vezethet. A német kormány ezért meg­nyugtató "felvilágosítást és kijelentést - úr arra néz­ve, hogy a magyar kormány­­nem fogja tűrni e köz­társaságellenes körök­ támogatását. (Illetékes helyen mindezideig mit sem Inának erről a der­űsról.)

Next